Egy ​magyar nábob (Egy magyar nábob 1.) 451 csillagozás

Jókai Mór: Egy magyar nábob Jókai Mór: Egy magyar nábob Jókai Mór: Egy magyar nábob Jókai Mór: Egy magyar nábob Jókai Mór: Egy magyar nábob Jókai Mór: Egy magyar nábob Jókai Mór: Egy magyar nábob Jókai Mór: Egy magyar nábob Jókai Mór: Egy magyar nábob Jókai Mór: Egy magyar nábob Jókai Mór: Egy magyar nábob Jókai Mór: Egy magyar nábob Jókai Mór: Egy magyar nábob Jókai Mór: Egy magyar nábob Jókai Mór: Egy magyar nábob Jókai Mór: Egy magyar nábob Jókai Mór: Egy magyar nábob Jókai Mór: Egy magyar nábob Jókai Mór: Egy magyar nábob Jókai Mór: Egy magyar nábob Jókai Mór: Egy magyar nábob Jókai Mór: Egy magyar nábob Jókai Mór: Egy magyar nábob Jókai Mór: Egy magyar nábob Jókai Mór: Egy magyar nábob Jókai Mór: Egy magyar nábob Jókai Mór: Egy magyar nábob Jókai Mór: Egy magyar nábob Jókai Mór: Egy magyar nábob Jókai Mór: Egy magyar nábob Jókai Mór: Egy magyar nábob Jókai Mór: Egy magyar nábob Jókai Mór: Egy magyar nábob

A kortársi és az utókori kritika egyaránt az író legjobb művei közt tartja számon az Egy magyar nábobot. Jókai Mór túlzó, hiperbolikus romantikája ebben a regényben érezhető talán a legkevésbé; bensőséges tárgyismerete, nemes irányzatossága, életszerű epizódtechnikája, alakjainak gazdagsága, vonzó humora, elégikus hajlamai viszont itt állnak össze leginkább egységes regénytónussá. A mű alapjában véve egyetlen nagyszabású anekdota elbeszélése epizódfüzérek formájában. A nábob, Kárpáthy János, aki a régi magyar nemesség tipikus képviselője, egy durva, kegyetlen, névnapi tréfa hatására megpróbálja levetkőzni régi önmagát, a társadalomra haszontalan, féktelen kicsapongásokba menekülő énjét.

Eredeti megjelenés éve: 1853

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Talentum diákkönyvtár, Diákkönyvtár, Jókai Mór válogatott művei, Jókai Mór összes művei, Diákkönyvek

>!
Kreatív, Marosvásárhely, 2017
560 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786066462600
>!
504 oldal · ISBN: 9789639555020
>!
Kossuth, Budapest, 2010
ISBN: 9789630962025

33 további kiadás


Enciklopédia 17

Szereplők népszerűség szerint

Kárpáthy János · szerető


Kedvencelte 94

Most olvassa 17

Várólistára tette 159

Kívánságlistára tette 34

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

csillagka P>!
Jókai Mór: Egy magyar nábob

16 évesen faltam a Jókaikat, a biológia órán volt a legjobb olvasni, szépen csendben a pad alatt és sajnos egyszer még a könyv is rekvirálásra kerül, ez volt az én lázadásom a biológia és az egész iskolarendszer ellen. Mai napig azt hittem mindegyiket olvastam de bevallom a Nábobra nem emlékszem, vagy kiesett, vagy kimaradt de ez nem is baj hiszen megint 16 éves lehettem.
Nekem Jókai a hazaszeretett az otthon melege, a magyar nyelv diadala, rajongok a regényeiért és tudom elég sokan régimódinak tartják engem egyáltalán nem zavar sőt mindig a nagymamán meséi jutnak róla eszembe és gyermekkorom legszebb átvarázsolt délutánjai.
Nábob egy ércmű minden tekintetben a magyarok minden szenvedése, hibái és erényei le vannak írva a lapjai, és mint nemzet nem sokat változtunk a 150 év alatt, talán eltűntek a címek és a rangok viszont a pénz nagyobb szerepet tölt be, sajnos uralkodó osztály ma sem jobb mint Jókai korában.
A legmegdöbbentőbb felfedezés a két eszme szembeállatási volt, tökéletes kontraszt Jancsi úr mindent tagadó magyarsága és Abellino mindent tagadó külföldiessége a két véglet és mind a kettő reménytelenül viszi romlásba az országot, miért nincs meg az a középút ahol megtaláljuk a helyünket hazafiasan de nyelveket beszélve és mások kultúráját elismerve, megtanulva itt ebben kicsiny gyöngyországban.

