Egy ​detektívregény-olvasó ötletei 12 csillagozás

Josef Škvorecký: Egy detektívregény-olvasó ötletei

Josef ​Skvorecky a cseh irodalmi élet amolyan szókimondó fenegyereke, aki minden írásában, a regénytől a karcolatig, rendszerint kényes témákhoz nyúl, s gyakorta vihart kavar. Ezúttal egy oly sokak által lenézett, háttérbe szorított, sőt halottnak ítélt műfaj védelmében száll síkra, mint a detektívregény.
Hét „ötletre” épített tanulmányában a detektívregény műfajához illő szigorú szerkezettel és logikával, egy igazi Nagy Detektív szellemességével és mindenre kiterjedő figyelmével követi a műfaj kialakulásának „nyomait”, s vonja le a következtetéseit, sorakoztatja fel érveit, íróktól, kritikusoktól, irodalmároktól vett idézetekkel támogatja „ötleteit”, megtetézve mindezt a tárgyalt könyvekből vett jellegzetes részletekkel, rengeteg adattal, a műfaj szabályaival, „bonctani leleteivel”, s nem utolsósorban kemény oldalvágásokkal a mai irodalmi élet egyes jelenségeire, különös tekintettel a „komoly” irodalom álarcába bújó silányságokra, hogy aztán tanulmányának utolsó fejezetében… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 1965

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Európa Modern Könyvtár Európa

>!
Európa, Budapest, 1966
176 oldal · puhatáblás · Fordította: Sinkó Ferenc

Enciklopédia 11

Szereplők népszerűség szerint

C. Auguste Dupin


Kedvencelte 1

Most olvassa 1

Várólistára tette 13

Kívánságlistára tette 13

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

saribo>!
Josef Škvorecký: Egy detektívregény-olvasó ötletei

Általánosságban mondva szeretem a krimit, mint műfajt. Emiatt keltette fel a kíváncsiságomat ez a könyv, és nem is csalódtam benne.
Először úgy terveztem, hogy ahogy haladok a fejezetekkel, úgy próbálok elolvasni egy-egy emlíett szerzőt vagy művet, aztán ezt az elképzelést egy időre feladtam, bár szerintem biztosan belekezdek még ebbe a könyvbe, hasonló céllal, már elkezdtem beszerezni az említett könyvekből minél többet.
A könyv a detektívtörténet, vagy krimi mint műfaj „élettörténete”, a kezdetektől a mű eredeti megjelenéséig, azaz 1965-ig. Említésre kerül itt mindenki aki ebben az időkeretben maradandót alkotott a krimi műfajában, Edgar Allan Poe-tól, aki emlékezetes A Morgue utcai kettős gyilkosság című novellájával lerakta a krimi alapjait, olyan krimi-klasszikusokon keresztül mint Agatha Christie, Conan Doyle, Chandler, vagy Hammett – így sok olyan szerző volt, akit ismertem már a korábbi olvasmányaimból, de sok olyan is, akit eddig nem ismertem vagy csak nem tudtam, hogy krimit illetve detektívtörténete (is) ír (Wilkie Collins például, akiről eddig nem is hallottam, de nagyon ígérestesnek tűnik pár könyve.). Mindenesetre jó pár könyvvel megnövelte a várólistámat.
Egy polc, a könyvben szereplő ötletekkel és szerzőkkel:
https://moly.hu/polcok/nyomozzunk-otletek-alapjan

6 hozzászólás
gybarbii>!
Josef Škvorecký: Egy detektívregény-olvasó ötletei

Érdekes tanulmánykötet volt a detektívregényekről. Eléggé lassan haladtam vele, aminek talán az lehet az oka, hogy egy kicsit már „elavult” a könyv, a szerző sokszor olyan példákat említ, amikről az én korosztályom nem is nagyon hallott még. És így persze újabb könyvek kerültek fel a már amúgy is borzalmasan hosszú képzeletbeli várólistámra… De Škvorecký megemlíti pl. Sir Arthur Conan Doyle-t is, akit én magam eddig valamilyen megmagyarázhatatlan okból kerültem. Viszont most igazán felkeltette a kíváncsiságomat, úgyhogy tényleg ideje lesz megismerkednem Sherlock Holmes-szal. :)
A könyv elég részletesen mesél a detektívregény kialakulásáról, szerzőiről, detektíveiről, mindenféle szabályokról, és szóba kerül a bezárt szoba rejtélye is. Ezt az egy részt éreztem egy kicsit hiányosnak, szívesen olvastam volna még a témáról…

