Sárkányok ​könyve 34 csillagozás

Jonathan Strahan (szerk.): Sárkányok könyve

Mint arról rengeteg mítosz és legenda tanúskodik, a sárkányok régóta, Kínától Európáig, Afrikától Észak-Amerikáig megragadják a képzeletünket. Akár bátor hősökkel harcba szálló fenevadakról, akár az embereket értékes tudással ellátó bölcsekről van szó, ezek a teremtmények számos eredet- és kalandtörténet nélkülözhetetlen szereplői, akik generációk óta óriási népszerűségnek örvendenek.

Az elismert ausztrál szerkesztő ebben a kötetben közel harminc novellát és verset gyűjt össze napjaink legnagyszerűbb science fiction- és fantasyszerzőitől, akik élénk fantáziával, egyedi meglátásaikkal egészen új fényben mutatják meg a sárkányokat.

Eredeti megjelenés éve: 2020

A művek szerzői: Jane Yolen, Elle Katharine White, Zen Cho, Daniel Abraham, Ken Liu, Jo Walton, Brooke Bolander, K. J. Parker, Ellen Klages, R. F. Kuang, Kelly Barnhill, Beth Cato, Peter S. Beagle, Kelly Robson, Amal El-Mohtar, Kate Elliott, Garth Nix, Seanan McGuire, C. S. E. Cooney, Aliette de Bodard, Theodora Goss, Michael Swanwick, Patricia A. McKillip, Sarah Gailey, Scott Lynch

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Gabo SFF könyvek GABO


Enciklopédia 1


Most olvassa 14

Várólistára tette 134

Kívánságlistára tette 193

Kölcsönkérné 4


Kiemelt értékelések

ViraMors P>!
Jonathan Strahan (szerk.): Sárkányok könyve

Van egy sárkány a pajtájukban, ilyen az élet.

– Aztán iszunk egy kávét, eszünk egy szendvicset, és sárkányvadászatra indulunk.

– A halhatatlanok előbb-utóbb Kaliforniában kötnek ki, gyakran esti mese formájában.

* * *

Elkötelezett sárkányrajongóként nagyon akartam szeretni ezt a válogatást, de a novellák komoly hányada nehezen csúszott. Sokszor úgy éreztem, mintha valaminek az előszava vagy első fejezete lett volna a novella off, máskor meg mintha csak alibiből lett volna benne sárkány, hogy közben valami egészen másról meséljen off, de volt, hogy az ötlet tetszett, de az eredmény elég összecsapottnak hatott. off

Szerencsére azért volt a kötetben nem egy novella, ami viszont kifejezetten tetszett. Amiket kiemelnék:

Ken Liu: Leheletnyi kék
Abszolút kedvencem válogatásból, egy igazi gyöngyszem a maga alternatív sárkányhőenergia alapú világával és dokumentarista stílusával.

Brooke Bolander: Ahol a folyó betonná dermed
Az elején nem tudtam hova tegyem, de nagyon szép és érzékeny, ahogy a kiindulóponból gyakorlatilag visszabontja az előzményeket. Hangulatában és mondandójában is emlékeztetett Boolander elefántos kisregényére off Boolander szépen ír, azt hiszem, érdemes lenne még olvasni tőle.

K. J. Parker: Élőhely
Ebben első sorban az előadásmód fogott meg, Végtelenül cinikus, mégis szórakoztató. És a vége. Nos, a vége az nagyot ütött.

Seanan McGuire: Kincs
Kettes számú kedvenc, és csak egy fél lépéssel marad el a szememben Ken Liu novellájától. Fájdalmas és megható újraértelmezése a kincsgyűjtő sárkányoknak.

Sarah Gailey: A sárkányról nem beszélünk
A történet elég vézna volt, de az előadásmód elvitte a hátán, ahogy a lemondóan realista nézőpont keveredett az állandóan elnyomott, mégis visszatérő kitartó reménnyel. Ez most kissé nyálasnak hangzik, de az én olvasatomban tényleg ezek a legfőbb jellemzői ennek a novellának.

