Írói ​arcképek 6 csillagozás

Jókai Mór: Írói arcképek Jókai Mór: Írói arcképek

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

A nagy mesemondó elődeire és kortársaira emlékezik.
Csokonai Vitéz Mihálytól Arany Jánoson át Thaly Kálmánig.
Feltűnik 1848 fényes korszaka is (A márciusi fiatalság).
A legtöbb anekdotában, történetben barátjának, Petőfi Sándornak állít emléket.
Különösen megható A nemzet halottai című fejezet.

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Jókai Mór összes művei Unikornis

>!
Corvin Kiadó, Déva, 2011
256 oldal · puhatáblás
>!
Unikornis, Budapest, 1993
262 oldal · ISBN: 9638350210
>!
Művelt nép, Budapest, 1955
388 oldal

Várólistára tette 5

Kívánságlistára tette 1


Kiemelt értékelések

Véda P>!
Jókai Mór: Írói arcképek

Afféle irodalmi csemege. Csak Nyáry Krisztián helyett Jókaitól.

OlvasóMókus>!
Jókai Mór: Írói arcképek

Azt hiszem, hogy minden iskolában inkább ezt a könyvet kellene elolvastatni a diákokkal, amikor mondjuk Petőfiről tanulnak, mint a száraz életrajzi adatokkal tömni a fejüket. Hiszen Jókai, aki nemcsak kortársa, hanem nagyon jó barátja is volt Petőfinek (nem rémlik, hogy ezt tanították volna…), mennyivel többet és érdekesebb dolgokat tud róla, mint egy kétszáz évvel később élt irodalomtörténész. Nagyszerű volt ez a könyv! Azt sajnáltam, hogy Arany Jánosról csak olyan kevés szó esett, róla is szívesen olvastam volna olyan anekdotákat, mint Petőfiről.

GeoMaileR>!
Jókai Mór: Írói arcképek

A könyv egy szerkesztői válogatás Jókai Mór által a kortársairól megemlékező rövidebb írásainak, és benne a „korszellemről” alkotott írói hitvallásnak. Számomra közelebb tudta hozni Vörösmarty Mihályt és Jósika Miklóst is, sőt magát Jókait is.


Népszerű idézetek

GeoMaileR>!

Ötven év múlt el azóta. […] Tizenötmillió lakosnak nem volt hazája Magyarország. S talán a nemesi rend élvezte a szabadságot? Igen, ha a szabadság a tétlenségben, a tagadásban volna megvalósítva.
Nem tenni semmit, nem engedelmeskedni senkinek, nem haladni semmi irányban, erre volt elég nemesi szabadság; de alkotni, kezdeményezni, előre haladni, a jövendő javára beruházni, ehhez minden út el volt zárva.
Magyarország volt az európai országok között a leghátramaradottabb. Hitel nélkül, mívelődés (sic!) nélkül, létezési cél nélkül.

110. oldal (1898)

1 hozzászólás

Hasonló könyvek címkék alapján

Varnus Xaver: Folytatás
Tersánszky Józsi Jenő: Nagy árnyakról bizalmasan
Konrád György: Elutazás és hazatérés
Mikszáth Kálmán: A szelistyei asszonyok
Szabó Magda: Für Elise
Hulej Emese: Egy Teleki gróf Afrikában
Gárdonyi Géza: Hosszúhajú veszedelem
Bereményi Géza: Magyar Copperfield
Cseres Tibor: Vérbosszú Bácskában
Kuncz Aladár: Fekete kolostor