Lovas_Lajosné_Maráz_Margit P>!
Jókai Mór: Egy magyar nábob

Remek volt könyvben olvasni, filmen már láttam többször, így nem kellett a saját fantáziámat használni a szereplők tekintetében, mivel eszméletlenül jó volt a szereplők kiválasztása.
Nagyon tetszett könyvben, természetesen sokkal részletesebb és látványosabb volt.
Jókai remek mesélő, csodálatosan, líraian tudta ábrázolni, mind a helyszíneket, mind az eseményeket, ahogy az emberi karaktereket is.
Azt hiszem sorra veszem a könyveit és lassanként nosztalgiázok az olvasásukkal.

ppeva P>!
Jókai Mór: Egy magyar nábob

Annyira jó volt, hogy azonnal bele kellett kezdenem a Kárpáthy Zoltán-ba is. :)

10 hozzászólás
ptagi P>!
Jókai Mór: Egy magyar nábob

Tulajdonképpen azért vagyok tanácstalan az értékelést illetően, mert egyrészt ugyebár ki vagyok én, hogy egy Jókait csak úgy leszóljak, másrészt mert megelőzött ebben Ő maga a „Végszó” és „A Magyar nábob megköltése” c. fejezetekben.
Mert mi is volt az én nagy bajom ezzel a könyvvel?
Először is az, hogy az elején minden fejezettel új történetet, új helyszíneket, új embereket kellett (volna) megismerni és megjegyezni. Igen közel jártam hozzá, hogy félbehagyom, mert követhetetlen volt a számomra, és közben rettentően frusztrált, hogy nem tudom, mi mivel függ össze, ki kihez tartozik. (Ha egyszer unatkozó nyugdíjas leszek, majd újraolvasom, mert most már ismerve a végét, talán értelmet nyer az eleje. … Hacsak nem demens nyugdíjas leszek… :P)
Aztán az is volt vele a bajom, hogy szótár kellett (volna) hozzá. Nem tudom, van-e olyan kiadás, ahol legalább lábjegyzetben szerepelnek a hol latin, hol német, hol francia szavak, de ha egyszer pénzt áldozok eme kötetre, csakis olyat vagyok hajlandó megvenni. Ez döbbenet volt számomra! Pedig sok szót ismerek latinból, németből, amelyek a köznyelvbe átmentek… de ez…! Most komolyan, én vagyok alulművelt, de rettenetesen, vagy Jókai idejében mindazok, akiknek olvasásra szánta e művet, mind perfekt beszélték ezeket a nyelveket? Vagy tényleg annyira keverék nép volt a magyar, hogy az anyanyelvi szó volt a ritkább? (tulajdonképpen erre van némi utalás a regényben…)

De mindezek után igazságtalan lenne, ha nem mondanám el, hogy maga a történet gyönyörű! Fanny* tiszta jelleme, szerelme, a méltósággal viselt beteljesületlenség… lenyűgöző! Az öreg Kárpáthy is micsoda jellemfejlődésen megy keresztül! Abellinot pedig kábé felpofoztam volna, nem hogy spoiler

* jé, már 150 évvel ezelőtt is ez volt a módi, hogy 'y' volt a nevek végén :)

8 hozzászólás
Kovács_Heni>!
Jókai Mór: Egy magyar nábob

Annyira, annyira, annyira…. !