Összességében nem bánom, hogy elolvastam, találtam egy-két tényleg remek novellát, de azért erősebb felhozatalra számítottam.

off

pat P>!
Jonathan Strahan (szerk.): Sárkányok könyve

Nem annyira komfortzónám nekem ez a sárkányos tematika, de azért volt a kötetben bőven olyan újszerű stílusú, témaválasztású, megközelítésű novella, amivel azért megtaláltam a közös hangot. (Sőt, igazság szerint a legtöbb olyan volt). Kiemelném, hogy még pár SF műfajú írás is akadt a kötetben, valamint azt, hogy bizony a többedleges jelentésrétegek, metaforikusan közelített életproblémák is szép számú novellában tetten érhetők voltak.
Írástechnikailag természetesen nem nagyon lehet egyik írásba sem belekötni – egy Strahan antológia azért az egy Strahan antológia, no.
Nagyon röviden írtam minden novelláról az olvasásom alatti hozzászólásokban:
https://moly.hu/olvasasok/10869637

snowwolf P>!
Jonathan Strahan (szerk.): Sárkányok könyve

A borító gyönyörű.
Mélységesen elkötelezett sárkánypárti vagyok, értékelésem emiatt elfogult, de őszinte és lelkes.

Még nem olvastam végig, de eddig ez majdnem ötcsillagos válogatás. Ha a véleményem olvasás közben változni fog, jelzem. Jonathan Strahan is titkos sárkányrajongó lehet, ez a gyűjteménye jobb az eddigi sci-fi antológiáinál.

Elolvastam, a véleményem nem változott. Nagyon jó válogatás.

Részolvasásaim, szépen sorban, ahogyan megszületnek:

https://moly.hu/konyvek/jonathan-strahan-szerk-sarkanyok-konyve/en-es-a-konyv/snowwolf

Ngie P>!
Jonathan Strahan (szerk.): Sárkányok könyve

Az 5 csillagot leginkább arra adom, hogy nagyon tetszett a kötet koncepciója. Nekem nagyon tág, amikor műfaji alapon olvasok válogatást, és bár itt is egy sárkányos novella lehetett kortárstól kezdve fajsúlyos fantasy is, de élveztem, hogy novellákat összekötik a sárkányok. Én nagyon nehezen olvasok novellásköteteket, mert az, amikor mindig új és újabb novellába kezdek, nagyon hátráltat az olvasásban, de itt mégis vitt előre a kíváncsiságom, hogy vajon a következő novellában milyen sárkánnyal fogok találkozni.

Akiket nagyon szerettem:

~ Kate Elliott: A Hosszú Menetelés
Talán ő az abszolút kedvencem. Szerettem, ahogy építkezik, az utazást, a rituálék egyszerű bemutatását, és a sárkányok országát. Aránylag hamar elkezdtem kötődni is a főszereplőhöz, így már akkor is nagy érdeklődéssel olvastam, amikor még a közelében nem jártunk a sárkányoknak. Stílusra is nagyon szerettem, olvasnék még Kate Elliottól.

~ Zen Cho: Hikayat Sri Bujang, avagy a Naga bölcs meséje
Másik abszolút szerelem – a sárkány, aki elhagyja a családját, mert ő meg akar világosodni, imádom! A sárkány, aki nem veszi észre, milyen hatással van az emberi világra. Egy sárkánycsalád, ahol átütődik egy kis társadalomkritika. Enyhe LMBT szállal fűszerezve.

~ Sarah Gailey: A sárkányról nem beszélünk
A novella, ahol a sárkány metaforikus alak, és a témája sem egyszerű, családon belüli bántalmazás. Ez volt a legelső novella, és jól gyomron is rúgott, annyira erős volt a kivitelezése és a mondandója. Elsőre azért nem tetszett nagyon, mert nem „igazi” sárkány sárkány a történet, de sokáig velem maradt olvasás után.

~ Michael Swanwick: Sárkányölő
Szerettem a kerek egészét ennek a novellának, szerintem nagyon szépen körbeért a végére. Nagyon csíptem a szereplőit, kicsit keleties hangulatom is volt tőle. Itt megint kevésbé „sárkány” sárkány van, de annyira feküdt nálam a stílus, a történet és a szereplők, hogy nem bántam.

~ Kelly Barnhill: Lucky sárkánya
Kedvenc mellékszereplőm azt hiszem a kötetből, az őrült tudós néni, Mrs Hollins! Volt egy annyira könnyed stílusa a novellának, és mindent, ami Mrs Hollins körül történt, imádtam. A sárkánytípust is szerettem, érdekes volt. A tetőpont kicsit talán túlzó volt nekem, azt annyira nem éltem, de egyébként nagyon szerettem azt is, amit a novella végén mondani próbált a szerző. Kicsit sutára sikerült, de Mrs Hollins akkor is felhozza az értékelésemben.

