Jób 33 csillagozás

Joseph Roth: Jób

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

A ​mélyen hívő zsidó tanító, Mendel Singer felesége, Debora negyedik gyerekét várja, aki azonban fogyatékosnak születik. A rabbi megjósolja az aggódó anyának, hogy Menuhim – ez a gyermek neve – egészséges lesz. Lelkére köti, hogy soha ne hagyja el gyermekét még akkor sem, ha súlyos teherré válik. A rabbi jóslata szerint Menuhimra nagy jövő vár. Hosszú évek telnek el. Az első világháború előtt vagyunk. Jones, a legidősebb fiú a cári hadseregben szolgál, Semarja, az öccse pedig a sorozás elől külföldre szökik. Miriam, a harmadik gyermek egyre inkább az érzéki gyönyöröknek áldozza magát. Egyszer hír érkezik Amerikából: Semarja üzen szüleinek, s hívja őket, települjenek át hozzá. Singer és felesége úgy határoz, hogy csak Miriamot viszik magukkal, a beteg Menuhimot a szomszédok oltalmára bízzák. Amerikában kezdetben minden jól alakul. Semarja már tehetős ember, Miriamnak udvarlója van. Ekkor azonban kitör a világháború, s a frontra vonuló Semarja nem tér vissza többé. A fia halálhírét… (tovább)

Hiob címmel is megjelent.

Eredeti megjelenés éve: 1930

>!
Európa, Budapest, 1989
220 oldal · ISBN: 9630748169 · Fordította: Kertész Imre

Kedvencelte 12

Most olvassa 1

Várólistára tette 32

Kívánságlistára tette 24

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

Annamarie P>!
Joseph Roth: Jób

„Élt egyszer egy ember Zuchnówban, Mendel Singer volt a neve. Jámbor, istenfélő és teljesen hétköznapi ember volt, a legszokványosabb zsidó. Az egyszerű tanítói mesterséget űzte. Mindössze egyetlen tágas konyhából álló házában a Biblia tanait véste a gyerekek fejébe.”

Joseph Roth (1894-1939) az Ótestamentum egyik legplasztikusabb történetét, Jób könyvét helyezte saját korának történelmi keretei közé. Az ószövetségi példázat már első olvasáskor is mély nyomot hagy az emberben. Az istenhívő Jóbot a balszerencse üldözi, s aki hiszi, hogy minden Isten jóságából adatott meg számára, a veszteségben is az isteni szándékot véli. A csapások csak jönnek és jönnek, de Jób kitart Isten szeretete mellett, barátaival szemben is megvédi teremtőjét. De eljön egy pont, amikor összeroskad a terhek alatt. Felesleges kutatni, hogy ki volt Jób, élt-e valaha, és megtörténtek-e vele ezek a dolgok, hiszen a történet valójában a hit belső harcának ősképe. Teljesen mindegy, hogy az ember hite miben gyökerezik, eljönnek azok a pillanatok, amikor megrendül ez a hit. Talán pontosan ezért tud mindenki jól kapcsolódni az ószövetségi történethez, ezért könnyű Jóbbal együttérezni.

Joseph Rothot is megérinthette ez a kérdés, és aktualizálta azokat a veszteségeket, melyek a legjobban fókuszba hozzák a megrendülés okozóit. A betegség, a halál, a szenvedés, a szegénység örök, csak ruhái mások. Mendel Singer is lecsupaszodik a csapások alatt, míg ott áll mindenét elvesztve, kifosztva, nincstelenül, magányában elszigetelődve. Jelen kötetben a reménytelenséghez vezető utat Mendel Singer gyermekeinek rosszra forduló sorsa adja, egyikőjük betegen születik, másik katonának áll, harmadik könnyűvérű nővé válik, negyedik Amerikába menekül a katonaság elől. A túlélés reményében a család a cári Oroszországból útra kelve Amerikába hajózik. De a kezdeti gazdagság és bőség után érkeznek a megpróbáltatások. Mendel és felesége, Debóra érzik, hogy az Oroszországban hagyott beteg gyermek miatt váltak átkozottá. Nem szabadott volna ezt tenniük, hiszen még a gyermek születésekor megkapták az ígéretet, hogy a kicsi meggyógyul, csak nem hagyhatják őt el. Aki ismeri az ószövetségi történetet, az sejtheti a befejezést is. Az ember óhatatlanul felteszi magában a kérdést, hogy van-e szabad akarat, vagy minden eleve elrendeltetett?

