Sárkányok ​könyve 81% 58 csillagozás

Az biztos, hogy ebben a válogatásban mindenféle novellákkal lehetett találkozni. Volt amelyikben maga a sárkány meg sem jelent, és a műfajok is vegyesen voltak, a fantasy, a sci-fi és a disztópia terültetéről. Volt olyan történet ami aranyos volt, érdekes, esetleg elvont, mindegyik más és persze nem is tetszettek egyformán. Egy olvasást megért.

Van egy sárkány a pajtájukban, ilyen az élet.

– Aztán iszunk egy kávét, eszünk egy szendvicset, és sárkányvadászatra indulunk.

– A halhatatlanok előbb-utóbb Kaliforniában kötnek ki, gyakran esti mese formájában.

* * *

Elkötelezett sárkányrajongóként nagyon akartam szeretni ezt a válogatást, de a novellák komoly hányada nehezen csúszott. Sokszor úgy éreztem, mintha valaminek az előszava vagy első fejezete lett volna a novella off, máskor meg mintha csak alibiből lett volna benne sárkány, hogy közben valami egészen másról meséljen off, de volt, hogy az ötlet tetszett, de az eredmény elég összecsapottnak hatott. off

Szerencsére azért volt a kötetben nem egy novella, ami viszont kifejezetten tetszett. Amiket kiemelnék:

Ken Liu: Leheletnyi kék
Abszolút kedvencem válogatásból, egy igazi gyöngyszem a maga alternatív sárkányhőenergia alapú világával és dokumentarista stílusával.

Brooke Bolander: Ahol a folyó betonná dermed
Az elején nem tudtam hova tegyem, de nagyon szép és érzékeny, ahogy a kiindulóponból gyakorlatilag visszabontja az előzményeket. Hangulatában és mondandójában is emlékeztetett Boolander elefántos kisregényére off Boolander szépen ír, azt hiszem, érdemes lenne még olvasni tőle.

K. J. Parker: Élőhely
Ebben első sorban az előadásmód fogott meg, Végtelenül cinikus, mégis szórakoztató. És a vége. Nos, a vége az nagyot ütött.

Seanan McGuire: Kincs
Kettes számú kedvenc, és csak egy fél lépéssel marad el a szememben Ken Liu novellájától. Fájdalmas és megható újraértelmezése a kincsgyűjtő sárkányoknak.

Sarah Gailey: A sárkányról nem beszélünk
A történet elég vézna volt, de az előadásmód elvitte a hátán, ahogy a lemondóan realista nézőpont keveredett az állandóan elnyomott, mégis visszatérő kitartó reménnyel. Ez most kissé nyálasnak hangzik, de az én olvasatomban tényleg ezek a legfőbb jellemzői ennek a novellának.

Összességében nem bánom, hogy elolvastam, találtam egy-két tényleg remek novellát, de azért erősebb felhozatalra számítottam.

off

Összességében nagyon szeretem ezt a könyvet, amiért egybegyűjt káprázatosan sokszínű elképzelést a sárkányokról: ténylegesekről, fantasy és sci-fi változatokról, lélektaniakról és költői képekről. De azért volt több írás, ami mellément. Íme részletesen:

-= KÖLTEMÉNYEK =-

Jane Yolen: Mit mond nekünk a hősiesség 5/5
Rövid, frappáns indítóvers a hősiességről – sárkánynézőpontból. Remek képek, találó költőiség, imádtam.

Beth Cato: Sárkányt csinálok magamból 5/5
Sajátos versforma (egy sorba gyakran egy-egy szó kerül csupán) egy elszánt igyekezettel megélt átalakulásról. Hatásos.

Jo Walton: Nídhögg 5/5
Mesei hangulatú, négysoros versszakokból álló költemény az északi mítoszok Világfájának gyökerét rágó sárkányról, aki (a világvégét követő) szebb jövőről álmodozik a sárkánynép számára. Jó volt.

