Képzelt ​lények könyve 47 csillagozás

Jorge Luis Borges: Képzelt lények könyve Jorge Luis Borges: Képzelt lények könyve

Napjaink világirodalmának egyik legnagyobb alakja volt a közelmúltban elhunyt Borges. Ez a műve formailag kislexikon, amely az emberi képzelet különös teremtményeit fogja rendszerbe. A betűrendben sorjázó lények közt megtaláljuk a Biblia, a görög-római mitológia, a germán mondavilág alakjait éppúgy, mint az újvilági s a keleti kultúrák fantasztikus figuráit, nemkülönben az irodalom (torz)szülötteit. Ismert és kevésbé ismert démonok, szirének, kimérák, a sárkányoknak hol keleti, hol nyugati válfajai bukkannak föl, a mennybolt lakói lépnek elénk, a bestiáriumok ketrecei nyílnak meg, s nem maradnak el a pigmeusok, szfinxek, gnómok és hárpiák sem. Egy-egy Dante-, Poe-, Kafka-idézet az irodalom különös hősei közé kalauzol bennünket. Borges, ahol csak lehet, visszanyúlt az eredeti forrásokhoz, és tudós költőként újszerű kisenciklopédiát állított össze.

Eredeti cím: Manual de zoología fantástica

Eredeti megjelenés éve: 1957

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Curiositas

>!
Európa, Budapest, 2015
152 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634052494 · Fordította: Scholz László
>!
Helikon, Budapest, 1988
146 oldal · keménytáblás · ISBN: 9632074793 · Fordította: Scholz László

Kedvencelte 6

Most olvassa 5

Várólistára tette 89

Kívánságlistára tette 84

Kölcsönkérné 2


Kiemelt értékelések

>!
vicomte P
Jorge Luis Borges: Képzelt lények könyve

Ha figyelembe veszem, hogy mikor is íródott ez a könyv, és hogy valójában nem más, mint egyfajta írói cetlihalom, amelyben Borges a képzeletét megbirizgáló mitológiai-irodalmi művekben feltűnő lényeket listázta (feltehetően azért, hogy később valami komolyabb művében felhasználja őket), akkor nem is olyan csalódást keltő ez a gyűjtemény.

Mondjuk, ettől függetlenül megértem, hogy miért találják ezt a könyvet sokan unalmasnak – nagyjából a szöveg 70%-át én sem tartottam túl érdekfeszítőnek. El lehet olvasgatni ezt a könyvet (ahogy az előszóban javalja is a szerző), de sokat, új megközelítést, vagy többlet tartalmat nem szabad tőle várni.
Ez engem személy szerint azoknál a részeknél zavart leginkább, amelyek más írók szó szerinti megidézését tartalmazták. Azt sem nagyon értettem, hogy milyen logika alapján kerültek be, végtére is, számos ezeknél sokkal izgalmasabb képzeletbeli lény jelent meg a szépirodalomban már a könyv megírása előtt is…
Meg persze a sima felsorolásszerűen száraz leírása egy-egy teremtménynek sem volt túlságosan izgalmas. Bár akadt pár olyan lény, amiről kiderült néhány olyan dolog, amit eddig nem tudtam, de a leírások többségénél őszintén szólva még a Szörnyek könyve is informatívabb és inspirálóbb, pedig az aztán nem a hihetetlen irodalmi mélységeiről híres.

Ám azokban a szócikkekben, ahol Borges hagyja kicsit saját magát is szóhoz jutni, végre megjelenik az, ami miatt szerettem a novelláit olvasni: a metafizika, a képzelet és a valóság összefonódása, amikor szinte költői látomásként jelenik meg egy-egy lény, amelyek közül az én kedvencem az a bao a ku lett.

Igazából ez a könyv azoknak lehet érdekes, akik érdeklődnek ugyan a mitológia és a különböző népek és korok képzeletbeli lényei iránt, de nincsenek mély ismereteik, illetve nyilván azoknak, akik a teljes borgesi életművet meg akarják ismerni.

