Menny ​és pokol trilógia (Menny és pokol-trilógia 1-3.) 21 csillagozás

Jón Kalman Stefánsson: Menny és pokol trilógia

Valahol ​Izlandon, valamikor az előző század elején a jeges fjordok felett a hófúvásban egy apró, törékeny fiú küzdi magát előre. Hátizsákjában egy verseskötettel, ami nemrég a legjobb barátja halálát okozta a viharos tengeren. A fiú azt tervezi, hogy miután visszajuttatta a könyvet az eredeti tulajdonosához, ő maga is csatlakozik a barátjához a holtak birodalmában. Ám az élet, úgy tűnik, nem adja ilyen könnyen magát. Egy váratlan találkozás, egy kedves szó és néhány meleg takaró esélyt ad az életben maradásra. De vajon visszatalálhat-e valaki az élők közé, aki már mindent elveszített? Lehet-e újra családja annak, aki azt hitte, senkije sincs? És vajon túléli-e, ha újonnan megtalált otthonát később mégis ott kell hagynia egy olyan küldetésért, ami könnyen lehet, hogy az életébe kerül? Jón Kalman Stefánsson elementáris erejű, költői szépségű elbeszélése három köteten át meséli el a hóviharokkal birkózó, élők és holtak világa között imbolygó fiú történetét. Olvasás közben feltárulnak… (tovább)

>!
Jelenkor, Budapest, 2019
1156 oldal · ISBN: 9789636769567 · Fordította: Egyed Veronika
>!
Jelenkor, Budapest, 2019
1122 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789636768829 · Fordította: Egyed Veronika

Enciklopédia 1


Kedvencelte 15

Most olvassa 8

Várólistára tette 62

Kívánságlistára tette 72

Kölcsönkérné 2


Kiemelt értékelések

>!
giggs85 P
Jón Kalman Stefánsson: Menny és pokol trilógia

Biztos vagyok benne, hogy az év egyik legnagyobb sikere lesz a Menny és Pokol trilógia, és nagyon sokan el fognak veszni ebben a bő lére eresztett, ám számtalan emlékezetes pillanattal és karakterrel teletűzdelt, rendkívül öntörvényű módon megírt, valamint ragyogó költőiséggel elmesélt (Egyed Veronika kiváló munkát végzett) gigantikus eposzban, amivel Jón Kalman Stefánsson megörvendeztetheti a 21. század kissé elidegenedett, magányos és az élet értelmét továbbra is reménytelenül kereső emberét. A Jelenkor kiadónak meg külön köszönet ezért a vállalkozásért!
Az egyes kötetek értékelése az adott könyvnél olvasható.

1. https://moly.hu/ertekelesek/3041432
2. https://moly.hu/ertekelesek/3076900
3. https://moly.hu/ertekelesek/3084114

1 hozzászólás
>!
Annamarie P
Jón Kalman Stefánsson: Menny és pokol trilógia

A kegyetlen éghajlatú Izlandon vagyunk, valamikor az 1900-as évek elején, de talán az időnek nincs is jelentősége, hiszen itt az idő áll, belefagyva a folyton hulló hópelyhekbe. Ez a befagyott létezés olyan csöndes, hogy kihallani az emberek hasadó szívét, a bennük moccanó vágyat, a kimondhatatlan szenvedést….

