Ház ​a tó mélyén 166 csillagozás

Josh Malerman: Ház a tó mélyén

Mindketten tizenhét évesek. Mindketten félnek. Mégis mindketten igent mondanak.

Tökéletes első randinak tűnt: végigkenuzni az ikertavakon, szendvicsekkel és sörrel a hűtőládájukban. Ám a két tizenéves, Amelia és James felfedeznek valamit a víz felszíne alatt, ami örökre megváltoztatja az életüket.

Két emelet.

Egy kert.

És a bejárati ajtó nyitva áll.

Egy ház a tó mélyén.

A fiatalok egyetlen szabályhoz ragaszkodnak: nem kérdőjeleznek meg semmit. Így teljes természetességgel veszik birtokukba ezt a mesés otthont. Persze, hogyan is létezhetne egy ilyen lenyűgöző hely ellenszolgáltatás nélkül? Ez túl szép lenne ahhoz, hogy igaz legyen. Miközben Amelia és James lépésről lépésre felfedezik a házat és egymást a hullámok között, egy örök igazság könyörtelenül bebizonyosodik:

Attól, hogy egy ház éppen üres, még nem biztos, hogy senki sem lakja.

Eredeti mű: Josh Malerman: A House at the Bottom of a Lake

>!
Fumax, Budapest, 2017
160 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786155514944 · Fordította: Rusznyák Csaba

Enciklopédia 1


Kedvencelte 11

Most olvassa 10

Várólistára tette 246

Kívánságlistára tette 272

Kölcsönkérné 5


Kiemelt értékelések

>!
Disznóparéj_HVP IP
Josh Malerman: Ház a tó mélyén

Molyon és Goodreadsen is azt látom, folyton azt vágják ennek a könyvek a fejéhez (vagy mijéhez), hogy „nem elég horror”.

Akkor öveket bekötni, kedveseim, visszamegyünk általános iskola hatodikba.

Nézzétek ezt a csúnya, lucskos, polipcsápokon kúszó-mászó, ezer tűhegyes foggal támadó, megfoghatatlan lényt. Úgy hívják, hogy metafora. Olyan ő, mint öltönyös, jól fésült barátunk, Hasonlat bácsi, csak hiányzik belőle az „olyan, mint” szófordulat.

Azaz. Igen, ebben a könyvben arról van szó, hogy két tinédzser talál egy izgalmas, de félelmetes házat egy tó mélyén. A szavak szintjén arról. Jelentés szintjén viszont mást jelent, erről szól ugyanis a metafora. Mond valamit szóval, és gondol valami másra, a kettő közt feszülő viszony pedig banálisból éterivé, nyilvánvalóból izgalmassá tesz olyan állításokat is, mint pl. „A szerelem izgalmas, rejtélyes és ijesztő” vagy „Ha meg akarod érteni a szerelmet, tönkreteszed”.

Hoppá. Ezt elspoilereztem.

Ez a könyv szavak szintjén egy nagyon lájtos horror(ka), inkább thriller(ke), jelentés szintjén pedig a legigazabb leírás a szerelemről, amit az Énekek éneke óta olvastam.

Adott Amelia (ANNYIRA vártam, mikor fogja a kötet Amynek hívni, de itt csalódnom kellett, nem történt meg) és James, akik 17 évesek, és első randira mennek – James meglehetősen jó ötleteként kenuzni. (Én belehalnék, ha kenuznom kéne, de az csak irracionális félelmem a vízbe fúlástól, a programot csak támogatni tudom.) És hát találnak egy házat a tó mélyén. Egy lehetetlen házat, tele titkokkal és rejtélyekkel, egy házat, aminek semmi nyoma a neten, az idősek se tudnak róla, látszólag MÉG NEM JÁRT OTT SENKI, amióta víz alá került.

A két kamasz pedig eldönti, hogy ez a ház CSAK AZ ÖVÉK lesz, és további randikon körbebúvárkodják, felfedezik, a legapróbb mélységét is feltárják.

Egy idő után elképzelni sem tudják, hogy hogyan is élhetnének enélkül az IJESZTŐ, NÁLUK SOKKALTA NAGYOBB, FELFOGHATATLAN, DE IZGALMAS ÉS SOK ÖRÖMET ADÓ ház nélkül. Ami egyszerre jó és egyszerre rossz nekik.

Mígnem egy napon, spoiler a tó mélyén, a házban, elrontanak valamit, és fentről lépések zaját hallják.

Annyi, de annyi jellemző és árulkodó jel köti a ház képét az első igazi szerelem élményéhez! Maga a tény, hogy titkolják mindenki elől, hogy egyszerre félik és birtokolni akarják… na, meg megbeszélik, hogy nincs olyan kérdés, hogy „miért” és „hogyan”… A ház ráadásul különleges – víz alatt van. És nem csak különleges, hanem folyton igényli, hogy dolgozz azért, hogy benne lehess. Veszélyes – bármi balul sülhet el, és akkor nagyon meg fogsz sérülni.