~ Ken Liu: Leheletnyi kék
A hirtelen megjelenő sárkányok az emberek történetében, akik gyakorlatilag rájuk építenek, és energiaforrásként működnek! Hát ez megint mekkora ötlet, és nagyon szomorúan mutatja az emberi természetet is. A csernobili utalás zseni, imádtam. A kis sárkányok, akik haszontalannak tűnnek, megintcsak emberi gyarlóságunk. Aztán turizmus, szintén. Ken Liu nagyon odamutat a novellában az emberiségnek, hogy NÉZZED, ennyi mindent tudsz rosszul csinálni.

~ Patricia A. McKillip: Álcázás
Mágussulis, sárkányos történet, nem állítom, hogy mindent tisztán követtem benne, de tetszett a stílus, a történet és a lezárás is. Nagyon sajnálom, hogy a szerző nemrég elhunyt.

~ Brooke Bolander: Ahol a folyó betonná dermed
Ez számomra egy nagyon érdekes élmény volt, mert elsőre nagyon kivoltam, hogy jaj ne már egy gengsztertörténet – de aztán annyira megszerettem a végére! Maga az ötlet a novellában, nagyon tetszett, és spoileres lenne leírnom. A sárkány alakját is szerettem, és kicsit keserédes történet, de nagyon szép.

2 novella van, ahol kifejezetten nagyot csalódtam, az pedig Seanan McGuire és R. F. Kuang novellái. Részben nyilván elvitt az, hogy ismerem a szerzők más munkáit, és nekem a McGuire novella – bár izgalmas ötletre épül – kivitelezésre kicsit kevés volt, az R. F. Kuangot meg csak szimplán untam végig. Ez utóbbi novella nekem valahogy annyira nem adott semmit, vagy amit adott, kb 3 oldal után adta, és nem éreztem semmi megváltást, amikor a végére értem.

Csillagos rendezésben ide pakolgattam a novellákat, ha valakit érdekelne még a többi elhelyezkedése nálam: https://moly.hu/polcok/sarkanyos-5

Namármost, ebben a kötetben vannak versek is. Érdekes színfoltok a kötetben, én nem bántam, hogy benne vannak. Kettő tetszett kifejezetten:
Jo Walton: Nídhögg
Beth Cato: Sárkányt csinálok magamból.

Összességében szerettem olvasni, és ajánlom is szeretettel minden érdeklődőnek. Bár voltak novellák bőven, amik kevésbé tetszettek, a kötet bennem inkább pozitív irányba dőlt.

Bogi_könyveskuckója>!
Jonathan Strahan (szerk.): Sárkányok könyve

Ha meghallja egy-egy ember a sárkány szót, szerintem mindenkiben különböző érzések és képek jelennek meg velük kapcsolatban. Egy nagyon összetett és sokoldalú szimbólum az emberiség számára.
Van olyan, akinek a sárkány a félelmet, egy szörnyeteget jelent. Valakinek egy istent, egy istenséget. Egy ősellenséget, vagy éppen egy barátot vagy házi kedvencet. Olykor saját magára tekint sárkányként.
Ebben a kötetben szinte az összes értelmezésére találhattunk egy-egy kis rövid, olykor viszonylag hosszabb történetet.
A könyvnek nagyon kellemes, igazi „sárkányos” atmoszférája volt. Voltak olyan novellák, amelyek könnyedebbek voltak, gördülékenyebben is ment az olvasásuk. Akadtak azonban olyanok is, melyek komoly koncentrációt igényeltek. A kötet a novellákon kívül verseket is tartalmaz. Ezek is növelték a kötet értékét és a sárkányok sokszínű megjelenítését.
Akár ez is lehetett volna a kötet címe: „A sárkány ötven árnyalata”.

polimatilda I>!
Jonathan Strahan (szerk.): Sárkányok könyve

Kezdem azt gondolni, hogy a sárkányok a második kedvenc állataim a lovak után, mert sárkányokkal bármit el lehet adni nekem lassan.