https://annamarie-irkal.blogspot.com/2019/10/stefansson…

9 hozzászólás
>!
jethro
Jón Kalman Stefánsson: Menny és pokol trilógia

Stefánsson nem arról az Izlandról ír melyet manapság az utazási magazinok reklámoznak, melyek gyönyörű képekkel, fel-feltörő gejzírekkel reklámozzák ezt a számunkra érthetetlen, idegen országot. Ő inkább visszaránt minket az időben száz évet, s megmutatja azt az időt, mikor az akkori emberek csak a tengerben bízhattak, vagy saját magukban. Kieveztek lélekvesztőiken a nyílt tengerre, mindenki belógatta a saját kezűleg felcsalizott zsinegét a vízbe, s várták a tonhal harapását. Mert ezen múlt az életük. Ha nem volt kapás, nem volt mit eladniuk a falu piacán, s így a telet nehezen vészelték át. Generációk élték le életüket úgy, hogy nem láttak pénzt, mivel a cserekereskedelem éltette mindennapjaikat. Ez az ínséges éghajlat igencsak elbánik ezekkel az emberekkel. Ha úton vannak valamerre – akár vízen, akár a szárazföldön – , a jeges szél mindig támad valamilyen irányból, az arcot kipirosítja, a könnyet megfagyasztja, a szakállat jégcsapok bordázzák, a hideg a lelket borzolja. Érdekes, hogy ezek az emberek nem tudnak úszni. Van csónakunk, miért kéne tudnunk – mondják. És lehet hogy a tenger hallja őket, tudja ezt. Ő majdnem minden családtól megköveteli az áldozatot. A vízbe fúlt tetemek kitárt karokkal, hasmánt sodródnak a jeges vízben, s nyílt tekintetük a mélységet fürkészi. Ez a kép minden izlandi álmában megjelenik. A halál annyira benne él mindennapjaikban, hogy szinte nem is félnek tőle, nem menekülnek előle. Szerintük minden csak idő, és szerencse kérdése. A leghidegebb, legunalmasabb téli estéken csak egymás társaságára számíthatnak. A könyveket, hangszereket csak hírből ismerik, szórakozási lehetőségük minimális, így kénytelenek történeteikbe menekülni, vagy egymás melegségére vágyni. És ezek az emberek mégiscsak élni akarnak. Áhítoznak a szerencsésebb napokra, a jobb életre. Érzelmeik annyira letisztultak, hogy az szinte csontig hatol. Próbálják megérteni, megélni és megbecsülni azt az életet, melyet a sors nékik rendelt.
Köszönöm ezt az irodalmi élményt az írónak, a kiadónak, és nem utolsó sorban a fordítónak.

>!
b_edina
Jón Kalman Stefánsson: Menny és pokol trilógia

Mekkora ereje van a szavaknak? És ha akkor, mint gondolom, akkor ki lehet-e jelenteni már év elején, hogy ez a három könyv az év legjobbjai között van? Mindenesetre én most megtettem.
Ez a három regény az ilyesfajta feltett kérdések regénye. Lehet-e élni egy olyan helyen, ahol csak a tenger és a hegyek határozzák meg a létet, ahol nincsenek fák és megakad a költészet lélegzete a víz mélyéről felhúzot hal pikkelyein? Egyáltalán, mi az, hogy élni? Mitől számít valaki a társadalom értékes tagjának, és mit tehet az, akiről úgy döntenek, nem az? Mit jelent nekünk egy nő, simogatása, suttogása, a kezei nyomán elénk kerülő étel, és mennyit képes elviselni egy nő? Pontosan mennyire vékony a határ élő és holt között, lehet-e élő az, aki már meghalt, és meghalhatott-e már az, aki még él? És miért nem tanulnak meg a halászok úszni?

Egy ilyen kérdésekkel teli világot tár elénk Stefánsson. Egy világot, ahol olyan elképesztően hideg van, amit el sem tudok képzelni; egy világot, ahol ha az ember egy pillanatra elkalandozik és egy verssoron mereng, végzetes hibát követhet el, mert a víz ugyanis nagy úr, és mindig visszaveszi, ami neki jár. És hiába reménykedik könnyes szemmel az olvasó (mert bevallom, több helyen sikerült megríkatnia), hogy esetleg mégsem, ez nem Hollywood, itt az élet pontosan olyan, mint a hatalmas hóvihar, amibe a második kötetben főhőseink kerülnek: hideg és kegyetlen, ugyanakkor szinte kibírhatatlanul szép is.

Legnagyobb erőssége a trilógiának a lírai nyelv, amit Stefánssontól már korábban megismertünk – bár azt gondolom, ez A halaknak nincs lábuk c. regényében jobban sikerült, vagy a fordítás működött jobban, bár Egyed Verára sincsen egyetlen rossz szavam sem. Emellett pedig a „mellékszereplők”. Végig névtelen főszereplőnket szerettem ugyan, azonban az ő életében felbukkanó többi karakter annyira élő, színes-szagos, jól megformált, hogy nem lehet mellettük szó nélkül elmenni, még ha kicsit klisés is alakjuk: a lázadó nő, aki terpeszben üli meg a lovat; a vak kapitány; a kiábrándult tanító. Ezek mind-mind nagy erősségei a köteteknek, azonban úgy éreztem, engem most nem tud Stefánsson a jól bevált fogásaival megvenni – gyönyörű metaforák és hasonlatok a tájról, közbeékelve egy-két nagyon mélyen szántó életbölcsesség, a hit, szeretet és élni akarás mint földöntúli erő –, ez számomra az előzőleg magyarul megjelent regényében sokkal jobban működött.
A kötetek közül szerintem mindenképpen az első a legerősebb, egy olyan felütéssel indít, ami utána napokig velem maradt, és nem pusztán a halál, hanem az egész helyzet kérlelhetetlensége és borzalmassága miatt. Azt nem mondhatnám, hogy a következő két kötet graduálisan rosszabbodna, de ugyanezt a hatást nem érték el. spoiler Összegségében tartom magam előző állításomhoz, miszerint ezt a még meg nem jelent írások ismerete nélkül is rögtön az élmezőnybe lehet emelni, mert kevés ilyen színvonalas történet látja meg a napvilágot.

