Hogy ​(ne) tévedjünk 10 csillagozás

A mindennapi élet rejtett matematikája
Jordan Ellenberg: Hogy (ne) tévedjünk

Az iskolában tanított matematika, vélik sokan, unalmas szabálygyűjtemény. Jordan Ellenberg könyvében rámutat, mennyire helytelen ez a felfogás: mert csináljunk bármit, ahhoz a matematikának köze van, sőt a matematika azt is megláttatja velünk, milyen struktúrák húzódnak meg a mindennapi élet rendetlen, zűrzavaros felszíne alatt.

Mennyivel korábban célszerű kimenni indulás előtt a repülőtérre? Valójában mit árul el a közvélemény-kutatás? Milyen lottózási módszer vezet a legbiztosabban a meggazdagodáshoz? A Hogy ne tévedjünk megdöbbentő felfedezésekre világít rá egyes-egyedül a matematikus módszerével, de nem a matematikusok által használt szaknyelven. Ellenberg könnyedén vezeti végig gondolatain a laikus olvasót a választási eredményektől a nyálkagombán át az általános iskolai aritmetikáig. A Hogy ne tévedjünk ragyogó utazás a matematika világában, egyszersmind hozzásegíti az olvasót, hogy jobb gondolkodóvá váljék.

Eredeti mű: Jordan Ellenberg: How Not to be Wrong

>!
Park, Budapest, 2017
584 oldal · ISBN: 9789633553695 · Fordította: Freud Róbert, Seres Iván
>!
Park, Budapest, 2016
580 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789633552209 · Fordította: Freud Róbert, Seres Iván

Enciklopédia 2


Kedvencelte 1

Most olvassa 13

Várólistára tette 33

Kívánságlistára tette 48

Kölcsönkérné 2


Kiemelt értékelések

>!
Csabi P
Jordan Ellenberg: Hogy (ne) tévedjünk

Jordan Ellenberg: Hogy (ne) tévedjünk A mindennapi élet rejtett matematikája

Ellenberg könyve a matematikáról szól. Azért még érdemes tovább olvasnod.
Azzal a közkeletű állásponttal kezdi, ami a legtöbb ember fejében megfordult, amint egy olyan matematikai feladatot kapott az iskolában, amit képtelen volt megoldani. Mire fogom én ezt használni az életben? Nos, valószínűleg semmire, Ellenberg nem is számolni akarja megtanítani az olvasót, ennél sokkal többet tesz. Fellebbenti a fátylat, és mögötte felsejlik, hogy a matek milyen sokrétűen szövi át az élet minden területét, még ha a legtöbbünkben ez nem is tudatosul.
Nem részletezném a témákat, csak egyet emelnék ki, ami manapság nagyon aktuális. A választás. Az összeadáson kívül kell ide más is? Kell bizony. Felvázol három számítási módszert, majd ismertet egy konkrét amerikai választási eredményt három jelölt között. Gondolnád, hogy a három számítási módszer három különböző győztest hoz ki? Pedig így van. Szóval, ha azt látod, hogy a politikai ellenfeled fizetési listáján matematikusok is vannak, akkor kezdj aggódni.*
Ellenberg a legtöbbet teszi, amit betűvető ember tehet, gondolkodni tanít. Ehhez a könyvhöz nem kell felsőfokú matematikai tudás, elég, ha nyitottan gondolkodsz, és el tudod fogadni, hogy a számok néha mást mutatnak, mint amit a „józan ész” diktál.

A matematika egyszerű dolgokra tanít, és azokban nincsenek is számok: arra, hogy a világban van szerkezet, hogy van remény megérteni némelyik ilyen szerkezetet, s nem kell szájtátva bámulni azt, amit érzékeink elénk tárnak; s hogy lényeglátásunk erősebb egy külső vázszerkezettel, mint a nélkül. S hogy a matematika bizonyosan más dolog, mint az a valahány meggyőződés, amely láthatólag hozzánk tapad a mindennapi életben; s ha tudjuk, számon kell tartanunk köztük a különbséget.

*Megjegyzem, Ellenberg választásai mind egyfordulósak, és nem tér ki a kétfordulós választásokra. A leírtakból arra jutottam (vagyis Ellenberg), hogy a választások nem lehetnek egyértelműek, legalább is, ha csak egy fordulót tartunk. Hogy mit akar a nép (ha egyáltalán akar valamit), azt csak két fordulóban lehet megtudni, gondolom én, de a matematikai bizonyításra még várnotok kell.

