Állatok ​a tányéromon 12 csillagozás

Jonathan Safran Foer: Állatok a tányéromon

„Váratlan ​impulzusok ösztönöztek, amikor megtudtam, hogy apa leszek. Elkezdtem takarítani, lecserélni régen kiégett villanykörtéket, ablakot tisztítani, iratokat dossziézni, megjavíttattam a szemüvegemet, vettem egy tucat fehér zoknit, tetőcsomagtartót szereltem fel a kocsira és egy térelválasztó kutyarácsot a hátsó ülésre, fél évtized után először tornáztam… és elhatároztam, hogy könyvet írok a húsevésről.”

Jonathan Safran Foer könyve a legeredetibb hangvételű könyv, amit ebben az évszázadban írtak az étkezés témakörében. Rengeteg humorral, iróniával és ébresztő gondolatokkal mutat rá a húsipar és a húsevés visszásságaira, illetve arra, hogy az állatokhoz való viszonyunk sok esetben milyen méltánytalan és tisztességtelen. Az Állatok a tányéromon garantáltan megváltoztatja a gondolkodásodat az evésről és a húsról, méghozzá jó irányban.

„Ez a történet nem könyvként kezdődött. Csak tudni akartam – önmagam és a családom miatt –, hogy mi a hús. A lehető legkonkrétabban… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2009

Tartalomjegyzék

>!
Bioenergetic, Budapest, 2012
260 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789632911533 · Fordította: Deák Márta

Kedvencelte 1

Most olvassa 3

Várólistára tette 26

Kívánságlistára tette 13

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

cirmilla>!
Jonathan Safran Foer: Állatok a tányéromon

Azoknak , akik fontolóra vették, hogy vegetáriánusok esetleg vegánok lesznek, meg fogja adni a kezdő lépést. Borzalom, ami a nagyüzemi állattenyésztésben folyik. A húsfogyasztás 99%-a onnan történik.

kisssan27>!
Jonathan Safran Foer: Állatok a tányéromon

Arról, míg odakerülnek. Főleg USA-beli viszonyok – de máshol is így megy, sőt… Adatokkal alátámasztva.
Fontos olvasmány – senki nem mondhatja, hogy nem tudta:
Különösen az „Influenza/zajtalanság” fejezete (2009-ben írva, azóta már meglett a világjárványunk), és a 173-181., 217-223. és 243-246. oldalak.
A könyv hibái elenyészőek szándékához és mondanivalójához képest. Ajánlom.

moni79>!
Jonathan Safran Foer: Állatok a tányéromon

Foertől eddig csak a Minden vilángol-t olvastam, és nagyon tetszett. Ennek a könyvnek nem sok köze van hozzá.

A fordítás borzalmas, szinte egy értelmes, magyar, gördülékeny mondat sincs benne. (Nem értem, miért fordít az, aki nem tud se angolul, se magyarul… És hogy gondolta ezt a kiadó?) Ezért néha nehéz eldönteni, hogy az eredeti könyv rossz, vagy csak magyar változat.

Foer egyébként sok fontos kérdéssel foglalkozik a húsevéssel kapcsolatban, elsősorban a "haszon"állatok kínzásával, a nagyüzemi tenyésztéssel és feldolgozással, illetve etikai dilemmákkal. Nehéz kihámozni, mi mellett érvel: miközben ő is vega, a könyvben főleg az állatok jóltartására koncentrál, és egyszer a háztáji gazdaságok mellett áll ki, máskor meg összességében a húsevés ellen. Ráadásul ez nem nevezhető regénynek, még novellafüzérnek sem, inkább esszének; ezért nem értem a fülszöveget.

negoti P>!
Jonathan Safran Foer: Állatok a tányéromon

A könyv mondanivalójával abszolút egyetértek, nincs rosszabb a nagyipari állattenyésztésnél. Nem ettől a könyvtől lesz az ember vegetáriánus, de arra jó, hogy jobban meggondolja mit vásárol. Szerintem, a húsételekről való lemondás nem megy egyik percről a másikra, ez egy folyamat. Bár, lehet, hogy elég egy drasztikus „élmény”, mint Foernél, egy látogatás egy állatfarmon.


Népszerű idézetek

>!

Mindig lehetséges felébresztenünk valakit az alvásból, de nincs az a mennyiségű zaj, amely felébresztene olyan valakit, aki színleli az alvást.