2 hozzászólás
>!
Klodette
Jorge Luis Borges: Képzelt lények könyve

Ez a könyv tulajdonképpen egy enciklopédia, egy gyűjteményes kötet a képzelt lényekről és a különböző korok, különböző népek mondai alakjairól.
Egy rövid, de tartalmas bestiárium, ami nagyon tetszett és azért gondoltam hogy elolvasom, mert nézni kezdtem a Mitikus fenevadak című ismeretterjesztő dokumentumfilm sorozatot.
A felépítése leginkább a J. K. Rowling féle Legendás állatok és megfigyelésük – Harry Potter világából származó – tankönyvre hasonlít, de persze egyértelmű, hogy ez a lexikon volt előbb.
Gyanítom, az írónő – többek között – innen meríthette az ötletet és persze nem csak a kinézethez és a felépítéshez, hiszen világossá vált, az eltelt évtizedek során rengeteg író, költő kölcsönzött különböző alakokat a regényeihez a régi idők mítoszaiból és mondáiból.
Olvashattam a baziliszkuszól és a főnixről, amiknek jellemzői a Harry Potter legjobb pillanatait idézték, de volt itt a Neil Gaiman féle unikornis és oroszlán harcból, valamint olyan kentaur, hárpia és minotaurusz is, akik anno a Percy Jackson lapjairól köszöntek vissza.
A szerző részletesen kitért Edgar Allan Poe és C.S Lewis, valamint Franz Kafka és Swedenborg képzeletbeli lényeire.
Akadtak utalások a Bibliából, Platón és más filozófusok műveiből, valamint szépen sorra lettek véve a különböző népek ismert faunái is.
A kedvencem a chilei, az arab és az Egyesült Államok képzelt lényei voltak, főleg az a teremtmény, akit még tulajdonképpen sosem látott senki, mert mindig valami mögé elbújik, de persze azért rendületlenül hisznek a létezésében…Ezen jót nevettem. :)
Mindig is szerettem a világ mondáit, rajongok a mitológiáért, ráadásul rendületlenül hiszek a Loch Ness-i szörny létezésében, holott pont tegnap néztem a fentebb is említett Mitikus fenevadak Nessie-ről szóló részét, ahol nyíltan kimondták és bebizonyították, hogy szegényke biztosan nem létezik és talán sosem létezett…:(
Egyébként azt vettem észre, hogy a heraldika vagyis a címertan nagyban kötődik ezekhez a képzelt lényekhez, szóval most az is elkezdett érdekelni.

Bővebben pedig: https://klodettevilaga.blogspot.com/2019/05/konyvkritik…

>!
viharmacska
Jorge Luis Borges: Képzelt lények könyve

Nem az a jó borges-es ám, amit vártam, eléggé össze-vissza a válogatás is, nem jöttem rá, milyen alapon lehet bekerülni vagy kimaradni – van itt egyedüli istenségként sziú mennydörgésisten, aztán Kafka meg Rudolf Steiner dolgai, nincs viszont vámpír, lidérc meg sok egyéb –, de ettől még simán lehetett volna nagyon jó, meg nyilván nagyon jó is volt, amikor még nem volt olyan könnyű lényeket felkajtatni a neten.
A kedvenceim a wisconsini favágófantázia szüleményei, hidebehind és társai ;)

>!
tgorsy
Jorge Luis Borges: Képzelt lények könyve

Mélységes mély az emberi fantázia. Nekem hiányzik a valóságmag. Azzal lett volna öt csillag.

1 hozzászólás
>!
Olympia_Chavez P
Jorge Luis Borges: Képzelt lények könyve

A könyv, szerkesztését tekintve, egy nem túl részletes, kicsit száraz mini lexikon, mely azonban a többi lexikonnál, sokkal többet nyújt. Ismeretterjesztő gyűjtemény, mely további információk felkutatására késztet, de érdekfeszítő és szórakoztató, inspiráló, modern bestiárium is egyben.

Meglepő volt, hogy a felsorolt, sokszor pogány hiedelmekből származó lények, milyen szorosan kötődnek a kereszténységhez, annak szimbolikája áthatja őket, sőt olykor egymásból táplálkoznak. A szerző e mellett, bőven merít a szépirodalomból is (Kaffka, Keats, Burton, Stevenson munkásságából), ill. egyes népcsoportok hiedelmeit külön csokrokba gyűjti. Ennek révén ismerkedhetünk meg a kötet legabszurdabb lényeivel, az Egyesült Államok favágóinak képzelt lényeivel, melyeknek létezésében talán soha senki nem hitt. De itt van az egyik személyes kedvencem is, mely létrejöttét, egy feledésbe merült szófejtésnek köszönheti. Ilyen és hasonló lények bemutatását, a szerző sem részletezheti száraz fanyarsággal, így szerencsére a leírásokat időnként áthatja a humor és az irónia. Sajnos azonban nem minden lényről derül ki, hogy hogyan is jöttek létre a róla szóló történetek, honnan erednek, nem kaptak olyan részletes leírást, mint például az allegórikus lények.

