Aliens: ​Életre halál 35 csillagozás

Jonathan Maberry (szerk.): Aliens: Életre halál

„A ​Gyarmatügyi Flotta katonái kemény fiúk, a fegyverzetük a lehető legmodernebb. Elánnak ők mindennel!”
Burke Ripley-nek (Részlet A bolygó neve: Halál c. filmből)

Amikor a tengerészgyalogosok elindulnak, hogy szembenézzenek leghalálosabb, ellenfeleikkel, a xenomorfokkal – vagyis amikor elkezdődik a menet, amelyet Hudson közlegény csak „poloskavadászatnak” nevezett – az összecsapás tétje mindig ugyanaz: élet vagy halál. A kötetben található tizenöt vadonatúj történet mind ilyen „közeli találkozásokról” szól, a műfaj különösen tehetséges íróitól:

Dan Abnett – Rachel Caine – Larry Correia – Keith R. A. DeCandido – David Farland – Matt Forbeck – Ray Garton – Christopher Golden – Heather Graham – Brian Keene – Paul Kupperberg – Tim Lebbon – Jonathan Maberry – James A. Moore – Yvonne Navarro – Weston Ochse – Scott Siegler – Mike Resnick and Marina J. Lostette

A történetek az első négy „Aliens” film idejében játszódnak: szereplőik, a… (tovább)

Eredeti cím: Aliens: Bug Hunt

Eredeti megjelenés éve: 2017

A művek szerzői: Paul Kupperberg, Dan Abnett, Rachel Caine, Yvonne Navarro, Christopher Golden, Matt Forbeck, David Farland, Keith R. A. DeCandido, Brian Keene, Heather Graham, Mike Resnick, Marina J. Lostetter, Jonathan Maberry, James A. Moore, Scott Sigler, Tim Lebbon

Tartalomjegyzék

>!
Szukits, Szeged, 2017
376 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634974413 · Fordította: Szántai Zsolt

Kedvencelte 1

Most olvassa 4

Várólistára tette 13

Kívánságlistára tette 16


Kiemelt értékelések

fekiyeti79 P>!
Jonathan Maberry (szerk.): Aliens: Életre halál

Nem állt szándékomban az egyes novellákat külön értékelni – nem is tudnék róluk spoilermentesen írni –, inkább egy átfogó képet próbáltam alkotni az egész kötetről (azért néhanyat mindenképp meg kellett említenem)…

A szerkesztő előszava tökéletesen felkészített arra, hogy ne várjak minden sarokban leskelődő xenomorfokat, így nem is ért csalódás. (Halkan megjegyzem, amennyire Maberry áradozik a filmekről, annak ellenére talán az ő novellája lett a leggyengébb az összes közül.)

Van az a mondás, hogy utólag könnyű okosnak lenni. Itt ez teljes mértékben megállja a helyét. Hogy miért? Mert eleinte voltak némi problémáim a fordítással (űr-tengerészgyalogság, pulzár fegyver), de a végére összeállt a kép és gondolatban megkövettem Szántai Zsoltot, aki nem véletlenül fordított jónéhány Alien-regényt.*

Szóval a kötet egy lineáris idővonalat követ, és mint ilyen, két részre osztahó:
Az (LV-426) Acheron előtt/alatt –, illetve az Acheron után játszódó részek.
Előbbiben bepillantást nyerhetünk a kolonizáció, a terraformálás kezdeti nehézségeibe (persze pörgős és akciódús „poloskavadászat” képében), részesei lehetünk az Aliensben megismert csapat előéletének, hol egy-egy személyt kiragadva (Hicks, Bishop, Dietrich, Frost), hol a teljes csapat akcióját követve. Járhatunk a Hadley Reménye kolónián, két szökött fegyencet hajszolva. Ezt a részt Carter Burke története „zárja”, amiből kiderül, mi történt vele miután otthagyta Ripley-éket spoiler.