>!
Video
Jordan Ellenberg: Hogy (ne) tévedjünk

Jordan Ellenberg: Hogy (ne) tévedjünk A mindennapi élet rejtett matematikája

A könyv nagyon érdekes volt, különösen a szavazatszámlálás eredményeinek értelmezéséről (pl. baloldali kis ember dönti el a szavazás végeredményét a jobb oldal felé, mert a nagy baloldali helyett rá szavaznak, így bár többen akarnak baloldali vezetőt, mégis a kisebbség dönt. Megoldás: mindenki jelöljön be mindenkit, akit hajlandó lenne elfogadni vezetőként, és így számolják össze a szavazatokat), illetve a tudomány működéséről (pl. fix 5%-os szignifikanciaszint = minden 20. publikáció hamis eredményt közöl) írottak. Még ha az egyes dolgok önmagukban nem is mondanak újdonságot, így kifejtve mégis érdekesek és elgondolkodtatóak. Ajánlott könyv.

>!
FZolee
Jordan Ellenberg: Hogy (ne) tévedjünk

Jordan Ellenberg: Hogy (ne) tévedjünk A mindennapi élet rejtett matematikája

Jó volt egy érthető, és praktikus könyvet olvasni. Bár tanultam elég sokáig matekot (nagy örömömre), de tudott sok új dolgot mondani. Azért bevallom, nem minden rész jött át, például a geometriát mindig is utáltam, itt se kedveltem meg, de ez nem az író hibája, próbálta elmagyarázni, de nem akarta befogadni az agyam. Leginkább a választásokról szóló és a lottózós rész tetszett.
Nyugodtan olvassátok el, nem kell hozzá kimondottan szeretni a matekot, hogy élvezzétek a könyvet. Nekem tetszett.

>!
zsuzska60
Jordan Ellenberg: Hogy (ne) tévedjünk

Jordan Ellenberg: Hogy (ne) tévedjünk A mindennapi élet rejtett matematikája

Ismeretterjesztő könyv, nem szükséges hozzá konkrét matematikai tudás, csak logikus gondolkodásra való képesség és érdeklődés. Akit érdekel a téma, valószínűleg talál benne részeket, amiket már hallott korábban, de feltételezem, még így is bőven lesz benne új és érdekes gondolat. És mindezt érthetően és sokszor viccesen megírva (vagy vicces anekdotákkal megspékelve).
Mérő László könyveihez tudnám leginkább hasonlítani.
És igen, jó rájönni, hogy egy-egy mindennapi esemény mögött milyen matematikai összefüggések vannak.
Olvassátok!


Népszerű idézetek

>!
Citrompor P

Két mennyiséget elosztani egymással puszta számolás; a matematika azt kitalálni, hogy mit osszunk mivel.

107. oldal

Jordan Ellenberg: Hogy (ne) tévedjünk A mindennapi élet rejtett matematikája

Kapcsolódó szócikkek: matematika
3 hozzászólás
>!
Citrompor P

    Egy integrált kiszámítani vagy egy lineáris regressziót elvégezni a számítógép is elég hatékonyan tud. Annak eldöntéséhez azonban, hogy az eredmény értelmes-e, vagy hogy az adott módszer volt-e a legalkalmasabb a feladat megoldására, már értő emberi elmére van szükség. A matematikát azért tanuljuk, hogy képessé váljunk az ilyen kérdések eldöntésére. E nélkül a matematikakurzusunk a diákot lényegében csak a Microsoft Excel egy lassú, problematikus verziójává képezi ki.

73. oldal

Jordan Ellenberg: Hogy (ne) tévedjünk A mindennapi élet rejtett matematikája

Kapcsolódó szócikkek: Excel · matematika
>!
Citrompor P

    Ez nem az a fajta könyv lesz, amelyben széles, tétova karlejtésekkel rámutatok a matematika nagy emlékműveire, és megfelelő modorban arra ösztönzöm az Olvasót, hogy messziről csodálja ezeket. Itt kicsit be kell piszkolnunk a kezünket. Számolni fogunk.

29. oldal

Jordan Ellenberg: Hogy (ne) tévedjünk A mindennapi élet rejtett matematikája

4 hozzászólás
>!
Csabi P

A vizsgáztató: Nos, Mr. Gödel, melyik országból érkezett?
Gödel: Hogy honnan jöttem? Ausztriából.
A vizsgáztató: Milyen kormányzat alatt volt ott Ausztriában?
Gödel: Köztársaság volt, de olyan volt az alkotmánya, hogy végül is diktatúra lett belőle.
A vizsgáztató: Ó! Ez nagyon sajnálatos. Nálunk nem történhetne ilyesmi.
Gödel: Dehogynem! Be is tudom bizonyítani.