Nem olvasok sok novellás kötetet, de a sárkányos tematika erőteljesen felkeltette az érdeklődésemet, ráadásul vannak benne történetek szerzőktől, akiktől már olvastam és szerettem a könyveiket / szeretnék olvasni tőlük a jövőben.

Összességében tetszett, bár több novellában is kevés volt a sárkány-mennyiség a saját mércémnek. Kicsit több sárkányra számítottam, mert sokszor előfordult, hogy vagy csak a novella legvégén jelent meg sárkány, vagy igazából csak emlegetve volt, de sosem „láttuk”.

Mindenesetre több novella és mély nyomot hagyott, de egyértelműen az első volt a legeslegjobb: Elle Katherine White: Beiratkozás. Ezt több száz oldalas regényben szeretném kérni, mert ennyi nem volt belőle elég, és nagyon szeretném tudni, mi lehetne még a történetből.

További novellák, amik megragadtak:
– Ken Liu: Leheletnyi kék
– Brooke Bolanders: Ahol a folyó betonná dermed
– R. F. Kuang: A kilenckanyarulatú folyó
– Kelly Barnhill: Lucky sárkánya
– Kate Elliott: Hosszú menetelés
– Seanan McGuire: Kincs
– Sarah Gailey: A sárkányról nem beszélünk

Illetve egy versek közül:
– Theodora Goss: A sárkányok

havrillas>!
Jonathan Strahan (szerk.): Sárkányok könyve

Egy szépséges, vaskos, apró betűs sárkányos antológia, hmmm, milyen régen fáj már a fogam egy ilyenre. Amikor megláttam a könyvtári újdonság polcon, szinte vetődtem érte, nehogy valaki hirtelen lenyúlja előlem.
A felhozatal igen vegyes volt, mind formában mind témában.
Sajnos a modern szabadversek nekem nem jönnek be, itt is csak egyetlen egy volt, amit élveztem (Theodora Goss: A sárkányok), de azt is igazából főleg azért, mert inkább volt egy furcsán tördelt novella, mint igazi vers. A többit inkább meghagyom a versesebb lelkűeknek.
Az európiai sárkányfelfogás mellett rengeteg novellában szerepeltek ázsiai vonatkozásúak is. Ilyen volt például Hikayat Sri Bujang, avagy a Naga bölcs meséje című is, ami Malajziában játszódik, így a főszereplő sárkány tűzokádás helyett esőt teremt és emberi alakot is föl tud venni.
Egy másik ehhez hasonló R. F. Kuang: A Kilenckanyarulatú folyó volt, ami szintén egyik kedvencem lett különleges stílusával és érzelmességével.
Több sci-fi beütéssel keveredő novella is volt, ahol a sárkányok élőhelye egy másik bolygó, ahová az ember betört. Az ilyenekből a legjobb számomra Ann Leckie és Rachel Swirsky: Folytatjuk története volt, ahol a sárkányok közössége a méhkaptárakra hasonlít.
Voltak olyan szösszenet is, ahol a sárkányok nem élőlényként jelentek meg. Rögtön az első történet (Elle Katharine White: Beiratkozás) központjában egy gépsárkány áll. Érdekes módon viszont egyéb fantasy elemek teljesen valóságosak, mint a vámpírok.
Ken Liu-tól már olvastam egy novelláskötetet, és az itteni története, a Leheletnyi kék is nagyon tetszett. Itt a sárkányok fontos részét képezik az iparnak, ők adják ugyanis az energiát. Azért is lett kedvenc, mert kis, macskaméretű sárkányokról szól, amely elem egyszerűen a szívem csücske.
Egy másik ilyen 'gondoljuk újra a sárkánytulajdonságokat' ötletet Seanan McGuire valósított meg a Kincs-ben, ahol a főszereplő sárkány kincse egyáltalán nem arany vagy egyéb drágaság, hanem a gyerekek. Nevelőszülőként a sérült gyerekekre specializálódik, a célja pedig az, hogy otthont teremtsen nekik, ahol végre biztonságban lesznek. Szívmelengető történet.
De persze a klasszikus gonosz sárkány történetek sem voltak rosszak. Kelly Robson: La Vitesse egy nagyon izgalmas buszos üldözést mutat be, ahol a bátor buszsofőr és annak tizenéves lánya próbálja elkerülni, hogy az iskolabuszban utazó gyerekeket felfalja a fenevad.
Scott Lynch: Esetleg menj oda, és beszélj vele pedig egy kicsit rendszer-kritikusan jeleníti meg, mi is történne, ha egyszer csak jönnének a sárkányok és békés együttélés helyett háborút vívnának az emberekkel.
Ezek voltak a kedvenceim a kötetből, de sok más ötletet is érdekesnek tartottam, még ha a történetet nem is. Ilyen, hogy a sárkány valójában a lelkünk, vagy azt, hogy a sárkányság egy fertőző kor, mint a vámpírság, vagy hogy polipokkal keresztezve beleolvadnak a környezetbe, azáltal remek fegyverek.
Bár befigyelt pár gyengébb és számomra érthetetlen novella, nagyon jól szórakoztam a könyvön.