Amal El-Mohtar: Egy végső lovagnő szerelméhez és ellenfeléhez 2,5/5
Seveled-senélküled szerelmi vívódás, amit egy lovagnő egy sárkány iránt érez. Már-már paródiába hajlóak egyes sorai…

C. S. E. Cooney: Lirr sárkánygyíkja 2/5
Ötletes, bár kitudjamitjelentő szóvarázs kígyózó sárkányformába tördelve. Elvontsága és fura szerkezete miatt nehéz ráhangolódni, de van benne valami… az utolsó része pedig meghökkentően érthetetlen.

Theodora Goss: A sárkányok 3/5
Vadregényes elképzelés arról, hogy egy modern kori nő sárkányokat talál a verandáján, és felneveli őket, akik aztán az élete részei lesznek, boldogabbá teszik őt. Ez is inkább csak egy sajátosan tördelt elbeszélés. Enyhén uncsi volt, de kedves hangulatú.

Jane Yolen: Jó csésze 3/5
Mókás alapötlet, nem rímelős, csak versszerűen tördelt szöveg, számomra homályos tartalommal – talán egy szerelmetes tűnődés?

-= NOVELLÁK =-

Elle Katharine White: Beiratkozás 4/5
Varázslóiskolás téma, melyben a kötet miatt kötelező sárkány-elem a főszereplő repülő járműve (mágiával működtetett gép). Némiképp túlírt, de a hangulatos világ- és szereplőábrázlása miatt megbocsátható. A gondom vele az, hogy inkább egy regénykezdeménynek tűnik (persze kerek, befejezett, de csak egy töredéket mutatott meg valami nagyobb világból).

Zen Cho: Hikayat Sri Bujang, avagy a Naga bölcs meséje 7/5
Imádnivaló az egész! Adott egy délkelet-ázsiai sárkánykígyó (nága – amiből egyébként a kezdő s- betoldásával az angol snake szó is származik) család, amelynek az a szerepe, hogy uralkodjanak a térségben. E család címszereplő fiúgyermeke szerzetesként elvonul a hegyre, aztán egy napon a lánytestvére meglátogatja, mert az apjuk haldoklik, és a trónörökösnek vissza kell térnie. Az ilyen isteni lényeket azonban természeti katasztrófa kíséri, ahol csak járnak-kelnek, önkéntelenül rengeteg élőlényt veszélyeztetnek és ölnek meg – a modern emberek pedig egyszer csak kártérítést követelnek… Csodás mese a felsőbbrendűségről, ignoráns büszkeségről, buta naivitásról, ami elő szokott fordulni a „szellemi gyakorlók” körében, és az önzetlenségről, belátásról, szeretetről, ami szintén jellemzője a gyakorlóknak.

Daniel Abraham: Yuli 3/5
A Térség egyik írójának sárkányszimbolikájú novellája egy kiégett katona/zsoldos fickóról és az alagsorban társaival szerepjátékozó, sárkányok elleni hadjáratról mesélő unokájáról. Párhuzamba állítja az elképzelt sárkányokat a zsoldos sorsával. Noha tetszett az alapötlet, alig hatott meg, kicsit olyan érzésem volt, mintha csak azért írta volna meg, mert felkérték rá, nem szívből.

Ken Liu: Leheletnyi kék 3/5
Az alapötlet előtt emelem kalapomat, ám a választott elbeszélésmód (csapongó felvétel-snittekből megismertetett háttér) nagyon nem jött be. Sokáig teljes homály volt, hogy melyik korban is „érkeztek” a sárkányok, mennyire értelmesek, miért is vállalták a bemutatott szerepüket – aztán a legvégére rövid magyarázattal el lett intézve a „csattanó”. Egyik szereplőt sem tudtam rendesen elképzelni a sűrű váltogatások miatt, így egyáltalán nem élveztem a történetet. De az alapötlet remek…

Brooke Bolander: Ahol a folyó betonná dermed 2/5
Tetszett a világ- és a sárkányábrázolása mint ötlet, de a történet elbeszélését szétzilálta a múlt és jelent közötti csapongás. Taszítóan követhetetlen volt számomra a jelenetek időrendje, mert a szereplőket túl későn bontotta ki. Kár érte.

