Hogyan lesz Dumány Kornélból Mr. Du Many, másképpen Silver-King, azaz amerikai ezüstkirály? A magyarországi képviselő-választásokon csúffá tett, szégyenletes házassági komédiába kevert nemes jellemű férfi – aki még egy mesés értékű örökség átvételének is ellenáll – kalandos életét meséli el Jókai.
Nincsen ördög 49 csillagozás
Eredeti megjelenés éve: 1891
A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Jókai Mór válogatott művei Kossuth · Jókai Mór összes művei Unikornis · Olcsó Könyvtár Szépirodalmi · Jókai összes művei Akadémiai
Enciklopédia 5
Kedvencelte 4
Most olvassa 1
Várólistára tette 25
Kívánságlistára tette 10
Kiemelt értékelések
Igazi jókais romantikus mese. Fordulatos, olvasmányos, helyenként humoros, van benne politika, háború, szerencse, pénzügyi és családi machinációk, a szükséges ármány és szerelem, a végén szép happy end-del. Ilyenkor mindig örülök, hogy idős koromra végre megbarátkoztam Jókaival. :)
Egy dolog nem tetszett abban a kiadásban, amit olvastam (Kossuth, 2010). Nem csillagozva, lábjegyzetben adták meg az idegen vagy ma már nem használt értelmű szavak magyarázatát, hanem a szövegen belül, kapcsos zárójel [] között. A lábjegyzetre akkor nézek rá, amikor akarok, így viszont be volt építve a magyarázat a szövegtestbe. Bár biztosan van, aki szerint ez kényelmesebb, engem valamiért zavart.
Nahát, Jókainak sikerült most is meglepnie. Micsoda történet, micsoda életút kerekedett ki egy vonatbalesetből! Ráadásul én eleinte azt hittem, hogy a kis Jemmy megmentője lesz a főszereplő, miközben az író már szépen előkészítette Kornélnak a terepet.
A rövidsége ellenére ez egy igen tartalmas és lendületes olvasmány volt, az általam megismert Jókai regények közül a legkönnyebb nyelvezettel. Volt benne romantika, kaland és intrika, némi humorral fűszerezve. A vége az egyedüli, ami számomra kicsit összecsapottra sikeredett, de megbocsátom ezt a kis ballépést, hátha cserébe engem is megtalál inzultálni a szerencse. :)
Jókai időskori alkotása (1891-ben jelent meg) igazi romantikus mű. Hőse, Dumány Kornél felvilágosult, humánus, nagy tudású orvos, nemes jellemű férfi, aki különféle ármánykodások, de mégis rendkívüli szerencse következtében végül az amerikai ezüstkirállyá válik, és a családi boldogságot is megtalálja. A korábbi nagyregényekhez hasonlóan ötletes, izgalmas, lebilincselő történet.
Nem elfogultságból kapott 5 csillagot!
A regény az első pár oldalától kezdve megfogott és nem eresztett a végkifejletig. Jókai egy kincs – de felnőtt fejjel kell olvasni, mert ahogy a jó bor csak idővel fedi fel nekünk titkait.
Többször olvastam már, hogy Jókai avitt, nehézkes olvasni, nem érthető a nyelvezete, különben sem divatos már. Bármikor olvasom regényeit, mindannyiszor cáfolom ezt. Igenis KELL NEKÜNK JÓKAI. A nincsen ördög című regénye egy hamisítatlan idealista, romantikus történet. Dumány Kornél meséli el hihetetlen történetét. A figurában visszaköszönnek „aranyemberes” vonások. Többször megmosolyogtam azt a párhuzamot, amit az akkori politikai húzások és a jelenkori politikai pártok cselekednek. Bár maradt bennem kérdőjel egy-egy szereplő sorsát tekintve, maga az írás nagyon tetszett. Bő szókészlet, humoros megjegyzések. A rengeteg idegen vagy régies kifejezés magyarázattal van ellátva. Ilyen szempontból sokkal könnyebb volt olvasni, mint a Rab Rábyt.
Nem sokat olvastam még Jókaitól off, de ez a „nem sok” nagyon jól meg lett írva. Bizony nem könnyű a nyelvezete az írásainak, viszont szeretem ezt a szépen megírt, igényes írásokat olvasni. Volt, hogy egy-egy szó jelentésének utána kellett nézzek, ám ez cseppet sem zavart az olvasásban.
A vonatszerencsétlenség után nem gondoltam volna, hogy ebben a könyvben még romantikus hősszerelmesről is fogok olvasni, meglepetés volt a történet ilyetén alakulása.
Dumány Kornélt rögtön megkedveltem, amint színre lépett. A fiatal grófnő azonban nagyon ellenszenves lett az első felvonulásával. Aztán persze lassan érthetővé válik, miért is oly rideg elsőszülöttével, és igazán nem lehet elítélni emiatt.