imma P>!
Jonathan Strahan (szerk.): Sárkányok könyve

Nekem sajnos az eredeti borító tetszik, ez meg nagyon nem, de túlléptem rajta, mégiscsak sárkányokat ígért a cím.
A kötet első harmada sűrű csalódásokkal volt terhes, aztán mikor már a jegyzetelést is feladtam, egyre-másra kezdtek jönni a jobb, és jobbnál is jobb novellák, míg végül úgy döntöttem, mégis lesz helye a kötetnek a polcunkon.
Kedvenceim Ann Leckie és Rachel Swirsky Folytatjukja, Michael Swanwick Sárkányölője és Sarah Gailey A sárkányról nem beszélünkje lettek. Ez utóbbi igen súlyos darab.
Az elköszönő novella jól betöltötte ezt a posztot.
A versek egyikével sem tudtam mit kezdeni.

Naraku1_0 P>!
Jonathan Strahan (szerk.): Sárkányok könyve

Annak ellenére, hogy a sárkány téma adott, nagyon változatos aspektusaiban jelent meg a történetekben.

Felvonulnak a keleti és az európai, kiemelten angolszász kultúrában betöltött szerepükkel ezek a rejtelmes lények. Gyakran a sárkányokról alkotott hiedelem világ egy-egy emberi szereplő tulajdonságaiban jelenik meg. Az emberi lélek egyik vetületét testesítik meg.

Ugyanakkor nagyon tetszettek a klasszikus megjelenési formák, ahol folyam és időjárás istenek, az ősi gonosz megtestesülései, akiket le kell győzni vagy, mint új 2X. századi energiaforrások.

Úgy éreztem a történetek a könyv második felétől erősebbek. Nem vagyok egyedül, küldföldi oldalakon is ez a vélemény járja. Sokkal fordulatosabbak, kevésbé kiszámíthatóak és gördülékenyebbek.

Végül,de nem utolsósorban Körmendi Ágnes versfordításai gyönyörűek.

Tamara17 P>!
Jonathan Strahan (szerk.): Sárkányok könyve

Imádom a sárkányokat és ez a könyv sok nézőpontból mutatja be őket. A legtöbb novella tetszett, persze akadt olyan ami nem nyerte el a tetszésem. Kifejezetten jó volt olvasni már kultúrák sárkányairól (ezek tetszettek a legjobban). Nagyon jó ötletnek tartom az ilyen novellás köteteket, remélem lesz még több is.


Népszerű idézetek

Amál P>!

– Ha értelmes, akkor ez azt jelenti, hogy lelke is van?
Mrs.Hollins riadtan nézett rá.
– Ugyan, dehogy! Micsoda őrült gondolat! Nagyon sok lénynek van elméje, de nincs lelke. Biztosan te is láttál már a hírekben politikusokat!

Kelly Barnhill: Lucky sárkánya 209.oldal

szcsigusz P>!

Mint megtudtam, a sárkányok rendkívül ritkán, szinte sohasem dolgoznak csapatban. És akkor is csak csábítással lehet őket rávenni a munkára, kényszeríteni képtelenség. Az utolsó alkalom, amikor egy sereg apró sárkányt erőszakkal próbáltak közösen dolgoztatni, Csernobilban történt, és azt a katasztrófát senki sem szeretné még egyszer átélni.

93. oldal

Kapcsolódó szócikkek: sárkány
snowwolf P>!