Férfiasan bevallom, hogy megkönnyeztem a regényt, pedig ilyen már rég fordult elő velem. A könyv háromnegyedéig csak tanakodtam, vajon lehet-e még tovább nyomorítani szerencsétlen Fanny életét, és amikor Rudolfnak véletlenül sikerült, istenbizony elsírtam magam a lány kifakadásán. Két órán keresztül azon forgolódtam elalvás előtt, hogy lehet az élet ennyire kétségbeejtő, szomorú, igazságtalan néhány ember számára, mert nem igaz, hogy ez csak egy könyv és mese, régen tényleg sokan kényszerültek efféle életre – függésre, szerelemtelen házasságra, mások boldogságának örökös kukkolására. És pontosan azért szeretem Jókait, mert tudja, hogy kell jól megírni ezeket a sztorikat.

Egy kicsit előreszaladtam az értékelésben, kezdjük az elején, ami nálam szokatlanul nyögvenyelősen indult be a sok szerteágazó, alkalmanként felesleges mellékszál miatt. Az Egy magyar nábob irodalmi szempontból nem Jókai legsikerültebb regénye, hiszen érezhető rajta a korai évek bizonytalansága a tartalmat és a jellemeket tekintve, maga az író is megemlíti a végszóban, hogy a könyv első részét tulajdonképpen elhagyhatta volna – mégis ezt vallja a kedvenc művének. Így írt róla:
„Azóta negyven év elmúlt, hogy a Magyar nábobot megírtam, azóta sok mindenfélét összeírtam; de most is ezt tartom a kedvenc munkámnak, s midőn a jelen kiadásnál újból át kell olvasnom az egészet, nem találok benne kiigazítani valót, sőt meg kell vallanom, hogy „ma” nem tudnám ezt így megírni, mint negyven év előtt.”

Furcsa dolog ez, mert mielőtt elolvastam volna Jókai vallomását a regényről, én pont azon gondolkodtam, hogy ha később írja meg a kötetet, valószínűleg ma ezt tartanánk a legjobb művének. Minden sorából süt, hogy élvezetből írta.

A történetről is beszéljünk kicsit, azt hiszem, a különböző kiadások fülszövegei után nem sokat árulok el azzal, hogy egy szerelmi háromszöghöz van szerencsénk, ami a hetvenéves nábob, a tizenhat éves felesége és az aktuális gáncsnélküli lovag között játszódik le – azaz, csak játszódna, hiszen senki nem szereti viszont a másikat. A cím alapján János, a nábob lenne a mi főszereplőnk, mint a korabeli közéleti személyek tipikus alakja, de sokkal jelentősebb szerepet kap Mayer Fanny, a rossz családból kiemelt szegény lány, aki mellett még a nábob is csak afféle mellékszereplő.

Fanny lehetne példája annak a régi társadalmi jelenségnek, amelyről már több regény kapcsán írtam korábban, a nők függő helyzetének, de most kivételesen nem csupán a sors szeszélye miatt van boldogtalanságra ítélve, hanem a saját és a környezete butasága miatt is. Tizenhat évesen egy ideálba szerelmes, és bár tudom, hogy ezek a kamaszkori érzelmek borzasztóan erősek, a plátói vonzalmat mégsem találom elegendő indoknak ahhoz, hogy rávegye magát a házasságra egy hetven éves öregemberrel. Nem egyértelmű, mit várt tulajdonképpen hosszútávon ettől a döntéstől Rudolf látásán kívül? És miért nincs senkinek annyi esze, se a nagynénjének, se a gyámapjának, hogy legalább rákérdezzenek az okokra spekulációk helyett? Miért közlik vele egyáltalán a nábob ajánlatát, mintha számítana egy idegen véleménye a lány boldogulásáról?

És ami a legmegdöbbentőbb: hogy a büdös fenébe jut egyáltalán eszébe a hetven éves nábobnak, hogy feleségül vegyen és – mondjuk ki a maga pőre valóságában – megdugjon egy tizenhat éves lányt?! Tudom, hogy korábban másképp gondolkodtak a házasságról és a vele járó testi kapcsolatról, a szerelem csak szerencsés velejárója volt a törvényes kapcsolatoknak, azzal is tisztában vagyok, hogy a női szexualitásra korábban afféle háztartási kötelességként gondoltak, nem is számított, hogyan éli meg mindezt egy fiatal lány – na de mégis, hetvenévesen ennyi önkritikával sem bírni? Mai fejjel felfoghatatlan ez a házasság, ahogy az is, Fanny miért ment bele.