Nekem Jób könyve tökéletesen jeleníti meg a főkérdést, de a Bibliában használt sűrítés miatt talán hihetetlenné is válhat ez az ember számára. Joseph Roth a jelenben lassan kibontakozó cselekménye, viszont saját bőrünkön érezteti a főszereplő tragédiáját, akinek alakja számos művészt megihletett már az elmúlt évszázadokban. Számomra a kötet bibliodrámás élményeimet hozta be, ahol pont azzal dolgozunk, hogyan vagyok jelen, mivel kapcsolódom az adott szentírás történethez.

Ahogy írtam, az alaptörténet esszenciája nagyon erős, mégis Roth képes hozzáadni még ehhez is. Nem csupán az aktualizálás révén, hanem írói eszközeivel. A jelenetek rendkívül pontosan hozzák be azokat a részleteket, amelyek a legtökéletesebben járulnak hozzá az ábrázoláshoz. Például a ruházatok leírása egyszerre képes jelképes és precíz lenni. Mindvégig éreztem, hogy a szerző határozottan vezeti a figyelmem:

„Az alpakka gyertyatartóban álló olcsó gyertyák ki sem bírták, hajladozni kezdtek. Viasz csöppent a téglavörös alapú, kék kockás terítőre, és szempillantás alatt megdermedt. Kitárták az ablakot, a gyertyák erre megemberelték magukat, és békésen csonkig égtek.”

Alig bírtam elszakadni a kötettől, és nem azért, mintha annyira fordulatos vagy izgalmas lett volna, hanem a megteremtett atmoszféra ejtett rabul. A szerző által konstruált reménysugár pedig érzelmileg is a szeretet izzásában tartja azt, aki kísérőül szegődik Mendel Singerhez megpróbáltatásaiban. Egy igazán tehetséges íróval ismerkedtem meg, és Jób esete még számos egyéb beszélgetés alapja lehet a felvetett kérdéseken túl.

1 hozzászólás
Miestas>!
Joseph Roth: Jób

Arról a könyvről, történetről mindig nehezebben alkotok véleményt ami valamiért mélyebben megérint. Így vagyok most is, olyan könyvet tettem le a kezemből, ami még sok-sok ideig újabb és újabb gondolatokat ébreszt majd bennem.
Egy zsidó család történetén keresztül, alig több mint 200 oldalon leírva az emberiség örök kérdéseit boncolgatja Joseph Roth. Hinni, de miben, hinni akkor is ha már minden ellene mond az Istenbe, Jehovába vetett hitnek? Büntet-e az Isten, ha igen miért, ha nem, akkor elhiszem-e, hogy a nehézségek a javamat szolgálják? Isten mindig annyi terhet rak-e ránk amennyit elbírunk, vagy ránk többet mér?

nagy_csilla>!
Joseph Roth: Jób

Miután elolvastam ezt a könyvet csak úgy kavarogtak bennem a gondolatok és érzések. Csodáltam Mendel Singer töretlen hitét, ahogy a sorozatos sorscsapások után is tudott bízni, és nem tudtam elítélni azért, hogy végül elfordult Istentől.
Csak most fejeztem be a könyvet, de már szeretném újraolvasni.

bölcsészbárány>!
Joseph Roth: Jób

Gyönyörűen megírt és elgondolkodtató regény. A korától független meseként is olvasható, habár nagyon is konkrét szerepe van a cselekményben az I. világháborúnak és a kelet-európai zsidóság Amerikába tartó tömeges kivándorlásának.


Népszerű idézetek

csillagka>!

Ahogy így álldogált, és látta, miként lesz mind keskenyebb a nap arany csíkja, s hogyan siklik a tetőperemről magasabbra, föl a háztetőre, onnan pedig a fehér kéményre, életében először érezte át határozottan és világosan a napok néma és alattomos suhanását, a nappalok meg az éjszakák, a nyarak meg a telek örök váltakozásának megtévesztő álnokságát, s hogy miként szalad el az élet, egyformán, egyenletesen, egyhangúan, valamennyi várt és váratlan rémület ellenére is.

70

bababöbe>!