Itt következik egy dokumentumfilm-szerű írás (Larry Correira: Huszonkettedik epizód) az M41A impulzusfegyverről – „keletkezésétől” az elterjedéséig –, katonák, technikusok véleményével tarkítva. Ez választja el a két részt.
* Innen kezdve kerül „helyre” a fordítás, már nem pulzárnak hívják a fegyvert és megjelenik a Gyarmati Tengerészgyalogság is. :)

A „második” rész, mint említettem, az Acheron után játszódik. Már sűrűbben kerülünk szembe a valódi „Alienekkel”. Itt is lesznek ismerős helyszínek, személyek; pl. Jonathan Maberry (a szerk.) visszavisz minket a Fury 161-re, Tim Lebbon pedig (zárásként) Akoko Halley osztagának – Harag-triógia – egy akcióját prezentálja nekünk. Kapunk egy novellát is, mely a xenók szemszögéből mutatja be egy idegen kolónia „életét”.

Az Alien-történetektől „megszokott” akció, vér, belek stb. (még káromkodás is) bőséggel megtalálhatóak a kötetben. Némelyik novella nagyon béna lezárást kapott, ezért nem tökéletes, viszont teljesen korrekten bővíti, szélesíti az ismert univerzumot. Határozottan kellenes élmény volt. Rajongóknak kötelező darab.

Dorka50 P>!
Jonathan Maberry (szerk.): Aliens: Életre halál

Egész érdekes kis történetek voltak. Nem a szokásos sztorik, sőt nem mindig a szokásos xenomorfok. Nagyon tetszett, hogy voltak benne ismerős karakterek, és ismerős csipkelődések. A legtöbb történet a tengerészgyalogosok szemszögéből íródott és megtudhattunk pár infot az előéletükről. Kellően véres volt, néhol elég undi is, de ugye ezért szeretjük ezeket az írásokat. Remélem találok még hasonló antológiát.

Andrée P>!
Jonathan Maberry (szerk.): Aliens: Életre halál

Kicsit tartottam ettől a könyvtől, nem voltam benne biztos, hogy jó ötlet-e különféle írók elképzeléseit olvasni az Alien univerzumról. Szerencsére kiderült, hogy nagyon is jó írásokat sikerült beválogatni a könyvbe.
Tetszett, ahogyan a történetek időben el lettek helyezve az Aliens történethez képest előtte-utána. Sok kis apró információval lettem gazdagabb Bishop, Hicks és a többiek előéletével kapcsolatban. Nagyon érdekes volt mindegyik.
Furcsa módon a kicsit kakukktojás 2 fejezet is, az impulzusfegyver történetét leíró rész és a xenomorf nézőpontból írt történet is egy-egy plusz érdekességgel szolgált.

Risus P>!
Jonathan Maberry (szerk.): Aliens: Életre halál

Ha valaki a borítója alapján azt gondja jogosan, hogy ez tele lesz alien szörnyecskékkel, akkor el kell keserítsem, mert több történetben nem vagy alig szerepelnek. Viszont ez számomra most inkább előny, mint hátrány volt. Itt elsősorban a tengerészgyalogság tagjaira fókuszálnak, mint magára a lényekre. Talán pont ezért én inkább kiegészítőkötetként tekintek erre a könyvre, mint önálló novellakötetre (?).
15 különböző vagy majdnem különböző történetet ismerhettem meg. Már ebből is lehet következtetni arra egy 400 oldalas könyvnél, hogy nem igazán ismerjük meg a helyet és időt amiben pontosan játszódik, de mivel a könyv hátlapján ezek az információk megtalálgatóak, így a hosszas bevezetés hála elmarad, ami viszont megmaradt az a különböző ismert és ismeretlen karakterek megismerése.
Bevallom, hogy nekem a nagy kedvencem az Eltűntnek nyilvánítva történet volt. Nekem ez adja vissza legjobban az Alien filmek hangulatát, történetét, a miértjeit. Bár nagyon szorosan ott van mögötte Bishop története is.
A könyv hátlapján 18 név szerepel, sajnos nem tudom, hogy melyik név melyik történethez kapcsolódik, de megmondom írom őszintén, hogy van minőségi különbség a történetek között.
Én nem bánom, hogy megvettem a könyvet, de azt gondolom, hogy aki csak az alienek miatt venné meg, az lehet, hogy csalódna, szóval ennek az információ tudatában olvassátok és vegyétek meg. csak egy tanács