2 hozzászólás
>!
Nagy_Atilla_Tas
Jón Kalman Stefánsson: Menny és pokol trilógia

Nincs de meg ha -hal (sülve egyben tőkehalmájjal egy vacsorának akár)l annál több!.Az első fejezettel képbe kerülsz vagy kapsz a képedbe kidőlsz és ellllllfucccccc, ronggggggyyyyá ázott lábbal véres orral mert széles ez a szívedbe karmoló életszagú sűrű lélekfacsargató légköröböl b@ssz@ meg vagy tisztelettel meghajolsz és folytatod méregdrága amerikai gumicsizmába bújva, levelekbe, magánéletek suttogott áthúzott vágyszavaiba burkolódzva, kályhapiros melegséget szívva magadba hogy úszni tanítsanak e nyugtot neked nem hagyó komor s egyben mégis szívnek derűs kötet átlagszürke hősei, hogy szárazlábbal úszd meg amit megtuccc….
Pokolian izgalmas mikor a mulandóság a köznapi élet szürkesége a fagy a magány a halszag halálszag és pinaszag dohány s piaszag, vagy épp a gyapjaszoknis lábszag is kimondva kimondatlan tenger és hegyölben illendőképpen, valójában mégis nyersen a maga férfiasan nyers sötét nyomasztón élesztő valóságában jelenik meg, miközben az egész oly könnyed mint a vörös ajkak álmok s selymes hajtincsek költőtollú illata, mint az érzelmek tiszta belső tengere, hol minden apró öröm becsülendő, minden szenvedélyszikra csók, vagy Siggurdur doktor patikájában vásárolt könyvéből"aki, egy fedél alatt árul gyógyszret és könyvet, a könyvek úgy illatoznak az orvosságtól,hogy már csak a szagtól rögtön kigyógyul az ember minden nyavalyából; nem mondhatja senki,hogy az olvasás nem egészséges" más nyelveken is megtanulható vallomás légyen puha lágy vagy tiltott; óvandó, mert a szépségen gyönyörön túl a halál ellenszere is lehet.(ahol sem nyoma a hamis hangulatbak„ sem álságos giccsnek, pedig egy ilyen keretben lazán be tudna vinni ilyen phaszságot is a Szerrző! Itt bontakozik ki szépen mindaz ami hamisítatlan Izlandi ÍZ ősi, modern egyszerre kirekesztő és befogadó, egyszerre mások szabadságának tiszteletére, és a egyben az önvédelem a hazai a magán színek megóvására és ápolásának fontosságára hívó általam ismert minden alkotásukból ez sugárzik ezt érzem a bőröm alá áradni a zenéikből a filmjeikből és minden alkotásukból, ezt az Izlandi ÍZT!
A Menny és Pokol árnya fénye a játék varázsa hol a kárhozatban ott a megváltás üdve, s hol a Mennyből mért sóízű könnyek oly édesek,mint a halászhálók folyvást, bogozódó,bogozandó javítandó zsinórjai mi életet élettel mér ahogy elszomorító mézet is kínál.Súlyos könyv tartalma mélysége van,mégis habkönnyű mosolyra vagy kacajra hívó színre,atmoszfearre szagra (a szaréra is) ráébresztő olvasmány az a fajta amit szeretek, és amit csak ajánlani tudok!
Hijjnye a második kötet még mélyebbre visz, ahogy a végeláthatatlan hófehér papírlapon feketén sorakoznak a betűk a szavak a mondatfolyondárok,(a párbeszédek egybefolytsága ki nem emelése is szándékos, hogy meglásd a láthatatlant, mi kimondva már kiemelten személyes részeddé válik) hol súlytalanná válik minden mi lényegtelen hol elsősorban két ember küzd éltre-halálra magával a világgal, a gondolataikkal a lelkével a lelkükért a hol kísértenek a megélt meghótt vagy épp kiölni vágyott emlékek, vagy épp a holtak kísértetei emlékeznek és emlékeztetnek kihűlt példájukkal, el-eltűnő s olykor feltűnő nyomaikkal gondolattal,szóval cselekedettel és mulasztással vagy épp elesendőségükkel, elestükkel milyen pokolian jó is élni!Bizony ebben a könyvben nincs különösebb történés adott egy küldetés egy viszonNYtagságokkal teli út ami miatt két embert összeköt minden ami bennük élesen különbözik, majd mégis közös nevezőre hoz, máskülönben elragadná őket a halál légiója ahol holtak serege éhesen vonná be őket soraik közé.
Óriásregény ez nem pusztán terjedelemben(most ugrunk a záróra) hanem lélektani stratégiai olvasmánynak is elsőrangú Bizony pár nyafogó fityfaszt aki utálja az életet- és „öngyilkossággal” terrorizálja környezetét- de annyira mégsem, hogy meg is tegye amiről csak a szája hősködik- lekötöznék és hangoskönyvben egy fülessel a fejére húznám ezt könyvet, de azoknak is akik azon hisztiznek ha nem lehetnek birtokosai a legfrissebb debilfonnak, vagy hisztiznek valami olyanon, ami kicsinyes bírvágy szemtanújaként bármely formában még röhögni is kínos az embernek hogy tudják micsoda jó dolguk is van!
