Isten ​tudja 113 csillagozás

Joseph Heller: Isten tudja Joseph Heller: Isten tudja Joseph Heller: Isten tudja

Joseph ​Hellernek immár negyedik magyarra fordított regényét tartja kezében az olvasó. És, ahogyan megszoktuk tőle, megint egészen más témába vág, mint az előzőben vagy az azt megelőzően. Ezúttal az Ószövetséget mesélteti el, értelmezteti, elevenítteti meg, dolgoztatja át, modernizáltatja Dávid királlyal, Dáviddal, aki Izráel harcos uralkodója, Bethsabé férje, Salamon apja, Góliát legyőzője, a zsoltárok szerzője – és aki egyben pimasz zsidó legényke, majd ágyasai és feleségei elől bujkáló háremtulajdonos, nagy tehetségű szerető, zabolátlan kölykei közt rendet tenni sohasem tudó szülő, a világ legtöbbet másolt költője (végtelenül dühíti, hogy Shakespeare-től Audenig mindenki lopott tőle), Isten egykori cimborája… akivel többé nem hajlandó szóba állni, mert úgy érzi, Isten tartozik neki egy bocsánatkéréssel. Dávid őrjöng, hahotázik, a fogát csikorgatja. Dávid hiú, esendő, naiv és őszinte, Dávid mindent kipakol. Monumentális ótestamentumi figura – és elégedetlen, frusztrált 20.… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 1984

Tartalomjegyzék

>!
Holló és Társa, Kaposvár, 1996
408 oldal · puhatáblás · ISBN: 9638380454 · Fordította: Szilágyi Tibor
>!
Európa, Budapest, 1987
396 oldal · ISBN: 963074306X · Fordította: Szilágyi Tibor
>!
Árkádia, Budapest, 1987
396 oldal · puhatáblás · ISBN: 9633070899 · Fordította: Szilágyi Tibor

Enciklopédia 37

Szereplők népszerűség szerint

Ábrahám · Dávid király · Joáb · Michelangelo · Mózes · Salamon király · Saul király

Helyszínek népszerűség szerint

Jeruzsálem


Kedvencelte 48

Most olvassa 3

Várólistára tette 71

Kívánságlistára tette 25


Kiemelt értékelések

>!
Sapadtribizli P
Joseph Heller: Isten tudja

Nehezen indult számomra ez a menet. Hosszadalmasnak és terjengősnek éreztem az egészet – persze, ez is volt a cél, hiszen az idős Dávid király mesél, és az emlékezet már csak ilyen, olykor ismétel, olykor elnyújtja az eseményeket. De mindezek ellenére – vagy éppen ezek miatt, a könyvnek egyedi dinamikája van. Hús-vér szereplők harcolnak, szeretnek, nyernek és buknak el benne. Ha az HBO sorozatra vinné, komolyan mondom, ütősebb lenne, mint a Trónok Harca*! Eleven, lüktető a maga lassúságában is – és ez főleg a miatt van, hogy Heller nagyon hiteles személyeket tett a bibliai történetekbe. A Bibliát nem változtatta meg**, de a szereplőkhöz motivációkat, gondolatokat, gyarló vágyakat rendelt – ami benne van akár a Bibliában is, csak nem ilyen expliciten. Egy új tartalmat adott Dávid történetének akkor is, ha összevetjük a Bibliával a történetet, de akkor is, ha teljesen elvonatkoztatunk, és ez igencsak figyelemre méltó! Humoros és érdekes, drámai és vulgáris és az utolsó 1-2 oldal teljesen megkoronázza az egész művet!

