Politikai ​divatok 21 csillagozás

(1862-63)
Jókai Mór: Politikai divatok Jókai Mór: Politikai divatok Jókai Mór: Politikai divatok Jókai Mór: Politikai divatok Jókai Mór: Politikai divatok Jókai Mór: Politikai divatok Jókai Mór: Politikai divatok Jókai Mór: Politikai divatok Jókai Mór: Politikai divatok Jókai Mór: Politikai divatok Jókai Mór: Politikai divatok Jókai Mór: Politikai divatok Jókai Mór: Politikai divatok

Jókai Mór írja regényének keletkezéséről:
„Ezt a regényt akkor kezdtem el megírni, amikor az új alkotmányos korszak (1861-ben) azt a csalóka reményt költötte fel, hogy az elmúlt szabadság újra életre kel hazánkban. Fölszabadult a politikai szószék és a sajtó.
Régi óhajtásom volt olyan nagyobb regényt írni, mely a szabadságharcot tünteti vissza. Még ekkor élénken emlékeztem a 48/49-iki világra: minden nagy és apró, tragikus és komikus alakja a dicsőséggel és rémekkel teljes korszaknak ott élt, ott kísértett a lelkemben; és én elég naiv voltam azt hinni, hogy ezt mind föl lehet már támasztani a hamuból, a ködből.
Mire aztán elkészültem a regénnyel, akkorra vége lett az alkotmányos korszaknak. Jött az átokterhelt Schmerling-éra. Százszorta rosszabb a Bach-korszaknál…"

Eredeti megjelenés éve: 1864

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Jókai Mór összes művei Unikornis

>!
Unikornis, Budapest, 1995
458 oldal · ISBN: 9634270255
>!
Madách / Szépirodalmi, Budapest, Pozsony, 1979
470 oldal · keménytáblás
>!
Szépirodalmi, Budapest, 1979
470 oldal · keménytáblás · ISBN: 9631505243

9 további kiadás


Enciklopédia 18

Szereplők népszerűség szerint

Lávay Béla · szerető

Helyszínek népszerűség szerint

Komárom


Kedvencelte 1

Most olvassa 2

Várólistára tette 18

Kívánságlistára tette 4


Kiemelt értékelések

kaporszakall>!
Jókai Mór: Politikai divatok

A hatvanas években Jókai megtalálja az igazi hangját, és megkezdődik a 'nagy' művek három évtizedes sikersorozata.

Nekem a nyitányt a – szívemnek oly kedves – Az új földesúr képviseli, 1862-ből. Ám nem sokkal ez után jelent meg – jóval hányatottabb körülmények között, melyekről az Utóhangban maga a szerző is beszámol – a Politikai divatok, Komárom regénye.

Jókai ebben a számos önéletrajzi elemet is felvonultató munkájában emléket állít városának, számtalan történelmi eseményről is pontosan megemlékezve. A regény egyik fejezete (A „muszáj”) egyike az egész életmű legszebb epizódjainak, és maga az egész történet is – megírásának viszontagságai ellenére – jól megkomponált, és elgondolkoztató. A két központi nőalak közül Szerafin figurája, ellentmondásossága miatt, még Juditnál is sokkal izgalmasabb, és szerencsére a gonoszok sem zsigeri okokból, hanem derék, becsületes indokkal (spoiler) gonoszak.

Nem tudom, befér-e a legjobb tíz Jókai-mű közé, de kacérkodom a gondolattal, hogy a top ten helyett végül top dozent fogok felsorolni. Ott ennek is biztosan helye lesz.

DTimi>!
Jókai Mór: Politikai divatok

Könnyen olvasható, akár kissé humoros hangvételűnek is mondható regény, súlyos, komor időszakról. A legjobb Jókai regényeiben, hogy szinte mindig a megfelelő helyre kerül minden. A jó is, de a rossz is. Történetei nem hitelesek, nem történelmi dokumentumregények, de a korszakról jó képet tud festeni. S nekem ez tökéletesen megfelel. :)

>!
Szépirodalmi, Budapest, 1979
470 oldal · keménytáblás · ISBN: 9631505243
KBCsilla P>!
Jókai Mór: Politikai divatok