Annak ellenére, hogy ez a könyvmonstrum egyáltalán nem a szenvedésről szól, nem is arról milyen emberpróbáló eljutni á-ból-bébe-cébe s vissza„ noha a szenvedésből csömörig kapunk, halálból is, ahogy váratlanságból,; a leghihetetlenebb pillanatokban zökkentve ki minket a beletörődés kényelmes posványából, ami arra is csábít, hogy na akkor most szépen leteszlek Te Kis Rohadék Könyv mert mindent elmondtál amit akartál sőt még el is ismételted párszor, és akkor kapsz egy akkorát a farodba és pofádba hogy az alsó és felső arcod pökhendisége helyett, eszedbe se jusson hasonló, mert nem kívánsz elheverni a hóban hol nincs tűszúrásos beretvaszél ami a szívedbe döföl,gyengeséged emberléted gúnytárgyaként szembesítve tenmagad a világgal, csak béke nyugalom és az örök álom öröksége.Nem kérem a szavak bizonyos szavak az előző kötetből átnyúlnak ide és új jelentést, értelmet nyernek, és megmutatják micsoda erő s gyengeséggel is bírnak s te ki a Könyvet kezedbe vetted s mrészelted letenni bírsz e velük magad is…Az Angyalok Bánata valóságos háborúsregény ami túlélés Nagyregénye az ember harcáról a süketen üvöltő elemekkel, a benne ordító elméje kínzó sugalmaivall, költészetről a halál ellen, szeretetről ami gyűlölet nélkül halott, mindenről mi a semmié lehet egy pillanat alatt,és a titkokról mit magunkba temetnénk ha lenne hozzá erőnk,és elő is tárnánk ha ha nem félnénk megvallani akinek kell(ene mindezt, vagy épp hallgatni róla), ez a könyv mozzanatról -mozzanatra lépésről-lépésre emelkedik a Létezés Hősregéjévé Himnuszává a Férfiasság Mítoszának porladó emlékművévé, aminek helyére az esendő és fel-felemelkedő, hús-vér Férfi lép hogy túl élje a Mennyet és a Poklot is.Gyüjjék hát az Ember Szíve….
Gyütt is látott is győzött is „Az élet nem érthetetlen, hanem megmagyarázhatatlan.” Bizony de még mennyire.Minden döntésnek megvan a maga ajándéka és büntetése is.És minden mindennel annyira függ össze pontosan annyira mint ahogy egyik dolog a másikkal felszínesen szemlélve nem.Ejh ez a fránya harmadik kötet ez az olyannyira, megköpködhető, utálható mint imádattal lihegve körbelefetyelhető érzelmi hol Mennybe hol Pokolba rántó rántotta.Minden benne van amit az előzmények szépen kiveséztek már, és mégis érdemes nagyon résen lenni, nem pusztán a nevek egyformasága miatt,hanem az összefüggések és visszautalások okán amik egyenesen visznek a végkifejletig, ami előtt még alaposan megforgatnak és meg is fingatnak kedves olvasó!A meghökkentés váratlanságára már a két előzék felkészíthetett.Külön elismeréssel szólnék még arról az aromás Lyraiságról amivel a feketekávé dicséretét zengi Stefánsson Barátunk."Mert, egy bögre kávét sokkal egyszerűbb elfogadni mint egy asszonyt" többek közt))))
Szóval mindenkinek csak meleg szívvel tudom ajánlani ezt a pompázatos önmagaddal szembesítő Csudaságot, ami alatt az emberi életek és halálok indulatok,elvárások,hatalmi játszmák útrakelések és mellékutakra való rátérések lassan kibontakozó sorsfonalak megismerésével mi is útmutatást kapunk a túl sok jóból, jóhoz amiben élünk és túl sok rosszból,el a rossztól, amiből a szereplőknek alaposan kijut,"de végül nem számít, hogy hogyan döntünk, az életről soha nem mi határozunk."Ez így ahogy van lehet szopás és lehet kiváltság is."Te melyiket választanád,ha választhatnád,és ha tudod, hogy a választásod maga a válasz a miértedre és hogyanodra is abban a magadba vetett túlzón elfogult,vagy elfogulatlan önhitrendszerben amit magad képviselsz magaddal Kétkulacsosnak tetsző Szíved vágyát álmát követve a keserűség és boldogság fény és sötétség kétszínű fehér s fekete árnyalatai közt, ahol azért ott örvénylik a szivárvány minden színe!
(megjegyzem kifejezetten utálni szoktam a papírfedeleseket(itt sem rajongtam érte)ellenben a papír minősége, a kettő darab nyomdahiba, és a lenyűgözően fassszaaa kis borítóért külön elismerés illeti a Kiadót(.a beltartalom az alapból dícséretes) amivel a Trilógia végeztével öröm volt elszórakozni összerakni és meg is hullámoztatni a fejet és farkavégit ennek a összerakósjátékos halnak!Ötletes és szemet is gyönyörködtető,méltó a KÖNYVHÖZ(keményfedősen még jobb lett vóna de ez legyen az én bajom….)))

