Veszett ​lelkek városa 115 csillagozás

Jonathan Cross: Veszett lelkek városa

Blackyard ​más, mint a többi város. Ide mindenki egy ódon busszal érkezik, legyen elnök, vagy egy örök lázadó, mint Nick Sanders. Az utcákon fagyos szél söpör, s ha éjszaka feltűnik a rettegett halottaskocsi, a város megannyi lakója reszketve kulcsolja imára hitetlen kezét, hogy a feketébe öltözött sírásó ne érte jöjjön. Ilyenkor az ittlét gyötrelmeit feledve könyörögnek a maradásért, hisz aki elhagyja ezt a rémisztő betonkatlant, az utolsó útjára indul, amely épp úgy vezethet a megváltó szabadságba, mint az örök kárhozat mocsarába. Nick nem hiszi a sorsot.Am az itt töltött időtlen napok alatt ráébred, nincsenek véletlenek a Veszett Lelkek városában. Az apró jelek lassan feltárják előtte Blackyard valódi énjét. Elhagyhatja-e Nick ezt a helyet, ahol minden nap akarva-akaratlan vezeklés a bűneiért? Szabadulhat-e ebből a börtönből, ahonnan a halál sem szabadíthat meg senkit? Jonathan Cross méltán a thriller egyik mestere. Új regénye a Veszett lelkek városa egy olyan hihetetlen mégis… (tovább)

>!
Agenda, Budapest, 2007
300 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789638733122 · Illusztrálta: Sánta Kira

Enciklopédia 3

Szereplők népszerűség szerint

Nick Sanders


Kedvencelte 21

Most olvassa 2

Várólistára tette 102

Kívánságlistára tette 63

Kölcsönkérné 5


Kiemelt értékelések

Bla I>!
Jonathan Cross: Veszett lelkek városa

Ha lehetne kitennék erre a könyre egy 18-as karikát, csak felnőtteknek.
Egy szürreális és misztikus látomás egy”végállomás” státuszú városról, amelyből nincs kiút, s ahová büntetésként kerülnek a lakosok. Mindenki tudja, hogy mi a saját bűne, s jó néhányan eljutnak a felismerésig, hogy itt vezekelniük kell. A megdöbbentő, hogy ezt egy tatabányai honfitársunk követi el, szinte saját városát példának érezve, amelynek valóság-elemeiből átemel a regénybe. Valami baj lehet a valóságérzékével, ha nem fogadja meg a tanácsokat: „álmodj merészet”, hisz „a holnap már elkezdődött”.Nem is értem a szerzőt„,
Nem egy derűs olvasmány, amiről Nick története szól, kifejezetten nyomasztó, demoralizáló hatást ér el a szerző az írással, hisz a kiúttalanság, a megoldhatatlanság érzése semmikor nem lelkesítő, főként, ha egy olyan hatalommal állunk szemben, amely szinte mindent lebíróan ellenséges. Bár némi remény felsejlik a végén, erőteljesen hangulatromboló írás. Csak erős jellemmel bíróknak, mert befolyásolhatja a személyiséget!

Marcsi P>!
Jonathan Cross: Veszett lelkek városa

Tetszett, de egy biztos, nem a karácsonyi ünnepi hangulatban olvasandó! :D
Szólt a karácsonyi zene a háttérben végig míg olvastam, így most egy nagy katyvasz van bennem mikor a történetre gondolok.
Nagyon tetszett amúgy a történet és szereplők is. Szuper és meglepően egyedi alapötlet! Szívesen olvasnék még az írótól, mert nagyon jó a stílusa.

3 hozzászólás
Chuti>!
Jonathan Cross: Veszett lelkek városa

Óriási pozitív csalódás!
Lehet rajongó leszek. :)

Honnan: Utazókönyv

>!
Agenda, Budapest, 2007
300 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789638733122 · Illusztrálta: Sánta Kira
3 hozzászólás
bagie P>!
Jonathan Cross: Veszett lelkek városa

Érzem, hogy egy nagyon jó könyvhöz volt szerencsém, de valamiért nem hatott meg. Nekem nem tűnt egésznek, hiányérzettel a végén tettem le tegnap éjjel a könyvet…és örülve, hogy végre vége. (végig olvasva a lelkes értékeléseket – elgondolkodtam, hogy bennem van-e a hiba, vagy egyszerűen csak nem most lett volna az ideje)
Pedig a hely, Blackyard nagyon jól kidolgozott hely, szinte képszerűen láttam magam előtt a város minden pontját.
A szereplők közül Marg lett a kedvencem, de bármelyikőjükről szívesen olvastam volna még a Blackyard előtti történetükből.