K. J. Parker: Élőhely 5/5
Klasszikus sajátvilágos feudális fantasy közeg, rendhagyó csavarral a végén. Bár majdnem lepontoztam a túlírtsága miatt, de annyira hangulatosan írta a rizsát is, hogy megkedveltem a részletességét, a zárópoén pedig kellemesen meglepett.

Ellen Klages: Bárányhimlő 2/5
Családi történet egy, a testvére fertőző betegsége miatt nyaralásban rekedt lányról. Sajnos a fantasy annyiban jelenik meg benne, hogy a lány szereti Ursula K. Le Guin Szigetvilág történeteit, és emiatt spoiler

R. F. Kuang: A Kilenckanyarulatú folyó 3/5
A Mákháború világán játszódó rövid történet egy éltető esőért cserébe áldozatokat kívánó sárkányról, illetve egy testvérpárról, akik közül a kisebbik a leendő áldozat. Szép nyelvezet, átjönnek az érzelmek és van mondanivaló is, de olyan semmilyennek éreztem a történetét… Tetszett viszont, ahogy rámutat, hogy nem csak egyféleképp értelmezhető valami, aminek eredete homályos, de szokássá vált.

Kelly Barnhill: Lucky sárkánya 4/5
Csavaros furcsaság egy kislányról és a kémiaórán véletlenül előidézett sárkányáról. Ahogy haladt előre a történet, úgy vált egyre meghökkentőbbé mind a szereplők, mind a cselekmény terén. Ínyencség, némi magyaráz(kod)ó mondanivalóval a végén.

J Y Yang: A száműzetés 4/5
Tragikus sci-fi történet „nem megfelelő költészet” miatt kirótt büntetésről (kivégzés helyett száműzetésre enyhítve), vezeklésről, megértésről. A sárkányokat itt terraformálásra használják az emberek. Nem volt számomra kiemelkedő élmény, de elgondolkodtatott.

Peter S. Beagle: Kivéve szombaton 5/5
Szépen megírt novella (Beagle és Kleinheincz Csilla remek páros) napjainkban emberalakban járó halhatatlanokról, akik bizonyos napokon sárkánnyá változnak. Olvastam volna még. :)

Kelly Robson: La Vitesse 1/5
Sajnos nagyon nem vált be ez a történet. Egy iskolabuszt vezető anyáról, lányáról és a kisdiák utasaikról szól, akik a buszt üldöző (elég tucatmód kidolgozott) sárkány elől menekülnek. Volt némi akciófilmes hangulata, de az egész totál érdektelen szenvelgésről szólt az anya-lánya kapcsolatról, aminek a jelenbeli jelenethez, történet alakulásához szinte semmi köze nem volt (hacsak az nem, hogy a végére az anyuka elfogadja a lánya lázadóságát).

Kate Elliott: A Hosszú Menetelés 4/5
Hosszú volt és nehéz, kellemetlen hangvételű téma: halálról, a nők elnyomásáról, vallási dogmákról és titkolózásról. De amint a nézőpontszereplő felismerte, hogy mi van a világa mögött, mit is rejt valójában annak a múltja a sárkányok és démonok kapcsán, egész érdekes lett.

Garth Nix: Faragj nekem újabb tollat, Fitz mester 7/5
Imádtam. Már a bábumágus (papírmasé testű boszorkánymester :D) ötlete magával ragadott, de az összes többi jelenet lendített az élményen. Könyvelési hibákon keresztül igyekeznek leleplezni a kincseiken ülő, rejtőzködő sárkányokat – zseniális!

Seanan McGuire: Kincs 3/5
Rövid, frappáns, enyhén horroros beütésű. Értékeltem a sajátos megközelítés ötletét a kincsgyűjtésre, de valahogy a történet nem lett több számomra, mint egy odavetett fricska a gyámhatósági rendszernek.

Aliette de Bodard: Az utolsó vadászat 1/5
Menekülés, rettegés, káosz valami sci-fi jellegű közegben, vietnámi nevekkel, alakváltó sárkányhatalmasokkal, akik játszótérnek használják a leigázott Föld pusztaságát, az emberi túlélőkre vadászva. Nehezen olvastam. Az egész zavarosnak hatott, nehéz volt elképzelnem a színteret, értelmeznem a helyzet, a szereplő mozgatórúgóit (a pánikon túl). A szerző egy korábban írt kisregényének előzményeként szolgál – lehet, hogy annak ismeretében jobban működött volna.

