A mobbingnak is nevezett munkahelyi zaklatás, vagy munkahelyi pszichoterror manapság egyre komolyabb probléma. Lelki megrázkódtatáshoz, súlyosabb esetben munkaképtelenséghez vezethet.
Ez a munka a berusi AHG klinikán – a Pszichoszomatikus Orvoslás és Magatartásgyógyászat Európai Központjában – a munkahelyi zaklatás miatt kezeltekkel foglalkozás több mint 15 éve alatt született meg. Hogyan segíthetünk olyan pácienseken, akik a munkahelyi zaklatásba (mobbingba) betegednek bele?
Ezt a kérdést tettük fel a kilencvenes évek végén, amikor az első mobbingbetegek a klinikánkra érkeztek. Az eljárás célja a mobbing következményeként megbetegedő munkavállalók sikeres rehabilitációja és munkahelyi integrációja volt. Hogyan fest egy olyan terápiás vagy rehabilitációs megközelítés, amely hosszú távon változásokat hoz az érintettek számára? Különös jelentőséggel bír a személyiségpszichológia, a munka- és szervezetpszichológia, az egészségügyi gazdaságtan és a viselkedésterápia… (tovább)
A mobbingnak is nevezett munkahelyi zaklatás, vagy munkahelyi pszichoterror manapság egyre komolyabb probléma. Lelki megrázkódtatáshoz, súlyosabb esetben munkaképtelenséghez vezethet.
Ez a munka a berusi AHG klinikán – a Pszichoszomatikus Orvoslás és Magatartásgyógyászat Európai Központjában – a munkahelyi zaklatás miatt kezeltekkel foglalkozás több mint 15 éve alatt született meg. Hogyan segíthetünk olyan pácienseken, akik a munkahelyi zaklatásba (mobbingba) betegednek bele?
Ezt a kérdést tettük fel a kilencvenes évek végén, amikor az első mobbingbetegek a klinikánkra érkeztek. Az eljárás célja a mobbing következményeként megbetegedő munkavállalók sikeres rehabilitációja és munkahelyi integrációja volt. Hogyan fest egy olyan terápiás vagy rehabilitációs megközelítés, amely hosszú távon változásokat hoz az érintettek számára? Különös jelentőséggel bír a személyiségpszichológia, a munka- és szervezetpszichológia, az egészségügyi gazdaságtan és a viselkedésterápia metszéspontja; mindegyik hozzátette a magáét a koncepció egészéhez.
Josef Schwickerath és Moritz Wood kézikönyvükben bemutatják, hogyan közelíthetjük meg a terápia során a gyakorta demotivált és önmagukban nem bízó betegeket, és hogyan kezelhetjük őket hatékonyan. A rengeteg gyakorlat és a sokféle munkalap segítségével az érintettek új problémamegoldó készségekre tesznek szert, valamint önbizalmuk is javul. A munkahelyi stressz egészségkárosító hatása eredményesebben kezelhető az áldozati nézőpont feladásával.
Ajánljuk ezt a gyakorlati kézikönyvet pszichológusoknak és pszichoterapeutáknak, tanácsadóknak, coachoknak, szociális munkásoknak és szociálpedagógusoknak.
A cél, hogy a terapeuták tapasztalataiból tippekkel és javaslatokkal szolgáljon az egyéni és csoportos terápiához.