101. oldal - Bújócska

>!

Nem csupán az a kegyetlenség, ha szándékosan szenvedést okozunk, hanem a szenvedéssel szembeni közöny is.

54. oldal - Szavak és jelentésük fejezet

negoti P>!

A WHO ma már teljesen tisztában vannak azokkal a tudományos adatokkal, melyeket valaha is összegyűjtöttek egy lehetséges új influenza-járványról. Teljességgel elbátortalanító/nyugtalanító tehát, ennek a nagyon öltöny-nyakkendő-éshosszú-fehér-köppeny, mos-ne-pánikoljon-senki-típusú intézmények megvan a listája „azokról-a-dolgokról-melyeket-tudni-kell-egy-influenza-világjárványról” következményeiről. Mindenkinek:
A világ talán egy új járvány szélén áll.
Minden ország érintett lesz.
Kiterjedt betegség következik be.
A gyógyászati ellátás nem lesz megfelelő.
Nagyszámú halálozás történik.
Nagy lesz a gazdasági és társadalmi bomlasztás.

123. oldal

1 hozzászólás
>!

Ha semmi sem fontos, nincs semmi, amit megmenthetnénk.

21. oldal

David_Kenyeres>!

A húsukért megölt állatok kevesebb, mint 1 százaléka érkezik háztáji gazdaságokból.

P_Janka>!

Nagyanyám mezítláb élte túl a háborút, mások ehetetlen maradékával táplálkozva: rothadó burgonyán, hulladékként eldobott hús- és bőrcafatokon és a csontokra, magvakra tapadt darabkákon. Így hát soha nem szólt érte, ha a vonalon kívül színeztem, ameddig a perforálás mentén vagdostam az élelmiszerjegyet.

9. oldal

David_Kenyeres>!

Azt mondják, lenn a vérgödörben a vér szaga agresszívvé tesz. És valóban így van. Olyan viselkedést veszel fel, mintha az a disznó megrúgott volna, így akkor leszámolhatsz vele. Már megölni készülöd, de az nem elég, szenvednie kell… agresszíven csinálod, erősen döfsz, elmetszed a légcsövét, megfullasztod a saját vérében. Kettéhasítod az orrát. Az élő disznó körberohangál a gödörben, csak néz fel rám és nekem földbe gyökerezik a lábam és aztán veszem a késem és huppsz, kivágom a szemét, mikozben ott ül. És az a disznó egyre csak sír. Egyszer vettem a késem – elég éles – és lenyisszantottam az orra végét, mint egy szelet bolognait. A disznó néhány másodpercig megőrült. Aztán csak leült és valami ostobán nézett. Így hát felmarkoltam egy adag sót és az orrába dörzsöltem. Most a disznó tényleg elvesztette az eszét és dörzsölte az orrát mindenhová. Még mindig maradt só a kezemben és belenyomtam a sót a sebeibe. A szegény pára nem tudta, becsináljon-e vagy megvakuljon. Nem én voltam az egyetlen, aki csinált ilyet. Az egyik fickó, akivel dolgoztam, tényleg belehajszolta a disznókat a leforrázó tartályba. És mindenki (disznóhajtók, bilincselők, segédek) ólomcsöveket használtak a disznókon. Mindenki tudja mindezeket…

kisssan27>!

Az állattenyésztés 40%-kal nagyobb mértékben járul hozzá a globális felmelegedéshez, mint a világ teljes közlekedése együttvéve; ez a klímaváltozás első számú oka.

45. oldal (fejezetcímoldal)

kisssan27>!

… – hogyan lehetne jó íze egy gyógyszerrel megtömött, betegségek sújtotta, ürülékkel fertőzött állatnak –, …

128. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Scott Jurek – Steve Friedman: Futni, enni, élni
Nagy Kati – Horváth Dezső – Kemény György: Nálatok esznek-e állatok?
Bruce D. Perry – Maia Szalavitz: A ketrecbe zárt fiú
David Michie: A dorombolás művészete
James Clear: Atomi szokások
Doreen Virtue: Gyógyítás angyalokkal
Varga Balázs: Fehérjemítosz
Armin Risi – Ronald Zürrer: Vegetáriánus élet
Henry Cloud – John Townsend: Határaink
Brené Brown: A tökéletlenség ajándéka