Ann Leckie és Rachel Swirsky: Folytatjuk 6/5
Méhkaptáras közösségben élő sárkányok és klánokban élő emberek sci-fi világa a két csoport egy-egy tagjának nézőpontjából elmesélve. Szép üzeneteket fogalmaz meg együttélésről, pusztulásról és továbbélésről. Keserédesen jó!

Todd McCaffrey: Kismadár könyörgése 5/5
A sárkányalkotó művészek mélyen tisztelt nagyasszonya Anne McCaffrey, akinek halála után a fia vette át a stafétát (Pern sárkánylovasai világát gondozva), szóval ő sem hiányozhatott e kötetből. Főszereplője egy aranyos kislány, aki démonokat lát, majd katonai oroszlán- meg elefántavatár segíti a menedékhez, ahol azonban már várja egy démon. Stílusa kicsit gyerekmesés a többi novellához képest, de jó, hogy belekerült egy ilyen is. :)

Michael Swanwick: Sárkányölő 6/5
Kicsit gyors ütemben vált jeleneteket, és vázlatos a szereplőábrázolása, de a sárkány megjelenésénél engem nagyon elkapott a hangulata (érzékletesen írta le a hangját, szagát, hőérzetét). Hangyányit Az istenek árnyékára emlékeztetett a közeg. Aztán, amikor segítséget kérnek egy varázslótól, az egész olyan fordulatot vesz (spoiler), amit széles vigyorral élveztem.

Patricia A. McKillip: Álcázás 6/5
Bár a főhőshöz hasonlóan nem minden történést értettem benne, szívesen olvastam volna még többet e világról és a szereplőiről (kár, hogy erre már nincs lehetőség). Tömörsége egyszerre kellemetlen (hogy csak ennyi az egész) és csodálatos (hogy ennyiből is összetett és gazdag világot tárt elém). Ötletessége, a mindenben megjelenő különcsége és a gyönyörű fordítás kedvenccé tette.

Sarah Gailey: A sárkányról nem beszélünk 5/5
Nyomasztó felnövéstörténet egy (lélektani értelemben vett démoni) családról, akik rettenetesen bánnak a kislányukkal. A lány dolga, hogy etesse a pajtájukban tanyát vert sárkányt. Vasdarabokkal, kínnal, keservvel. Nehéz olvasmány volt, de értékelem a szimbolizmusát és a történet ívét, amit szépen végigvitt. Kitartóan, reménnyel.

Scott Lynch: Esetleg menj oda, és beszélj vele 7/5
Erős írás egy háborúból visszatérő katonáról és a világon végigsöprő sárkányviharról. Pompás humorral előadott társadalmi-ökológiai szatíra, eleven szereplőábrázolással. Kiváló zárása a kötetnek!

Nem annyira komfortzónám nekem ez a sárkányos tematika, de azért volt a kötetben bőven olyan újszerű stílusú, témaválasztású, megközelítésű novella, amivel azért megtaláltam a közös hangot. (Sőt, igazság szerint a legtöbb olyan volt). Kiemelném, hogy még pár SF műfajú írás is akadt a kötetben, valamint azt, hogy bizony a többedleges jelentésrétegek, metaforikusan közelített életproblémák is szép számú novellában tetten érhetők voltak.
Írástechnikailag természetesen nem nagyon lehet egyik írásba sem belekötni – egy Strahan antológia azért az egy Strahan antológia, no.
Nagyon röviden írtam minden novelláról az olvasásom alatti hozzászólásokban:
https://moly.hu/olvasasok/10869637