És itt jön képbe az, amiről korábban írtam, a korai jellemábrázolási kezdetlegesség Jókainál – nem azért, mert egy-egy szereplő hiteltelenül cselekszik, hanem azért, mert az összes így tesz, és végül ebből kerekedik ki a regény tragédiája. Azt, hogy a nábob szívesen feleségül venné Fannyt, el tudom hinni, de hogy Fanny hajlandó beleegyezni a házasságba a regényben ismertetett okok miatt, és hogy a környezetében mindehhez egy szót sem szólnak, azt már kevésbé.

Vajon mi történt volna, ha spoiler Szerintem idővel elfelejtette volna Rudolfot, ahogy manapság is kinövünk a kamaszkori ideáljainkból, ha jön helyette egy másik, igazi személy. Később máshoz is feleségül mehetett volna, hogy boldogan éljenek, míg meg nem halnak.

A legjobban felépített karakternek egyébként Abellínót találtam, hiába a gonoszság és rosszindulat, azért elég hitelesen volt gonosz és rosszindulatú, pláne azzal a koporsós jelenettel. Nem szép ilyet mondani, de a saját szemszögéből nézve jó poén volt, bár a nábob bosszúját még jobbnak mondanám, ha nem Fanny lett volna a főszereplője. Jókaiban azt szeretem a legjobban, hogy nem csak szépen és szórakoztatóan ír, de még az anekdoták és viccek helyét is mindig megtalálja a sorok között.

Jókai állítása ellenére fenntartom, hogy ezt a regényt meg lehetett volna írni úgy is, hogy az első fele rövidebb legyen, a második fele azonban kétszer ilyen hosszú, mert Fanny és Rudolf „románca” sajnos túl összecsapottra sikerült. Úgy olvastam volna még tovább a regényt…

5 hozzászólás
Habók P>!
Jókai Mór: Egy magyar nábob

A kedvencek közül is az egyik kedvenc – kamaszkorom óta. Időről időre újraolvasom, mert kell, és kész. (Miatta – és persze a többi Jókai- regény miatt is – lett szintén kedvenc olvasmány az Idegen szavak szótára is.) Korai regénye, az azokra jellemző hibákkal – nem elég tömör,. sok benne a mellékszál, sok az epizódszereplő –, de én ennek ellenére nagyon szeretem. Az idők folyamán azért a szereplőkkel kapcsolatos érzéseim változtak. Régen a főszereplők voltak a kedvencek – Istenem, Rudolf!! – ma már inkább Fanny Teréznél töltött éveit lapozom fel gyakrabban. Az öt csillag és a kedvenc címke viszont nem változik.

gesztenye11 >!
Jókai Mór: Egy magyar nábob

Jókait jókat ír és jól. Ezt a könyvet sem tudom másképp értékelni. Bár valószínűleg többször láttam filmen, mint ahányszor a könyvet olvastam, ismét rá kell jönnöm, hogy Jókai nagyon jól ismerte azt a kort, amelyben élt, és jól ismerte az embereket is. Szinte minden fejezet ezt mutatja, amikor a XVIII. század elejének vidéki nemeseiről, azok mulatságáról ír, vagy éppen a Párizsban pénzüket költő, hazájukat lenéző dandykról. De jó a pozsonyi országgyűlés leírása, az agfán (sic!) táncosnő sorsa, a reformokért és hazájuk felemelkedéséért küzdő néhány főúr tetteinek bemutatása (ugye, nem kell részletezni István grófot és Miklós bárót), vagy a pünkösdi királyválasztási műsor. Sokan lassúnak, vontatottnak találják ezeket a leírásokat, de épp itt mutatkozik meg Jókai ember- és helyzetábrázolása, ami szerintem az egyik legnagyobb magyar regényíróvá teszi. A cselekményről sokat nem érdemes írni, azt szerintem szinte mindenki ismeri, aki néha kosztümös régi magyar filmeket szokott nézni. Itt a szereplők (és a jellemek) a fontosak: Jancsi úr kontra Abellino, Fanny kontra Mayerné, Kis Miska kontra Kutyfalvi, Szentirmay kontra Kecskerey, Marion kontra Teréz – de szerencsére a pozitív hősök többen vannak még, kontra nélkül: Boltay mester, Barna Sándor, Flóra, Pál, Varga Péter – és majd (a következő kötetben) Zoltán.
Kár, hogy ma kevesen olvassák Jókait – mindenkinek kellene, legalább néhány könyvét! Így én is ajánlom mindenkinek!

