Életmesék 86% 77 csillagozás

Számomra nagyon Coelho-szerűek ezek a történetek, bár ez azért pár fokkal igényesebb szerkesztésben. Valóban tanulságosak úgymond ezek a történetek, bár eléggé felejthetőek is számomra. Talán túlságosan sok mindent tapasztaltam már eddigi életem során? Mert sajnos nem sok újdonságot nyújtott nekem ez a kötet. Rossznak nem mondanám, inkább sablonosnak.

A tanulságos történetek által ez a könyv annyira szerethető és garantáltan újraolvasós.

Ez a könyv volt az,amit a lyukásórákon illetve várakozáskor olvastam a suliban(ezért tartott ilyen sokáig),emiatt jó páran,megérdeklődték a címét,és ami számomra hatalmas öröm,hogy 2 antiolvasó ismerősöm is jelenleg ezt a könyvet bújja. ;)
Akkor néhány szót mondanék magáról a könyvről is.Imádtam,annyira valóságos,hiteles és életszagú az egész. Számomra néhol hidegrázós volt,mert bizonyos részek nagyon klappoltak a jelenlegi élethelyzetemmel és olyan jó volt,hogy az eredetileg Demiánnak szánt tanács nekem is tudott segíteni. :))
Ezt nemtől függetlenül mindenkinek ajánlanám,mert rengeteget lehet belőle tanulni. Egy utolsó jó tanács a könyvvel kapcsolatban: Ne akard egyszerre kivégezni,és a történetek után hagyj egy is szünetet. Ki tudja? Talán Neked is hasznos tanácsokkal szolgál majd. :)

Pontosan egy hónap kellett ahhoz, hogy elolvassam. Többnyire a vonaton vettem elő, akkor aztán csak úgy rohant az idő. Ez szerintem egy olyan könyv, amit az ember hangulatától függően bármikor előkaphat, de jó, ha tart közben szüneteket. Történetek meséléséből áll az egész, viszont ezek a sztorik hihetetlen mennyire passzolnak az én élethelyzeteimhez is. Van, ahol időbe telt mire leesett mi is a tanulság, de az biztos, hogy utána másként álltam dolgokhoz. Valamennyire megváltoztat, elgondolkoztat és kikapcsol. Könnyed olvasmány, amit néha jó előkapni és olvasgatni. :)

Ez egy fantasztikus könyv. Mindenki életében felmerülnek ezek a kérdések, átéljük ugyan ezeket a kudarcokat, ez a könyv a mindennapjainkra ad választ. És bármikor ha elbizonytalanodom csak elolvasok újra egy- egy történet amelyet Jorge mesélt.

A 'doki' és Demián párbeszédein keresztül olvashatunk az élet kérdéseiről. Nem kell megijedni, nem azok az igazán naaagy kérdések ezek, csak amik amúgy is felmerülnek az ember mindennapi életében és az életmeséken keresztül válaszokat is kapunk. Kellemes hangulatú, jó volt olvasni. Azt hiszem, ez most nekem kellett, ez a kicsit filozofálgatós, de könnyed tartalmú könyv. Egyszer mindenképp újraolvasós!

Nagyon találó a cím! Egy mesefüzért tartunk a kezünkben, ami a felnőtt élet nehézségein próbál átsegíteni gyermeteg módon. Érdekes, ötletes, olvasásra, újraolvasásra, időnkénti fellapozásra érdemes.

Miután túltettem magam, milyen önhitt ez a Jorge, hogy egy mindenttudó, Jorge nevű terapeuta a főhőse, élveztem a történeteket és remélem, okultam belőlük… Szeretem az ilyet, befaltam mind egy szálig. Emiatt nehezebb az okulás, szóval majd olykor-olykor előveszem még…

Ez a könyv számomra kincs. Annak ellenére, hogy mikor kinyitottam, kicsit tartottam tőle, hogy a mostanában divatos, közhelyekkel teletűzdelt, mégis kevésbé maradandó olvasmányokra fog hasonlítani, szerencsére tévedtem. Talán a titka abban van, hogy lassan kell olvasni, nagyon lassan… Mint egy meséskönyvet, minden nap egy picit, egy történetet… és valamit művel a lelkeddel. Nekem segített „befelé” figyelni. Ajánlom!

Nagyon találó ennek a könyvnek az alcíme: „Történetek, amelyből az életet tanultam”. Na nem mintha azt gondolnám, hogy az élet tanulható vagy tanulni kellene, főleg nem könyvekből… Mégis ezek a mesék, anekdoták, történetek mindenkinek tudnak adni valamit. Valószínűleg senki számára sem ismeretlenek a szituációk. Én szinte az összes történetre rá tudtam húzni egy saját élményt, élethelyzetet, ennek ellenére mégis sokszor elfogott a „hűha érzés”, ami által sok mindenre ráébredtem akár a múltam vagy a jelenem kapcsán és talán később is eszembe fognak jutni ezek a kis történetek (vagy ha nem akkor gondoskodnom kell róla, hogy a polcomon legyen a könyv és bármikor belelapozhassak!), mert a jövőben is segítségemre lehetnek a benne rejlő gondolatok. Mert bár lehet, hogy közhelyesek ezek az írások, mégis olyan dolgokra világítanak rá, amit bár magunkban hordozunk, nem biztos, hogy észre is veszünk… így valóban többet ér bármilyen terápiánál.

“- Egy fabula, egy mese, vagy egy anekdota … százszorta inkább megmarad benned, mint ezer elméleti magyarázat, pszichoanalitikus értelmezés vagy formális megközelítés.”

Ami még nagyon tetszett az a könyv felépítése. Nem csak történetek halmaza, hanem egy konkrét személy köré fonva kapjuk a meséket és ahogy Demián megtalálja a maga válaszait, úgy találjuk meg mi is a mieinket. Aztán a vége felé már igencsak elgondolkodik a Kedves Olvasó, hogy ki is a páciens?