2 hozzászólás
C_Redfield P>!
Jonathan Maberry (szerk.): Aliens: Életre halál

Mivel már olvastam a Predatoros novellagyűjteményt, kiváncsi lettem egy Alienesre is. Nekem ugyan nem jött le, hogy melyik novella, mikor játszódik, meg hogy eddig az Acheron előtt, aztán utána, stb. Csak olvastam egymás után a számomra össze nem függő sztorikat az űrgyalogosokról és különböző xenomorfok harcairól. Amikor volt valami ismerős motívum, mint Hicks előélete, vagy az Acheron vagy a Fury börtönbolygó vagy Bishop személye vagy egyebek, akkor annak nagyon örültem, de így sem állt össze egységes képpé. Nem értettem, hogy jönnek az alienekhez az egyéb repülő, villámokat szóró, felrobbanó vagy épp bizarrul mindent magába építő szörnyek…?! De ettől függetlenül szórakoztató volt olvasni, egy-egy űrbeli kalandnak fogva fel a különböző történeteket.

BBetti86 >!
Jonathan Maberry (szerk.): Aliens: Életre halál

Korrekt kis gyűjtemény azoknak, akik szeretik az űrényes sci-fit, nem is kell feltétlenül Alien-fannak lenni hozzá. Érthető akkor is, ha valaki most találkozik először a xenomorfokkal és a Weyland-Yutani elvetemültségével. (Azért a filmekkel képben levőknek kicsivel jobb szórakozás, mert egy-egy történetet beágyaznak a filmek köré. Pl. látjuk a tudós sorsát, aki Ripleyből keltetőt akart csinálni, vagy Hicks előtörténetét.)

A koncepció az volt, hogy a tengerészgyalogosok a főszereplők abban az univerzumban, ahol a világűrben a xenomorfok prédára lesnek. Ezen belül aztán bármi elképzelhető. Lehet itt sima akció sci-fi nagy mészárlásokkal, rafináltabb ijesztős horror vagy éppen az alienek mészárlásával vértől csatakos, de pl. az egyik kedvencem egy dokumentum regény stílusában a leghatékonyabb fegyverről szól, ami a t.gyalogosok szabványfegyvere is lett.
A történetek változatosak, és ez jót is tett a kötetnek. Soha nem lehet tudni, hogy milyen típusú történetbe haladunk bele, milyen szereplőkkel. Mert itt nem csak hősök vannak, hanem önző és egoista emberek is, akik a saját pecsenyéjük sütögetnék – lesz, aki jól bele is hal, de nem mindenki. De persze vannak hősi főszereplővel bírók is, vagy olyan, ahol a xenomorfok fejébe leshetünk bele kicsit.

A sima akció történetek kevésbé tudtak lekötni, még akkor is, ha az a fajta férfias, egysorosokat felvonultató humor van benne, amit különben bírok. Vannak azonban azok, amelyek ennél többet tudnak, és kidolgozottak, hatásosak. A már emlegetett A veszedelmes préda Scott Siglertől, amely egy boly életét mutatja be, és kifejezetten izgalmas, ahogy a rovarok jelentették a mintát a szerzőnek. Néha meg is feledkeztem róla, micsoda gyilkos fenevadakat mutat be, simán egy hangyabolyt is bele tudtam látni, csak gyilkosabb kivitelben.
A Huszonkettedik epizód, ami a World War Z stílusában, egy ismeretterjesztő műsor keretein belül mutat egy szeletet ebből a világból. Látszólag csak egy puska története, de vele leképezi az emberiség űrháborúit is.
Caine, aki a Sakkfigurákban egy android fejébe enged betekintést. Egyúttal még mélyebben megmutatja, hogy milyen dögök tudnak lenni ezek a lények, és az ember micsoda béna teremtő. Még egy normális kódolásra se futja, és észre sem veszik, hogy a megbízhatónak hitt android milyen könnyen gyilkolna mellette.
Abnett Raja, aminek olyan kis gonosz bejezése van az öltözőszekrényekkel… addig egy sima bevetéses, macsó sztori, de azzal szinte fekete komédia lett.