3 hozzászólás
Fummie>!
Jonathan Cross: Veszett lelkek városa

Imádtam a sztorit. Fogalmam sincs, mit szed Benyák úr, hogy ilyenek jutnak az eszébe, de abba ne hagyja, mert annyira jó ötletei vannak. Bár én sem szedek semmit, mégis jutnak ilyenek az eszembe magamtól is. Jó tudni, hogy nem csak én vagyok kicsit őrült. Különösen tetszett, hogy nem tudtam előre kitalálni, vajon mi lesz a következő dolog, amit tenni fognak a szereplők, sikerült újra és újra meglepődnöm.
Érdekes, hogy egyik karakter sem lett a kedvencem. Nicket és Margot bírtam, izgultam is értük, de nem az volt, hogy, jaj most mi lesz velük, csak haladtam a sztorival. Persze, azért rágtam a körmöm, ha olyan helyzetbe keveredtek, de nem sikerült igazán megértenem őket, vagy hogy is mondjam. Lassan ismertük meg őket, a bűneiket, amiért a városba kerültek, és habár megkedveltem Nicket, mégis elborzasztott, amit tett. Kicsit sajnálom, hogy nem ismerjük jobban a város előtti életét, mert arról a Nickről, akit mi megismerünk, nem tudom elképzelni, hogy ilyet tesz, egyszerűen nem illik a képbe. Alapvetően a történet a városról szól, mégis szerintem belefért volna egy kis háttérsztori.
A történet egy pontján megismerjük a város múltját, és azt hittem, ezt majd unni fogom, de legnagyobb meglepetésemre nagyon élveztem. A legtöbb könyvnél nem szoktam szeretni az olyan részeket, amikor hosszú-hosszú oldalakon keresztül csak mesélnek, hogy megértsük a történet lényegét, de itt érdekesen volt előadva, és némi kellemes meglepetéssel is szolgált.
(Bővebben a blogon.)

reanadett>!
Jonathan Cross: Veszett lelkek városa

Van itt minden, amit hittan órán és a templomban hall az ember fia-lánya, csak éppenséggel egy jó nagyot csavart rajta a szerzője – aki nem tudom, mit szokott szívni, de ezúton kérem őt, legyen szíves, adjon belőle.
Nem kell megijedni a vallásos túltöltettől, ezt mindössze nyomokban tartalmazza a könyv. A többi, nagy része tömény pszichothriller, a lehető legjobb fajtából.
http://mandragorea.hu/panelpurgatorium/

Alíz_Simon>!
Jonathan Cross: Veszett lelkek városa

Az izgalmas borító és a fülszöveg fogott meg először. Ez egy nagyon sötét könyv. A borús hangulat hol letaglózott, hol meg jólesően vett körbe. Az elolvasást követő utánaolvasásig fogalmam sem volt, hogy valójában egy korai Benyák könyv van a kezemben, csak azt éreztem, hogy tetszik az író stílusa és olyan érzékletesen borítja rám ezt a rettenetes blackyardi világot, hogy többször is beleborzongtam. Néha egy-egy helyzetet kicsit túlírtnak éreztem, viszont a keretes szerkezet remek volt, a történet utolsó csavarjával együtt:)

Err>!
Jonathan Cross: Veszett lelkek városa

Kicsit lassan indult nekem a történet, vártam, hogy kibontakozzanak az események, ami aztán meg is történt. Apránként jönnek az új információk és mi is Nick-el együtt próbáljuk kibogózni a szálakat, hogy voltaképp hol is vagyunk, és miért, mióta, és meddig, és létezik-e innen kiút. Rájönni, hogy ki miért van itt és megismerni a város történetét.
Tetszett az egész alapötlet, (igazán egyedi volt számomra) és jól is lett megírva. Az utolsó 50-100 oldalon meg igazán fel is pörgött a story. Izgalmas volt és érdekes.
Plusz mivel tudtam a TMK-s csajoktól , hogy tatabányai az író és Blakyard-ot a város alapján (is) mintázta meg, külön öröm volt azt is figyelni közben, hogy milyen helyekre ismerek rá. :) (A vasútállomás és az erőmű abszolút felismerhető. :) )
Azért azt hozzáteszem, hogy szerintem eléggé hangulatfüggő könyv..

Shanara>!
Jonathan Cross: Veszett lelkek városa

Hmm… mit is írjak? Kicsit félve vágtam bele ebbe a könyvbe, de kellemesen csalódtam. Meglepően jól sikerült, tele egyedi eképzelésekkel és megoldásokkal. Kellően sötét és borongós, de mégis csillan némi fény, amit érdemes követni és kitartani a regény végéig. Izgalmak, feszültség, kaland, titok és félelem az ismeretlentől vagy akár a nem létezőtől, ami mégiscsak létezik, ezek mind megtalálhatóak a regényben. És a végén egy olyan befejezés, amire nem számítottam.
Blackyard egy olyan világ, ahol a bűnösök kapnak egy másik esélyt. Be kell bizonyítaniuk, hogy nem követik el újra azt a bűnt, amit már elkövettek, hogy tudnak úgy élni, hogy az értékelésre érdemes legyen. Igen, van a regényben némi vallásos alap. De ez ne ijesszen meg senkit, a történetben nem vadul el a vallásosság, pont olyan mértékben van jelen, amennyire szükséges.
Tetszett! Jól kitalált történet, amely filozófiai mondanivalót és sok háttérinformációt tartalmaz. A fél csillag minusz azért járt, mert egy-két fejezetet picit unalmasabbnak találtam, de összességében egy nagyon jó olvasmány.