Lenne egy kérdésem. Tudják, hogyan okádnak tüzet a sárkányok?
Idézzék fel a középiskolai fizika- és biológiaórákat. Valószínűleg megtanulták, hogy a sárkányerőművek alapvetően hőerőművek, amelyek a sárkánylehelet hőenergiáját alakítják mechanikus energiává, amellyel hasznos munka végezhető. Nagy eséllyel azt is tanították az iskolában, hogy a sárkányok, mint minden élő organizmus, a hőenergiájukat az elfogyasztott élelem kémiai folyamatok útján történő lebontásával állítják elő. Viszont a tanárok szinte biztosan elkenték a dolog matematikai részét, mert abból kiderült volna, hogy a bogyók, rovarok, marhahús és a több véka kukorica, amit egy sárkány elfogyaszt, egyszerűen nem elegendő ahhoz, hogy megtermelje a lángjuk hőenergiáját.
Kellően lelkiismeretes tanárok esetleg itt megemlítették a Maxwell-démont.
Amikor James Clerk Maxwell 1867-ben nekilátott kidolgozni a termodinamika főtételeit, a sárkánylehelet rejtélye majdnem megoldhatatlan problémának bizonyult a számára. A démon az a gondolatkísérlete, amellyel megmagyarázta, hogyan teremthetnek a sárkányok látszólag a semmiből energiát, a fizika minden törvényével dacolva.
… Ha a sárkányok valóban Maxwell-démonok, és információt alakítanak hővé, akkor ebből következően ezt csak akkor képesek megtenni, ha mindenképpen törölnek is információt.
Azt viszont senki sem állította soha, hogy a törölt információnak a sárkány fejében kell lennie

snowwolf P>!

Ha a sárkányok pusztítanak, azt a teremtés nevében teszik.

szcsigusz P>!

Saját magunkat veszélyeztetjük, ha elfelejtjük a történelmet.

85. oldal

szcsigusz P>!

Egyszer találkoztam egy alkimistával, és ő kifejtette nekem az elméletet. Azt mondta minden dolog megromlik, elrohad, szétesik, kárba vész, kivéve az aranyat. Azt kint hagyhatjuk az esőben, vagy eltemethetjük a nedves földbe száz évre, és pont olyan tisztán, ragyogóan vesszük majd ki belőle, ahogy beletettük. Azt mondta, csak két dolog van, ami károk és változások nélkül is átvészeli, hogy olyan sok mocsoknak és pusztulásnak és rohadásnak van kitéve a világunkban: Isten és az arany. És a kettő közül az egyik minden nap körbevesz minket, mindenben benne van és minden belőle van, a másik nagyon ritka, és úgy kell kipréselni, vagyis inkább kiszitálni a folyók bűzös hordalékában talált kövekből, szemcséről szemcsére haladva. Találjátok ki, a kettő közül melyik értékelik az emberek leginkább.
Rajta, találjátok ki.

146-147. oldal

szcsigusz P>!

A nagyon idős férfi óvilágiul kérdezett valamit Mrs. Hollinstól.
– Úgy kell kiejteni, hogy igyál teát – felelte Mrs. Hollins, aztán Lucky felé fordult, és mormolva folytatta. – Százhetvekét éve próbál megtanulni angolul, és még mindig nem megy neki. – Megrázta a fejét. – Férfiak!

ViraMors P>!

Egy vándorlásra hajlamos ember számára minden ösvény és nyitott ajtó veszélyes.

Michael Swanwick: Sárkányölő

snowwolf P>!

Az apja mindig azt mondogatta, hogy a sárkányuk több az alkatrészei összességénél.

havrillas>!

A bizonyíték hiánya nem a hiány bizonyítéka.

173. oldal - Ellen Klages: Bárányhimlő


Hasonló könyvek címkék alapján

H. P. Lovecraft: Howard Phillips Lovecraft összes művei III.
Neil Gaiman: Törékeny holmik
Paládi Zsolt: A sötét oldal
Mary Shelley – Percy Bysshe Shelley: Frankenstein / Válogatott versek
Koch György (szerk.): Elképzelni az elképzelhetetlent 2
Michaleczky Péter (szerk.): A hipertér vándorai
Burger István (szerk.): Galaktika 299.
Mund Katalin (szerk.): Galaktika 377 XL
Kleinheincz Csilla (szerk.): 10
George R. R. Martin – Gardner Dozois (szerk.): Zsiványok