Imádom a sárkányokat, ezért amikor először hallottam a könyv létezéséről, azonnal lázba hozott.
Viszont nem egészen azt kaptam, amit vártam. Számomra túl sok volt a modern kori alkotás és a sci-fi. Nem azt mondom, hogy nem találtam köztük élvezhető írásokat, azonban az az igazi fantasy világ nagyon háttérbe szorult, ahol én a leginkább szeretem elképzelni a sárkányokat valamint ahogy szeretem elképzelni a sárkányokat.
A kötet a novellák mellett tartalmazott néhány verset is. Mivel nem szeretem a verseket, ezekkel nem nagyon foglalkoztam. Adtam nekik egy esélyt, de mivel egyáltalán nem kötöttek le, így csak gyorsan végigszaladtam rajtuk.
A novellák közt voltak nagyon jók, kevésbé jók, olyanok, amik nem váltottak ki belőlem semmit sem, valamint olyanok is, amelyeket tényleg kínszenvedés volt végigolvasni. Nem szeretnék mindegyikről külön írni, csak azokat fogom kiemelni, amik nagyon tetszettek vagy egyáltalán nem.

Amiket szerettem:

Elle Katharine White: Beiratkozás
Bár spoiler nincs a történetben, mégis volt egyfajta különleges hangulata az egész történetnek és világnak.

Ken Liu: Leheletnyi kék
Először annyira nem kötött le, de aztán egyre jobban a varázsa alá kerültem. A vége pedig még most is nagyon emlékezetes számomra.

Brooke Bolander: Ahol a folyó betonná dermed
Ebben legjobban a sárkányunk karakterének fejlődése és kibontása fogott meg.

K. J. Parker: Élőhely
Az egyik legzseniálisabb alkotás az egész könyvben. Minden tökéletes volt benne: az igazi fantasy világ, a hangulat, a stílus, a történet és a főszereplőt is imádtam.

R. F. Kuang: A Kilenckanyarulatú folyó
Nagyon szeretem Kuang Mákháborúját, ezért ez volt az a novella, amire a leginkább kíváncsi voltam. Nem okozott csalódást. Imádtam ezt az írást is, a hangulata teljesen visszaadta számomra a Mákháborút, Arlong pedig mindig is az egyik kedvenc helyszínem volt a történetből.

J Y Yang: A száműzetés
Nagyon tetszett a főszereplő és a sárkány kapcsolatának bemutatása, a főszereplő háttérsztorija valamint a történet végén lévő csattanó.

Kate Elliott: A Hosszú Menetelés
Nagyon érdekes és egyben dühítő volt a novellában bemutatott társadalom és annak szokásai. De a végén lévő csattanó hozott egy kis megnyugvást.

Garth Nix: Faragj nekem újabb tollat, Fitz mester
Igazi fantasy világ érdekes történettel és kedvelhető karakterekkel.

Ann Leckie és Rachel Swirsky: Folytatjuk
Ez a novella inkább megdöbbentő és szomorú volt számomra. Gondolok itt a sárkányok társadalmára és szokásaira valamint a történet középpontjában álló sárkány és ember kapcsolatára.

Todd McCaffrey: Kismadár könyörgése
Tanulságos történet arról, hogy semmi sem fekete-fehér, és egyik oldal sem ártatlan.

Theodora Goss: A sárkányok
Ezt azért szeretném kiemelni, mert olvasás közben csak az járt a fejemben, hogy de jó lenne a főszereplő helyében lenni. Egy pillanatra annyira hihetővé válik az egész.

Scott Lynch: Esetleg menj oda, és beszélj vele
spoiler. Imádtam az alapötletet. Emellett egy tanulságos történet a fajok közötti előítéletekről, a beilleszkedésről és az alkalmazkodásról (vagy annak hiányáról).

Amiket nem szerettem:

Daniel Abraham: Yuli
Yuli története nem volt unalmas, viszont mégis felháborított, hogy ez a novella helyet kapott ebben a könyvben, mert az égvilágon semmi köze a sárkányokhoz. Számomra csak egy beleerőltetett mellékszál volt az, amiben megemlítették őket.

Ellen Klages: Bárányhimlő
Kelly Barnhill: Lucky sárkánya
Kelly Robson: La Vitesse
Mivel mindegyikkel ugyanaz volt a gondom, így egyben véleményezem őket. Dögunalom.

Azt nem mondom, hogy rongyosra fogom olvasni a teljes könyvet, de egy olvasást mindenképp megért.

A borító gyönyörű.
Mélységesen elkötelezett sárkánypárti vagyok, értékelésem emiatt elfogult, de őszinte és lelkes.