4 hozzászólás
WolfEinstein>!
Jókai Mór: Egy magyar nábob

Jókai írja erről a könyvéről negyven év távlatából, hogy ez a kedvenc könyve, amin semmit nem változtatna. Tökéletesen meg tudom érteni. Én nagyon szeretem a regényeit mindazok ellenére, amit sokan a szemére vetnek, hogy túl romantikus, terjengős, hosszúak a leírások, sok idegen vagy régies szót használ. Én személy szerint nagyon élvezem a leírásait, mert életteliek és egészen költőien vannak megfogalmazva. Szeretem, hogy terjengős, mert lehetőség van arra, hogy egészen elmélyedjen az ember az olvasottakban, kellemesen, komótosan csordogál a történet. Szeretem, hogy romantikus, még akkor is, ha mesébe illőek a szerelmi gyötrődések és boldogságok, de hát mégiscsak regényről van szó. Szeretem, hogy választékosan, ízesen, igényesen fogalmaz, rengeteg szót lehet tőle tanulni, amiknek talán nem kéne feledésbe merülniük. És szeretem ezt a könyvet, mert benne van minden, ami Jókai: reménytelenül romantikus, beteljesülhetetlen szerelem, könnyfakasztó humor, kaland, nemesi párbaj, színházi világ, reformkor, szereplők, akiket nem lehet nem szeretni, szereplők, akiket lehet szeretni nem szeretni. Változatos, egyszerre sok szálon fut, sok helyszínen, hogy aztán a kezdeti epizódokból, amikben megismerjük a hősöket és a negatív hősöket, a végére egyetlen helyre fussanak össze, spoiler Csodálatos történet, amit érdemes néha újraolvasni.

LadyM>!
Jókai Mór: Egy magyar nábob

Lélektani regény a javából, nem is értem, miért nincs rajra ilyen címke. Nagyon hiteles korrajz, a szegénytől a gazdagig minden társadalmi rétegek bemutat, ráadásul ennyi idő elteltével is aktuális még ez a felállás. Van benne romantika, mert a szerelem áll a történet középpontjában, mégis az inkább csak kísérője a történetnek, mert ez a regény sokkal, de sokkal több, mint egy romantikus történet. Talán a nyelvezete kicsit nehéznek tűnhet, ha az ember ritkán olvas klasszikusokat, de szerintem egész könnyen meg lehet vele barátkozni. Én is több kortárs könyvet olvasok, mint klasszikust (habár utóbbiakat is szoktam), de nekem nem volt nehéz felvenni a ritmust Jókaival. Talán az elején volt egy kicsit döcögősebb, de az nem a nyelvzet miatt volt.