Olvasás közben, néha önkéntelenül is eszembe jutott, ill. az volt az érzésem, hogy egyes képzelt lények történetét, az évszázadok alatt (töretlen népszerűségnek örvendő) minőségi tudatmódosító szereknek köszönhetjük.
A kötet egyébként kiváló alapanyag kreatív alkotáshoz, ha lenne tehetségem az íráshoz, vagy festészethez, minden bizonnyal felhasználnám az olvasott történeteket.

>!
Risus P
Jorge Luis Borges: Képzelt lények könyve

Hűha, azt hiszem, hogy mitológiából megbuknék, de komolyan!
Ez a könyv egy mini lexikon különböző mitológiai alakokról, amiből kb 2%-át ismertem (pl: tündér, kraken, sárkány, stb). Kevés fantasy könyvet olvastam és ez a könyv tényleg bebizonyította, hogy semmilyen tudásom nincs, mert ha agyon ütöttek volna sem gondoltam volna valaha, hogy létezik olyan mitológiai alak, mint a talajegyengető.
Nekem egy picit száraz volt és az írónak nem ez a legjobb műve, de tetszettek a lényekhez kapcsolódó idézete. Alapos munka.

4 hozzászólás
>!
Arianrhod MP
Jorge Luis Borges: Képzelt lények könyve

Nekem nem okozott csalódást, kifejezetten élveztem ezt a kis mitológiai lexikonszerű kézikönyvet. Ismét rengeteg újdonságot és érdekességet tudtam meg belőle, és segített más, jelenlegi olvasmányaimban mindezidáig homályos alapismeret megszerzésében is.

Hihetetlen kutatómunka fekszik ebben a műben, több ezer, régen elfeledett szerző írását kellett leporolnia az írónak ahhoz, hogy össze tudja állítani az adathalmazt. A legjobban az idézetek tetszettek, összegyűjtve a lények címszavai alatt. És ráismertem mint felhasznált irodalomra néhány nemrégiben olvasott modern szerző művéhez is. Szóval megérte elolvasni, de nem kerül a polc mélyére, továbbra is elő-előveszem majd, ha találkozom valahol valamelyik lénnyel, és már nem emlékszem pontosan, honnan is kell ismernem őt. Hiszen erre való, ezért született a könyvecske.

>!
anesz P
Jorge Luis Borges: Képzelt lények könyve

Nekem ez is tetszett, bár lehet, hogy belejátszott az, hogy elfogult vagyok az íróval szemben. Ugyanis az 1001-es novelláskötete teljesen elbűvölt annak idején. Így amikor argentin szerzőt kellett sürgősen keresnem, akkor nem volt kérdés, hogy ki lesz a befutó. Ráadásul a címe is felkeltette a kíváncsiságomat.
Minden lénynek alaposan utánanézett Borges. Némelyik jelentős átalakuláson, értelmezésen esett keresztül az évszázadok folyamán. Dominálnak az állatok, így különös érdeklődéssel olvastam, amikor növényre került a sor.
A legtöbb lényről már hallottam, de azért voltak új jelenségek. Különleges mű.

>!
csillagka P
Jorge Luis Borges: Képzelt lények könyve

Ennyire randa borítóval nem sűrűn fut össze az ember.
A tartalom kimondottan érdekes is lehetett volna, ha nem ragadunk le az elmúlt századoknál, jobban érdekelnének a mai szörnyek, így csak egy szépirodalmi egyetemi kiegészítő kötetének tűnik.
Csillogtassuk a műveltségünket, és közben valahogy pont a lények sikkadtak el.
Voltak érdekes részek, és párszor jókat tudtam mosolyogni.
A legjobb a majom leírásánál, hogy úgy általában tudna beszélni, de inkább eltitkolja hogy az ember ne dolgoztassa.( vagy valami ilyesmi)
Nagyon találó.
Kevésbé sznobban, több mai tartalommal nagyon szívesen olvasnék még ilyen ismeretterjesztő műveket.

