Nincsen ​ördög / Eget vívó asszonyszív 5 csillagozás

A „Nincsen ördög” című regény Jókai időskori alkotása (1891-ben jelent meg) igazi romantikus mű. Hőse, Dumány Kornél felvilágosult, humánus, nagy tudású orvos, nemes jellemű férfi, aki különféle ármánykodások, de mégis rendkívüli szerencse következtében végül az amerikai ezüstkirállyá válik, és a családi boldogságot is megtalálja. A korábbi nagyregényekhez hasonlóan ötletes, izgalmas, lebilincselő történet.

Az „Egetvívó asszonyszív”, Jókai egyik utolsó írása több mint tíz évvel későbbi (1902). Itt maga az élet írja a romantikus fordulatokat, hiszen a regény megtörtént eseményeket dolgoz fel: egy végeláthatatlan, szomorú pereskedés anyagát. A regény tele van lábjegyzettel, amelyben az író közli a dokumentumokat, a perirat részleteit. Kicsit el is veszik benne az olvasó. A jellemek itt is jól kidolgozottak, ez a mű mégis egy cseppet elmarad a megszokott Jókai-színvonaltól a nehézkesebb történetmesélés okán.

Az utoszó mindenféle hiányosságait rója föl ennek a két kisregénynek. Az egyiknek, hogy nem írja jobban le a francia-porosz háborút a másiknak, hogy a Rákóczi szabadságharcot, holott mindkettőnek emberi sorsok körül forog a témája és az csak szinte véletlen, hogy pont ezek a harcok zajlottak a háttérben. A Nincsen ördög egy őrült vonatszerencsétlenség után egy nemes ifjú kalandos élettörténetén vezet végi. Dumány Kornélból előbb bécsi orvos lesz majd földbirtokos Magyarországon, ahol friss ismerősei válogatott módokon akarják kihasználni, majd belecsalják egy csúnya házasságba, de ő nevet a végén. Az Eget vívó asszony szív pedig megtörtént eseményeken alapul, ahol debreceni görögtől kezdve a többszöri hitbéli áttéréseken keresztül a törvényes bigámiáig van minden. Romantikus szerelmi történetnek indul, de nagyon hamar jön a csavar. Tanultam egy mondást is „ a férj borjúkötélen van”, ami azt jelenti, hogy amíg a felesége terhes ő mehet mindenfelé szinte szabadon, udvarolni. „Mit használna vele, ha otthon ülne a feleségénél, s hallgatná annak az Isten áldásával együtt járó panaszait?”. Aztán érdekes mellék szereplője a történetnek Mányoki Ádám a festő, azóta megnéztem ifjúkori önarcképét és el is hiszem róla, hogy ilyen szituba keveredett.
Hosszú idő után első találkozásom volt ez Jókaival és ha ezek tényleg a gyengébbek közül való írások, akkor többszörösen is van okom elővenni más regényeit is.
A kötetet Bozóky Mária illusztrálta, de elég szellősen. Az 500 oldalnyi történetre kb hat kép jutott, elég elnagyoltak, vázlatosak kicsit megúszósnak tűnnek.