* Van itt minden ami kell: szerelem, szex, politika, hatalmi játszmák, testvérek, család, viszonyok, nemi erőszak, homoszexualitás, őrület, árulások, vacsorán gyilkolások, sok vér, dicsőség, nyilvános megaláztatás, stb. stb. Leírván ezt a felsorolást, kezdem tényleg úgy érezni, hogy R. R. Martin sokat inspirálódhatott Dávid történetéből, ami őt, a könyvbeli Dávid királyt egy cseppet sem lepné meg, elvégre nincs új a nap alatt és mindenki tőle szedi a legjobb ötleteit :)
** Helyenként mellé tettem a Károli Gáspár által fordított Bibliámat, és szóról szóra megegyeztek például a párbeszédek vagy a főbb mozzanatok! Heller vette a jó kis keretet, nem változtatott rajta semmit, csak megtöltötte élettel, olyan élettel, ami aktuális lehetett Dávid korszakában, Heller idejében, de az ma is.

>!
AeS P
Joseph Heller: Isten tudja

Mestermű.
Ugyanaz a csavaros, önmagába visszatérő állandó mantra, mint A 22-es csapdája cselekményében, ugyanolyan szórakoztató, és olyan fokú műveltségről tesz tanúbizonyságot, hogy csak tippelni tudok, hány utalást nem vettem észre.
Mestermű, na.

3 hozzászólás
>!
hunny
Joseph Heller: Isten tudja

A megvénült, impotens Dávid királyt szerencsénkre már legújabb ágyasa, Abiság bájai sem tudják eltéríteni attól, hogy végiggondolja és remekbeszabott kronológiai ugrándozással és végtelen őszinteséggel elénk tárja hódításának és szenvedésének történetét, meg egyik utolsó fejfájdító problémáját: megmaradt két fiának melyike lépjen örökébe, ha egyszer egyik irritálóbb, mint a másik? Imádtam az anakronizmusait és ki/beszólásait. Azt hiszem, nálam ez a könyv a 22-es csapdáját lepipálja, bár nehéz ezt eldönteni. Isten tudja, hogy a firenzei Dávid-szobrok és Lenny Hallelujah-ja sem lesz már számomra sose a régi.

>!
mohaborz
Joseph Heller: Isten tudja

Soha nem ragadott még meg ennyire egy öregember meséje arról, hogy igazából az esetek többségében leginkább baszni akart.
Kedvenc :)

>!
and_rea
Joseph Heller: Isten tudja

Újabb remek Heller könyvet olvashattam.

A téma megint teljesen más, most a Bibliai Dávid történetét ismerhettem meg úgy, ahogy gondolom a Bibliából sosem tudnám meg. :)
Kicsit féltem is az elején, hogy annyira nem vagyok jártas ezekben a vallási történetekben, és így nehezebb lesz haladni, és biztos voltak sok apró utalások, amiket jobban értettem volna, de annyira nem éreztem ennek hátrányát. (József és az álomkabát és a testvérek és a kút és az álomfejtés és a fáraó története elevenen él bennem a musical révén, ami szintén könnyed stílusban mesél el egy nehéz sztorit.)

A stílus ugyanolyan csapongó, néhol ismételgetõ, mint amit eddig megszoktam, de pont így lett lendületes, izgalmas olvasmány.
Szegény Shakespeare-t Heller több ízben is „keresztre feszítette”, vajon mivel érdemelte ki a nagy drámaíró ezt a bánásmódot? :)
Isten pedig szerintem is pont olyan arrogáns és beképzelt lenne, ha véletlenül élne.

>!
Ferenc_Molnár_3
Joseph Heller: Isten tudja

Heller évezredeket ment vissza, hogy a mai emberhez szóljon. Nyíltan felvállalt anakronizmussal egyes szám első személyben meséli el Dávid történetét, néha szatirikusan, vaskos beszólásokkal, ám nem mentegeti, inkább feltárja gyengeségeit, aljasságait, erkölcsi mélypontjait és eközben látjuk egyszerűségét, megcsalattatását, tétova próbálkozásait, hogy megértse a körülötte zajló, később a Biblia alapvető történeteit alkotó világot.
Egyszerre három nagy téma áll a regény fókuszában: Dávid és Saul kapcsolata, szerelme Betshabéval és fia, Absolom halála. Mindhárom felkavaró, morális alapvetést tükröző történet. Saul őrülete, Uriásnak, Bethsabé férjének ocsmány elveszejtése, Absolom dicstelen pusztulása és annak feldolgozása.
A hol régiesen fogalmazott, hol ízig-vérig modern szöveg egy megfáradt öregember végső vívódása önmagával és istenével. Mindenkitől elhagyatva nyugszik le végül, enyhülést csak a Súnem városából való tömjénillatú Abiság hoz számára feltétlen szeretetével.

