Rab ​Ráby 71 csillagozás

Jókai Mór: Rab Ráby Jókai Mór: Rab Ráby Jókai Mór: Rab Ráby Jókai Mór: Rab Ráby Jókai Mór: Rab Ráby Jókai Mór: Rab Ráby Jókai Mór: Rab Ráby Jókai Mór: Rab Ráby Jókai Mór: Rab Ráby Jókai Mór: Rab Ráby Jókai Mór: Rab Ráby Jókai Mór: Rab Ráby Jókai Mór: Rab Ráby Jókai Mór: Rab Ráby Jókai Mór: Rab Ráby Jókai Mór: Rab Ráby Jókai Mór: Rab Ráby Jókai Mór: Rab Ráby Jókai Mór: Rab Ráby

„… ​az Üstökös-ben 1879-ben jelent megjelent a Rab Ráby. Jókai maga se tudta talán, hogy milyen közel volt itt ahhoz, hogy megírja hazája összes ezeréves küzdelmeit egy történetben, és századokra kiható remekművet alkosson, amit a Biblia mellett kellene tartani minden magyarnak. Ráby Mátyás udvari hivatalnok, József császárnak kedves embere, aki tele van az ő liberális eszméivel, s keresztül akar törni egy pörös ügyben az alkotmányos vármegye konzervatív formáin. Pest vármegye ellen támad fel a császár védpajzsa alatt, a császár akaratával és hatalmával a háta mögött, de az összeütközésben a rövidet húzza, és Pest megye börtönébe kerül. Roppant szerencsés leleménnyel van beállítva a liberalizmus harca a konzervativizmus ellen, mely minden időben egy volt, csak különböző alakot cserélt ezer éven át. A császár ki akarja szabadítani Rab Rábyt, de minden ereje megtörik a vármegye ellenállásán, a paragrafusaikba és megrögzött szokásaikba burkolózott vármegyei urak makacsságán. A… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 1879

Tagok ajánlása: Hány éves kortól ajánlod?

A következő kiadói sorozatokban jelent meg: A magyar próza klasszikusai Kossuth · Jókai Mór válogatott művei Kossuth · Jókai Mór összes művei Unikornis

>!
Kossuth, Budapest, 2009
414 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789630958431
>!
Kossuth, Budapest, 2007
414 oldal · ISBN: 9789630949545
>!
Unikornis, Budapest, 1996
388 oldal · keménytáblás · ISBN: 9634271359

13 további kiadás


Enciklopédia 25

Szereplők népszerűség szerint

Garabos János · Kalabusz úr · Karcsatáji Mihály · Leányfalvy János · Ráby Mátyás · Tárhalmy Mariska

Helyszínek népszerűség szerint

Magyarország · Bécs


Kedvencelte 1

Most olvassa 2

Várólistára tette 34

Kívánságlistára tette 3

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

Zsuzsi_Marta P>!
Jókai Mór: Rab Ráby

Az egyik kedvenc kötelező olvasmányom, A kőszívű ember fiai után hosszú évek teltek el, míg ismét olvasni kezdtem az írótól. Lehet, hogy fel kell nőni hozzá, hiszen a sok latin, francia szövegrésszel tarkított írás nem teszi könnyűvé a Jókai – regények befogadhatóságát.

Nem indult ez a műve sem másként; az első fejezetekben igencsak gyakran helyettesítette a magyar szavakat latinnal, tette ezzel nehezebbé olvasását, de megérte „átvergődni” ezen a szakaszon, hiszen egy igazi remekmű bontakozott ki. Kimondottan élveztem az régies, ízes magyar nyelvezetét, a humoros csattanókat, bölcsességeket, melyből nem volt hiány a Rab Ráby-ban!

A regény a XVIII. század végén, 1783-ban indul Szentendre egyik tanácstermében. Ebben az időben még nem volt Magyarországon a jogot végzett emberek között prókátor, csak fiskális. /Mindkettő ügyvéd: a prókátor a földesúr, a fiskális a nép, az egyszerő ember érdekeit képviselte./ Ráby Mátyás törte meg a „hagyományt”, vált prókátorrá, ezért is ítélték el, vált belőle rab.