>!
Petiko
Jón Kalman Stefánsson: Menny és pokol trilógia

„A költészet és a sózott hal egymás ellenségei”

Elértem a trilógia végére, és most kell egy kis csönd. Időre van szükség ahhoz, hogy ennek a csodálatos könyvnek a hatása leülepedjen, mint a fjordok felett sűrűn kavargó hó. Mikor Stefanssont a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon megkérdezték arról, hogy költőnek vagy írónak tartja magát, azt válaszolta: „Talán az a legpontosabb, ha költői regényíróként definiálom magam”. Ez a regény is maga a költészet. Olvasás közben sokszor letettem egy-egy percre, hogy elmerüljek benne, hogy minden szavát kiélvezzem egy-egy a gyönyörűen megírt mondatnak.

„Hiába van nyár és délidő, a világ most mégis néma, a köd lefojtotta a hangját, az utazók csak a patak duruzsolását hallják, az pedig viszi magával a fűszálak életét, a zsombékok álmait, mámorító duruzsolás, ami aztán elhal a tengerben” (424)

Ez a könyv költészet, mert csak így tölthet meg egy egész kötetet (Az angyalok bánata) két ember vándorlásának leírása a hóviharban, a metsző szélben, a kegyetlen, ám mégis szépséges izlandi tájon, amelynek látványa így olvasva is szinte beleég az ember retinájába. Stefansson a fiú és a postás utazását időnként megszakítja egy-egy hóba süllyedt tanyaháznál, s az utazóknak így már a látottak súlyát is cipelniük kell a vállaikon.
A trilógia nem egy klasszikus történetvezetést követ, igazából folytonos válaszkeresés: „Hát mivégre élek én, és merre tart az életem”? A fiú gondolkodik, tapasztal, kérdez. Súlyosak a gondolatok, s az izlandi író minden körítés nélkül, egyszerűen, de pengeélesen megfogalmazva rakja ezeket elénk. Ez a könyv egyszerre volt képes simogatni a lelkem, s közben kifacsarni azt. Menny és pokol. S eközben minden sorát áthatja az irodalom, a költészet szeretete. Egy író hitvallása az irodalomról. „…az a fény, ami egy szép verssort meg tud világítani, már elérte célját.”
Köszönet a Jelenkor Kiadónak hogy megjelentette a könyvet, köszönet Egyed Veronikának a fordításért. Meghatározó olvasási élmény volt.