Viszont a gyermek megmentőjéről, hacsak néhány szó erejéig is, szívesen olvastam volna még valamit a történet végén (mondjuk fogadott keresztapja lehetett volna a kis Vilmosnak, vagy valami ilyesmi).
Nem tudtam mi fog kisülni a beágyazott történetből, de nagyon megtetszett. Persze teljesen valószerűtlenek az események (vagy egyszerűbben simán Jókaisak), de magával ragadott és a végkicsengés nagyon tetszik.
Annak ellenére, hogy idealisztikus történet, kioszt egy pár fricskát a takarójukon túl nyújtózkodó dzsentriknek, a zsugori, pénzükkel mit kezdeni nem tudó gazdagoknak, az unalmukban egymást ugrató ifjúságnak. Persze azóta sok idő eltelt, de bizonyos tanulságok a mai napig aktuálisak maradtak.
Jókai az egyik kedvenc íróm. Ezt a kötetet az egyik booktuber ajánlására választottam a Jókai összesből, amit nem is olyan régen kaptam kedves kollégámtól. Jó szívvel ajánlom ezt a történetet, mely rövid fejezetekből áll fordulatos cselekményekkel.
Hogy én mennyire szeretem Jókait! Az elején a vonatbaleset szívszorongató volt számomra, és elborzasztott, de csodás „mese” kerekedett belőle. Fantasztikus humor szövi át az egész történetet, amely olyan életszagú, mint a saját magunk élete. Gyönyörű, romantikus könyv, minden oldala magával ragad. Amit még nagyon szeretek Jókai műveiben, azok a nevek. Hitetlen, néha abszurd nevek tűnnek fel minden könyvében, és ez teszi különlegessé a szereplőket.
Ajánlom mindenkinek!
Népszerű idézetek
– Látod, barátom: nincsen ördög. Engem a pokolba taszítottak, s a mennyországba estem.
223. oldal
Van a magyar társas életben egy alak, akit úgy hínak, hogy „Potya úr”. Potya úr minden asztalnál ott ül, ahol ingyen traktálnak; utazik a más úri fogatán; végignézi az operát a más páholyából, vadászik a más területén, a más puskájával; szivartárcáját mindig otthon felejti; kártyázik mutyiba a más helyén, ha veszt, nem fizet; amit kölcsönkér, azt elfelejti visszaadni; tagsági díjjal holtig adós marad; ellenben minden borkóstolásnál, gyümölcskóstolásnál mint zsüritag szerepel.
117. oldal, "Potya úr"
A világfájdalom és a mizantrópia nem ment fel az udvariasság alól.
108. oldal
– Úgy hiszem, hogy nem szükséges előtted körülményesen leírnom a „csepegői” választókerület etnografikai sajátságait. […] Nincsenek ugyan ottan csepegőkői barlangok, de vagynak háromezer honfias nyeldeklők, melyeken már sok nemes nedv lecsepegett. Az egész csepegői választó közönség két kategóriába soroztatik. Az első rendbeliek azok, akik nagyon sokat isznak, a második sorozatbeliek pedig, akik még többet isznak. A tótok pálinkát isznak, a svábok sert isznak, a finnugorok bort isznak: az intelligencia mind a hármat issza; az Isten választott népe pedig szolgáltatja mind a hármat, ami még nagyobb eredményre vezet, mintha inná.
Ha Dante Magyarországon járt volna, okvetlenül belekerült volna a csepegői képviselőválasztás a pokol leírásába.
41. oldal, Az egy halott képviselője
Megmutathattam a hölgyeknek a nagybátyám ritkaságait: aztán beszélhettem nekik a kastélyunkban végbement rémtörténetekről; befalazott asszonyokról, s lenyakazott imádókról.
A mi kastélyunknak is volt veres barátja (templárius) és fehér asszonya; akik éjféli órakongatásra végigsétálnak a zárt ajtós szobákon. Ezt irigyelhették is tőlem. Hja, kisérteteket nem lehet Párizsból megrendelni…
Gondoljuk el csak, minő nagy előny egy házasulandó ifjúnál, ha a jövendőbelijének még házi kisértetet is móringolhat? Ez sokat vethet a kelengyében.
123. oldal
Hasonló könyvek címkék alapján
- Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője / Akli Miklós ·
Összehasonlítás - Gárdonyi Géza: Dávidkáné 89% ·
Összehasonlítás - Gozsdu Elek: Köd 89% ·
Összehasonlítás - Jósika Júlia: Éva ·
Összehasonlítás - Krúdy Gyula: Szindbád 84% ·
Összehasonlítás - Asbóth János: Álmok álmodója 71% ·
Összehasonlítás - Dallos Sándor: A nap szerelmese / Aranyecset 92% ·
Összehasonlítás - Wass Albert: Eliza és a ház, amit Jacob épített 92% ·
Összehasonlítás - Gárdonyi Géza: Az a hatalmas harmadik 91% ·
Összehasonlítás - Örkény István: Macskajáték 90% ·
Összehasonlítás