De az erőt, mely a hit sajátja, már képtelen volt életre kelteni magában, és lassan elhagyta őt az az erő is, amely az embernek a kétségbeesés elviseléséhez kell.

107. oldal

lex88>!

Milyen könnyű volt valaha az ébredés, emlékezett vissza Mendel, az imádkozás boldog várakozása ébresztette, az öröm, hogy újra megerősítheti Istenhez való biztos közelségét. Az álom jótét melegéből egyenesen az imádkozás még otthonosabb, még meghittebb ragyogásába lépett, akár egy pompázatos, mégis jól ismert terembe, ahol hatalmas, de mosolygós Atya lakik. „Jó reggelt, Atyám!" – mondta Mendel Singer, és a választ is hallani vélte.

175. oldal

betarix>!

A fájdalom bölccsé érleli, a rútság jóságossá, a keserűség szelíddé, a betegség erőssé.

Lea_Simon>!

Nem imádkozom! – mondta magában Mendel. De fájt neki, hogy nem imádkozik. Fájt neki a haragja s ennek a haragnak a tehetetlensége. Bár Mendel haragban állt Istennel, még mindig Isten uralkodott a világ felett.

perecek>!

A hazaúton, amit Mendel iparkodott egy kicsit megnyújtani, átadta magát annak a képzelgésnek, hogy odahaza levél fogadja. A levélben világos, félreérthetetlen szavakkal az áll, hogy először is: Menuhim teljesen felépült, testileg is, szellemileg is… Mendel Singer jól tudta közben, hogy ez a levél még nem érkezett meg. De ő mintegy megpróbálta megteremteni számára a kedvező körülményeket, megpróbált mintegy kedvet csinálni a levélnek, hogy megérkezzen. És mindig könnyű szívdobbanással rántotta meg otthon a csengőzsinórt. Amint megpillantotta Deborát, a szívdobbanása elmúlt. Még nem jött meg a levél. Rendes, hétköznapi este lesz ez is, olyan, mint a többi.

Amalaschwinta>!

Megölelték egymást, mint tegnap meg tegnapelőtt, ölelkeztek a termőföldön, ágyuk a termés, a súlyos gabonaszárak fogták körül őket, a súlyos kalászok boltozódtak föléjük. Engedékenyen dőlt meg a rozs, mikor Miriam meg Ivan beléhevert; még le sem dőltek, és a rozs máris elhevert. Szerelmük ma vadabb volt, kurtább, és csaknem rémült. Mintha Miriam már holnap indulna Amerikába. A búcsú remegett már szerelmükben. miközben egymásba fonódtak, máris messze, messze voltak egymástól, az óceán terpeszkedett kettejük közt.

102-103. oldal

bababöbe>!

Először történt, hogy Mendel Singer háza táját elhagyták a gondok. Oly bizalmas ismerősei voltak ők Mendelnek, akár a rossz testvérek. Ötvenkilenc éves volt most. Ötvennyolc évig élt velük testvérségben. A gondok elhagyták, a halál meg közelebb jött.

140. oldal

Nicole_Kinney I>!

Elégedetlen az ember, mondta magában Mendel. Éppen most élt meg egy csodát, és máris a következőt akarja látni.

217. oldal

nagy_csilla>!

Ahogy így álldogált, és látta, miként lesz mind keskenyebb a nap arany csíkja, s hogyan siklik a tetőperemről magasabbra, föl a háztetőre, onnan pedig a fehér kéményre, életében először érezte át határozottan és világosan a napok néma és alattomos suhanását, a nappalok meg az éjszakák, a nyarak meg a telek örök váltakozásának megtévesztő álnokságát, s hogy miként szalad el az élet, egyformán, egyenletesen, egyhangúan, valamennyi várt és váratlan rémület ellenére is.


Hasonló könyvek címkék alapján

R. M. Romero: Karolina és a krakkói babakészítő
Rose Tremain: Gustav-szonáta
Viola Stern Fischer – Veronika H. Tóth: A Mengele-lány
Alena Mornštajnová: Hana
Kristin Hannah: Fülemüle
Ellie Midwood: A lelkem Auschwitzban maradt
Andrew Gross: Egy kém Auschwitzban
Jaume Cabré: Én vétkem
Chaim Potok: A kiválasztott
Robert Merle: Mesterségem a halál