Tényleg por és hamu vagyunk, nincs mentség sem arra, ha hülyének tettetjük magunkat és úgy teszünk, mintha nem lenne felelősségünk a világban, sem arra, ha okosak, szépek vagyunk, a világ előttünk hever, mi mégis alantas ösztönök szerint cselekszünk. Úgy tűnik, következmények nélkül nem háríthatjuk el magunktól hibás döntéseink felelősségét. Végső soron feloldozást csak magunk adhatunk magunknak (ha tudunk), hiszen Isten nem mindig válaszol. És ha igen, akkor sem biztos, hogy megértjük – teszi hozzá Heller.

A szöveg néha nehéz, néha talán unalmas is, ezért a fél pont levonás. Bár ez Hellernek nem a legjobb regénye, összességében remekmű.

>!
pwz ISP
Joseph Heller: Isten tudja

@Khimaira ajánlotta és nem bántam meg :) Már neki is írtam, de most is leírom: Szeretem az ilyen főszereplő-író mesélős dolgokat, ami ráadásul nem a mindenki által elfogadott verziót helyezi előtérbe + Heller stílusa is jó. Előtte elolvastam a Satyricont, ami abszolút illik ebbe a vonulatba. Hasonló volt számomra Gore Vidal és Kácsor Zsoltnak az István király blogja. Ezeket csípem :D, úgyhogy megint csak respect @Khimaira-nak ;)
m( )m

>!
Európa, Budapest, 1987
396 oldal · ISBN: 963074306X · Fordította: Szilágyi Tibor
2 hozzászólás
>!
plutyka
Joseph Heller: Isten tudja

Nagyon klassz!

2012.újraolvasás
Még mindig jó könyvnek tartom, szeretem Heller humorát, kicsit fricskázó, kicsit cinikus és nagyon egyedi :-)
A bibliai Dávid királyt, akinek évszázadok távlatából csak a nagyszterű tetteit és zsoltárait emlegetik főleg, hús-vér, esendő emberként mutatja be, hibáival, erényeivel, félrelépéseivel együtt. Dávid, aki küzd az öregség ellen és visszasírja fiatalságát, utálja-szereti gyermekeit, szerethető figura, na és ahogyan mindezt előadja! :-)
Hú és Betsabé is mekkora arc ! :-)
Heller nagyszerű:-)

>!
ciemat P
Joseph Heller: Isten tudja

Istenem, de lassan megy….

Azt hiszem, hogy ez a könyvbeli idézet mindent elárul a könyvhöz fűződő véleményemről/élményemről:

“Tovább tartott, mint hét évig. Hét évig szenvedtem, hét évig és hat hosszú hónapig. Meddig még, ó, Uram, meddig még, siránkoztam, amikor láttam, hogy a hetek hónapokká válnak, a hónapok pedig évekké hosszabbodnak. Csikorgattam a fogamat, rágtam a körmeimet. Voltak reggelek, amikor sírni lett volna kedvem.”

A humora valamelyest értékelhető, de sajnos a “rossz” élményt korántsem kompenzálja.

>!
kiki_roller I
Joseph Heller: Isten tudja

Olvasmányaim nagyrészét globálisan teszem magamévá ezért nem idézek. Ez itt kivétel. Dávid király története általa elmesélve. Kicsit a Biblia, kicsit Thomas MAnn ill egészen más. Globálisan: A puncinál nincs fontosabb dolog a világon. Idézet: „az én elválsztom a juhokat a gödölyéktől soromat nem is egy művében felhasználta egy túlértékelt firkász, az angol William Shakespeare, akinek főleg abból állt a zsenialitása, hogy ellopta a legjobb gondolatokat és sorokat Kit Marlowtól, Thomas Kydtől, Plutarkhosztól, Raphael Holinshedtől és tőlem.”


