A ​számla 67 csillagozás

Jonas Karlsson: A számla

Mit ​lehet tenni, ha egy reggel befizetendő csekket talál az ember a postaládában, majdnem hatmillió svéd koronáról? Még szerencse, hogy van mellette egy telefonszám is, ahol érdeklődni lehet. A főszereplő nagy nehézségek árán fel is hívja, és kiderül: mostanában postázzák a számlákat mindenkinek. Itt az idő, fizetni kell! Hogyhogy nem hallott róla? És a reklámok, a szórólapok, a tévéviták? Legyen szíves, fáradjon be a központba, megbeszélni, miért ilyen magas az összeg. Ha valaki nem hajlandó vagy nem képes fizetni… azt nem ölik meg, dehogy, szó sincs róla, de korlátozzák a hozzáférését.

Karlsson abszurd meséje minden olvasót napsütéssel, boldogsággal, mosollyal tölt föl – és nincs hozzá számla mellékelve.

Jonas Karlsson svéd színész a Királyi Drámai Színház tagja, filmjei közül többet itthon is láthattunk: Rúzs, reptér, satöbbi; Stockholmi történetek; Kim Novak sosem úszott Genezáret tavában. S amellett regényeket és színdarabokat ír, amelyek lassan világszerte… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2014

>!
Európa, Budapest, 2015
244 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634052159 · Fordította: Herczegh Gabriella
>!
Európa, Budapest, 2015
244 oldal · ISBN: 9789634052982 · Fordította: Herczegh Gabriella

Enciklopédia 1


Kedvencelte 2

Most olvassa 3

Várólistára tette 26

Kívánságlistára tette 15

Kölcsönkérné 2


Kiemelt értékelések

Kkatja>!
Jonas Karlsson: A számla

Nem is tudom, óriásbetűs, gyorsan olvasható, abszurd kis tanmese, arról, hogy mennyit is érne az életünk, ha minden átélt élményért visszamenőleg fizetnünk kellene, minden csodálatos naplementéért, minden megélt szerelemért vagy el nem cseszett pillanatért, vajon mennyit érnek mindezek, ha mérni akarná valaki az életünk értékét? És hogy megéljük-e igazán a mostani pillanatot, ki tudjuk-e élvezni mindazt, ami előttünk van, vagy csak hagyjuk elfolyni, mint száraz, pergő homokot az ujjaink közül, az életünket?

>!
Európa, Budapest, 2015
244 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634052159 · Fordította: Herczegh Gabriella
2 hozzászólás
Chöpp >!
Jonas Karlsson: A számla

Vártam az értékeléssel, de mióta elolvastam, szinte egyfolytában ezen a könyvön gondolkodom. Ez a regény is egyike azon könyveknek, amik előzmény nélkül lépnek az életembe. Nem rakom kívánságlistára, nem akarom elolvasni azért, mert valaki jó értékelést írt róla, vagy egyáltalán csak jóra van értékelve a molyok szerint. Sőt! Egyáltalán tudomásom sincs a létezéséről mindaddig, amíg a könyvtárban meg nem látom. De amint megláttam, már ölelem is magamhoz – ne kérdezzétek miért, mert magam sem tudom –, és el sem olvasva a fülszövegét, viszem magammal. Van ugyan egy kis hezitálás a borító miatt, de nagyon jól tudom, hogy gyakran megtévesztő a csomagolás. (Komolyan! Többször, mint gondolnánk.)
Olvasom. Az eleje szimpla. Egyszerű, lényegre törő, ámde harmonikus módon az. Nincs hiányérzetem. Ahogy előrehaladok benne, belehelyezkedem a koncepcióba – ami lássuk be, némiképp nonszensz és épp ezért –, foglalkoztatni kezd a kiindulási helyzet enyhén borzongató kafkai volta. Még nem gondolok bele a gyökeréig, csak élvezem a történet folyását.
A végét egy konferencia napi konferálás közben olvastam el. Az izgalomtól felágaskodott a pihés szőrzet az alkaromon és végig mosolyogtam, mint az a bizonyos „rohadt tök az ólpadon”. Nagyon nagy benyomást tett rám a könyv és leginkább az utóélete, ami a saját elmémben éledt öntudatra és játszott kérdezz-felelek játékot leállíthatatlanul amint volt egy néhány szabad percem. Elmeséltem a Kedvesemnek. Az elején még rázta a fejét és közbe-közbe kérdezett, értelmet keresve, de a végére megértette, mire ment ki a játék, és csak mosolygott.
Hát valahogy így vagyok vele és is. Pillanatnyi élményekből, ragyogásból, szivárványból, egy harmonikus hangsorból, egy szélben fodrozódó folyóvízből – amik számomra örömöt és megunhatatlan szépséget jelentenek – nem lehet kifizetni egy fél élet számláját. Akik úgy gondolják, hogy a boldog pillanatokat képes lennék pénzben kifizetni, egy érték vesztett, pénz- és hatalom orientált társadalom kicsavart értékítélete szerint gondolkodnak. Biztos vagyok benne, hogy ha valakik ezt megértik, azok a Molyok lesznek. Tehát végső konklúzióként akár le is írhatnám (mintegy felszólításként): Molyoknak kötelező!