506. oldal

Jordan Ellenberg: Hogy (ne) tévedjünk A mindennapi élet rejtett matematikája

1 hozzászólás
>!
Csabi P

Egyszer az ohiói Columbus városában találkoztam a német kultúra egyik kutatójával, s azt hallottam tőle, hogy Hilbert szeretett zoknira húzott szandálban járni, s ez a szokás miatta népszerű még ma is matematikuskörökben. Nem találtam semmi bizonyítékot arra, hogy csakugyan így lett volna, de nem esik nehezemre elhinni; mindenesetre kellő benyomást ad arról, milyen hosszú árnyékot vetett Hilbert.

492. oldal

Jordan Ellenberg: Hogy (ne) tévedjünk A mindennapi élet rejtett matematikája

>!
Szilvi_F

A matematikának van egy csúnya szokása: időnként megmutatja, hogy ami nyilvánvalóan igaz, az teljességgel hibás.

495. oldal

Jordan Ellenberg: Hogy (ne) tévedjünk A mindennapi élet rejtett matematikája

>!
marcsa011

A beszélgetés során, egy adott pillanatban a diák egyszer csak felteszi azt a kérdést, amitől a tanár a legjobban tart:
„Mikor fogom én használni ezt?”
…Szerencsére akad jobb válasz is. Valahogy így:
A matematika nem egyszerűen gépiesen végrehajtandó számolások sorozatából áll… Ezek az integrálok amolyan tréningnek számítanak a matematikában, mint a focistáknak a súlyemelés vagy torna. Ha focizni akarsz – úgy értem, igazán jól, versenyszerűen – akkor számtalan unalmas, ismétlődő, látszólag értelmetlen gyakorlatot is végig kell csinálnod. Használja-e egy profi játékos valamikor is ezeket a konkrét gyakorlatokat? Biztos nem látsz a meccsen olyan játékost, aki súlyzózna vagy bábusort kerülgetne cikcakkban a pályán. Azt azonban láthatod, hogy a játékosok miként használják ki azt az erőt, gyorsaságot, helyzetfelismerést és rugalmasságot, amit ezekkel a gyakorlatokkal szereztek meg hosszú hetek fáradságos munkájával….
A matematikában nagyon hasonló a helyzet.

10. oldal

Jordan Ellenberg: Hogy (ne) tévedjünk A mindennapi élet rejtett matematikája

>!
marcsa011

A matematika ugyanis átszövi az érvrendszerünket, és általa jobban mennek a dolgok. A matematikatudás olyan, mint egy röntgenszemüveg – segítségével felfedezheted a világ zavaros és kaotikus felszíne alatt rejtőző struktúrákat. A matematika tudománya segít, hogy ne tévedj a dolgok megítélésében, módszerei és lehetőségei évszázadok kemény munkájával, viták kereszttüzében kristályosodott ki. A matematika eszközeinek birtokában mélyebben, logikusabban és teljesebben értheted meg a világot.

11. oldal

Jordan Ellenberg: Hogy (ne) tévedjünk A mindennapi élet rejtett matematikája

>!
Szilvi_F

A matematika mai állapotában törékeny összjáték a szerzetesi szemlélődés és a dinamittal való robbantgatás között.

272. oldal

Jordan Ellenberg: Hogy (ne) tévedjünk A mindennapi élet rejtett matematikája

>!
marcsa011

Filozófiájuk sűrű elegyet képzett olyan dolgokból, amelyek ma részben a matematika, részben a vallás, részben a mentális zavarok körébe tartoznak. Azt gondolták, hogy a páratlan számok jók, míg a páros számok gonoszak; hogy a Nap túloldalán egy, a Földünkkel azonos bolygó van, az Antichthon; és egyes beszámolók szerint nem szabad babot enni, mert az halottak lelkének tárháza.

47. oldal

Jordan Ellenberg: Hogy (ne) tévedjünk A mindennapi élet rejtett matematikája


Hasonló könyvek címkék alapján

Lawrence M. Krauss: Kvantumember
Henry Cloud – John Townsend: Határaink
Amy Ramos: A teljes ketogén diéta kezdőknek
David Kessler: Muszáj annyit enni?
David Perlmutter – Kristin Loberg: Gabonaagy
Nagy Zsóka: Megoldjuk, szívem
Sárvári György: A belső harcos útja
Szondy Máté: Megélni a pillanatot
Siddhartha Mukherjee: A gén