Ha lehet, ettől a Jókai könyvtől még jobban féltem, mint az előzőektől.
Évekig gondolkodtam rajta, míg aztán nem tudtam letenni.
Féltem a számomra nem kedvelt politikától, de Jókai önmagához híven ezt is mesébe fonta, fel sem tűnt, hogy olyasmit olvasok, ami annyira nem érdekel, olyan finom volt a szövési technika.
Kedvencem a három lábú asztalka volt, és az anyós, aki végül csak rájött, hogy a menye valóban egy utolérhetetlen asszony.
A szerelmi szálak varázslatosak voltak, beleszerettem Jókaiba.
spoiler

gesztenye11>!
Jókai Mór: Politikai divatok

Annak idején antikváriumi vásárlásnál kaptam ajándékba, de félretettem. Azt hittem, valami parlamenti karcok, novellák vagy ilyesmi a tartalma. Most, hogy elővettem a XIX. századi kihíváshoz, rájöttem, hogy nagyot tévedtem. Ez egy igazi romantikus Jókai-regény, ami részben a 48-49-es szabadságharc előtt, részben alatta, részben pedig utána játszódik. Főhősei kitalált figurák, de Jókai nem lenne a legnagyobb magyar mesemondó, ha nem ismernénk rá egyes szereplőkre spoiler
Tehát ez egy mese, nem dokumentumregény, de annak igazi. Néhol tragikus, néhol komikus, esetenként pedig tragikomikus, részben a cselekmények, részben a szereplők jelleme és viselkedése miatt. Anélkül, hogy spoilereznék, szó van benne gyerekkori szerelemről, barátságról, rokoni és szomszédi viszonyokról, gazdagságról, szegénységről – és a vagyon utáni vágyakozásról. Mindenről, ami kell egy jó kis romantikus regényhez. És mindehhez a hátteret a szabadságharc és az azt követő időszak szolgáltatja, és az idézetek közt arra is rájövünk, mit is ért Jókai politikai divaton, ami (vagy inkább aminek a változása) jellemző erre a korszakra. A cselekmény időnként csapong egy kicsit, de a szerző az Utóhangban elmagyarázza, miért is találja néhol az olvasó kicsit furcsának a meseszövést. Ahhoz képest, hogy igazi Jókai-regény, nagyon kevés olvasása és csillagozása van a molyon, amin most egyet javítok, és ajánlom minden molytársamnak, aki szereti a történelmi „meséket”.

1 hozzászólás
molke P>!
Jókai Mór: Politikai divatok

Remek, Jókaitól várt történet volt ez és elvárt színvonalon megírva. Úgy tud mesélni, mint senki más. Most is szinte elhittem, hogy igaz, amit elmond. Persze sok ismerős van benne: a szabadságharc, Pusztafit Petőfinek vélhetjük. És már megint egy komáromi regény. Mindig éri valami ezt a várost: hol árvíz, hol földrengés, most éppen leégett…
Egy igaz ember, Lávay Béla; egy köpönyegforgató, Bárzsing úr; a gonosz Fertőy; a két nő. Judit és Szerafin: remek alakok!

Bee_bookworm>!
Jókai Mór: Politikai divatok

Sajnálom, hogy nem volt időm olvasni, ezért 4 napos kihagyással vettem újra a kezembe.
A cím miatt azt hittem, hogy unalmas lesz, de szerencsére egyáltalán nem volt az. Nagyon kellemeset csalódtam, izgalmas volt és most már értem, miért ez a címe. Ez a könyv tényleg a politikai divatokról szól.
A Jókais olvasmánylistámról ez az egyik legjobb regénye :))

Epilógus>!
Jókai Mór: Politikai divatok

A Moly nyilvántartása szerint eddig meglepően kevesen olvasták ezt a könyvet.
Ha valakit csupán a cím rettent vissza, alaptalan a félelme. A regény Ízig-vérig jókais, benne a megszokott romantikus, csavaros, az íróra jellemző meseszövést találjuk, ahol politikával csak a háttérhez feltétlenül szükségesen, a költött (valós) alakok jellemében és tetteiben találkozunk.
Kialakulóban lévő Jókai-függésemhez ez a könyv igencsak hozzájárul.