robinson P>!
Jonas Karlsson: A számla

Jól indul, meglepő kezdet után komolykodó gagyivá válik. Izzadságszagú limonádé. Nagy előnye: rövid és gyorsan olvasható, ha nincs más egy vonatozásra épp jó…Többet vártam a könyvtől.

sztinus>!
Jonas Karlsson: A számla

Kicsit többet vártam a könyvtől, bár a tèma így is kiváló. Gyorsan olvasható, és nèhol már idegesítő síkon mozgott.
Képzeletben èn is többmilliárdos szàmlàt kapnèk:), elkényeztetett az élet!

nagara>!
Jonas Karlsson: A számla

Érdekes kérdéseket felvető, rövid és gyorsan olvasható könyv. A mondanivalója az, hogy mindennek ára van az életben, ezt vissza kell adni, ezért a főhős kap egy számlát, amit be kell fizetnie, cserében azokért a jó dolgokért, amiket átélt.

nyolcadikutas P>!
Jonas Karlsson: A számla

Vannak könyvek, amikben rengeteg minden történik és tulajdonképpen nem szólnak semmiről.
És vannak könyvek, amikben szinte semmi sem történik és az emberben mégis rengeteg gondolat formálódik kérdéssé…
Mi is az élet ára?
Mérhető a boldogság faktor az egyed szintjén?
És ki lehet ezt pénzben fejezni?
Mennyit hoz a konyhára egy futó szerelem?
És mennyit von le egy hirtelen halál?
Vannak nagy volumenű bölcseletek, hogy semmi sincs ingyen, hogy mindennek meg van a maga ára és, hogy egyszer mindenért meg kell fizetni az életben.
De tényleg így van ez?
Nem lehet, hogy mi magunk reagáljuk túl saját tökéletlenségünket? Mert mindig keresünk valamit és nem látjuk, hogy egyszerűen csak túl komplikáljuk az életet?

Az élet maga egy misztérium.
A Gondviselés irányítja.
Mert lássuk be, nincsenek véletlenek. Sorsunk adott. Születés, halál – az élet pedig a megtett út. És miként éljük meg csak rajtunk múlik.
Az Élj a mának! fogalma ma csökevényként hat, pedig ez a boldogság egyik fő alappillére. Hogy meglásd a pillanatot. Egy mosolyban, a napsugárban, az esőcseppben, egy gyümölcs illatában, egy rügyben, egy dallamban, egy korty borban, egy színben, egy érintésben…
Mert ezek az „apróságok” ott vannak minden pillanatban mellettünk, velünk. Szinte körbe ölelnek minket, de csak nézünk és nem látunk, mert mindannyian kergetünk valami fellengzős célt. Ki pénzt, ki hírnevet, ki elismerést.
Pedig minden múlandó és semmi sem örök.
Az egyik legnagyobb erény az elengedés képességének birtoklása.
Mert minden elmúlik. A fiatalság, a szerelem, az élet.
És az, hogy milyen életet éltél, csak rajtad múlik.
És a legszebb, hogy boldogan megélni az életet nem kerül semmibe.
Mert csaj Rajtad múlik…

Miamona>!
Jonas Karlsson: A számla

Az életben mindenért fizetni kell. Semmit nem adnak ingyen.Túl szép, hogy igaz legyen! – Ugyan, kinek ne jutott volna még mindez eszébe? Bevallom nekem szokott. A boldogság felhőtlen pillanataiban, amikor minden annyira tökéletesnek látszik, hogy akaratlanul is belém hasít a félelem, hogy ezért meg kell majd fizetnem, mert a világegyetem az egyensúlyra törekszik, és a rosszat jónak kellene követnie, de talán félő, hogy fordítva is igaz. Egyszer fent, másszor lent. Kifogyhatatlan a hasonló közbölcsességek tárháza, és mind ráhúzható a regényre. A regényre, amely nem is akar több lenni, mint egy röpke, üdítően elgondolkodtató stop tábla, a mindennapok, hol lomhán, hol iramosan őrlő malmában. Mert gyarló voltunknak köszönhetően, sajnos hajlamosak vagyunk csak akkor észrevenni a jót, a szépet, ha már féllábbal a sírban van (vagy mi vagyunk ott), egyszóval, ha így vagy úgy de… benyújtják a számlát.

