Az ​éber figyelemről – örök kezdőknek 8 csillagozás

Már nagyon rég óta love-hate kapcsolatban vagyok a meditációval. Voltak nagyon rossz időszakok az életemben, mikor a buddhista filozófia és a zen meditáció segített ki a nyomorúságból, máskor pedig oly sok szenvedést okozott, mikor erőnek erejével próbáltam megvilágosodni, s az életemet ráncba szedni.

Sokáig eltávolodtam az egésztől, most pedig szakmai megfontolásból elevenítettem fel az egészet, nem is saját használatra, hanem a klienseim számára. Tisztában vagyok a hasznával és a potenciáljával, de jómagam mindig azzal hitegettem magam, hogy én máshonnan kapom meg azt a meditatív állapotot, amit a keleti ember a zazen, vagy egyéb iskola tanait követve ér el.

Persze ez nem így működik, de nem is az volt a lényeg, hogy igazam legyen, csak hogy kifogást találjak az unalmas, montoton gyakorlásra, amikor annyit mindent meg KELL tennem, annyi mindent KELL csinálnom.

A könyv maga jó, bár nem túl jó. Az író, annak ellenére, hogy komoly tudományos háttérrel rendelkezik, nem fáraszt minket ezzel. Annak ellenére, hogy nagy tanítóktól tanult, programját lecsupaszította minden buddhista tartalomtól és az egész gyakorlást egy obiektív, gyakorlatias, orvosi alapra helyezte.

Kérdés, hogy ez mennyire érvényes, hogy egy évezredes, vallási hagyományba gyökerező praktikát megfosszunk gyökereitől és kikiáltsuk csodaszernek…de talán e azon kevés példák egyike, ahol ez működhet. A meditáció hasznos, ezt már számtalanszor igazolták, s nm kell hozzá semmilyen vallási, filozófiai, vagy szakrális keret, hogy felismerjük: az időhöz való viszonyunk hamis és káros.

Az író nem bonyolítja el a tanítást. Lévén, hogy olyan dolgokról kell beszélnie, melyeket szavakkal megfogni nem lehet, igyekszik úgy fogalmazni, mintha ujjával a holdra mutatna. Figyelmeztet, hogy ne az ujjat figyeljük, mert nem az a lényeg, hanem az a mennyei csoda, ami felé mutat. Lévén, hogy sikamlós témákról beszél, egy dolgot százszor és ezerszer elismétel, remélve, hogy egyszercsak arra tekintünk, melyre a szavaival mutatni próbál.

Bár a tartalmat igencsak jónak találtam, olvasásélményben csapnivalónak éreztem. Untam, végtelenül untam. Már maga a könyv is egy jó lelkigyakorlat volt, s maradéktalanul elolvastam ennek megfelelően.

Annak, akit csak a meditáció egészségsegítő hatása érdekel, megtoldva néhány praktikus, teljességet és elégedettséget támogató pszichológiai tanáccsal, az minden bizonnyal megtalálja, amit keres. Aki meg nem erre való, az úgyis kihullik a gyakorlás rostáján.

Nem ez az első olvasmányom a tudatos jelenlét témájában, sőt a szerző másik magyarul is kapható könyvét – Bárhová mész, ott vagy – is olvastam már. Ebben a kötetében is rövid, pár oldalas kis elmélkedésekből építkezik, melyek között akadnak gyakorlatiasabbak és elvontabbak egyaránt. Ezt jó ötletnek tartom, mivel így tényleg mindenki, teljesen kezdők és gyakorlottabb meditálók egyaránt találhatnak benne hasznos tartalmat. Most végigolvastam, de szerintem még sokszor elő fogom venni a gyakorlás során.