>!
Helikon, Budapest, 1988
146 oldal · keménytáblás · ISBN: 9632074793 · Fordította: Scholz László
2 hozzászólás
>!
Kovács_Laci
Jorge Luis Borges: Képzelt lények könyve

Döbbenetes volt néhány korábbi, elégedetlen értékelést olvasnom, de így legalább tiszta lett előttem, miben is áll a könyv valódi értéke.

Először: Borges és szerzőtársa maguk is kinyilvánítják már az 1954-es bevezetőben, hogy egy KÉZIKÖNYV. S annak pontosan megfelel. Nem enciklopédia, nem „mini enciklopédia”, sem „mini lexikon”, ahogyan mások benyomásában rögzült.

Másodszor: sokan J. K. Rowling könyveire gondolhattak, amikor megvették és egy sztorizgatós, kalandos történetekkel tömött olvasmányt szerettek volna. Aki ezek után is ilyet akar, az csalódni fog.

A nyugati, közel-keleti és ázsiai-főleg kínai mitológia főbb szereplőit részletesebben is megismerhetjük benne, jó eredettörténettel, részletesebb leírásban, így a dzsinneket, a főnixet, a griffmadarat, de a sárkányok fajtáit is. Nagyon értékesnek találtam a szfinx és a szímurg részletes leírását, pláne, hogy az utóbbit kevertem a griffel. (Szímurg lenne a pávasárkány? Ezt csak mellékesen.) A gólem pontos eredettörténete helyre tette a fejemben eddig csak homályosan létezett szörnyeteget.

Kafka, vagy C.S. Lewis képzeletbeli lényei a könyvnyomtatás megjelenése után kiötölt lények közlésével együtt igen csak unalmasak voltak. Plinius kevert lényei egyszerűen gusztustalanok és unalmasak. (Túlexponált szerzőnek tűnik. Értékes lexikonok elpusztultak, de őt másolták… Pff…)

Székely Andrásnak az 1988-as kötethez készült képválogatása jó. A Mutató és a Képjegyzék is jól kereshető. Korrekt kis könyv.

Ja, és az eddigi értékelések alapján én is elmondanám, melyik a kedvenc képzelt lényem: a holdbéli nyúl. :)

>!
Helikon, Budapest, 1988
146 oldal · keménytáblás · ISBN: 9632074793 · Fordította: Scholz László

Népszerű idézetek

>!
berengar

Azt írja Descartes, hogy ha akarnának, tudnának beszélni a majmok, de úgy döntöttek, jobb, ha hallgatnak, nehogy munkára fogják őket.

57. oldal

>!
csillagka P

A cím alapján joggal szerepelhetne e kötetben Hamlet királyfi, a pont, a vonal, a felület, a hiperkockatest, valamennyi általános fogalom, s az istenséggel egyetemben talán mi magunk is mind benne lehetnénk.

(első mondat)

>!
berengar

…a malájok pedig úgy tudják, hogy van egy olyan város, amelyet embercsont-gerendákból és emberhaj-ereszekkel szegélyezett emberbőr-falakból tigrisek építettek fel, s laknak ma is a dzsungel mélyén.

16. oldal

>!
mandika

Nem ismerjük a sárkány jelentését, amint a világegyetem jelentését sem ismerjük, ám a sárkány alakja valamiképpen egybevág az emberi képzelettel, ezért tűnnek fel sárkányok különböző korokban és tájakon.

>!
Timár_Krisztina IP

A két birodalom, a tükör- és az embervilág, jól megfért egymással; ide-oda lehetett közlekedni a tükrökön át. Egy éjjel elözönlötte a tükör-nép a földet. Roppant erejük volt, ám a véres hadakozás után győzedelmeskedett a Sárga Császár varázstudománya. Visszaverte erőiket, bezárta őket a tükreikbe, s megszabta nekik, hogy azontúl minden emberi tettet – mint valami álomban – meg kell kettőzniük. Elvette az erejüket, az alakjukat, és szolgalelkű tükörképpé fokozta le őket. Egy nap azonban majd kiszabadítják magukat e bűvös tehetetlenségből.
Elsőként a Hal kel majd életre. A tükör mélyén akkor egy halovány vonalat veszünk észre, amelynek a színe egyetlen más árnyalathoz sem lesz fogható. Utána apránként a többi forma is feltünedezik. Lassanként mind jobban eltérnek tőlünk, lassanként már nem utánoznak bennünket. Kitörnek az üveg, illetve a fém fogságából, s akkor már nem találnak legyőzőre. A tükörlények oldalán ott harcolnak majd a vizek teremtményei.

