Klingsor ​nyomában 6 csillagozás

Jorge Volpi: Klingsor nyomában

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Einstein, ​Heisenberg, Planck, Bohr, Schrödinger, Neumann János és a XX. századi fizika és matematika más nagy alakjai elevenednek meg az 1968-ban született mexikói író regényében, amely egy izgalmas nyomozás története és merész történelmi fikció. Francis P. Bacon amerikai főhadnagy – egy tehetséges ifjú fizikus (akit mellesleg Neumann János vezet be az általa kidolgozott játékelmélet alapjaiba) – azt a megbízást kapja, hogy a legyőzött Németországban kutasson fel egy bizonyos „Klingsort”, a Harmadik Birodalom tudományos életének vezetőjét. A „Klingsor” persze csak álnév: Heisenbergtől kezdve a mű elbeszélőjéig, Gustav Links professzorig számos nagy tudós rejtőzhet mögötte, csak annyi tűnik bizonyosnak, hogy létezik, mint valami sötét démon, mint egy titokzatos Mefisztó, aki kezében tartott minden tudományos döntést az embereken végzett borzalmas kísérletekkel és a német atomprogrammal kapcsolatban. Bacon – miközben Klingsor nyomait kutatja – a hazugságok olyan szövevényével… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 1999

>!
Európa, Budapest, 2001
608 oldal · keménytáblás · ISBN: 9630770105 · Fordította: Kertész Lóránt

Kedvencelte 1

Várólistára tette 7

Kívánságlistára tette 6

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

>!
jethro P
Jorge Volpi: Klingsor nyomában

Az amerikaiak a II. világháború befejezéseképp ledobták a két atombombát Hirosimára és Nagaszakira. Ezt mindenki tudja. Azt viszont, hogy a két bomba különböző volt, már kevesebben. Az első uránnal töltött (U-235), a második viszont plutóniummal töltött (P-240) bomba volt. Hogy humánus volt-e a bombák ledobása, arról a világ ma is vitázik. Tény, hogy ledobták őket. Ne felejtsük, hogy az akkori Németország ugyanúgy törekedett az atombomba előállítására, mint az Egyesült Államok. Az amerikaiak előnyben voltak, mivel a tudósok nagy része a 30-as 40-es években már kint élt amerikában-jószántukból, vagy emigránsként. A tudósok egy része viszont európában maradt, amit bekebelezett a nácizmus, és Hitlernek dolgozott. Olyan tudósok dolgoztak mindkét oldalon, akik méltán érdemelték ki a Nobel-díjat. Erről az őrült hajszárol szól Volpi regénye. Miért sikerült az amerikaiaknak, és a németeknek miért nem? Hol tartottak a németek a bomba előállításával 45'-ben? Egy nagyon jól megírt regény egy mexikói író tollából. Szépen egyensúlyban vannak a lírai részek, a szerelmi vonal, és az ismeretterjesztő történelmi valós tények. (Ez ritka egy regényen belül.) Hűen van ábrázolva az akkori tudományos elit problémája, célja, összetűzése a politikával, és nem utolsó sorban a kiút keresése. És hogy ki volt valójában Klingsor? Eschenbach „Persival”-jának egyik hőse – vagy egy valós személy? – Ezt döntsétek el Ti.

>!
Arianrhod MP
Jorge Volpi: Klingsor nyomában

Mitológiai történetre számítottam, amikor megvettem ezt a könyvet. majd kiderült, hogy történelmi krimi, és majdnem elhajítottam mérgemben. De hozzáragadt a kezemhez, és élvezettel olvastam végig, a negyedétől a Nobel-díjasok Kislexikona, és az Új magyar Lexikon állandó kíséretével. És rájöttem, mennyire műveletlen vagyok természettudományos vonatkozásban. Azóta viszont legalább képem van a kvantumfizika nagyjairól, és elméleteik alapjairól. Mennyivel egyszerűbb lenne az iskolában is így tanítani fizikát, lehet, hogy időnként még figyeltem is volna a tanári száraz magyarázatokra.


Hasonló könyvek címkék alapján

Laura Esquivel: Szeress Mexikóban!
Mariano Azuela: Odalenn
Carlos Fuentes: Artemio Cruz halála
Adi Alsaid: Soha mindig néha
Sergio Pitol: Mint egy rossz sípon
Juan Rulfo: Pedro Páramo
Juan Rulfo: Aranykakas
Gerald Durrell: Fogjál nekem kolóbuszt!
Juan Rulfo: Pedro Páramo / Lángoló síkság
Carlos Fuentes: Áttetsző tartomány