Érdekes, milyen központi témák vannak. Mivel a tengerészgyalogosok vannak a főszerepben, sok az akció, a bajtársiasság és a macsó kalandok. Visszatérő motívum a Weyland-Yutani kapzsi és az emberekkel mit sem törődő politikája, ami nem egy történetben vezet katasztrófához.
Ám ez az az univerzum, amelynek egy nő, Ripley a hőse. Így még azt a tételt is pipálja, hogy legyen benne erős női karakter. A gyalogosok között kemény nőket ugyanúgy találunk, mint férfiakat. Talán több most a férfi hős, de nincs kizárólagosság.

Nekem szórakoztató volt, szerencsére elég változatos volt, mert a sima akció és mészárlós történetekbe hamar beleuntam volna.

Búza_Mihály>!
Jonathan Maberry (szerk.): Aliens: Életre halál

Erős Alien hiányban szenvedtem már + kihivást is találtam hozzá. Igy hát neki kezdtem. Nem volt rossz. De annyira ütös se volt.
Ami az érdeklődésemet igazán fel tudta kelteni az a régi helyszíneken játszodó darabok voltak.

Abu_Nidal>!
Jonathan Maberry (szerk.): Aliens: Életre halál

Hiánypótló novelláskötet. Kötelező olvasmány mindenkinek, akinek hiányérzete volt az Aliens/Alien3 megnézése/elolvasása után.
Fordulatokban és információban gazdag könyv, és az Idegenek senkinek sem kegyelmeznek. :)

Rozsomak69>!
Jonathan Maberry (szerk.): Aliens: Életre halál

Érdekes olvasmány volt. mint minden antológiában a novellák minősége kissé hektikus, de többnyire jól szórakoztam. Akik szeretik az alien univerzumot annak kötelező darab és azért többségében kapunk xenomorfot az arcunkba! :)


Népszerű idézetek

fekiyeti79 P>!

[…] A Furyn dolgozó emberek többségét elszállították, de egy kisebb csoport maradni kívánt. Valami vallásos bolondok voltak, akik rátaláltak Jézus Krisztusra, és ott, azon a sziklagolyón akarták kivárni a Megváltó eljövetelét. Éppen azon a helyen, ami a legközelebb volt a Sátán tökéhez… […]

301. oldal - Jonathan Maberry: Mélyfekete

fekiyeti79 P>!

[…] „Ha korábban érkezel: időben ott vagy; ha időben érkezel: elkéstél” […]

82. oldal - Yvonne Navarro: Eltűntnek nyilvánítva

BBetti86 >!

– Hicks, mi van veled? A bioadataid értékei mindjárt kiverik a plafont.
– Csak izgatott vagyok, őrmester. Izgatott, hogy tengerészgyalogos lehetek – felelte Hicks. – Minden nap, minden óra egy kaland!
– Nagyon vicces. Mondd, te most át akarsz ejteni engem?
– Én? Soha!

89. oldal - Navarro: Eltűntnek nyilvánítva

1 hozzászólás
BBetti86 >!

Hibáztunk. Újra és újra. És miért? Mert azok a civilizációk, amelyek technológiailag olyan fejlettek, mint a mienk, mindig elkövetik ezeket a hibákat. Hogy is nevezik ezt? Önelégültség? Talán… Azt hisszük, okosabbak vagyunk, mint a természet, pedig tudhatnánk, hogy nem.

315. oldal - Maberry: Mélyfekete


Hasonló könyvek címkék alapján

Szentmihályi Szabó Péter (szerk.): Homályos zóna
Ifj. Veress István (szerk.): Gyilkos mesék
Stephen King – Bev Vincent (szerk.): Rettegés a felhők felett
Stephen King: Világnagy strand
George R. R. Martin: Éjvadászok
F. Paul Wilson – John Coyne – Dean R. Koontz: Csapdában
H. P. Lovecraft: Howard Phillips Lovecraft összes művei II.
Czinkos Éva – Ripp Gábor (szerk.): 100 mini történet
H. P. Lovecraft: Howard Phillips Lovecraft legjobb művei
Edgar Allan Poe: Elbeszélések