Még nem olvastam végig, de eddig ez majdnem ötcsillagos válogatás. Ha a véleményem olvasás közben változni fog, jelzem. Jonathan Strahan is titkos sárkányrajongó lehet, ez a gyűjteménye jobb az eddigi sci-fi antológiáinál.

Elolvastam, a véleményem nem változott. Nagyon jó válogatás.

Részolvasásaim, szépen sorban, ahogyan megszületnek:

https://moly.hu/konyvek/jonathan-strahan-szerk-sarkanyok-konyve/en-es-a-konyv/snowwolf

Az 5 csillagot leginkább arra adom, hogy nagyon tetszett a kötet koncepciója. Nekem nagyon tág, amikor műfaji alapon olvasok válogatást, és bár itt is egy sárkányos novella lehetett kortárstól kezdve fajsúlyos fantasy is, de élveztem, hogy novellákat összekötik a sárkányok. Én nagyon nehezen olvasok novellásköteteket, mert az, amikor mindig új és újabb novellába kezdek, nagyon hátráltat az olvasásban, de itt mégis vitt előre a kíváncsiságom, hogy vajon a következő novellában milyen sárkánnyal fogok találkozni.

Akiket nagyon szerettem:

~ Kate Elliott: A Hosszú Menetelés
Talán ő az abszolút kedvencem. Szerettem, ahogy építkezik, az utazást, a rituálék egyszerű bemutatását, és a sárkányok országát. Aránylag hamar elkezdtem kötődni is a főszereplőhöz, így már akkor is nagy érdeklődéssel olvastam, amikor még a közelében nem jártunk a sárkányoknak. Stílusra is nagyon szerettem, olvasnék még Kate Elliottól.

~ Zen Cho: Hikayat Sri Bujang, avagy a Naga bölcs meséje
Másik abszolút szerelem – a sárkány, aki elhagyja a családját, mert ő meg akar világosodni, imádom! A sárkány, aki nem veszi észre, milyen hatással van az emberi világra. Egy sárkánycsalád, ahol átütődik egy kis társadalomkritika. Enyhe LMBT szállal fűszerezve.

~ Sarah Gailey: A sárkányról nem beszélünk
A novella, ahol a sárkány metaforikus alak, és a témája sem egyszerű, családon belüli bántalmazás. Ez volt a legelső novella, és jól gyomron is rúgott, annyira erős volt a kivitelezése és a mondandója. Elsőre azért nem tetszett nagyon, mert nem „igazi” sárkány sárkány a történet, de sokáig velem maradt olvasás után.

~ Michael Swanwick: Sárkányölő
Szerettem a kerek egészét ennek a novellának, szerintem nagyon szépen körbeért a végére. Nagyon csíptem a szereplőit, kicsit keleties hangulatom is volt tőle. Itt megint kevésbé „sárkány” sárkány van, de annyira feküdt nálam a stílus, a történet és a szereplők, hogy nem bántam.

~ Kelly Barnhill: Lucky sárkánya
Kedvenc mellékszereplőm azt hiszem a kötetből, az őrült tudós néni, Mrs Hollins! Volt egy annyira könnyed stílusa a novellának, és mindent, ami Mrs Hollins körül történt, imádtam. A sárkánytípust is szerettem, érdekes volt. A tetőpont kicsit talán túlzó volt nekem, azt annyira nem éltem, de egyébként nagyon szerettem azt is, amit a novella végén mondani próbált a szerző. Kicsit sutára sikerült, de Mrs Hollins akkor is felhozza az értékelésemben.

~ Ken Liu: Leheletnyi kék
A hirtelen megjelenő sárkányok az emberek történetében, akik gyakorlatilag rájuk építenek, és energiaforrásként működnek! Hát ez megint mekkora ötlet, és nagyon szomorúan mutatja az emberi természetet is. A csernobili utalás zseni, imádtam. A kis sárkányok, akik haszontalannak tűnnek, megintcsak emberi gyarlóságunk. Aztán turizmus, szintén. Ken Liu nagyon odamutat a novellában az emberiségnek, hogy NÉZZED, ennyi mindent tudsz rosszul csinálni.