A regény monumentális, 53 hosszú fejezeten át követhetjük Ráby fordulatokban bővelkedő történetét – számomra igazán élvezetessé, sőt izgalmassá a Fruzsinka kisasszonnyal történt frigyre lépése után vált, köszönhető Jókai meseszerű, sok humorral átszőtt történetmesélésének. A raboskodás helyszíne, a cellatársak: _Karcsatáji, Kalabusz, Garabos jellemzése igazán szórakoztató fejezet.

A Spitzbub, a beszélő seregély esete viszont mélyen megindító, ez a kis madár jelentette számára az igazi társat, barátot rabsága idején, ragaszkodott hozzá, szeretni merte. Elvesztette őt. Ez a büntetés fájdalmasabb volt mindennél, ám nem tántorította el további küzdelmétől, amit becsülete visszanyeréséért folytat – ez már fontosabbá vált a szabadságánál is!

Egy újabb szép regényt olvashattam Jókaitól, és tett még bátrabbá, hogy továbbiakat is megismerjek gazdag életművéből.

tündérrózsa>!
Jókai Mór: Rab Ráby

@PandaSára bogarat ültetett a fülembe, mondván, hogy ez a történet nem hiteles. Nos, én nem olvastam az eredetit, ezért összehasonlítási alapom sincs. Nem tudom, mennyi igaz belőle, mennyit tett hozzá maga az író, de nekem tetszett. Ehhez talán hozzájárul az is, hogy nagyon szeretem Jókai stílusát, írásmódját. Néha ugyan nem tudtam eldönteni, sírjak-e vagy nevessek, annyi minden történt ezzel a szerencsétlen Ráby Mátyással. Tényleg egy tragikomédia ez. Vicces is, szomorú is, dühítő is. De mégis élvezetes olvasni. Közben meg egyre azon járt az eszem, mennyire aktuális sok dolog még ma is. Hagytam magam megijeszteni, hogy nagyon nehéz a nyelvezete, amivel részben egyet is értek, de sokkal könnyebben haladtam vele, mint amire számítottam. Kevés olyan szó volt, amit nem értettem, pedig valóban tele van tűzdelve latinnal. Meg némettel, amin tényleg elég nehezen rágtam át magam. De mégiscsak a szép magyar szó volt benne a legtöbb, és Jókai bizony jól tud bánni a szavakkal. Akár így történtek Rab Rábyval a dolgok, akár nem.

2 hozzászólás
dwistvan P>!
Jókai Mór: Rab Ráby

Könyörtelen elevenséggel mutatja a régi magyar közélet visszásságait, a hatalom megfoghatatlan praktikáit, a becsületes ember üldöztetését. Jókai üzenete a becsület, a következetes bátor kiállás és a hazaszeretet. Eleinte nem néztem ki a regényből ennyi izgalmas fordulatot, de egy idő után magával ragadott a történet, Egy kis szatíra, gyönyörű régi magyar nyelvezet, és a hivatali bürokrácia bemutatására kicsit túl sok latin. Ez volt ebben is nagyon Jókai és ezért nagyon szép.

FruzsinaRacz>!
Jókai Mór: Rab Ráby

Szerintem Jókai ezt direkt csinálja,hogy a könyvei elejére betesz 50-70 oldalt, amivel kellőképpen elbizonytalanítja az olvasót. Majd, ha ezen a kedves Delikvens ezen túlolvassa magàt, rendszerint egy remek, izgalmas, érdekes és fordulatokkal teli csodaszép (…) történettel találkozik.
Most sem volt ez másképp.

Szelén>!
Jókai Mór: Rab Ráby

Nem igazán vagyunk mi jóban Jókaival, de annyian szeretik, hogy mindig újra és újra adok neki egy esélyt és olvasok tőle. Néha rátalálok egy-egy jobban tetsző művével, de sajnos, ez legutóbbi, a Rab Ráby nagyon nem tartozik ezek közé.
Olvastam az eredeti művet, abban azt írták, hogy Jókai nem olvasta, ennek ellenére folyton úgy utal a könyvre az író, mintha nem csak olvasta volna, hanem neki meg is lett volna. Nem tudom most erről mit gondoljak, írói fogás, amivel hitelesíteni kívánta a regényét, amikor azt írja, ez és ez az eset, Ráby könyvének a 140. oldalán szerepel, vagy az az igazság, hogy aki a Ráby Mátyás önéletírása című könyvnek az előszavát írta irodalomtörténész rosszul tudta, és mégsem csak hallomásból ismerte Ráby történetét Jókai?
De ha olvasta is ezt a kifejezetten ritkaságszám menő történetet, akkor miért írta meg ilyen tragikus-komikusra, néha kimondottan bohózatba illő jelenetekkel tarkítva.
Sok minden megváltoztatott az eredeti történethez képest, például beleszőtt egy-két szerelmi szálat, ezt megértem, hiszen írói szabadság is létezik, meg hát romantikus író volt.
Bár szerintem Ráby Mátyás személyétől olyan messze állt a romantika, mint a szolga az uralkodótól.

