Húsz ​év, egy nap 16 csillagozás

Jorge Semprún: Húsz év, egy nap

Semprún regényének középpontjában furcsa rítus áll: egy tragikus haláleset emlékére – 1936-ban egy csapat napszámos megölte egy nagybirtokos család legfiatalabb férfitagját – a gyilkosoknak minden évben el kell játszaniuk az egykori véres eseményeket. Az utolsó ilyen szertartáson a család tagjain kívül egy amerikai történész és egy francóista vizsgálóbiztos is részt vesz. Utóbbiak – ki-ki a maga módján – a család politikával és érzékiséggel telien szerteágazó történetét próbálják kibogozni. Így mintegy az ő nyomozásuk eredménye is ez a nagyszerű és izgalmas regény, mely színpompás tablója nem csupán húsz évnek és egy napnak, hanem szinte az egész elmúlt évszázadnak.

Eredeti cím: Veinte años y un día

Eredeti megjelenés éve: 2006

>!
Európa, Budapest, 2006
292 oldal · keménytáblás · ISBN: 9630779722 · Fordította: Pál Ferenc

Enciklopédia 1

Szereplők népszerűség szerint

Ernest Hemingway


Kedvencelte 1

Most olvassa 1

Várólistára tette 14

Kívánságlistára tette 6


Kiemelt értékelések

Marcus>!
Jorge Semprún: Húsz év, egy nap

Jorge Semprún utolsó regénye a Húsz év, egy nap, de nekem az első a szerzőtől. Semprún egy olyan spanyol író, aki élete legnagyobb részét Franciaországban élte le, és műveit is franciául írta – kivéve néhányat, például ezt a könyvet. Életútja fordulatokban gazdag, és ezt regényeiben dolgozta fel: harcolt a köztársaságiak oldalán a spanyol polgárháborúban, majd partizán volt Franciaországban, ahonnan egy német koncentrációs táborba került; később Franco ellenében részt vett az illegális spanyol kommunista mozgalomban, míg 1988-tól 1991-ig kulturális miniszter is volt Spanyolországban.

Ezen könyve egy nagyon érdekes központi elemre épít: 1936 nyarán a feldühödött parasztok megöltek egy nagybirtokost Quizmondóban, Madrid közelében, és büntetésként minden évben újra kell játszaniuk a gyilkosságot. Húsz évvel később, 1956-ban az utolsó ilyen szertartásra készülnek a család tagjai. Ez a központi elem azonban elég gyorsan elsikkad Semprún töredezett elbeszélésmódja miatt. A családtagok történetében a művészet, az erotika, a különös egyéni sorsok ugyanúgy megjelennek, mint a spanyol történelem fontos fejezetei a polgárháborútól a francoista elnyomáson és a földalatti kommunista mozgalmakon át egészen a diktatúra utáni világig. Végülis igazán összefüggő történetet nem kapunk, legfeljebb egy kisebb kirakós elemei kerülnek a helyükre egy nagyobb kirakóson belül. Képet kapunk az akkori Spanyolországról és Európáról – egy érdekesen megalkotott képet, de semmi többet.

Semprún nem törődik a kronológiával (ahogy ő fogalmaz: a kronológia elnyomásával), mint ahogy több dolgot is többször megismétel. Először ez zavart, utána értékelni kezdtem, mivel nemcsak hogy más-más szempontból láthatjuk ugyanazt az eseményt, hanem így az aprócska mondanivalót is kiemelte a (hozzám hasonlóan feledékeny) olvasó számára. Időnként az Elbeszélő is kibeszél az olvasónak. Ezt legtöbbször feleslegesnek éreztem, ugyanakkor más színezetet kapnak ezek a kiszólások akkor, amikor az író személyesen is megjelenik a regényben.

Amennyire tájékozódtam Semprún egyéb munkásságáról, úgy érzékeltem, hogy ez a könyv egyfajta összefoglalása, vagy inkább „kóstolója” összes eddigi munkáinak. Ha ez így van, engem meggyőzött, és abban is reménykedek, hogy a korábbi műveiben – így például A nagy utazásban – még több mondanivalót találok.


Népszerű idézetek

csillagka>!

– A „mi háborúnk” – mormolta. – Mindannyian ugyanazt hajtogatjátok. Mintha az egyetlen lett volna, vagy legalábbis fontosabb, amin mind megosztozhattok. A mindennapi kenyeretek. A halál, az kapcsol össze benneteket, a polgárháború tovatűnt halála.
Leidson már-már odaszólt Hemingwaynek, hogy a spanyolokat nemcsak a halál kapcsolja a háború, az ő saját háborújuk, meglehet, eucharisztikus emlékéhez. Hanem a fiatalságuk, lelkesedésük is. A halál talán nem is más, mint a lelkes fiatalság egyik arca.

10

Kapcsolódó szócikkek: Ernest Hemingway

Hasonló könyvek címkék alapján

Tomcsik Nóra: A nyírfák csendje
Cserháti Éva: A Sellő titka
Bíró Zsuzsa: Mallarmé macskái
Kepes András: Tövispuszta
Sigitas Parulskis: Mormogó fal
Nino Haratisvili: A nyolcadik élet
Szvetlana Alekszijevics: Elhordott múltjaink
Carlos Ruiz Zafón: A szél árnyéka / Tűzrózsa
Lisa Scottoline: Örök
Nagy Alex: Lelkek harca