Sárgacsekknyit bővebben: http://miamonakonyveldeje.blogspot.hu/2015/11/jonas-kar…

LeZsu>!
Jonas Karlsson: A számla

Kiváló írás. Nagyon jó segítséget ad ahhoz, hogyan lehet átgondolni az élet értelmét és értékességét, fontossági sorred felállításának fontosságát.

roganedina>!
Jonas Karlsson: A számla

Ez egy fantasztikusan szuper könyv! Nem is tudom miért, hiszen olyan egyszerű, mint egy pofon, és mégis! Imádtam! Az alapsztori nagyszerű és elgondolkodtató, a szereplők zseniálisak! Már csak az a kérdésem, hogy: EZ miért nem kötelező (vagy legalábbis ajánlott) a sulikban?! Simán lehetne, de tényleg! :)

Eszticsillag>!
Jonas Karlsson: A számla

Jó a stílusa, érdekes kérdéseket vet fel, de valahogy érzek egy kis űrt a végén, szerintem még el lehetett volna vinni tovább a történet fonalát.


Népszerű idézetek

robinson P>!

Akaratlanul is el kellett ismernem, hogy tulajdonképpen egészen elégedett vagyok az életemmel.

60. oldal

1 hozzászólás
Réka_Kósa>!

Az igazság az, hogy ahhoz, hogy élvezni tudjuk azt a kicsit, ami megadatik, szükség van bizonyos mennyiségű kellemetlenségre is.

68. oldal

robinson P>!

– Szokott éjszakánként álmodni? – ismételte meg.
– Előfordul.
-Hm. És úgy gondolja, hogy mindezt ingyen kapja?

28. oldal

robinson P>!

– Nos – válaszolta –, az életnek ára van.
Egy ideig egy szót sem szóltam, mert fogalmam sem volt, hogy erre mit is mondjak.
– No de… – nyögtem ki végül – … hogy ennyire drága legyen!

29. oldal

Kkatja>!

Az élet valahogy önmagában véve is gyönyörű. Egyértelmű hát, hogy sokba kerül.

73. oldal

Chöpp >!

Tökéletesen meg vagyok elégedve azzal, ahogy foglalkozol velem. Úgy érzem, megfelelő tájékoztatást és figyelmet kaptam.
    Hallottam, hogy mély lélegzetet vesz.
     – No, igen – suttogta végül. – De te oly kevéssel beéred…

155. oldal

Réka_Kósa>!

Tudod, mi úgy tekintünk az életre, mint egy klasszikus darabra. Nem a legfényűzőbb legjobb. A fényűzésnek is a legmegfelelőbb pillanatban kell bekövetkeznie, különben nem ér semmit…

198. oldal

Chöpp >!

Meg kell tanulnod átélni a dolgokat

152. oldal

Réka_Kósa>!

Talán mindketten éreztük, hogy kapcsolatunk nem fog sokáig tartani, mégis, maga a tény, hogy olyan hirtelen kellett szakítanunk, végtelen szomorúságot okozott. Meg fájdalmat.

192. oldal

Réka_Kósa>!

-Az emberek hihetetlenül szerencsétlenek – mondta halkan, szinte suttogva. – A legtöbb ember rosszul érzi magát! Fájdalmaik vannak. Szegények, betegek, gyógyszert szednek, szoronganak, félnek, vagy különböző dolgok miatt aggódnak. Stresszelnek, vagy pánikroham kínozza őket. Gyászolnak, rossz a lelkiismeretük, túl nagy teljesítményt várnak el tőlük, alvászavaraik vannak, úgy érzik, hogy igazságtalanul bánnak velük. Becsapottnak, szerencsétlennek és adósnak érzik magukat.

197. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Carlos Ruiz Zafón: A szél árnyéka / Tűzrózsa
Julianne Donaldson: Edenbrooke örököse
George R. R. Martin: A Hét Királyság lovagja
Whitney G.: Utálattal: Ethan / Utálattal: Rachel
Stephen King: Atlantisz gyermekei
Jodi Ellen Malpas: Ez vagyok
Gabriel Wolf: Something Sickly Unique
Háy János: A bogyósgyümölcskertész fia
Gabriel Wolf: Valami betegesen más
Cserna-Szabó András: Puszibolt