„Tündér volt. A föld delejességének a szülötte. Igy mondta a reklám.
Igy látta a publikum. Látta mint a két hemiszfériumon Chicagotól elkezdve Szentpétervárig. Égbenjáró tündér volt.
Én is azok közé a százezrek közé tartozom, a kik lefizették a három frankot azért, hogy Magnétát a légben repülni lássák a hold felé, dusgazdag hajával előre, fölfelé emelkedve s aztán megint fejjel lefelé alászállni a földre s a kik aztán még egyszer lefizették a három frankot, – a kilépéskor a kasszánál, – egy momentfölvételü fényképért. Ötször megnéztem, mind az ötször megvettem a fényképét – más-más poseban. Most is megvannak nálam: bebizonyithatom velük, hogy nem álmodtam a tüneményt.”
Magnéta 5 csillagozás
Eredeti megjelenés éve: 1895
Várólistára tette 4
Kívánságlistára tette 1
Kiemelt értékelések
HŰ! Voltaképpen az első két fejezetet kell „kibírni”, megszokni a nyelvezetet és megvárni, hogy elinduljon a történet, de onnantól kezdve, hogy megtörténik az első fogadás és Ivan herceg inasnak áll, minden pörögni kezd. A bűvészvilágba tett utazás során megtudhatjuk nemcsak Magnéta titkát, de a Borodinszky testvérek illúziójának rejtélyét is. A vége pedig… hűha! Nagyon meglepő, csattanós befejezést kapott a történet!
És akkor felmerül bennem, hogy miért a nagyregényeket olvastatják Jókaitól, miért nem ezt? Ez volt részemről az első Jókai mű, amit képes voltam elolvasni, nem kis lelkesedéssel. Le voltam nyűgözve, mennyire ért a korabeli technológiához, amit én egyébként nem értettem, de nem is ez volt a lényeg. Sokkal befogadhatóbb szerintem egy ilyen, alig 100 oldalas mű a fiataloknak is, a története is, az értelmezése is. Ebben a félévben kötelező Jókaitól több mű is az egyetemen, több ilyen kisregény/elbeszélés, és bízom benne, hogy azok is ilyen pozitív csalódások lesznek, és végre megszerethetem Jókait, annyi év bizalmatlanság után. :)
Egy kis illúzió, szemfényvesztés… Na meg hozzá érzelmek, sorsok, pénz…. Jókaitól felettébb szokatlan művet olvastam. Nemcsak a téma volt újdonság tőle, de az a „szakmai hitelesség” is, amivel az illuzionisták és egyáltalán a technika vívmányai megjelentek, bemutatásra kerültek. A vége megdöbbentő, ugyanakkor érthető is volt. A nyelvezet volt számomra nehézkes, nem megszokott. Jókai szerette annyira a szép magyar nyelvet, hogy nem tűzdelte tele úton-útfélen idegen szavakkal – ebben a könyvben viszont igen régi írásmóddal és sok idegen szóval lehet találkozni. Emiatt picit nehezebben olvasható, de jó kis mű.
Jó kis elbeszélés ez. A 19. századi mutatványos- és bűvészvilágba enged betekinteni, mögötte pedig ott a technikai fejlődés néhány ünnepelt vívmánya, pl. a telefon. :)
Népszerű idézetek
Hasonló könyvek címkék alapján
- Mikszáth Kálmán: Tavaszi rügyek 90% ·
Összehasonlítás - Gárdonyi Géza: A báró lelke / Tizenkét novella 90% ·
Összehasonlítás - Gozsdu Elek: Köd 89% ·
Összehasonlítás - Ambrus Zoltán: A gyanú 89% ·
Összehasonlítás - Mikszáth Kálmán: A jó palócok 88% ·
Összehasonlítás - Gárdonyi Géza: Pöhölyék ·
Összehasonlítás - Mikszáth Kálmán: A tót atyafiak / A jó palócok / Beszterce ostroma 87% ·
Összehasonlítás - Ábrányi Emil: Lábán úr könnyei és egyéb történetek ·
Összehasonlítás - Tömörkény István: A Szent Mihály a jégben ·
Összehasonlítás - Gárdonyi Géza – Tolnay Lajos: A báró lelke / Borzasztó úr stafírungja ·
Összehasonlítás