Predator: ​Tűz és kő (Tűz és kő 4.) 83% 52 csillagozás

A Predator remek zárótörténet, jól végigvezeti az olvasóját a teremtő keresésének motívumán, azon, hogy célt akarunk az életünkben és néha ott találjuk meg, ahol a legkevésbé sem várnánk.

A kötet bebizonyítja azt is, hogy Elden mellett egyértelműen Galgo karaktere a legerősebb, Ahabbal alkotott párosuk nem csak szórakoztató, de a szereplő új oldalát képes folyamatosan felvillantani. Ehhez pedig remekül illik a westerneket idéző illusztrációk és a látványos akciók.

Külön értékeltem, hogy az illusztrátoroknak sikerül megidézniük Giger szellemét még akkor is, ha az ő mélységeit nem akarták elérni. Mondjuk arról nem is vagyok meggyőződve, hogy Giger befogadói és jelen képregények olvasói nagy közös halmazt alkotnának. Összességében a sorozat sokat nem tesz hozzá az Alien-univerzumhoz, de nem is éreztem, hogy pusztán ki akarná zsigerelni. Mondanivalóját némiképp egyenetlen minőségben, de sikerült átadnia, ami már több, amit a filmektől az utóbbi időkben kaptunk.

Jó lezárása volt ez a sorozatnak.
A rajzok tetszettek, a történet is jó volt. A vadász és az ember közös jelenetei érdekes voltak. Mégis, valahogy a másik sorozat jobban tetszett. De egy élmény volt így is. :)

Jó kis lezárást kapott a sorozat. Ez egy igazi vadászós, Predatoros rész volt és nagyon jól összehozta az előző részeket. A rajzok itt is nagyon profik voltak. Azt kell mondjam ez egy nagyon igényes sorozat volt. Az LV-223 pedig nagyon jó környezetet biztosított a történetnek. Egy igazi elátkozott bolygó.

Lásd itt:
https://moly.hu/ertekelesek/2899427

Itt ismét nem változtattam az értékelésemen újraolvasás után sem, bár már kicsikét megkopott a varázsa.

Ennek a történetszálnak, spoiler teljes lezárása szerintem elég jól sikerült. Keserédes és minden függőben lévő szálat összehoz. A történet nem szűkölködik fordulatokban. Igaz, néhány azért meglehetősen várható, de vannak komolyabb meglepetések is. Az már ki is ment a fejemből és szerintem zseniális húzás, hogy a hegy története hová is fut ki. Az egyébként már-már túlzottan egyszerű dramaturg ezen kívül jól áll a kötetnek.

A karakterek nem sokban változnak, de van karakterfejlődés és ez tetszett. Galgo kicsit mintha jobban szembenézne magával a végére. Elden meglehetősen misztikus marad, de végül is az ő motivációival találkozhatunk és hogy hová is tart. Angela is továbblép az úton, amin elindult. Ahab-bel voltam egyszerre elégedett is és nem is. A motivációi furcsák néha nem igazán ragadozósak, hogy úgy mondjam. Viszont ezekre még a nagyjából érthetőek. A fásult humort egyébként remekül szolgáltatják Eldennel, ami kell is a történet komorságába időnként.

A rajzok a második kötet után itt tetszettek leginkább, de cserébe a panelezés egy két helyen kicsit zavaros volt. Egyébként gond nem volt vele.

Összességében még mindig nagyon jó sorozatnak tartom, amit érdemes elolvasni. AvP sztorikban bemelegítő kötetnek nem rossz, de inkább a Promethus örökségét és az Alien filmek érzését kapja meg az olvasó. Nagy pacsi a Szukitsnak, hogy felkarolta ezt a sorozatot.

Sajnos egyre laposabb a sorozat, valahol vakvágányra került és ezen még a Vadászok se javítanak.

Na erről van szó kéremalássan. A sorozatot lezáró kötetre végre összekapták magukat és egy kellően szórakoztató képregényt alkottak, amivel már csak annyi bajom van, hogy Eldan túl kevés szerepet kapott. Összeségében nem bántam meg, hogy akciósan beruháztam a Tűz és kőre, de a teljes árától nem lenne őszinte a mosolyom, az tuti.

Bár Predator a cím, mindenféle lény szerepet kap a sorozat záró kötetében. Hosszabb, humorosabb, határozottabb lendületű rész. A harcjelenetek kidolgozottabbak, átérezhetők a motivációk, a Ragadozók végre vadászként viselkednek spoiler, a cselekmény szépen ível. Bepillanthatunk egy régebbi vadászatokba is, amik halovány magyarázattal szolgálhatnak arra, hogy miért is figyeltek fel a yautják a Tervező technológiára spoiler. Sokkal jobban tetszettek ebben a rajzok, különösen a ráadás – Elden elvarratlan szálához visszatérő és persze az Élet és Halál folytatást megalapozó – részként kapott Prometheus: Omegában, ahol egészen mozifilmszerű az ábrázolás.

A fordítás itt is alapvetően jó, de sajnos ismét (fontos) mondatrészeket hagy ki vagy mismásol el. Viszont a nyomdai kivitel hátrányai kevésbé szembetűnőek már.

»Predator: Tűz és Kő – Alien & Predator Átívelés IV.«

Eljutottam az Alien & Predator átívelés utolsó részéhez. Nagyon szerettem ezt az egyedi kiadást, de a végére érkezve sajnos csalódást keltett.

Az LV-223-as hold minden szerves élet új forrása, egyben a pusztítás és a halálos veszedelmek világa is. Az Angela Foster által vezetett ideérkező mentőexpedíció sem kerülhette el végzetét, s az öldöklő vérengzést követően egyedül a Perses űrhajójának sikerül elmenekülnie. Ám rövidesen kiderül, hogy egy halált hozó potyautas maradt a fedélzeten. A cseles földönkívüli a Tervezőkre vadászva arra kényszeríti a hajó parancsnokát, hogy vigye vissza őt a xenomorfok által fertőzött bolygóra…

Teljes kritikám az alábbi linken található.
https://zsolesz-blog.blogspot.com/2023/01/predator-tuz-…

Korhatár: 18 éven felülieknek.

Nekem kissé gyengére sikerült a zárókötet. Galgo és Ahab párosából még sok mindent ki lehetett volna hozni, de így is eléggé érdekes volt a „kapcsolatuk”. Örültem volna neki, ha Elden egy kicsit nagyobb szerepet kap ebben a történetben. Őt tartom az egész sorozatból a legerősebb és legérdekesebb karakternek.
A rajzi világ egyáltalán nem tetszett, nem hagyott bennem semmi maradandó élményt, mint az első kötet. Valahogy ez most nem illett ehhez a történethez.