Ezenkívül az is bajom volt a könyvvel, hogy iszonyúan tele van zsúfolva latin kifejezésekkel, ami lehet, hogy szintén írói eszköz, bár gőzöm sincs, ki érti ezt, egy ókori rómain kívül.
Ezért haragszom, mert egy idegenszavak szótárával a kezemben olvastam, és így sem értettem a felét sem, mert rengeteg szó, még abban sem volt benne.
Íme egy mondat ízelítőül:
„Hanem az asszesszor úr elcseppenté a névaláíráskor a toll nedvét, s erre szolgabíró úr azt mondá nevetve: „Ott az ötödik sertés!”, melyre az illető rubrum négyről ötre ex offo kiigazíttatott. Hitelesíti azt a szolgabíró úr „coram me mint legale testimonium” előtt.”

De van benne egy levél, amiben a német is keveredik a latinnal, na azt végképp nem értettem:
„Mercur szárnyas lábain egy extremement agreable messaget adressálok Ihro Hochwohlgeborenhez. Mars isten úgy capricirozta magát, hogy a Cacust attakirozó Heracles herosi facinussait eggyel még cumulálja. A detestable latro, a Gyöngyöm Miska, miután az örkényi pusztán cernirozó phalanxunk közül par force échappirozott, a Duna felé deployirozva, a ráckevei szigetbe bride abattu átsaltomortalirozott, protegálva Neptun és a tolvajok istene, Hermes által. Azalatt minekünk, Bellona fiainak, ott kellett rostokolnunk a parton, – wie die Ochsen am Berge, míg kompot hoztak, s utána traversirozhattunk.”

Egy szó, mint száz, nem értem Jókait. Miért írta meg ezt a könyvet? Szerinte Ráby Mátyás egy szánalmas, önfejű ember volt, aki megérdemelte sorsát? Vagy be akarta mutatni, hogy a világ nem változott, és Jókai korában is ugyanolyan korruptak az emberek, mint Ráby idejében? Sajnos még ma is ilyenek, a kis ember ugyanúgy el van taposva, és el is lesz 1000 év múlva is, van ami állandó.
Meggyőződésem, hogy Jókai tudott ennél jobbat is írni.

eeszter>!
Jókai Mór: Rab Ráby

Szeretem Jókai írásait, de ez a történet kevésbé kötött le, mint a korábban olvasottak. Tudom, hogy ennek az az oka, hogy távol áll tőlem a politika és a jog témaköre, sokkal jobban szeretem a romantikus vonalat az író regényeiben, s ebben a könyvben abból (számomra) nagyon kevés volt. Persze ez is egyéni hozzáállás kérdése, mert el tudom képzelni, hogy valakinek még ez a kicsi is több volt, mint sok :D

Istvan_Döbrentei>!
Jókai Mór: Rab Ráby

Érdekes és meglepő volt számomra. Különösen, hogy én Szentendrén nőttem fel, ezért egy kicsit jobban is a sajátomnak éreztem. Nem nagyon tudom eldönteni, hogy mi belőle a valóság és mi a kitalált történet de élveztem minden egyes sorát. Elolvasnám még egyszer simán. Kincsvadászat, ármány, politika, bürokrácia über magas fokon, az igazság keresése, menekülés, hajtóvdászat, szerelem, huszárok, izgalom, férfinek öltözött nő… viginti solidos, kalamáris :-) és még egy rakás latin,német,francia szóhasználat tette egy kissé nehézkessé de egyben szórakoztatóvá is. Ez a regény volt az, ami miatt elkezdtem Ásvai Jókay Móric műveit tovább olvasni, mert kíváncsi lettem rá, hogy eddig mit hagytam ki…. Lehet, hogy most is aktuális lehetne azért tetszett annyira?