Just like first love, baby.

És mi lakik a lakatlannak tűnő, „csak a miénk” házban, az első szerelemben? Valami, aminek sokféle, különböző ruhája van. Arca képlékeny. És ha megérinted, mindennek vége.

Hogy ez egy szülő/rokonság, azaz a betolakodó KÜLVILÁG, akinek be kell mutatkoznod előbb-utóbb ("Be kell mutatkoznunk."), vagy a saját jövőd abban az esetben, ha maradsz abban a bizonyos házban, vagy csak a félelmed, hogy ez lesz belőled, ha maradsz – sokféleképp meg lehet fogni.

Ez nem az a könyv, ahol kiderül valami hülyeség, pl. hogy indián temető volt a tó fenekén, vagy volt egy család, ahol az apuka megőrült, kibelezte Fickót, a család középtermetű, jókedélyű kutyusát, majd lelövöldözte a gyerekeket meg az asszonyt, és ezért átok ül a házán. Ez nem egy kísértethistória, nem egy rémisztő horrormese.

Rémisztő, igen, de csak annyira, mint az első szerelem „Mi lesz velem ezek után?”-ja, a „Vajon ő is engem?”-je és a „Mi ez, amit érzek?”-je, vagy pont a „Miért jó ez, ha csak fáj? Miért fáj ez, amikor jó?” vagy a „Miért félek, amikor csak az jó, ha velem van?”.

Nekem a szívem szakadt meg Ameliáért és James-ért, mert emlékszem, hogy MENNYIRE rohadt ijesztő elsőre az a ház. Meg is ijednek tőle rendesen. Nekem az a szerencsém, hogy az első szerelem elmúlása után újra (meg újra… meg újra) tudtam megint szerelmes lenni, és az áldozat minden esetben ugyanaz a nő volt, akit azóta előléptettem feleséggé is, így a könyv végét is abszolút értettem. Egy telitalálat volt.

Nem mondanám, hogy segít túlélni/átélni/rendesen levezényelni egy-egy szerelmes periódust, legyen az az első, vagy sem. Nem receptkönyv. De annyira szépen és fájón felidézi az esetlenséget a víz alatt, a bénázást, a dolgok működésének felfedezését, azt az édes (izgalmas) és keserű (félelmetes) érzetet, ami az első nagy szerelem alatt a világom volt ("Nő a tér"), hogy a szívem is sajgott, amikor olvastam.

Lehet, hogy ehhez a könyvhöz át kell élni egy ilyet.

De szerintem nem. Csak elhinni, hogy lehet, és nem kérdezni azt, hogy „hogyan” vagy „miért”. Ha megkérdezed, nincs többé a ház a tó mélyén.

Úgyhogy ne kérdezz, merülj.

30 hozzászólás
>!
Gorkie P
Josh Malerman: Ház a tó mélyén

„-Semmi hogyan vagy miért.”

A borító egyszerűen csodás, azonnal megszerettem, amint megláttam. Szépen kidolgozott és előrevetíti azt a hangulatot, amit vélhetően kapunk a történettől. Nagyon örültem, hogy az eredeti borító maradt a magyar kiadásnál is.

(…)

Malerman mestere a hangulatkeltésnek, a végletekig tudja húzni a mézesmadzagot az olvasók orra előtt. Alig várod, hogy kiderüljön, mi lesz ebből, hiszen végig érezed, hogy valami nem stimmel és baj lesz. Ott lappang a mélyben, a házban.

Bővebben:
http://olvasokorut.blogspot.in/2017/05/josh-malerman-ha…

>!
AniTiger MP
Josh Malerman: Ház a tó mélyén

A legjobb az volt ebben a kisregényben, hogy még nem találkoztam hasonlóval! Meglepett, hogy egy teljesen normális, tizenéves pár első randevúja hova vezethet, hogy micsoda furcsa dolgok voltak a tó mélyén és milyen jól meg lehet rémíteni az egyszeri olvasót akár a vízben lebegő ruhával is. Totál frászt kaptam full normális dolgoktól, például annyitól is, hogy az egyik szereplő egyszer csak meglát egy lépcsőt! Nagyon jól van felépítve a sztori; élveztem, hogy olvasás közben csak úgy zakatolt a szívem.