anesz P>!
Josef Škvorecký: Egy detektívregény-olvasó ötletei

Nagyon jó könyv!
Tulajdonképpen krimitörténet, de nagyon humorosan, sok ötlettel, rengeteg írót megemlítve tanít. Mivel szeretem ezt a műfajt, jól esett egy olyan szakkönyvet olvasni róla, ami fel akarja emelni ezt a műfajt, és nem a szórakoztató irodalom szintjére degradálja le.
Eszembe jutott róla egy remek kihívás-ötlet, majd ha helyem és lehetőségem lesz rá, megvalósítom.
Tényleg sokat dolgozhatott rajta a szerző, hiszen rengeteg detektívregényt megemlít, és azokról úgy ír, hogy biztosak lehetünk benne, olvasta is mindet!
Az író sziporkáit megszeretve még biztosan olvasok tőle! (Nem beszélve arról, hogy az 1001-es listán is szerepel.)

Másodszori olvasás: Az idén a könyvklubban a könyv fejezetein keresztül vesszük végig a krimitörténelmet, s most rám került a sor, hogy egy fejezetet ismertessek. Ezért újra elolvastam az egész könyvet. Most is tetszett, bár azóta több említett művet elolvastam, így más szemmel néztem egyes dolgokat. Mindenesetre meghozta a kedvemet egy jó kis krimihez! :-D

francesbc>!
Josef Škvorecký: Egy detektívregény-olvasó ötletei

Ezt a könyvet egy kihívás miatt olvastam el. Előtte a létezéséről se tudtam. Ezért (is) jók a kihívások. :)
Tetszett a tanulmány, bár kissé nehezen haladtam vele, mert nem vagyok hozzászokva az ilyen típusú könyvekhez. Ettől függetlenül nem találtam unalmasnak. Rengeteg ötletet ad. Számomra eddig ismeretlen vagy kevésbé ismert íróra hívta fel a figyelmemet. Lesz mit válogatnom az említett könyvek közül.
Elég sokat spoilerezik, de ez elkerülhetlen egy ilyen fajta könyvnél. Számomra nem is volt zavaró, mert elég sok volt, sokszor ömlesztve, így pedig úgysem jegyzi meg az ember.

Carmilla >!
Josef Škvorecký: Egy detektívregény-olvasó ötletei

Néhol picit túlhaladott, de azért még mindig érdekes tanulmány.
Sok, azóta már feledésbe merült író neve is előkerül, és a különböző elméletek, detektívregény-írói szabályzatok ismertetése, összevetése kifejezetten tetszett, valamint az is, hogy Chandler-t egy új oldaláról ismerhettem meg. Hiányoltam viszont, hogy a Wilkie Collinsról szóló fejezet sokkal inkább Dickensről értekezik a fent nevezett helyett.

kuliga P>!
Josef Škvorecký: Egy detektívregény-olvasó ötletei

Nagyon nehezen sikerült átrágnom rajta magam, mondjuk végig jegyzeteltem, ami nem könnyítette meg az olvasást. Rengeteg kitérő, megjegyzés, közbevetés, többszörösen összetett mondat nehezíti az értelmezést és a folyamatos tempojú olvasást. Borzalmas elütések vannak benne a nevek esetében, pár soron belül sem ugyanúgy hívják a szerzőket, ami nagyon megnehezítette, hogy a neten rákeressek az adott szerzőre, műre. Nem tudom, hogy ez írói hiba, fordítói hiba, vagy egyszerűen csak nyomdaszerkesztési hiba, de nagyon zavaró. Ha nem lenne könyvtári példány, akkor telejavítottam volna, hogy használhatóbb legyen. Az utolsó fejezet pedig nekem nem mondott semmit, az egész zagyva volt, vagy csak egyszerűen már belefáradtam és nem tudtam értelmezni.


Népszerű idézetek

Carmilla >!

Mutassatok nekem egy olyan embert,
aki utálja a detektívregényt,
és én egy ostoba embert mutatok nektek;
lehet, hogy egy eszes ostobát,
de mégiscsak ostobát.
(Raymond Chandler)

5. oldal (Európa, 1965) · Raymond Chandler

1 hozzászólás
Carmilla >!