Népszerű idézetek

>!
pepege MP

…az irodalom nem alázatossá tesz minket, hanem őszintévé, ez a természete és ezért olyan hatalmas erő a világban.

15. oldal - 2. kötet: Az angyalok bánata

>!
pepege MP

Vannak könyvek, amelyek szórakoztatnak, de a lelked mélyét nem érintik meg. Aztán vannak azok, amelyek felébresztik benned a kételyt, reményt adnak, kitágítják a világot, és megismertethetnek a szédítő meredéllyel. Egyes könyvek fontosak, mások csak kellemes időtöltést jelentenek.

28. oldal - 2. kötet: Az angyalok bánata

>!
pepege MP

Mikor az élet a legjobban fáj, sokan választják a hallgatást, hiszen a szavak csak élettelen kövek vagy kopott, szakadt rongyok. S lehetnek gonosz gyomok is, melyek ártó fertőzést terjesztenek, korhadt deszkák, melyek egy hangyát sem bírnak el, nemhogy egy egész emberi életet. Mégis, a szavak azon kevés dolgok közé tartoznak, amelyek tényleg mindig ott vannak kéznél, mikor úgy tűnik, minden más cserben hagyott minket.

40. oldal - 2. kötet: Az angyalok bánata

Kapcsolódó szócikkek: szó
>!
pepege MP

Sigurður egy fedél alatt árul gyógyszert és könyvet,a könyvek úgy illatoznak az orvosságtól, hogy már csak a szagtól rögtön kigyógyul az ember minden nyavalyából; nem mondhatja senki, hogy az olvasás nem egészséges.

22. oldal - 1. kötet: Menny és pokol

>!
pepege MP

Végtelen mennyiségű havat képes hordozni az ég. Ott hullanak az angyalok könnyei – mondják az észak-kanadai indiánok, ha havazik.

43. oldal - 2. kötet: Az angyalok bánata

>!
pepege MP

…az a fény, ami egy szép verssort meg tud világítani, már elérte a célját.

36. oldal - 1. kötet: Menny és pokol

>!
pepege MP

Szép időben aligha van gyönyörűbb az óceánnál, vagy csillagos éjszakákon, mikor a víztükör holdfényt álmodik.

14. oldal - 1. kötet: Menny és pokol

>!
pepege MP

Pétur legelőször nyolcéves korában mosolyodott el, mesélte egyszer Bárður, második alkalommal pedig akkor, mikor Andreát először meglátta; mi pedig azóta is a harmadikra várunk, fejezte be a fiú a mondatát.

23. oldal - 1. kötet: Menny és pokol

>!
pepege MP

Igen, néhányunknak barna a szeme: a legtávolabbi helyekről is jönnek ide halászhajók, századok óta így megy ez, mert a tenger igazi kincsesbánya. Jönnek Franciaországból, Spanyolországból, néhányan barna szemekkel, amelyeknek a színét páran itt is hagyják egy-egy asszonynál, aztán elhajóznak, és vagy hazatérnek, vagy a tengerbe fúlnak.

16. oldal - 1. kötet: Menny és pokol

>!
pepege MP

A fiú segít összetakarítani az Iparegylet ülése után, ami igen jól sikerült. Csak ketten hánytak, csak egy itta magát ájultra, és csak egy ment haza törött orral; fontosak a gyűlések, magyarázta az elnök Helgának, mert összehoznak miket, és az összetartás fontos, különben átgázolnának rajtunk a fejesek, és mindannyiunkat a sárba tipornának. Nekem úgy tűnik, azt elvégzitek magatoktól is, felelt Helga.

105. oldal - 2. kötet: Az angyalok bánata


Hasonló könyvek címkék alapján

Andri Snær Magnason: LoveStar
Arnaldur Indriðason: Vérvonal
Sjón: A macskaróka
Þórdís Gísladóttir: Randalín és Mundi
Halldór Kiljan Laxness: Független emberek
Gunnar Gunnarsson: Kopogjatok és bebocsátást nyertek
Halldór Kiljan Laxness: Izlandi pör
Ragnar af Geijerstam: Három asszony
Auður Jónsdóttir: Nagyroham
Árni Þórarinsson: A boszorkány ideje