A csodálatos fa 11 csillagozás
Ennek a könyvnek nincsen fülszövege.
A következő kiadói sorozatban jelent meg: Népek meséi Európa
Enciklopédia 1
Várólistára tette 11
Kívánságlistára tette 14

Kiemelt értékelések


Josef Haltrich – Kovács Ágnes (szerk.): A csodálatos fa 65% Erdélyi szász népmesék
A kötet elejében szereplő mesék ismert tündérmesék itt-ott kicsit véresebb változatai (még kannibalizmus is előfordul), de összességében nem rosszak. Ezek teszik ki a kötet kb. kétharmadát. Aztán pár csalimese, majd egy róka és a farkas történet következik 25 mesére bontva. Vagyis 25 rövidke róka és a farkas mese szerepel a kötetben, amelyeket, mint az utószóból kiderül, a szerkesztő (Haltrich) fűzött egybe.
Összességében nem egy átütő kötet, különösen a gyengécske állatmesékkel a végén, de az első fele olvashatóbb, fordulatosabb meséket tartalmaz.


Josef Haltrich – Kovács Ágnes (szerk.): A csodálatos fa 65% Erdélyi szász népmesék
Látom, nem igazán volt népszerű a többiek körében ez a kötet. Én is kényszerből kezdtem el olvasni, mert könyvtár híján ehhez jutottam hozzá. Viszont nekem nem olyan rossz róla a véleményem. Az elején igazi tündérmeséket olvashattam, ezek kifejezetten tetszettek. A végén a róka – farkas párharc folytatásos meséi sem idegesítettek. Ez a megoldás nekem bejött. Szóval felfelé húzom kicsit az átlagot.


Josef Haltrich – Kovács Ágnes (szerk.): A csodálatos fa 65% Erdélyi szász népmesék
A kötetben tündérmesék és állatmesék vannak. Az előbbiek hosszabb terjedelműek, a könyv elejében találhatóak és több ismerős volt, amit az utószó alapján megtudtam, hogy azért lehet, mert a Grimm testvérek nyomán jópár elterjedt közülük. A könyv másik felében rövidebb állatmeséket olvashatunk, amelyek nagy része összefügg, a róka főszereplésével. Eleinte a farkassal kalandozik, de közben jópár más állat is kitol a rókával (libák, kecskék, nyúl). A tündérmesék jobban tetszettek, mint az állatmesék.


Josef Haltrich – Kovács Ágnes (szerk.): A csodálatos fa 65% Erdélyi szász népmesék
Azzal az elhatározással vettem a kezembe a kötetet, hogy megvizsgálom, miért olyan negatív az a kevés értékelés itt, amit olvasni lehet róla. Hát az én csillagjaim sem fogják nagyon feljavítani az arányokat.
Az egész könyvet három részre lehet osztani: az elején igazi tündérmesék szerepelnek, arany, ezüst, rézerdővel, királyfikkal és királylányokkal. Teljesen élvezhetőek, szerettem őket. Aztán jön az átmenet, már nem annyira izgalmasak a mesék, előkerülnek az ismerős szólamok, más ismert mesék változatai, amíg el nem jutunk a végére – állatkák minden mennyiségben. A róka és a farkas csatározásai vagy tíz rövid mesén keresztül tartanak. És már elsőre se túl érdekesek. A végén még van pár mese külön-külön a farkas és a róka kalandjairól, de hogy minek? Azt hiszem, az erdélyi szászoknak sokszor meggyűlt a baja ezzel a két állattal.
Tehát nem mondom, hogy túl jól szórakoztam, és sajnos azt sem, hogy olvastam már rosszabb népmesegyűjteményt. Sokkal jobbak is vannak, érdemes inkább azokat olvasni.