Népszerű idézetek

>!
mohapapa I

Elkezdett azzal a gondolattal játszani, hogy feltalálja a fehérneműt.
– Mi az, hogy fehérnemű?
– Hadd találjam föl előbb.

306. oldal

1 hozzászólás
>!
hunny

Beavatlak benneteket egy titokba, a fiammal, Salamonnal kapcsolatban: halálkomolyan beszélt, amikor azt javasolta, hogy vágják ketté azt a gyermeket. Az a pocc. Az élő Istenre esküszöm. Az a tompa agyú kurafi igazságos próbált lenni, nem ravasz.

19. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Dávid király · Salamon király
1 hozzászólás
>!
Exupéry

Ne légy úgy oda magadtól, mert a szar aranybevonattal is csak szar.

Kapcsolódó szócikkek: széklet, székelés
>!
Aurore

Bízzatok az Úrban: soha semmit nem ad ingyen.

26

>!
liapascal

Könnyű elfogadni a sorsot, ha neked kedvez. Amikor nem, akkor ne nevezd sorsnak: nevezd igazságtalanságnak, árulásnak vagy egyszerűen balszerencsének.

2, A sok könyvek írásának nincs vége

>!
Aurore

Nem szeretek hencegni – tudom, egy kicsit hencegek, amikor azt mondom, hogy nekem nem kell hencegnem –, de őszintén úgy gondolom, hogy az én történetem a legjobb történet az egész Bibliában. Hol van nekem versenytársam? Jób? Ugyan. A Genézis? Kozmológiája gyerekeknek való vénasszonymese, egy bóbiskoló nagyanyó bolondos ábrándja, aki önelégült unalmában már csak szundikál.

10

>!
mohaborz

Az ember Isten nélkül olyasmikhez folyamodik, mint a boszorkányság meg a vallás.

>!
liapascal

A kívánságok beteljesülnek, a célokat el lehet érni. De a vágyak? Ugyan! A vágyak addig élnek, amíg az az ember, akiben lakoznak.

8, Adullám barlangjában

Kapcsolódó szócikkek: beteljesülés · cél · kívánság · vágy
>!
fióka P

No, Mózes nem rossz, azt el kell ismernem, de hosszú, nagyon hosszú. Az Egyiptomból való kivonulás után égető szükség volna benne némi változatosságra, de az ő története csak megy, mendegél, azzal a sok törvénnyel. Ki tud odafigyelni annyi törvényre, akár negyven év alatt is? Próbáljátok csak megjegyezni őket. Ki tudná mindezt leírni? Mikor volt bármi másra ideje? Pedig tovább kellett adnia őket. Ne felejtsétek el, hogy Mózes lassú beszédű volt. Nem csoda, hogy olyan sokáig tartott.

12. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Egyiptom · Mózes · törvény
4 hozzászólás
>!
Aurore

Tudom, ha én volnék Isten, és az Ő hatalmával bírnék, hamarabb semmisíteném meg azt a világot, amit teremtettem, mintsem megengedjem, hogy bármiféle okból bármelyik gyermekemet megöljék benne.

117


Hasonló könyvek címkék alapján

Sam Savage: Firmin
David Safier: Jézus szeret engem
J. D. Salinger: Rozsban a fogó
Popper Péter: Pilátus testamentuma
Erlend Loe: Naiv.Szuper.
Umberto Eco: Loana királynő titokzatos tüze
Rados Virág: A visszakapott élet
Daniel Kehlmann: A Beerholm-illúzió
Bohumil Hrabal: Szigorúan ellenőrzött vonatok
Amélie Nothomb: Vádirat