Sárga ​rózsa 290 csillagozás

Pusztai regény
Jókai Mór: Sárga rózsa Jókai Mór: Sárga rózsa Jókai Mór: Sárga rózsa Jókai Mór: Sárga rózsa Jókai Mór: Sárga rózsa Jókai Mór: Sárga rózsa Jókai Mór: Sárga rózsa Jókai Mór: Sárga rózsa Jókai Mór: Sárga rózsa Jókai Mór: Sárga rózsa Jókai Mór: Sárga rózsa Jókai Mór: Sárga rózsa Jókai Mór: Sárga rózsa Jókai Mór: Sárga rózsa Jókai Mór: Sárga rózsa Jókai Mór: Sárga rózsa Jókai Mór: Sárga rózsa

A történelmi regények kivételes egyéniségei helyett az író tekintete ezúttal a hortobágyi puszta hősei felé fordul: sorsukon, tragédiájukon keresztül egy eltűnőben levő világot örökít meg. A regény alapszövete hatalmas szenvedélyektől duzzadó szerelmi tragédia. A romantikus fordulatok mellett hiteles emberi arcok, a pusztai élet mindennapjainak izgalmasan szép rajza és felejthetetlen élményt nyújtó tájleírások teszik teljessé a Sárga rózsa világát.

Eredeti megjelenés éve: 1893

A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Talentum diákkönyvtár, Diákkönyvtár

>!
Akkord, 2011
96 oldal · ISBN: 9632520476
>!
Pro-Print, Csíkszereda, 2010
110 oldal · ISBN: 9789738468603
>!
Kossuth, Budapest, 2010
ISBN: 9789630964319

14 további kiadás


Enciklopédia 4

Helyszínek népszerűség szerint

Hortobágy


Kedvencelte 13

Most olvassa 9

Várólistára tette 45

Kívánságlistára tette 13

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

>!
Kuszma P
Jókai Mór: Sárga rózsa

Jókai Mór: Sárga rózsa Pusztai regény

Ad egy: visszatér a csikós hosszú útról, és mit lát? Egy sárga rózsát. Ez csak akkor érdekes, mondhatnátok erre, ha a csikós mellesleg amatőr botanikus is. De! Az a sárga rózsa csak a csikós babájának (a korcsmároslánynak) a kertjében nyílik, most viszont egy gulyáslegény esztétikai értékét növeli – már úgy értve, hogy nála van. Hogy került oda, kérdi magában a csikós. Kezd érdekes lenni, ugye? Mert ez így két agráriumi dolgozó, meg egy vendéglátóipari alkalmazott szerelmi háromszöge.
Ad kettő: ül a csikós a csárdában, ahol a babája munkavállaló, az udvaron meg ugye ott az ominózus sárga rózsa. Szalonnát eszik a csizmaszárból előhúzott csillagos bicskával. Hopp, mondom magamban, te bicska, te még meglátogatsz ebben a kisregényben valakit! spoiler

Jókai kisregénye áll 40% belföldi turizmus brossúrából, meg 60% népszínműből. Úgy mutatja be a Hortobágyot, a napfelkeltét a Kilenclyukú híd lábánál, hogy a korabeli budapesti urbánus olvasóközönségnek a nyál összefutott a szájában – nekik a Hortobágy még olyan messzi-messzi galaxis lehetett, mint nekünk Bali. Aztán ugye itt van az alföldi ember teljes életnagyságban, a maga autentikusan szittya lelkületével – jó, hát ebben az esetben élnék némi fenntartással, meg lennék lepődve ugyanis, ha a korabeli gulyások oly szép kerek irodalmi mondatokban foglalták volna össze szerelmük mibenlétét, mint ahogy ebben a könyvben teszik. Mindegy. Meg itt van a falusi femme fatale, akibe mindenki szerelmes, aki épp ráér – bár nem kis jellemhibái vannak, melyek közül talán a legártalmasabb, hogy nem tudja megkülönböztetni a nadragulyát a mandragórától*, úgyhogy hajlamos tévedésből megmérgezni az embert. De különben biztos aranyos. Ők aztán összeakadnak hárman, és Jókai ösztökélésére előadnak nekünk egy röpke pusztai tangót. Ami nekem tetszett, még ha nem is mindig tudtam komolyan venni. Mindenesetre inkább ez legyen kötelező, mint a Kőszívű ember… már csak a hossza miatt is.

* Mondjuk ne bántsuk ezért, mert a két növényt Jókai is alaposan összekeverte.