>!
Akadémiai, Budapest, 1963
488 oldal · keménytáblás
monseigneur>!
Jókai Mór: Politikai divatok

Gördülékeny stílusú, izgalmas regény, gyorsan tudtam vele haladni. Jókai alkalmazott néhány ügyes fordulatot, merész történést, amik képesek fenntartani az érdeklődést. Na persze az is tény, hogy csaknem az összes regényében ugyanolyan karaktereket mozgat, szituációi és indítékai sem fognak túl nagy meglepetést okozni, a méltán népszerű Jókai-bélyeg mindenütt ott van. Az író viszont ez esetben áldozatot hozott, és hőn szeretett szabadságharcát csak felszínesen írja le, a fő hangsúly inkább a szereplők harcok előtti és utáni sorsán van. Mielőtt olvastam volna, nem értettem a címet.Hogyan lehetséges a Politika és a Divat egymástól oly távol eső fogalmait történelmi regényben összekötni? Jókai Mór volt az aki meggyőzött, hogy ez nem csak lehetséges, de gyakran indokolt is.

miss_eszti>!
Jókai Mór: Politikai divatok

Ahogy sok más regényre, erre is tökéletesen illik a méltatlanul elfeledett jelző. Hogy mi okozza a kihagyását a kánonból? Nem tudom. Hogy miért nem népszerűbb az olvasóknál? Talán a címe riasztja el őket, vagy a történet kuszasága.
Mert bár átlagosan kezdődik, ez mégis egy elég furcsa, vagy inkább különös regénnyé kerekedett ki.
Pedig meg volt benne minden, ami más, máig sikeres Jókai regényekben: nemeslelkű főhősök, akiknek sok kalandot és szenvedést kell kiállni, és a gonoszak, akik tönkre akarják főhőseinket tenni (általános mozgatórugó: a pénz). Van vicces figura is, hogy oldjuk a feszültséget, de közben Jókai is úgy ír, mint aki éppen ebben a percben meséli el a történetet, és eszébe jutnak mindenféle humoros dolgok.
Amikor olvasni kezdtem, a Kőszívűhöz hasonlítgattam, talán csak a kor miatt.
De azt kell mondjam, van valami a Politikai divatokban, ami mássá teszi.
Túl lendült egész egyszerűen a forradalmon, szabadságharcon, és inkább egy olyan témába kezdett bele, amire nem is számítottam: a bujdosó magyarok életébe. De igazából tényleg arról szólt, mint amit a cím ígér: politikai divatokról. Az események is néha furcsán hatottak, nem is igazán tudom megmagyarázni, miért. Néhány fordulat szinte meseszerű volt. spoiler

Érdekes volt úgy olvasni, hogy Jókai bizonyos életrajzi adatai nyomokban megtalálhatóak voltak a regényben (Pusztafi, kérem szépen). Persze nem kell bedőlni Móric bácsinak, általában nem minden úgy volt, ahogy állítja, és a Politikai divatok egy regény, a fantázia szüleménye. El tudom képzelni Jókait, amint Pusztafi kalandjairól írt a szabadságharcban, és elmerengett rajta, vajon nem így volt -e valójában is. spoiler

Az utóhangot olvasva már világos a regény furcsasága, a kor, amelyben íródott, nem kedvezett a témának. Én hiszek Jókainak, és szívesen elolvasnám a kivágott, talán nem is létező részeket, amik kiegészítenék ezt az összefoltozott regényt.

Gabriella_Balkó >!
Jókai Mór: Politikai divatok

Az elején kicsit elvesztem a 2 ház leírásában, de rövid időn belül minden megtalálta a maga helyét. A város leírásában rögtön ráismertem Komáromra, pedig nem volt említve, talán csak a történet fele táján, így név szerint. Pusztafiról is tudni lehetett, hogy Petőfi, Juditban meg valószínűleg részben Laborfalvi Rózát jelenítette meg az író. Ármány és szerelem, félreértés és megbocsájtás, spekuláció és megbűnhődés, ezekről szól a regény. Mindez a 48-as történtek fényében. A regényt tagoltságának (rövid fejezetek) köszönhetően lehetett könnyen olvasni. Egy kicsit zavart Lávay Béla magasztossága (egyetlen sötét folt nélküli ember, kb. mint Adorján Manasszé az Egy az Istenből).

>!
Akadémiai, Budapest, 1963
488 oldal · keménytáblás

Népszerű idézetek

tündérróka>!

[…] kegyed még mindig az élet költészetében él, s elfeledi, hogy annak prózája is van […]

tündérróka>!

A világ rossz nyelve megelőzi az emberek rossz gondolatját.

Gabriella_Balkó >!

Az asszony szép asszony, s ha nem tetszett feleségnek, szeretőnek annál jobb lehet.

422. oldal, A két öreg (Akadémiai, 1963)

Kapcsolódó szócikkek: asszony · feleség · szépség · szerető
Szelén>!