A 19. század a leggyökeresebb változások százada az emberiség életében. Óriási ipari városok keletkeznek, kialakul bennük a proletariátus és a népes alsóbb középosztály, s ezzel együtt egy új, nem túlságosan vonzó kispolgári életstílus, amely nélkülözik az elegendőképpen gazdag életlehetőségeket. Megszületik a szorongató unalom, a mindennapi élet gyilkos szürkesége. Megjelenik az elidegenülés. Sok ember nem él többé reális életet – a valóságos élet, vagyis az, amelyet az ember valóban élni akar, visszahúzódik a mindennapi ábrándozásába. Fölvirágzik és a tömegek fogyasztási cikkévé válik a szórakoztató irodalom.

47. oldal, Harmadik ötlet - Sir Arthur Conan Doyle, avagy a Nagy Detektív sztár lesz

Carmilla >!

Agatha Chirstie Mrs. McGinty halála (Mrs. McGinty's Dead) című könyvében Oliver asszony, az idősebb, korpulens rémregényírónő, aki tökéletesen elveszti a fejét, amikor igazi bűntettel kerül szembe, kétségtelen: a detektívregények királynőjének szatirikus önarcképe.

Negyedik ötlet - Páter Knox, avagy a játék szabályai

Kapcsolódó szócikkek: Agatha Christie · Ariadne Oliver
gybarbii>!

5. „A történetben nem léphet színre semmiféle kínai.” […] „Mihelyt bárminemű megjegyzésre bukkannak önök »Csin-Lu ferde szeméről«, inkább rögtön tegyék félre a könyvet; pocsék” – fűzi ehhez a ponthoz Knox.

71. oldal

graphoman IP>!

Ezért vállalkozhatott [Poe] olyan vakmerő cselekedetre, mint amilyen a Charles Dickensről írott kritikája volt, amelyben kimutatta az akkoriban fantasztikusan népszerű író szerkesztéstechnikai hiányait, s ezzel tudta végrehajtani azt a huszárcsínyt is, hogy – jól figyeljenek – mikor Dickens Rudge Barnabás című folytatásos regényének első részlete megjelent, kielemezte a cselekmény motívumait, és mielőtt sort került a további részek közlésére, pontosen megmondta, hogyan bontakozik és fejlődik ki a cselekmény.

11. oldal, Első ötlet - Edgar Allan Poe, avagy a költészetből született detektívregény

Carmilla >!

…Chandler nem hitt a tollában. Nem tartotta magát tehetségesnek, és még hatvanhat esztendős fejjel is azt vetette papírra, hogy bármikor kész abbahagyni az írást, és valami más foglalkozás után nézni.

109. oldal, Ötödik ötlet - Dashiell Hammett, avagy a valóságból született detektívregény

Kapcsolódó szócikkek: Raymond Chandler
Carmilla >!

A művészet számára az élet minden megnyilvánulásában egyformán érdekes és egyformán fontos.

122. oldal, Hatodik ötlet - Dorothy L. Sayers, avagy a detektívregény a zsákutcában

Kapcsolódó szócikkek: művészet
anesz P>!

A szerzői mintha megfelejtkeztek volna arról, hogy a detektívregény mindenekelőtt a kalandregény tökéletesítése, intellektualizált változata, amely az egyszerű fizikai kalandot „az ész regényes kalandjának szintjére” emeli (Jacques Barzun).

131. oldal

Carmilla >!

C. Auguste Dupin nem csupán az első Nagy Detektív, akit a követők egész csillagraja vesz körül, hanem egyéniségében megtalálható a típus alapvető tulajdonsága is: a különcség.

16. oldal, Első ötlet - Edgar Allan Poe, avagy a költészetből született detektívregény

Kapcsolódó szócikkek: C. Auguste Dupin
Carmilla >!

Chandler hőse a legvalóságosabb az eddigi detektívalakok közül – ugyanúgy a környezetrajza is –, tulajdonképp csak egy a valószínűtlen benne: a szokványos győzelem a bűntett és a rendőrség fölött.

111. oldal, Ötödik oldal - Dashiell Hammett, avagy a valóságból született detektívregény

Kapcsolódó szócikkek: Raymond Chandler

Említett könyvek


Hasonló könyvek címkék alapján

Bohumil Hrabal: Díszgyász
Jean Webster: Nyakigláb Apó
Karel Čapek: Betörők, bírák, bűvészek és társaik
Mary Ann Shaffer – Annie Barrows: Krumplihéjpite Irodalmi Társaság
Bohumil Hrabal: A városka, ahol megállt az idő
Karel Čapek: A szenvedelmes kertész
Kosztolányi Dezsőné Harmos Ilona: Karinthyról
Jiří Marek: Bűnözők panoptikuma
Adam Bahdaj: A fekete esernyő
Jaroslav Hašek: Vidám állatkert