~ Patricia A. McKillip: Álcázás
Mágussulis, sárkányos történet, nem állítom, hogy mindent tisztán követtem benne, de tetszett a stílus, a történet és a lezárás is. Nagyon sajnálom, hogy a szerző nemrég elhunyt.

~ Brooke Bolander: Ahol a folyó betonná dermed
Ez számomra egy nagyon érdekes élmény volt, mert elsőre nagyon kivoltam, hogy jaj ne már egy gengsztertörténet – de aztán annyira megszerettem a végére! Maga az ötlet a novellában, nagyon tetszett, és spoileres lenne leírnom. A sárkány alakját is szerettem, és kicsit keserédes történet, de nagyon szép.

2 novella van, ahol kifejezetten nagyot csalódtam, az pedig Seanan McGuire és R. F. Kuang novellái. Részben nyilván elvitt az, hogy ismerem a szerzők más munkáit, és nekem a McGuire novella – bár izgalmas ötletre épül – kivitelezésre kicsit kevés volt, az R. F. Kuangot meg csak szimplán untam végig. Ez utóbbi novella nekem valahogy annyira nem adott semmit, vagy amit adott, kb 3 oldal után adta, és nem éreztem semmi megváltást, amikor a végére értem.

Csillagos rendezésben ide pakolgattam a novellákat, ha valakit érdekelne még a többi elhelyezkedése nálam: https://moly.hu/polcok/sarkanyos-5

Namármost, ebben a kötetben vannak versek is. Érdekes színfoltok a kötetben, én nem bántam, hogy benne vannak. Kettő tetszett kifejezetten:
Jo Walton: Nídhögg
Beth Cato: Sárkányt csinálok magamból.

Összességében szerettem olvasni, és ajánlom is szeretettel minden érdeklődőnek. Bár voltak novellák bőven, amik kevésbé tetszettek, a kötet bennem inkább pozitív irányba dőlt.

Kezdem azt gondolni, hogy a sárkányok a második kedvenc állataim a lovak után, mert sárkányokkal bármit el lehet adni nekem lassan.

Nem olvasok sok novellás kötetet, de a sárkányos tematika erőteljesen felkeltette az érdeklődésemet, ráadásul vannak benne történetek szerzőktől, akiktől már olvastam és szerettem a könyveiket / szeretnék olvasni tőlük a jövőben.

Összességében tetszett, bár több novellában is kevés volt a sárkány-mennyiség a saját mércémnek. Kicsit több sárkányra számítottam, mert sokszor előfordult, hogy vagy csak a novella legvégén jelent meg sárkány, vagy igazából csak emlegetve volt, de sosem „láttuk”.

Mindenesetre több novella és mély nyomot hagyott, de egyértelműen az első volt a legeslegjobb: Elle Katherine White: Beiratkozás. Ezt több száz oldalas regényben szeretném kérni, mert ennyi nem volt belőle elég, és nagyon szeretném tudni, mi lehetne még a történetből.

További novellák, amik megragadtak:
– Ken Liu: Leheletnyi kék
– Brooke Bolanders: Ahol a folyó betonná dermed
– R. F. Kuang: A kilenckanyarulatú folyó
– Kelly Barnhill: Lucky sárkánya
– Kate Elliott: Hosszú menetelés
– Seanan McGuire: Kincs
– Sarah Gailey: A sárkányról nem beszélünk

Illetve egy versek közül:
– Theodora Goss: A sárkányok

Ha meghallja egy-egy ember a sárkány szót, szerintem mindenkiben különböző érzések és képek jelennek meg velük kapcsolatban. Egy nagyon összetett és sokoldalú szimbólum az emberiség számára.
Van olyan, akinek a sárkány a félelmet, egy szörnyeteget jelent. Valakinek egy istent, egy istenséget. Egy ősellenséget, vagy éppen egy barátot vagy házi kedvencet. Olykor saját magára tekint sárkányként.
Ebben a kötetben szinte az összes értelmezésére találhattunk egy-egy kis rövid, olykor viszonylag hosszabb történetet.
A könyvnek nagyon kellemes, igazi „sárkányos” atmoszférája volt. Voltak olyan novellák, amelyek könnyedebbek voltak, gördülékenyebben is ment az olvasásuk. Akadtak azonban olyanok is, melyek komoly koncentrációt igényeltek. A kötet a novellákon kívül verseket is tartalmaz. Ezek is növelték a kötet értékét és a sárkányok sokszínű megjelenítését.
Akár ez is lehetett volna a kötet címe: „A sárkány ötven árnyalata”.

