Post ​aetatem nostram 8 csillagozás

Joszif Brodszkij: Post aetatem nostram

Ennek a könyvnek nincsen fülszövege.

Tartalomjegyzék

>!
Európa, Budapest, 1988
120 oldal · keménytáblás · ISBN: 963074791X · Fordította: Bajcsi Cecília, Baka István, Gergely Ágnes, Király Zsuzsa

Enciklopédia 2

Szereplők népszerűség szerint

Rainer Maria Rilke


Kedvencelte 1

Várólistára tette 5

Kívánságlistára tette 1


Kiemelt értékelések

Dénes_Gabriella >!
Joszif Brodszkij: Post aetatem nostram

Rengeteg áthallás, félszavas, negyedmondatos utalás van a versekben.
Egy-egy mű horizontja óriásira növekszik ezek által, s az olvasónak elég nagy általános műveltsége kell legyen ahhoz, hogy mindent megértsen, vagy legalább észrevegyen. És igen, elég sokszor el kell gondolkodni, és előfordul, hogy Gugli, a barátunk kell segítsen (bátrabbaknak ott az ilyen-olyan lexikon is).

Lunemorte P>!
Joszif Brodszkij: Post aetatem nostram

Sajnos semmi újat nem kaptam ezektől a versektől, de volt 1-2 érdekes gondolat azért…

Edna_Purviance>!
Joszif Brodszkij: Post aetatem nostram

Nem, nem és NEM! Szenvedtem ettől a kötettől, elképesztően rossz írások! Temérdek jelző, hasonlat és mind bugyuta, debil!!! Pöffeszkedő és nagyképű. Művészieskedő, felfújt lufi!!


Népszerű idézetek

Dénes_Gabriella >!

A hirdetőtáblákra kiragasztott
„Kiáltványában az uralkodókhoz”
a hírneves helybéli dalnok, forrva
a méltatlankodástól, vakmerően
felszólít, hogy tüntessék el a Császárt
(egy sorral lejjebb) a rézgarasokról.
Gesztikulál a sokaság. Az ifjak,
galambősz aggok, érett férfiak
s írástudó hetérák egyaránt
s egyhangúan bizonygatják, hogy eddig
„ilyen még nem fordult elő” – de azt
nem pontosítják, hogy mi volna ez
az „ilyen”:
bátorság vagy talpnyalás.

Post aetatem nostram

1 hozzászólás
Lunemorte P>!

VI
Kopogj, cuppogj. Rágd a korhadt hidat.
Hadd szívják szakadékfalak
a temető keresztjének szinét. Fű-
szálakra, apró hegyeikre több
kékséget a mocsár már úgyse köt.
Tapodd a szérűt,
tombolj a még sűrű lombok között.
Törj a mélybe, gyökérbe, és nyűdd
a földet; s mint bennem, ébressz fel ott
minden halottat s minden fantomot.
Hadd fussanak a tarlón egyenest jött
holtak a tér kihalt falvaihoz,
futó napoknak intve: kalapos
madárijesztők.

ÚJ STANZÁK AUGUSTÁHOZ

sophie P>!

Sok mindent meg lehet osztani:kenyeret, ágyat, meggyőződést, szeretőt; de – mondjuk – a Rainer Maria Rilke verseit nem. A műalkotás, különösen az irodalom, ezen belül a vers intim ügy, közvetlenül, közvetítők nélkül alakítja ki viszonyát az emberrel.

105. oldal - Joszif Brodszkíj beszéde a Nobel-díj átadásakor

Kapcsolódó szócikkek: Rainer Maria Rilke
Lunemorte P>!

Nem hallom a szavakat, és a hold
mintha húsz wattal égne. Hát legyen.
Nem járok csillag s cseppek közt az égen.

ÚJ STANZÁK AUGUSTÁHOZ

sophie P>!

VIII
Mikor olyan sok minden áll
mögötted, főleg keserűség,
semmilyen támaszra ne várj,
ülj vonatra és szállj ki, nézz szét
a tengernél, mely tágasabb
és mélyebb. Ezzel a fölénnyel
épp nem túl nagy örömet ad.
De ha már árvaságot érzel,
jobb ily látvány, amilyen ez:
hogy felkavar, s nem megsebez.

36. oldal - Tengeri tájkép

Kapcsolódó szócikkek: tenger
3 hozzászólás
hunorkovacs>!

Az irodalomnak csak akkor kell a nép nyelvén beszélnie, ha eldöntöttük, hogy a homo sapiensnek ideje abbahagyni a fejlődést.

108. oldal

sophie P>!

Az állatoktól eltérőn az ember
elhagyni képes azt, amit szeret
(így tér el méginkább az állatoktól).
De, mint kutyát a nyálcsurgása, élő
természetét elárulják a könnyek:

52. oldal - Post aetatem nostram XII.

sophie P>!

Mindenesetre egészségtelennek és fenyegetőnek látom azt a helyzetet, hogy a művészet általában s ezen belül az irodalom a társadalomban a kisebbség tulajdona (prerogatívája). Nem bocsátok közre felhívást, hogy könyvtárral váltsuk föl az államot – bár sokszor megkísértett e gondolat –, ám nem kétlem, hogy kevesebb volna a bánat a földön, ha urainkat olvasói tapasztaltságuk, nem pedig politikai programjuk alapján választanók meg. Úgy gondolom, sorsunk potenciális urától nem azt kéne elsősorban megkérdezni, hogyan képzeli el a külpolitika irányát, hanem azt, mi a véleménye Stendhalról, Dickensről, Dosztojevszkijről. Már csak azért is, mert az irodalomnak éppen az emberi sokféleség és rútság a mindennapi kenyere, s így hatékony ellenmérge mindenféle – már ismert s jövendőbéli – kísérletnek, mely totálisan,tömegesen közelíti meg az emberi létezés problémáinak a megoldását. Mint legalábbis erkölcsi biztosítási rendszer, sokkal hatásosabb, mint hitek vagy filozófiai doktrínák ilyen-olyan rendszere.

112. oldal - Joszif Brodszkíj beszéde a Nobel-díj átadásakor

sophie P>!

A MOCSARAK KÖZT MEGBÚVÓ FALUT…

A mocsarak közt megbúvó falut már elfeledted,
a világvégi kormányzóságban, ahol a kertekben
nincsenek madárijesztők – nincs mit óvniuk,
s hol út helyett a szurdok, rőzsegát az út.
Meghalt már Násztya néni, s nem él már Pesztyerev,
s ha mégis, részegen a földön hentereg,
vagy ágytámlánkból fabrikál épp valami furát,
talán egy kertkaput vagy viskója ajtaját.
Ott télen fát aprítanak, s csücsülnek a melegben,
s a csillag füsttől pislog a megdermedt egekben.
És nem menyasszonyi ruha, az ablakban por ünnepe
kavarog, és üres szerelmünk hűlt helye.

Baka István


Hasonló könyvek címkék alapján

Borisz Paszternak: Karácsonyi csillag
Borisz Paszternak: Borisz Paszternak versei
Borisz Paszternak: Éjszakai szél
Braun Róbert (szerk.): Nobel-díjas írók antológiája
Kosztolányi Dezső (szerk.): Idegen költők
Arszenyij Tarkovszkij: Arszenyij Tarkovszkij versei
Vlagyimir Majakovszkij: Nadrágba bújt felhő
Ferencz Győző (szerk.): Hang szólít
Dévald László (szerk.): Lenin él
Dsida Jenő: Angyalok citeráján