82 hozzászólás
>!
sophie P
Jókai Mór: Sárga rózsa

Jókai Mór: Sárga rózsa Pusztai regény

Micsoda történet ez! Szerelmi háromszög a Hortobágy pusztaságán. A csikós bojtár meg a gulyás legény egyazon leány kegyeiért verseng, nevezetesen Sárga Rózsa névvel illetett korcsmáros leány keze a tét.
Szépen kimódolt bonyodalmak adódnak. Van benne mérgezés, gulyás fortély, csikós virtus, babonaság és pletykaság is, de ezeknél még szebb, ahogyan szavakba van öntve a Hortobágy mindenestül, beleértve a délibábot is.
Szépséges szép a nyelvezete. Hát ki ne mosolyodna el azon a mondaton például, hogy „Írószerszám is volt Pelikán úrral. Bugyogózsebben a srófra járó kalamáris, csizmaszárban a kalamus.” – hogy csak találomra üssem fel valahol a könyvet. Szóval jókedvében írta az egészet Jókai, az biztos.
A befejezés pedig egészen modern. Filmtudományi fordulat – talán Kuroszava nagy találmányának tartják – hogy a film végén elered valami irdatlan nagy eső, és mindent tisztára mosva engedi útjára a hősöket.

>!
Móra, Budapest, 1979
98 oldal · ISBN: 9631115569
>!
Kiss_Csillag_Mackólány P
Jókai Mór: Sárga rózsa

Jókai Mór: Sárga rózsa Pusztai regény

1. olvasás
Ez az egyébként kötelező olvasmány nekem annak idején nem volt kötelező. Annak idején Jókai nem is nagyon állt közel a szívemhez, nehezen viseltem a hosszas leírásokat, nem az én világom volt a romantika. De a korral és a vele járó tapasztalattal nyilván változik az ember, és ezzel együtt az irodalmi alkotások megítélése is.
Ennek következtében, és vélhetően azért is, mert a Sárga rózsa nem egy nagy lélegzetű mű, ez most határozottan elnyerte a tetszésemet.
Nagyon élményszerű volt az emberábrázolás, a szerelmi háromszög modernnek is méltán mondható ábrázolása.
Az, hogy hová alakult a szerelmek vége, az már sajnos szintén az élet velejárója.
Mindent összevetve, teljesen meg voltam elégedve minden részletével, sőt, határozottan tetszett.
Az is tetszett, ahogyan észrevétlenül megtudhatja a gulyást és csikóst soha nem látott olvasó is, hogy első látásra meg lehet állapítani, hogy melyik melyik.
Csak dicsérni tudom, és persze ajánlani.
Már csak azért is, mert teljesen át lehet ültetni – ha csak gondolatban is – a mai korra, a mai szerelmek alakulására.
Hiszen a szerelem örök, és akárhogy is nézzük, nem sok változás lehet a végében sem.

2. olvasás
Másodszor olvastam, csak egy kihívás kedvéért.
De örökké hálás leszek @Gulo_gulo-nak, amiért „rávett” az olvasásra.
Most már látom, hogy az első olvasásom rendkívül felületes volt.
Teljesen más szemmel láttam most a cselekményeket.
Klárira nagyon haragudtam, mert egy kétszínű liba, aki mindig arra fordul, mint ahogyan a napraforgó is, amerről éppen süt a nap.
Lacza Ferkó lett a szerelmi háromszög legkisebb „sarka”, ő csak azt tette, amit a legtöbb férfi tett volna az ő helyében, mely szerint elfogadta a kínálkozó alkalmat.
Decsi Sándort volt a kedvenc, mert igazi férfiként viselkedett.

>!
icu79 P
Jókai Mór: Sárga rózsa

Jókai Mór: Sárga rózsa Pusztai regény

Még gimis koromban az egyik osztálytársam mondta, hogy az anyukájának ez a kedvenc könyve. Ez az infó megmaradt bennem, de azóta sem éreztem késztetést, hogy elolvassam. Most is csak egy kihívás miatt vettem kézbe… De hogy miért vártam ezzel ilyen sokat, nem tudom. Kisregény, tehát még csak nem is hosszú. Nem az a lassú, elmerengős Jókai, akit sokan nem szeretnek. Persze, itt is vannak tájleíró részek, nem is akármilyenek, de kell is, hiszen a Hortobágyon játszódik. A történet is magával ragadó, a szereplők is nagyon jól megformáltak.

2 hozzászólás
>!
gybarbii
Jókai Mór: Sárga rózsa

Jókai Mór: Sárga rózsa Pusztai regény

Valamiért mindig is nehezen fogtam neki a magyar klasszikusoknak, talán mert a sulis évek alatt eléggé megszenvedtem a kötelezőket… Most mégis magamtól vettem kézbe ezt a Jókai-kötetet, anyukám elég furcsán is nézett rám :) Neki kötelező volt annak idején, és tudom, hogy nagyon nem szerette… :)
De a könyv hangulata egészen különleges volt. Zala megyei vagyok, úgyhogy sosem voltam oda az Alföldért, de Jókai úgy tudta lefesteni a Hortobágyot, hogy egyből kedvem lett volna megnézni a pusztákat, a délibábot és az erdőt a felemelt szarvakból. :)
Azt hiszem, Jókai stílusa inkább megfogott, mint maga a történet. Ez a szerelmi háromszög, Klárika, Decsi Sándor és Lacza Ferkó története annyira nem fogott meg, de tetszett a pusztai élet leírása, a humoros kérdés-feleleteket pedig igazán szerettem.