kr_gyorgyi>!
Jókai Mór: Rab Ráby

A rádiójáték-változatot hallgattam meg nemrég és hát… nagyon sajnáltam szegény Rábyt. :-(
A történet mondanivalója pedig ma is aktuális…

SignorFormica>!
Jókai Mór: Rab Ráby

A Jókai életmű messze legjobb darabja! Sajnos a köztudatban teljesen elnyomják a szokásos művei. Ebben a regényében mind lélekábrázolásban, mind társadalomrajban jut el a legmesszebbre a nagy mesélőnk, és egyben ezzel a legtávolabbra a romantikus önmagától. Ráby Mátyás története a 19. századi progresszió története lenne, de illúzióvesztésével a regény méltán emelkedik az európai realizmus legjobb hagyományainak szintjére.

fulbea>!
Jókai Mór: Rab Ráby

Jókai Mór : Rab Ráby című regénye nagy váltás volt az előző Owens könyv után. Aki az első 50 oldal után még kitart, és folytatja a regényt, az nem fog csalódni. Élvezetes mondatszerkesztések, gördülékeny hasonlatok, ironikus poénok tömkelegét csempészi Jókai ebbe a humoros, tragikomédiába. Borzalmas párhuzamot véltem fölfedezni néhol az akkori politikai fogások, és a mai cinkosságok között. Bár más volt az indíttatás a sumák eljárásokban, hiszen az akkori magyar politikai elit az osztrákokkal és az arisztokráciával szemben vitte végbe leleményes lépéseit, azért bizonyos huncut szemlélet ma is tükröződik a magyar politikában, ….https://beusblog.blogspot.com/2020/06/konyvekamiket-maj…


Népszerű idézetek

Sli P>!

– Most lesz még csak, ami lesz!

247. oldal, Huszonötödik fejezet (Akadémiai, 1965)

2 hozzászólás
Sli P>!

– Isten áldja meg! – rebegék egymásnak. És az igen jó szó. Mert megáld az Isten minden embert; de arról az Isten sem tehet, ha sok ember van, aki magamagát nem akarja megáldani.

83. oldal, Kilencedik fejezet (Akadémiai, 1965)

Kapcsolódó szócikkek: áldás · Ráby Mátyás · Tárhalmy Mariska
Sli P>!

– De hát édes öcsém, a szegény népnek mindig tele van panasszal a szája; Isten aki segíthet rajta; jön jégeső, jön sáska, jön fagy, jön árvíz: hát ki tehet az Isten csapása ellen? Köd megüti a szőlőt virágzáskor, mind lehull. Ki tehet róla? Hát az elöljáróság is csak ilyen elementáris csapás rajta. Ki segíthet azon? Hörcsököt, seregélyt ki tud a vetésből kipusztítani? Ráolvasással talán? Az ember is csak olyan hörcsök. Pusztítsd el a mostani elöljáróit, tégy helyükbe újakat, akkor azok fognak lopni. Amíg okos paraszt meg ostoba paraszt van a világon, addig az egyik a másikat mindig meg fogja lopni.

66. oldal, Nyolcadik fejezet (Akadémiai, 1965)

Kapcsolódó szócikkek: Leányfalvy János
Frank_Spielmann I>!

– Evett valaki ebből a sonkából!
– Melyik sonkából?
– Amelyik itt a kezemben van.
– Dehogy evett!
– Hát ebből a borból nem ivott valaki?
– Melyik borból?
– Aki itt az üvegben van.
– Dehogy ivott.
– Hát hogy hiányzik mégis annyi belőle?
– Hát bizonyosan abbul a sonkábul evett valaki, amelyik már nincs urambátyám kezében, meg abbul a borbul ivott, amelyik már nincs a palackban.

Negyedik fejezet

1 hozzászólás
Sli P>!

Amint a börtönben magára maradt Karcsatáji, legelébb is kinyitotta az ablakokat, hogy a nagy dohányfüst kimenjen, azután megint pipára gyújtott. Mert az a füst, amit az ember maga csinál, nem kellemetlen; csak a másé az.

311. oldal, Harminckettedik fejezet (Akadémiai, 1965)

Kapcsolódó szócikkek: dohányzás · füst · Karcsatáji Mihály
Frank_Spielmann I>!

