Egy ​kétemeletes ház Pesten / Az utolsó Bátori 4 csillagozás

Jósika Miklós: Egy kétemeletes ház Pesten / Az utolsó Bátori

Ennek a könyvnek nincsen fülszövege.

>!
Fővárosi, Budapest, 1929
352 oldal

Várólistára tette 4


Kiemelt értékelések

>!
vargajudit P
Jósika Miklós: Egy kétemeletes ház Pesten / Az utolsó Bátori

Hegedüs Géza ajánlására vettem meg a könyvet, és ha nincs @Bleeding_Bride kihívása, tán még nem is olvastam volna el, ami nagy kár lett volna. Miután a Kétemeletes házat elolvastam, derült ki, hogy a második regény nem az itt feltüntetett Az utolsó Bátori, hanem egy másik mű, az A mi késik, nem múlik. Mondjuk ebben is volt Báthory, de csak említés szintjén.
Eleinte megijedtem a régies nyelvezettől, aztán nem csak megszoktam, de meg is kedveltem.
További dolog, ami elrémisztett, hogy a második mű történelmi regény, amely műfajtól erősen ódzkodom, de nagyon hamar elillant a tartózkodásom ezügyben is.
Ami a két történetet illeti, mindkettő kifejezetten izgalmas volt, csak a lezárásuk volt kissé összecsapott, mintha az író megunta volna a szereplőit, és minél előbb szabadulni akart volna tőlük. Pedig előtte igen nagy részletességgel és mesélő kedvvel taglalta jellemeiket és a velük történteket, ügyelve, hogy a nyájas olvasó el ne veszítse a fonalat az idősíkok gyakori változtatása és a szereplők szerteágazó kapcsolatrendszere miatt.
Ráadásul meglepően felvilágosult lélektani meglátások is fel-felbukkannak mindkét regényben.

>!
Emmi_Lotta I
Jósika Miklós: Egy kétemeletes ház Pesten / Az utolsó Bátori

Hegedüs Géza: A titkosírás titka prózakötetének bevezetőjében hívja fel a figyelmet Jósika Miklós: Egy kétemeletes ház Pesten című regényére (1847), amely egy bűnügyi történetet beszél el. Hegedüs ajánlására vettem kézbe ezt az egyébként nehezen hozzáférhető kötetet. Korábban Jósikától csak a fő művének tartott Abafit olvastam.
Jósika Miklóst (Torda, 1794. április 28. – Drezda, 1865. február 27.) a magyar romantikus regény megteremtőjének szokás tartani. A maga korában rendkívül népszerű volt, majd elismertsége a 19. század végére – többek között Jókai fellépésének hatására is – lényegesen csökkent. Annak dacára, hogy 20. század elején-közepén egyes regényeit „mai magyar nyelvre” átdolgozva adták ki, a század középső harmadára a Jósika-regények általános olvasottsága megszűnt.
Az Egy kétemeletes ház Pesten pergő, összefogottan megírt, izgalmas, letehetetlen regény. Megjelenésekor aligha nevezhették irodalmi kriminek, a mai olvasó azonban szinte biztosan így értékelné.
A kötet másik alkotása a két és félszer hosszabb terjedelmű és tíz évvel korábban megjelent Az utolsó Bátori (1837) című történelmi regény, amely az 1600-as évek első felének Erdélyébe kalauzol el bennünket.
Báthory Gábor, erdélyi fejedelem uralkodásának korában játszódik ez a romantikus történet. Háttérként az erdélyi fejedelemség története és a Báthory-család regnálásának momentumai is megjelennek a műben. Jósika Báthory Gábort mint könnyelmű, kicsapongó életet élő, de tehetséges és előnyös külsejű embert ábrázolja, aki adottságait nem megfelelően kamatoztatta.
Mindkét regény a várakozásokkal ellentétben olvasmányos, nyelvileg sem nehézkes. Nekem az Egy kétemeletes ház Pesten egy árnyalattal jobban tetszett.

>!
Fővárosi, Budapest, 1929
352 oldal
5 hozzászólás
>!
Terbócs_Attila
Jósika Miklós: Egy kétemeletes ház Pesten / Az utolsó Bátori

Az „Egy kétemeletes ház Pesten” mint afféle korai pesti krimi, viszonylag érdekes volt, bár az, hogy a rengeteg cselszövény valamennyi mozzanata, a szereplőket összekötő sorsháló rejtélyes szálai mindösszesen száz oldalon sűrűsödnek egymásra, a szükségnél jobban bonyodalmassá és töménnyé teszik a regényt. Arról már nem is beszélve, hogy a 19. századi váltójogról alkotott tudásom meglehetősen hézagos, igazából nincs is a hézagok között semmi más, így némely összeesküvés jelentőségét nem igazán sikerült megértenem.

„Az utolsó Bátori”-ról pedig a legtöbb, amit el lehet mondani, hogy egy korrekt romantikus történelmi regény, valamennyi recept szerinti muszáj-szereplővel, a vérnősző barom, az erkölcsös és tiszta lelkű leány, a vérnősző barom elképesztő erkölcsi helyzetekbe sodorja a tiszta lelkű lányt, aki mindig megállja a helyét, a barom már az irrealitásig lealjasodik, a leány egyre tiszta lelkűbb, az ember csak csodálkozik a régi szép időkön. Esti mesének kiváló.

Igazából három csillagot akartam adni, de az egy büdös nagy fekete pontot ér, hogy ez az 1920-as évekbeli kiadás modernizálva átírta Jósika hamisítatlan reformkori nyelvezetét. Lehet, hogy könnyebb olvasni, de így olyan, mint egy Jókai-epigon az időspirálból.

1 hozzászólás

Népszerű idézetek

>!
vargajudit P

Vannak férjek, kik egy gyöngéd nő érzéseinek minden szálát lassanként kitépik, kik képtelenek meg is érteni a valódi és nemes mívelt nő érzelmeit; s aztán ha ily angyal durva kezeik közt elhervad, azt mondják, hogy szive s meleg vére nincsen! (…)
S a mi szomorú s jellemző egyszerre, olykor, de csakis olykor, az ily férjekben rossz akarat nincsen is, sőt azt hiszik, hogy nejeik szerencséjüknek tarthatják, hogy ily szeretetreméltó tuskó mellett hervadnak el.

258. oldal

>!
vargajudit P

Állítólag a legelvetemültebb haramia is bizonyos czélra törekszik s a mi a meglepő, de tanulságos, az, hogy a minő alávaló s gonosz az út e czélra, úgy a czél maga a legtöbbször, elnézve eszközeitől, becsületes.

320. oldal

>!
vargajudit P

Miként látjuk, a zsivány s az uzsorás közt csak forma és modorkülönbség van. A zsivány az ember mellére szegzi a pisztolyt, míg az uzsorás kezébe adja, hogy magamagát lője agyon.
A lelkiismeret, úgy a hogy, kimarad a számításból, de erre a magyar ember azt szokta mondani, a hol nincs, ott ne keress.

320. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Böszörményi Gyula: Nász és téboly
Szabó Tünde: Rácsok
Diana Landry: Nem bújhatsz el
Susan Kay: A fantom
Gail Carriger: Soulless – Lélektelen
Jennifer Ashley: Lord Mackenzie tébolya
Stephanie Barron: A szolgáló titka
Amanda Quick: A tökéletes méreg
Anna Randol: A liliom bűne
Gaston Leroux: Az operaház fantomja