128-129. oldal (Tükörállatok)

>!
berengar

Platón élőlénynek tekintette a világot, és kifejtette a Törvényekben (898), hogy a bolygók és a csillagok is élőlények.

…Giordano Bruno pedig úgy vélte, hogy jókora, békés, forróvérű állatok a bolygók, és hogy szabályos szokásokkal meg ésszel vannak felruházva

44. oldal

>!
Mandula8

A SQUONK
(LACRIMACORPUS DISSOLVENS)

„Roppant kis területen honos a Squonk. Pennsylvanián kívül kevesen hallottak eddig erről a fura állatról, jóllehet az említett állam bürökerdőiben meglehetősen elterjedt lény. Felettébb visszahúzódó természetű, jobbára alkonyatkor, szürkületkor vándorol. Minthogy nem illik a testére a bőre, mely egyébként csupa szemölcs és anyajegy, mindig boldogtalannak érzi magát; azok, akik jól ismerik, joggal mondják, hogy minden állat közül a Squonk a legszerencsétlenebb. A nyomkereső vadászok könnyen követik, mert a szüntelenül síró állat könny-nyomokat hagy. Ha beszorítják s már nincs menekvés, vagy ha rajtaütnek s ráijesztenek, akár el is olvad saját könnyeiben. Fagyos, holdfényes éjszakákon boldogulnak legjobban a Squonk-vadászok, akkor ugyanis az állat lassan hullajtja könnyeit, s nemigen mozdul ki a helyéről; olyankor sírás hallatszik a sötét bürökfák lombjai alól. Egyszer Monte Alto közelében szomorú esete volt egy Squonkkal Mr. J. P. Wentlingnek, egykori pennsylvaniai lakosnak, aki most Minnesota államban, St. Anthony Parkban él. Ügyes módszerrel elejtett egy Squonkot – utánozta a sírását és becsalogatta egy zsákba –, majd hazaindult vele, ám útközben egyszerre csak könnyű lett a terhe és elhalt a sírás. Wentling kikötötte a zsákot és belenézett. Csak könnyet és buborékot talált benne.” (William T. Cox: Fatermelő erdők félelmetes lényei, Washington, 1910)

114-115. oldal

>!
berengar

Némi kétkedéssel említi a szöveg azt a készítményt, amely legyőzhetetlenné teszi az embert. Kell bele oroszlánszőr és -velő, s lótajték egy olyan paripától, amely az imént nyert futamot, továbbá kutyakarom, sárkányfarok és sárkányfej.

96. oldal

>!
Olympia_Chavez P

Harminchat igaz ember van és volt is mindig a földön, akinek az a feladatuk, hogy igazolják a világot Isten előtt. Ők a Lamed Wufnikok. Nem ismerik egymást, s nagyon szegények. Ha egy ember egyszer ráébred, hogy Lamed Wufnik, nyomban meghal, és – talán valahol másutt a földön – más veszi át a helyét. Nem is gyanítják a Lamed Wufnikok, hogy ők a világegyetem rejtett oszlopai. Csak nekik köszönhető, hogy Isten nem semmisíti meg az emberiséget. Tudtukon kívül ők a mi megváltóink.

81. oldal - A Lamed Wufnikok (Európa Kiadó, 2015)

>!
Kasztór_Polüdeukész 

Senki se húzott el erre a barna hajóval,
mézes dalait meg nem hallgatta a szánknak;
benne gyönyörködvén ment el, gyarapodva tudásban:
mert mi tudunk mindent, mit a tágterű trójai síkon
tűrtek az argoszi és trósz küzdők isteni szóra,
és mindent, mi az életadó földön megesik még.
(Odüsszeia, XII. 186-191.)

A SZIRÉNEK


Ezt a könyvet itt említik


Hasonló könyvek címkék alapján

Nyulász Péter: Ciprián
Duda Viktória: Tűz varázsol, víz varázsol
J. R. R. Tolkien: Az elveszett mesék könyve I-II.
Edith Nesbit: Az elvarázsolt kastély
Wayne G. Hammond – Christina Scull: J. R. R. Tolkien – A Hobbit művészete
J. R. R. Tolkien: A babó
C. S. Lewis: Narnia krónikái
Neil Gaiman: Csillagpor
J. R. R. Tolkien: Bombadil Toma kalandjai
J. R. R. Tolkien: Karácsonyi levelek