2 hozzászólás
nat>!
Jonathan Cross: Veszett lelkek városa

Nagyon érdekes könyv, én nem tudtam letenni. Pont az a fajta könyv, aminél el sem tudom dönteni, hogy mi fogott meg igazán: a cselekmény, az alapötlet, a szereplők, a hangulat? Mindesetre nekem nagy élményt jelentett az olvasása, sajnálom, hogy nem olvasták többen.
Talán egy más befejezéssel jobban tetszett volna, bár ennek a bejezésnek az okát is megértettem, elfogadtam.

5 hozzászólás

Népszerű idézetek

Shanara>!

Az emberi változás elősegítője az elvágyódás. Mindig mást akarunk, mint amit éppen megkaphatunk. Mindig más társ kell az élethez, több pénz, másik otthon.

238. oldal (Agenda Kiadó, 2007.)

Shanara>!

A művészet lényege, hogy megragadja és az arcunkba vágja a valóságot és a valótlant. Mindazt, amik vagyunk, és mindent, amik lehetnénk.

242. oldal (Agenda Kiadó, 2007.)

Galambdúc>!

Úgy tűnik, nem csak az én mániám az írás – állapította meg Nick az apró betűkkel telerótt oldalakat nézve. Mások is ebbe kapaszkodnak. Olyan lehet ez, mint a halálraítéltek búcsúlevélírási kényszere. Nyomot kell hagynunk a világban, ami jelzi, hogy egykor mi is itt jártunk, különben lehetetlenül nehéz megbirkózni a távozás gondolatával.

180. oldal

Dolorien>!

A fahéj a kávé fűszere. Egy erdő romantikája porrá őrölve. Na persze nem olyan erdőé, mint amilyen körbeveszi a mi drágalátos városunkat.

94. oldal

_Norbi>!

– Jól értettem, Manson utcát mondtál? Csak nem Charles Manson után neveztek el egy utcát ebben a városban?
– Nem. Marilyn után kapta a nevét. Még most is itt lakik. Néha átjön hozzám.

Lex>!

– A végletek embere vagy, kölyök – morogta hangosan. Szavait elnyelték a bérház koszos falai. – Az ilyenek válnak mártírokká, mielőtt hősökké lehetnének.

141. oldal

Shanara>!

Azt mondják az ember lelke kitörni vágyik. Szabadon szeretne szárnyalni, és gyűlöli a bezártságot. Mindent megtesz, hogy ne kelljen négy fal között leélnie az életét.
Ostobaság.
Az igazság az, hogy egész életünkben bezártan élünk, és alighanem nem is tudnánk másképp.
Anyaméhben foganunk, egy idegen testében. Hát létezhet ennél bizarrabb börtön? Csontok és hús közé szorítva, ahol a falak bőrből vannak, és zsigerek, ínszalagok alkotják a rácsokat.
De nem is ez a legnagyobb probléma.
(…)
Azt mondják, a gyermeki lét csodája az anyaméh? Én azt mondom, a legnagyobb kiszolgáltatottság. És mégis. Miután innen kiszabadultunk, már csak rosszabb lesz.
Megkezdődik a rövid, de megterhelő hajsza a saját otthonért. Mert kell egy hely, ahová hazatérhetünk, kellenek a falak, amik körbevesznek. Kell a börtön. A börtönön kívül mindannyiunkat elfog a félelem. Veszélyben érezzük magunkat, mikor testünket az időjárás viszontagságainak tesszük ki, mikor idegen helyen járunk, ahol más szabályai szerint kell cselekednünk.
(…)
Mikor már ebbe is teljesen belefáradtunk, akkor lecseréljük az egész életen keresztül csinosított otthonunkat egy egyszerű faládára, amelyben még a karunkat sem tudjuk kinyújtani.

249-250. oldal (Agenda Kiadó, 2007.)

_Norbi>!

Valahol azt olvastam, hogy a pokol az ismétlésről szól. A megkerülhetetlen dolgok újra bekövetkezéséről.

Dolorien>!

Az emberi változás elősegítője az elvágyódás. Mindig mást akarunk, mint amit éppen megkaphatunk. Mindig másik társ kell az élethez, több pénz, másik otthon.

237. oldal

Dolorien>!

– Hozhattunk volna zseblámpát – morogta Marg. – Sötét van és büdös. Mintha Lucifer seggében turkálnánk.

205. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Andy McNab – Peter Grimsdale: Battlefield 3: Az orosz
Chuck Wendig: Vészmadarak
Iain Banks: A darázsgyár
Natsuo Kirino: Kín
Lee Child: Elvarázsolt dollárok
Stephen King (Richard Bachman): Sorvadj el!
Ben H. Winters: Földalatti Légitársaság
Boris Vian: Köpök a sírotokra
John Ajvide Lindqvist: Hívj be!
Mary Shelley – Percy Bysshe Shelley: Frankenstein / Válogatott versek