Mindazonáltal még mindig a Madarak a dobozban a favoritom az írótól, nem sikerült felülmúlnia azt a sztorit. Persze tűkön ülve várom a nemsokára megjelenő könyvét – A végzet tébolyult kerekét –, hátha majd lepipálja ezt a két könyvet. :D

Bővebben:
https://hagyjatokolvasok.blogspot.hu/2017/05/josh-maler…

>!
Fumax, Budapest, 2017
160 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786155514944 · Fordította: Rusznyák Csaba
1 hozzászólás
>!
lilla_csanyi
Josh Malerman: Ház a tó mélyén

Azt hiszem, elmondhatom, hogy ez a legfurább tini szerelemről szóló könyv, amit valaha olvastam. Nagyon izgalmas megoldás, hogy gyakorlatilag két olvasata is van a regénynek: ebben a műfajban nem szoktam elvárni efféle mélységet.
A felszínen egy borzongató thriller, amiben két tizenéves felfedez egy rejtélyes házat a tó mélyén. Josh Malerman ismét egy zsigeri rettgést ragad meg: a sötét, hideg, mély vízben való megfulladás iszonytató gondolatát, és evvel feszíti pattanásig az idegeinket.
Emellett pedig van egy másik, sokkal szimbolikusabb értelmezési lehetősége is. Ha a ház alatt a legteljesebb énképet értjük, akkor egy sokkal kevésbé misztikus szál bontakozik ki: tudniillik, hogy két tinédzser egymás segítségével felfedezi önmagának egy eddig ismeretlen részét: saját szexualitását, és párkapcsolati identitását. És ebben rejlik Josh Malerman zsenialitása: ezt a témát kismilliószor feldolgozták már, számtalan formában, de thillerként…tegye föl a kezét, aki tud még egy ilyen thrillert! Pedig logikus: a közös titok, a felfedezés izgalma, a félelemmel teli öröm, az érzés, hogy valami csak a miénk, és egyre újabb és újabb oldalát akarjuk megismerni…
Köszöntem szépen, Drága Josh, Ön továbbra is marad a kedvenc thriller szerzőim között, ez most már 100%.

>!
Ferger_Jolcsi P
Josh Malerman: Ház a tó mélyén

Érdekes egy sztori… Az elején elég unalmasan indult a cselekmény, meg is ijedtem, hogy ilyen lesz végig. De aztán, ahogy egyre közelebb kerülnek a szereplők a „házhoz a tó mélyén”, úgy válik egyre izgalmasabbá, néha már félelmetessé is. A vége pedig…. Hát az Író nagyon jól ért ahhoz, hogy feszültséggel teli függővéggel zárjon, csakhogy nem szokott folytatást írni hozzájuk… Rengeteg kérdés maradt bennem, de nyilván ez is volt a célja az írónak, hogy ki-ki maga töltse ki a hiányzó részeket a saját fantáziájából.

>!
Niitaa P
Josh Malerman: Ház a tó mélyén

"(…)
A Ház a tó mélyén nincs kellőképpen értékelve. Gyönyörű történet, melyet ha az olvasó kézbe vesz, lehet gyorsan végigfut rajta, de még napokig magánál hordozza. Kicsit borzongat – hiszen csak thriller – de nem ez a fő vonása. Mélyebbre kell látni. Szóval békatalpakat fel, és ti is merüljetek el ebben a varázslatos történetben, hogy ne csak a felszínen visszatükröződő torz képet lássátok!"

A teljes értékelést itt érhetitek el: http://niitaabell.blogspot.hu/2017/08/josh-malerman-haz…

>!
Lénaanyukája P
Josh Malerman: Ház a tó mélyén

Értem én, szimbólum, meg metafora, meg kicsif@szom, de hát ez nagyon unalmas volt. Tőmondat tőmondat hátan, először azt hittem, Blake Crouch írta. A nyomasztó légkör megvolt, az viszont erősen hajaz King: A tutaj című novellájára. Aztán a horrorral való kapcsolata itt meg is szűnt. Gyerekek, ha egyszer valaki ír egy horrorkönyvet, az nem azt jelenti, hogy az összes többi is az lesz. A thriller cimke pedig végképp értelmezhetetlen. A romantikus az oké, de én még odabiggyesztenék szürreálisat is, és akkor talán tudná a nép, mit kap. Update: megtettem.
Szóval a lényeg, hogy egyáltalán nem azt kaptam, amit vártam, pedig olvastam véleményeket, de gondoltam, én majd kicsit más szemmel látom, mint a legtöbb figyeltem. Hát sajnos nem. De legalább nem volt hosszú.
Én azért még bízom A végzet tébolyult kerekében, mert olyan jó címe van.