Egy arab példabeszéd azt mondja: „Ha meg akarod ismerni magadat, vessz össze a szomszédaiddal, majd azok aztán elmondják, hogy milyen ember vagy.”

11. oldal

Nemo00>!

Gyűlölni a magyart csak a magyar tudja igazán.

Utóhang

Kapcsolódó szócikkek: magyarok, magyarság
Gabriella_Balkó >!

Óh, kedves Béla, higgye el, hogy ha már nővé kell lenni, akkor nagyon előnyös alak egy olyan férj, akit meg lehet vetni.

23. oldal, Mendemonda (Akadémiai, 1963)

Kapcsolódó szócikkek: férj · megvetés · nők
Gabriella_Balkó >!

– Tud kend evezni?
– Komáromi ember, aztán ne tudna evezni!

202. oldal, A "muszáj" (Akadémiai, 1963)

Kapcsolódó szócikkek: Komárom
Szelén>!

Valahányszor elment hazulról, mindig meg szokta mondani nejének, hova megy, mikorra jön haza. Nem tudom, ki adta a nőknek ezt a jogot; annyi bizonyos, hogy gyakorlatában vannak.

359. oldal, Politikai divatok

DTimi>!

A hadtudomány akadémikus tudósai előtt legfontosabb probléma az, hogy két különböző ponton működő barátságos hadvezér hogyan közölhesse terveit egy nem barátságos harmadik számára készítendő meglepetések felől.
Az emberi furfang sokat kitalált e nemben, anélkül hogy módszereit kimerítette volna.
Tamerlán izeneteit Ázsia egyik végéről a másikra az izenetvivő simára borotvált fejére íratta fel; a hosszú útban kinőtt a leborotvált haj, s eltakarta az írást; mikor helybe ért a követ, ismét lenyírták a fejét, s elolvasták róla az izenetet. Tepelenti Ali Janinából főtt tojásokra vegytani tintával írt tudósításokat szövetségeseinek; kívül nem látszott meg a tojáson semmi, de a kemény héj feltörésével a belső hártyán állt az egész írás. Az is históriai dolog, hogy S. orosz tábornok Szilisztria ostroma alatt még a kopogó szellemek akkor nagyon divatozó expedienséhez is folyamodott hadműködési titkos értesülések végett.
Ily tudósításokat elvinni, pontosan kézhez juttatni annál becsesebb szolgálat, mennél nagyobbak az akadályok, bonyolultabb a helyzet, égetőbb a veszély, amiken az illetőnek keresztül kell magát színlelni; kivált mikor az ellenfél is ügyes és éber.
A kísérletnek legaggasztóbb esélye az, hogy hátha az izenet éppen az ellenfél kezébe esik! Azért gondoskodni szoktak, hogy még azon esetre is, ha felfedeznék az izenetet, ne tudjanak rajta eligazodni.
Legegyszerűbb ugyan a szóbeli izenet, mert az a hírnök nyelvébe van elrejtve. De hátha ez a nyelv áruló akar lenni! Vannak olyan nagy dolgok, amiket egy ember becsületére bízni nem szabad.
Tehát titkosírást használnak hozzá.

141. oldal, Mire jó egy sánta ember (Szépirodalmi, 1979)

gesztenye11>!

– Kötelez. Ma kalapot emelsz valaki előtt, holnap megszólít, s szóba állsz vele, másnap meglátogat s elfogadod, harmadnap igen kedves embernek fogod találni, s egyszer csak barátja vagy.
„Első nap találkozol vele, második nap kezet adsz neki, harmadik nap meglátogat, és negyedik nap barátod lett.”
Amit ez az asszony mondott, olyan kimerítő kritikája az egész politikai divatunknak. Lágy emberek vagyunk. Nagyon jó emberek vagyunk. Szeretjük a verekedést, de a gyűlölködést a tusa után nem folytatjuk.

358. oldal - Politikai divatok


Említett könyvek


Ezt a könyvet itt említik


Hasonló könyvek címkék alapján

Gárdonyi Géza: Egri csillagok
Krúdy Gyula: Rózsa Sándor
Kertész Erzsébet: Vilma doktorasszony
Szabó Magda: A Danaida
Dallos Sándor: A nap szerelmese
Kodolányi János: Julianus barát
Charlotte Brontë: Shirley
Kodolányi János: Az égő csipkebokor
Lev Tolsztoj: Háború és béke
Passuth László: Édenkert az óceánban