Yasmin>!
Jókai Mór: Egy magyar nábob

Akárki akármit mond, Vörös pöttyes könyvek, fantasyk, bestsellerek ide vagy oda, csodálatosan ír Jókai!!! Ismét belopta a szívembe magát az egyik regényével.
Nem mindig könnyű olvasni, néha én is félreteszem egy-két vagy több hétig, ha elfáradok, de ha egyszer beindul a cselekmény, akkor régi nyelvezet ide vagy oda, de LETEHETETLEN a könyve. :)
Sajnálom, hogy sokan nem szeretik, vagy nem értékelik eléggé, mert a történeteiben sok igazság, sok tanulság van, ami még 150 év eltelte után is megállja a helyét.
Még mindig ő a kedvenc magyar íróm, habár még keveset olvastam tőle. Aki felveszi vele a versenyt nálam, az Gárdonyi és Fekete István.
Ők hárman olyan írók, akiktől mindent érdemes elolvasni.
Az Egy magyar nábob alapmű. Az írónak saját bevallása szerint ráadásul ez a legkedvesebb könyve. Mindenféleképpen megéri elolvasni, nemcsak a tanulság miatt, hanem azért is, mert az olvasó felfedezheti benne, az akkori kor szellemének pontos ábrázolását, a hazaszeretetet, az igazán nemes szív tulajdonságait, a humort, s mindent, ami egy könyvet igazán jóvá tesz.
Az elején lassan indul be a történet, viszonylag kevesebb eseménnyel, de a közepétől aztán bepótolhatja az olvasó a kimaradt izgalmakat. :)
A könyvnek van folytatása is, ha valaki esetleg hiányolna valamit a történet végéből. :)


Népszerű idézetek

Belle_Maundrell>!

Álmodjatok! Az álom jó tanácsot ad.

291. oldal, Váratlan fordulat (Móra, 1982)

1 hozzászólás
ppeva P>!

Bor, búza, pecsenye mindig elég legyen,
Ápetitussa is hozzá elég legyen,
Sohse költsön annyi pénzt a patikára,
Mint a Katikára.

3 hozzászólás
Marsie>!

Szegény embernek nagy munka száz forintra vergődni, de egy milliomosnak csekélység másik milliomot szerezni. – Hiába, a pénz is a társaságot szereti.

Kapcsolódó szócikkek: pénz
Frank_Spielmann I>!

Az a pipa azért látszik feltalálva lenni, hogy az embernek legyen mivel bedugni a száját, hogy ne káromkodjék annyit.

Első oldal

Marsie>!

– Hát mit tud kend adni a vendégeinek? – folytatá a vitatkozást.
– Mindent biz én, nagyságos uram; csakhogy amim volt, az elfogyott, amim pedig lesz, az messze van, amim pedig volna, az nincs.

Marsie>!

– Barátom, a rossz asszonyok szükségesek a világon. Mert miután vannak kicsapongó férfiak, kell, hogy legyenek kicsapongó asszonyok is, mert ha ezek nem volnának, akkor amazok a tisztességes asszonyokra és leányokra vetnék szemeiket.

Nandi>!

Vannak titkok, miknek jobb a szívek fenekén maradni.

XXX. Búcsúvételek

Tintapatrónus P>!

Mennyi gyöngédség van ebben a szóban „kettecskén”. Alig hiszem, hogy más nyelvben vissza lehessen azt adni, amit a magyar e szóval kifejez „kettecskén”; ott van abban, az átadó szerelem, az egyetértő édes szövetség, a bizalmas órák örömei, a világtól elkerített paradicsom gyönyörűsége, a gondtalan nyugalmas önfeledés, az enyelgő tréfa, minden, minden ezen szóban „kettecskén”.

XXV. Veszélyes kísérlet

WolfEinstein>!

Angyalt, ördögöt megismerni könnyű; embert, férfit, nőt, nehéz; ifjú leányt lehetetlen.

240. oldal, 14. fejezet - Váratlan fordulat (Kossuth, 2008)

Nandi>!

Némely embert azzal jutalmaz meg a sors, hogy becsületes tiszta lelkét arca vonásaiban engedi láttatni, hogy első tekintetre mindenkinek bizalma támadjon hozzá.

XVIII. Szegény asszony!


A sorozat következő kötete

Egy magyar nábob sorozat · Összehasonlítás

Ezt a könyvet itt említik


Hasonló könyvek címkék alapján

Victor Hugo: A nyomorultak
Margaret Mitchell: Elfújta a szél
Szabó Magda: Régimódi történet
Kemény Zsigmond: A rajongók
Mikszáth Kálmán: A beszélő köntös
Kertész Imre: Sorstalanság
Kodolányi János: Julianus barát
Fábián Janka: Emma évszázada
Ken Follett: Az idők végezetéig
Iny Lorentz: A szajha