>!
Szépirodalmi, Budapest, 1978
122 oldal · puhatáblás · ISBN: 9631511278
1 hozzászólás
>!
KingucK
Jókai Mór: Sárga rózsa

Jókai Mór: Sárga rózsa Pusztai regény

Emlékeim szerint jobban kedveltem ezt a Jókai kisregényt.
A karaktere nagyon nem voltak szimpatikusak, nem tudtam átérezni a szerelmi bánatukat (biztosan most nem abban az időszakomban talált meg a téma.
A tájleírás, és a pusztai élet és emberek viszont hangulatot teremtettek, amiben jó volt elidőzni.
Nem ez a kedvenc Jókai regényem.

>!
BeliczaiMKata
Jókai Mór: Sárga rózsa

Jókai Mór: Sárga rózsa Pusztai regény

A szerelmi háromszögek a régi világban nem úgy működtek, mint a manapság íródott regényekben. Tisztelet a kivételnek.
Az ellenfelek (férfiakról van szó, hiszen akkor még a régi világrend működött) megkűzdenek egymással, majdhogynem életre-halálra, a becsületükön esett csorba miatt, nem a kiváltó személy miatt. Nehezen hiszem, hogy egy-egy kipattant botrány majd verekedés után bármelyik fél még igényt tartott volna az illető (nő)személy kezére, hiszen ha egyszer megtette, megteszi máskor is, mással is.
Igaz, hogy régi időkben játszódik, igaz, hogy az erkölcsi norma sokat változott azóta, mégis valóságosabbnak érzem ezt a befejezést, mint a mai regények szerelmi háromszögeinek bemutatását, végkifejletét.

>!
PandaSára
Jókai Mór: Sárga rózsa

Jókai Mór: Sárga rózsa Pusztai regény

Aranyos kis történet, az ókori görög sorstragédiák stílusában, csak a Hortobágyra áthelyezve, szerelmi háromszög alakjában, ami fájdalmasan magyar ízűre sikeredett. :)

Annak idején a tévében volt egy műsor, Egy szó mint száz névre hallgatott és Egri János vezette. Ha jól emlékszem, abban tűzték ki célul a régi, lassan a nyelvből kivesző szavaknak a megmentését. Nos, ez a könyv kiváló példa lenne arra, hogy mennyire nem értenénk meg Jókait, ha hirtelen idepottyanna közénk. Néhányat kiírtam magamnak:
krispin, pitle, kalangya, derendócia, kontumácia, klázi, kapicány, karafina, laptikája, összekummva, akáciuskodik.

Ami nem tetszett benne, hogy az eleje olyan volt, mint egy rossz musical, amiben ha kell, ha nem, két percenként dalra fakadnak a szereplők, csak itt ezt magyar népdalokkal tették, a legnagyobb szerelmi civódás kellős közepette.
Hatalmas szenvedélyek, egy kicsinyke történetbe összezsúfolva, de végre egy Jókai könyv, ami nem szószátyár módon, terjengősen habzik.

>!
Lynn
Jókai Mór: Sárga rózsa

Jókai Mór: Sárga rózsa Pusztai regény

Elég különös hangulatú könyv. Jókai mókázik benne, kifejezetten vicces részei is vannak, annyira, hogy egészen a végéi megvezetett – azt hittem, valami kis könnyed olvasmányban van részem. De végül nem úgy lett… Miért nincs folytatása???

Nagyon tetszett, ahogy a Hortobágy sajátosságait leírja, a ménest, a gulyát, a puszta embereinek életét, a délibábot – szinte kedvem lenne elutazni és jól körbenézni, leheveredni a földre és csak hallgatni a tücsköket, lovakat, a természet hangját. Ez is „hangos” könyv volt mint az előtte olvasott A bálnalovas, nem csak láttam magam előtt a történetet, de hallottam is.

Sajnos elég sok olyan szót használ Jókai, amik a mai nyelvből kikoptak, volt pár, amit nem is értettem – vajon eljutunk oda, hogy szótárazni kell a klasszikusainkat…?

