Samhein ​aratása 0 csillagozás

José Antonio Cotrina: Samhein aratása

Üdvözlünk Rocavarancoliában, a csoda, a horror, a szörnyek és a rémálmok birodalmában!
Üdvözlünk a halál kapujában!

Egy hosszú és kimerítő háború után Rocavarancolia romokban hever. Nem repülnek többé sárkányok az égen, a vámpírok szomjan haltak, és nincs elegendő mágia ahhoz, hogy a királyságot összetartsa.
De még nincs mindennek vége. Halloween éjjelén megnyílik az egyetlen fennmaradt kapu, ami összeköti Rocavarancolia királyságát az emberek világával. A királyság démiurgosz ilyenkor szervezi meg a betakarítást. Tizenkét fiatalt gyűjt össze az emberi világból, akik bennük rejlő mágikus esszencia alapján képesek lehetnek megmenteni ezt a lepusztult birodalmat, de csak akkor, ha életben tudnak maradni addig, amíg felkel a Vörös Hold. Ehhez először is meg kell tanulniuk megvédeni magukat a kegyetlen körülmények, a furcsa lények és a számos veszély közepette. Ez azonban az elmúlt harminc évben még egyetlen fiatalnak sem sikerült…

Eredeti cím: La cosecha de Samhein

Eredeti megjelenés éve: 2009

Tagok ajánlása: Hány éves kortól ajánlod?

>!
Metropolis Media, Budapest, 2020
ISBN: 9789635510092

Várólistára tette 171

Kívánságlistára tette 295

Kölcsönkérné 5


Népszerű idézetek

>!
Kasztór_Polüdeukész 

Odakint továbbra is az éjszakai égboltra rótták írásjegyeiket a lángoló denevérek, röptük
azonban most még kiszámíthatatlanabbnak tűnt, amennyiben ez lehetséges, mintha nehezükre
esett volna megtartani magukat a levegőben a Rocavarancolián átsüvítő erős széllökésekben.
Az a kevéske fény, ami megvilágította az erődtornyot, azoktól a denevérektől származott,
melyek közel repültek az erőd falához eszeveszett repdesésükben. Az egyik denevér elment
addig, hogy behatolt az egyik lőrésen keresztül, amivel azonnal kiváltotta Adrian pánikrohamát.

>!
Kasztór_Polüdeukész 

bármilyen
helyzetben és bárhol képes elaludni.
– Tényleg alszik? – kérdezte Adrian elhűlve, miközben kidugta a fejét a takarók közül.
– Hát, ez tényleg komoly képesség – szúrta közbe Alex.– Akad még valaki, akinek van
mesélnivalója? – kérdezte.
– Valami, ami különlegessé teszi? Ének, tánc, hasbeszélés? Bármi értékes lehet! Kis szerencsével talán cirkuszt nyithatunk!

>!
Kasztór_Polüdeukész 

A képzeletemben nagyon hasonlít Rocavarancoliához,
bár persze nem ilyen romos. Fura lények végtelen sora lakja; néhányan elvetemültek, mások
azonban jóakaratúak és békések. Vagyis, nem is tudom… Ez az a város, ahol élni szeretnék.
Tele van varázslattal és képzelőerővel és kalandokkal és… – Itt felsóhajtott. – Ez pedig nagyon
is lehetne az én városom, tudjátok? Szinte beleszédülök, mikor megpróbálom végiggondolni.
Mert majd meghalok azért, hogy elmehessek innen.

>!
Kasztór_Polüdeukész 

Vannak vidám történetek. És
méghozzá sok olyan, ami boldog véget ér.
– Nem – felelte.
– Nincsenek. Nincsenek vidám történetek. Nem léteznek boldog befejezések.
Hazugság. Ez hiú ábránd. Azok a történetek, melyekről te beszélsz, csupán befejezetlenek. Nem
mesélik el a történet végét. Nem mesélik el, hogy a végén mindig, mindenki meghal.


Hasonló könyvek címkék alapján

Victoria Schwab: Egy sötét duett
Corinna Ann Jay: A fény ereje
Richelle Mead: Véreskü
Neil Gaiman: Óceán az út végén
Naomi Novik: Rengeteg
Böszörményi Gyula: 9… 8… 7…
Kendare Blake: Vérbe öltözött Anna
Neil Gaiman: Coraline
Ransom Riggs: Vándorsólyom kisasszony különleges gyermekei
Frances Hardinge: Hazugságok fája