A hosszú juristitiumok arra valók voltak, hogy bíró és peres fél hadd menjen haza szántatni, arattatni, szüreteltetni, disznót öletni. Azalatt a pöröket jégre tették, hogy el ne romoljanak.

Első fejezet és mintegy elöljáró beszéd

eeszter>!

És ez szimbolikus divat volt: ez jelezé hazánknak a török járom alul való felszabadulását; miután a török hódoltság alatt tiltva volt a zöldet, a próféta szent színét, lábszárra húzott öltözetnél profanálni.

Tizedik fejezet, Szépirodalmi K., 1961. 80-81. oldal

Kapcsolódó szócikkek: zöld
Frank_Spielmann I>!

Maga Pest a hatvani kapuig és a váci kapuig terjed [a 18. században]. A Magyar utca helyén látszik a védő kőfal romladéka, ahhoz vannak ragasztva az alacsony vályogházak. Az ótörök temetőt, amelynek helyén most a nemzeti színház áll, akkoriban ajándékozták el Grassalkovich hercegnek házhelyül, kissé odább kapta Beleznay a mostani munkásgyűlések és népénekesek csarnokának, később az iparmúzeumnak telkét; azontúl káposztáskertek voltak. A másik oldal, a mostani Deák Ferenc utca végében, a Duna-parton állt a tömör rondella, a szélső bástyakörönd, melyben a civilizáció első jeléül egy színésztársaság ütötte föl tanyáját (természetesen német). Hiszen még akkor a város statútumai szerint tiltva volt magyart választani meg városbírónak. Egy magyar szabó s egy magyar csizmadia vitte csak odáig, hogy háziúr lehessen Pest városában.

A Lipótvárosnak még akkor híre sem volt; a mostani börze helyén úgy vadásztak akkor a vadkacsákra, mint ma a hírlapi kacsákra, s a Deák Ferenc utca hosszában vonult végig egy iszapos árok, sárral tapasztott sövénykerítéssel. A Józsefvárosnak akkor kezdték a területét házhelyekre és utcákra felosztani, de a Terézvárosnak már volt valami kezdetleges nyoma, egy csoport egymáshoz tömődött ház, melynek szűk sikátorát úgy hítták, hogy Zsidó utca. Ebben az utcában, de csak ebben, volt szabad a városi tanács rendelete szerint a zsidóknak minden héten egy napon kirakni azokat a holmikat, amik náluk zálogban ott maradtak, de benn a városban nem volt szabad kereskedniük, sem a portékáikat a házakhoz hordaniok, s a Zsidó utcán kívül kötelezve voltak ismertetőjelül veres köpenyeget hordani, s nehogy a szerezsánokkal összetévesztessenek, a veres köpeny közepére arasznyi sárga foltnak kellett felvarrva lenni, aki e nélkül kapatott, fizetett négy dénár bírságot.

Első fejezet és mintegy elöljáró beszéd

4 hozzászólás
Frank_Spielmann I>!

Most is hogy viseli magát az asztalnál! A szolgabíróval kenyérgalacsin-bombázást folytat, ami nem illik erkölcsös leányhoz

Második fejezet

Frank_Spielmann I>!

– Ipsissime. Tudok mindent. Az éjjel lefekvés előtt, mikor a szobámba mentem, hallottam valami vociferátiót a domicella szobájának az ajtaján keresztül, megálltam auscultálni, s constatáltam, hogy a prefektus erősen remonstrál bizonyos pronunciált tenor ellen, amivel Fruzsinka kisasszony uramöcsémmel correspondeál, amire a domicella eminenter replicázott azzal, hogy kettőjök között declaratiók történtek, s a dolog egészen serio.

Harmadik fejezet

1 hozzászólás

Említett könyvek


Ezt a könyvet itt említik


Hasonló könyvek címkék alapján

Örsi Ferenc: A Tenkes kapitánya
Gimesi Dóra – Jeli Viktória – Tasnádi István: A körző titka
Fekete István: Tüskevár
Bálint Ágnes: Szeleburdi család
Csukás István: Keménykalap és krumpliorr
Gárdonyi Géza: Egri csillagok (rovásírás)
Mark Twain: Királyfi és koldusfiú
Mark Twain: Koldus és királyfi
Luca Cognolato – Silvia Del Francia: A láthatatlan hős / Franco Perlasca visszaemlékezésével
Barabás Tibor: Rákóczi hadnagya