4 hozzászólás
>!
Riszperidon P
Josh Malerman: Ház a tó mélyén

Josh drága, azt kell mondjam, most jobbat tettél velem, mint a madaraiddal meg a dobozoddal!
Nem tudom egyértelműen megfogalmazni az élményt és az érzést, amit a könyv adott. Borzongtam, talán most először igazán. Lenn a mélyben, a vízben ahol minden sötét, néma és hideg, ahol önkéntelenül magad mögé nézel, miközben meg mélyen legbelül nem szeretnél, mert úgy érzed van ott valaki. Tudni akarod, de nem akarod meglátni.
A borzongásom egy nagy része abból is fakad, hogy csak nagyon minimális úszástudással rendelkezem, és a kedves író nagyon jól visszaadta a mélyben lebegés fullasztó, nyomasztó érzését. Néha szinte éreztem a tüdőmben, a mellkasomon a nyomást, és már szinte kérleltem a őket, hogy ússzanak vissza a felszínre.
Mind e mellett egy nagyon kedvemre való szerelmi történet bontakozott ki, két ifjúé, akik nem csak a házat, hanem közben önmagukat és legfőképpen egymást is felfedezik.
Nagyon egyedi atmoszférájú könyv, különösebb csattanó nélkül. De emellett a hangulat mellett, amit nyújtott, nem is bántott úgy a hiánya.
Aki belekkel hadonászó szörnyekre számít, azoknak nem ajánlom, ha egy egyedi világban akarsz elmerülni, és nincs víziszonyod, pár órát megér! :)

10 hozzászólás
>!
Lanore P
Josh Malerman: Ház a tó mélyén

Ha valaki megkérdezné, miről szólt ez a könyv, nem biztos, hogy egyértelműen meg tudnám fogalmazni, az viszont tény, hogy nem bírtam letenni, és imádtam minden egyes sorát. Az író egyébként is nagyon jól ért ahhoz, hogy megteremtsen egy sötét, misztikus hangulatú alapot, ami tele van nyitott kérdésekkel, félbehagyott válaszokkal, de ez egyáltalán nem zavart, csak vitt magával a tó, a ház, a szerelem. Hogy mi történhet két 17 éves fiatal első randevúján? Nos, erre, ami a lapokon történik, senki sem gondolna, és pont ezért volt nagyon jó. Nem volt ijesztő, nem volt félelmetes, inkább csak elgondolkodtató, és érdekes, konkrét lezárás nélkül. Én végül abban állapodtam meg magammal, hogy Amelia és James története egy gyönyörűen megírt metafora spoiler.

>!
Madama_Butterfly P
Josh Malerman: Ház a tó mélyén

Az első tini-szerelem Josh Malerman-féle módon…
Egy ház a tó mélyén… egy fiú és egy lány az első randin, amely gyorsan átalakul valami mássá, valami többé: felfedezni eddig nem látott, tapasztalt dolgokat, mélyebbre és mélyebbre merülni egy ismeretlen ám vonzó világban, nem tudván mi vár ránk, ha kinyitjuk a következő ajtót… egy édes titok, a boldogság törékenysége, amelyet annyira féltünk, hogy senkivel nem osztanánk meg szívesen… ismerős? Aki átélte az első szerelem varázsát, annak biztosan…
Fantasztikus párhuzamokkal és áthallásokkal teli könyv, nálam betalált!


Népszerű idézetek

>!
lilla_csanyi

Miért van az, hogy a csillagok, bármily fényesen ragyogjanak is az éjszakai égen, nem tudják száműzni az éjszakát?

90. oldal

>!
Belle_Maundrell

Mi a sötétség, ha nem pusztán a fény hiánya?

71. oldal

>!
Ashley_Redwood

Miután holtan találják.
Egy nap.
Vízbe fúlva.
Megfulladva.

48. oldal

>!
AniTiger MP

    Képtelenség volt nem arra gondolni, hogy valami él, valami fészkel odabent: egy víz alatti teremtmény, felfedezetlen és ismeretlen.
     Ez agyrém, gondolta.

45. oldal, 10

>!
K_A_Hikari

A sötétség még akkor is jelen volt, amikor megvilágították.

133. oldal

>!
AniTiger MP

    – Semmi hogyan vagy miért.
    – Micsoda?
    – Nem teszünk fel olyan kérdéseket, hogy hogyan került a ház a tó fenekére, vagy hogy miért van bebútorozva. Nem firtatjuk, hogy és miért működik.
    James megértette.
    – Semmi hogyan vagy miért – ismételte.

59. oldal, 13

>!
Molymacska 

– Folyton a tömlőknél lyukadunk ki – jegyezte meg Amelia.
– Igen, ezek szerint az a totemállatunk?

51. oldal

>!
K_A_Hikari P

A félelem meghátrált, és csak a felfedezés adrenalinja maradt.

73. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Dan Wells: Fragments – Töredékek
Dan Wells: Nem akarlak megölni
Stephen King: A ragyogás
Joe Hill: Szarvak
Stephen King: Christine
Blake Crouch: A pokol kapujában
Stephen King: Állattemető
Stephen King: Végítélet
Peter Clines: 14
George R. R. Martin: Lázálom