Josef Haltrich – Kovács Ágnes (szerk.): A csodálatos fa 65% Erdélyi szász népmesék
Hozzánk közeli tájak meséi, és a Grimm mesék is közismertek, így ezek a mesék kifejezetten ismerősek voltak. Megvannak a szokásos, három fivéres mesék, melyekben a nagyobb fiúk mind elbuknak, míg a legkisebb győzelmet arat, legyen az a szép lány feleségnek hazavitele, vagy a saját királyság megszerzése. Itt is megvan az erős fiú története, aki minden próbát kiáll és gazdagságot, boldogságot nyer. (Meglepő, itt is Erős János a neve, mint a magyar népmesékben.) Feltűnően sok az olyan mese, amelyben egy sárkányt kell legyőzni és kiszabadítani tőle a királylányt. Vannak a parasztok életére vonatkozó mesék, csalimesék és elég sok állatmese is benne.
A farkasról és rókáról szóló mesék érdekes módon még össze is függtek egymással. Ezek tetszettek legkevésbé: ugyan azt akarta magyarázni, miért olyan egyes állatok természetes amilyen, és pl. miért fehér foltos a róka farka vége, annyira egy sémára készültek, hogy semmi újdonságot nem jelentettek.
Ebben a kötetben jobban érezni a szerkesztést. Bizonyos típusú mesék követik egymást, majd jön a következő csoport. Egymást követik a tündérmesék, a paraszti mesék, csalimesék és állatmesék. A rendezettséget alapvetően szeretem, de így könnyű volt beleunni is, hiszen sok a hasonló mese. Nem egyszer ugyanaz volt a hős előtt álló feladat, vagy pl. a sárkányok elleni harc egy bizonyos séma szerint ment majdnem minden mesében.
Volt benne jó mese is, de pont az állatmesék voltak a végén, amiket nagyon nem szívleltem, így kissé csalódottam tette le a kötetet.


Josef Haltrich – Kovács Ágnes (szerk.): A csodálatos fa 65% Erdélyi szász népmesék
Elolvastam. Nem magyar népmesék, nem is kurd népmesék. Néha egy -egy mesénél a fejemet fogtam, annyira rossz volt. Azért akadt közte egy-egy, amin mosolyogtam. A róka és a farkas meséi viszont ebben a formában borzalmasak.
Népszerű idézetek




– Ó, te bolond földi féreg! Lőj, ahányat csak akarsz, nekem azzal ugyan nem árthatsz! Mert tudd meg, hogy az én életem nem a testemben lakik, hanem messze-messze innen. Egy nagy hegy belsejében van egy tó, a tavon úszkál egy kacsa, a kacsában van egy tojás, abban a tojásban lobog egy láng: az a láng az én életem. Ha azt kioldanád, akkor az én életemnek is vége szakadna. Ezt végbevinni azonban lehetetlen, így hát te sem kapod soha vissza a fivéreidet!
108. oldal, Mese a tizenkét fiúról, akik tizenkét nővért akartak feleségül venni;
Josef Haltrich – Kovács Ágnes (szerk.): A csodálatos fa 65% Erdélyi szász népmesék




Nem telt bele sok idő, a mostoha már végleg el akarta üldözni a kislányt a háztól, mert úgy gondolta, túl sokat eszik, és túl sokba kerül. Ezért aztán egyik reggel leküldte a mostohaleányát a tóra, ahova a tündérek fürödni jártak. Oda pedig emberfiának tilos volt közelíteni. Az olyan vakmerőt, aki mégis látni akarta a tündéreket, lehúzták magukkal a mélybe, ahonnan soha többé vissza nem térhetett.
A szegény kisleány azért csak bátran odament, és a vízitündérek nem bántották, mert látták, hogy valami nagy bánat nyomja a szívét. Inkább részvéttel kérdezték tőle, hogy kicsoda és mért olyan nagyon szomorú. A kisleány őszintén elmondott mindent: hogyan kínozza őt a gonosz mostohája.
Ezt hallva, a tündérek szíve megesett rajta, s amikor szegényke éppen vizet merített a tóból, és el akart menni, szép új ruhába öltöztették, és útravalóul mindegyikük még áldást is mondott rá:
– Amerre lépsz, fakadjanak virágok a lábad nyomában! – mondta az első.
– Valahányszor megszólalsz, édes illat áradjon a leheletedből! – szólt a második.
– Mindennap, amikor mosakodol, egy aranyat találj a mosdótáladban! – tette hozzá a harmadik.
115-116. oldal, A tündérek ajándéka
Josef Haltrich – Kovács Ágnes (szerk.): A csodálatos fa 65% Erdélyi szász népmesék




Volt egyszer egy szépséges királyleány. A kastély tornyában, ahol lakott, volt fönn egy szoba tizenkét ablakkal. A toronyszoba valamennyi ablakából látni lehetett az egész birodalmat, az elsőből azonban csak úgy-ahogy, nem minden egyes szögletét az országnak; a másodikból valamivel többet, a harmadikból még többet, és így tovább, míg végül is a tizenkettedik ablakból mindent teljes élességgel látott, úgyhogy tekintete elől semmi sem maradhatott elrejtve, ami a birodalom területén a föld fölött és föld alatt történt.
Mese a királyleányról, aki palotájából mindent látott, ami az országban történt
Josef Haltrich – Kovács Ágnes (szerk.): A csodálatos fa 65% Erdélyi szász népmesék