>!
ggizi P
Jókai Mór: Sárga rózsa

Jókai Mór: Sárga rózsa Pusztai regény

Nagyon tetszett a pusztai világ leírása, még ha olyan nagyon nem is tudtunk elmerülni benne, és a nosztalgikus hangulat rögtön átjárja az olvasót, miközben Jókai ízes nyelvezetét emészti. Humoros volt, színpadias, délibábos. Igazán jólesett olvasni, bár a szerelmi háromszöget, és benne a spoiler legény lóvá tevését nem annyira.


Népszerű idézetek

>!
julietbordeaux

– Tudod, galambom, kétféle a hideglelés: forróláz meg hidegláz. A forró erősebb, a hideg tartósabb. Kétféle a szerelem is. A forró erősebb, a hideg tartósabb. Az egyik elmúlik, a másik visszajár.

21. oldal, 2. fejezet (Szépirodalmi, 1978)

Jókai Mór: Sárga rózsa Pusztai regény

>!
Francesco

A „magyar kávé” felforralt vörös bor, sárga cukorral, fahéjjal, szegfűborssal helyrehozva.

41. oldal (Szépirodalmi, 1978)

Jókai Mór: Sárga rózsa Pusztai regény

>!
dokijano 

    Sajgató uram pedig ezalatt a vasalóban elkészíté a „magyar kávét”. Ismerik azt már, akik valaha itt jártak. A magyar kávé felforralt vörös bor, sárgacukorral, fahéjjal, szegfűborssal helyrehozva. Hatalmasan ízlik az egy ilyen kora hajnali csatangolás után a pusztában.

41. oldal, 3. fejezet (Szépirodalmi, 1978)

Jókai Mór: Sárga rózsa Pusztai regény

>!
Zsuzsi_Marta P

Látod? Látod? Kedves lovam. „Vidám”. Ilyen a leány! Kívül arany, belül ezüst. Mikor igazat mond, annak is fele hazugság, mikor hazudik, annak is fele igaz. … Sohasem tanulja azt ki senki. … Te tudod, hogy milyen nagyon szerettem? … Hányszor megvéreztem az oldaladat sarkantyúval, csakhogy hamarább odavígy hozzá! … Hányszor hagytalak kikötve a kapu előtt, hóban, sárban, csikorgó időben, forró napsütésben, te kedves, jó lovam! Terád nem gondoltam, csak őtet szerettem.

105. oldal

Jókai Mór: Sárga rózsa Pusztai regény

>!
gybarbii

Még akkoriban nem szelte keresztül a Hortobágyot a vasút; még nem is volt az Alföldön semmiféle vasút.

(első mondat)

Jókai Mór: Sárga rózsa Pusztai regény

Kapcsolódó szócikkek: Hortobágy
>!
csvkata

Igazán udvarias az a magyar nyelv, hogy az ilyen alakot is, mint a szappanosné, ifjasszonynak címezi.

68. oldal (Szépirodalmi, 1978)

Jókai Mór: Sárga rózsa Pusztai regény

>!
holdpillango P

A leány arca mosolygott, a szíve meg akart szakadni.

56. oldal (Szépirodalmi, 1978)

Jókai Mór: Sárga rózsa Pusztai regény

>!
PandaSára

Lassanként megvirrad; az ég bíborszíne aranysárgába megy át: a látóhatár felett ott ragyog már a nap kengyelfutója, a hajnali csillag, a harmatos fûben szivárványos dicsfény fut együtt az emberek árnyékaival.

29. oldal (Szépirodalmi, 1978)

Jókai Mór: Sárga rózsa Pusztai regény

>!
Nandi

– Nem én változtam meg, hanem az időjárás. A bunda sem változik meg azzal, hogy kifordítják. „Mégis bunda a bunda.”

25. oldal (Szépirodalmi, 1978)

Jókai Mór: Sárga rózsa Pusztai regény

>!
Lunemorte MP

Gyönyörű szép tavaszi este volt; az esthajnal alig akart megválni az égtől, amíg aztán magára húzta éjszakai takarónak a szép patyolat ködöket, amik körültakargatták a földhatárt.
Az újhold sarlója ott köszörülte már magát a zámi halomhoz, fölötte ragyogott a szeretők csillaga: az a korán fekvő, korán kelő csillag.

89. oldal (Szépirodalmi, 1978)

Jókai Mór: Sárga rózsa Pusztai regény


Hasonló könyvek címkék alapján

E. T. A. Hoffmann: Az arany virágcserép / A homokember / Scuderi kisasszony
Komor Zoltán – Tépő Donát: A hortobágyi cápa
Béres András: Arra van egy kőhíd rakva…
Szép Ernő: A Hortobágy
Komjáthy István: Keresztül-kasul a Hortobágyon
Ecsedi István: A Hortobágy puszta és élete
Kun Lajos: Hortobágy széli parasztpuskások
Bodnár Gyula (szerk.): Debrecen, a Hortobágy
Végh Antal: Hortobágyi mesterségek
Arany Lajos: Ihlet a Rónán