Hadilábon állok a novellás kötetekkel, mert sosem tudom, hogyan kellene olvasnom őket. Egyszerre több történetet egymás után vagy minden novella után álljak meg egy kicsit, hogy leülepedjen a sztori? Ezért aztán nem is nagyon olvasok novellás köteteket. A Sárkányok könyve csak azért került a radaromra anno, mert BTKK közös könyv volt, amiket én mindig szívesen olvasok, mert a kibeszélő videók mindig sokat adnak nekem egy-egy olvasási élményhez.

Szóval, Sárkányok könyve… Be kell vallanom, hogy az elején kicsit megijedtem, mert nem igazán jött be az első pár novella, ami rendesen vissza is vett az olvasási kedvemből, de aztán eljutottam Ken Liu: Leheletnyi kék című történetéig, ami olyan bitang erős volt, hogy napokkal később is azon kaptam magam, hogy erre a novellára gondolok, meg arra, hogy mekkora zseniális ötlet, amit ez a pasi kitalált, és biztosan olvasnom kell még tőle! Nem igazán tudom, hogy ezután valóban jobbak voltak-e a novellák vagy csak én lettem nyitottabb rájuk, de a Ken Liu sztori után sokkal jobban haladtam a kötettel, és sokkal inkább élveztem az olvasást. Nyilván nem tetszett minden novella egyforma mértékben, de volt több is, amit tényleg szerettem. Nekem kifejezetten tetszett Ellen Klages: Bárányhimlő című novellája is, bár talán ő volt a legkevésbé sárkányos, de volt az egésznek egy nagyon kedves kisugárzása, ami miatt jó érzés volt olvasni. Aztán ott volt még Kelly Barnhill: Lucky sárkánya című ifjúsági sztorija, ami annyira vicces és könnyed volt, hogy egész biztosan be kell szerzenem a szerző itthon is megjelent regényét! Kate Elliott: A Hosszú Menetelés című novellája is olyan volt, hogy azt kívántam, bárcsak regény hosszúságú lenne, de így is nagyon szerettem. Hihetetlenül érdekes világot teremtett!

Volt a kötetben pár olyan szerző, akiknek a neve ismerős volt, vagy már olvastam tőlük, ezért különösen vártam a történetüket. Az egyik ilyen R. F. Kuang volt. Nem mondom, hogy rossz volt a novellája, de olyan semmilyen érzést hagyott bennem, így egy kicsit csalódott is vagyok. Peter S. Beagle novellájától is többet vártam. Számomra a Kivéve szombaton a leggyengébb/legfelejthetőbb művek közé tartozott. Nagyon megörültem, amikor megláttam Seanan McGuire nevét a tartalomjegyzékben, de én valahogy nem voltam elragadtatva az ő novellájától se. Az alapkoncepció tetszett, de a végével nem vagyok kibékülve. Meg volt egy nagyon erős Csellengő gyerekek hangulatom a sztoritól, nekem nagyon egy kaptafára készült a kettő. Theodora Goss neve is ismerősen csengett, de neki egy verse került a kötetbe, amivel úgy általánoságban nem nagyon tudtam mit kezdeni. Bár ez áll a kötet többi versére is. Nem vagyok nagy versolvasó (de dolgozom rajta), a szabad versek meg különösen távol állnak tőlem, szóval (sajnos) a versek nem hagytak bennem mély nyomot.

Összességében nekem ez egy pozitív élmény volt! Annak is örülök, hogy lassabban haladtam vele, így mindig volt időm kicsit rágódni a novellákon, nem csak úgy átszaladtam rajtuk. Ha valaki most kezdene ismerkedni a novellákkal, akkor a Sárkányok könyve remek kezdő kötet lehet!