– Menj oda a királyhoz, és kérj tőle egy tiszta búzalisztből sütött cipót és egy üveggel a legfinomabb borából!
[…]
– Tedd le a kenyeret és a bort a partra. Amint aztán megkezdődik a dagály, idejön a tengeri sellő, és enni fog a kenyérből, utána pedig iszik majd a borból. Amint ez megtörténik, nyomban kiálts ki a rejtekhelyedről: „Láttalak, a foglyom vagy!”
– De egy perccel se kiálts előbb, csak amikor már evett és ivott a sellő, mert ha előbb szólalsz meg, akkor minden hiábavaló lesz, és a sellő gyorsan eltűnik a hullámokban. Neked azonban kiáltanod kell, még mielőtt a hullámok vízcseppjei benedvesítenék a lábát, mert csak így tudod megfogni, hogy kövessen bennünket…
A csodaparipa
Josef Haltrich – Kovács Ágnes (szerk.): A csodálatos fa 65% Erdélyi szász népmesék




Egyszer csak meglátott egy házikót, előtte egy öreg-öreg anyóka állt, az volt az erdő anyja.
19. oldal
Josef Haltrich – Kovács Ágnes (szerk.): A csodálatos fa 65% Erdélyi szász népmesék




Tíz „lenne” nem ér fel egy „van”-nal!"
Hogyan tanította meg a róka a farkast halászni?
Josef Haltrich – Kovács Ágnes (szerk.): A csodálatos fa 65% Erdélyi szász népmesék




Egy napon aztán az özvegyasszony így szólt az ember kislányához: – Mondd meg édesapádnak, hogy vegyen el engem feleségül, s én jó anyád leszek, majd meglátod! Minden reggel kalácsot kapsz.
A TÜNDÉREK AJÁNDÉKA
Josef Haltrich – Kovács Ágnes (szerk.): A csodálatos fa 65% Erdélyi szász népmesék




– Én bizony sokat vétkeztem életemben – kezdte el a gyónást a róka –, de szánom-bánom minden bűnömet! Egyet kérek csak tőled, te kegyetlen ember: ha elveszed is a kabátomat meg a sapkámat, ne fossz meg legalább a
kesztyűimtől, mert nem tudok anélkül járni!
A RÓKA ELVESZÍTI A BUNDÁJÁT, ÉS KÖZBEN MEGBÁNJA VÉTKEIT
Josef Haltrich – Kovács Ágnes (szerk.): A csodálatos fa 65% Erdélyi szász népmesék




Mindennapi eledelem
Az ínség és a küzdelem!
A FARKAS HAZAMEGY ERDEI OTTHONÁBA, ÉS BŰNBÁNATOT TART
Josef Haltrich – Kovács Ágnes (szerk.): A csodálatos fa 65% Erdélyi szász népmesék




A róka jót nevetett magában, és így szólt:
– Látod, komám, vond le ebből a tanulságot, és ne gúnyolódj a mások félelmén, mert lám, neked is inadba szállt a bátorság!
A RÓKA RÁBESZÉLI A FARKAST, HOGY MENJEN EL AZ ELHAGYOTT RABLÓTANYÁRA
Josef Haltrich – Kovács Ágnes (szerk.): A csodálatos fa 65% Erdélyi szász népmesék
Hasonló könyvek címkék alapján
- Burus János Botond (szerk.): Királylány a lángpalotában ·
Összehasonlítás - Benedek Elek: Székely Tündérország 88% ·
Összehasonlítás - Burus János Botond (szerk.): Csihán királyúrfi ·
Összehasonlítás - Burus János Botond (szerk.): Mért nem tudnak a fák járni? ·
Összehasonlítás - Kovács Ágnes: Kalotaszegi népmesék ·
Összehasonlítás - Kriza János: Székely népköltési gyűjtemény ·
Összehasonlítás - Ignácz Rózsa (szerk.): A hegyen-völgyön szánkázó diófa ·
Összehasonlítás - Barcsa Dániel: Üstökös Demeter ·
Összehasonlítás - Bene Lajos: Vasgyúró Palkó ·
Összehasonlítás - Benedek Elek: Firtos és Tartod ·
Összehasonlítás