Bálványosvár 15 csillagozás

Jókai Mór: Bálványosvár Jókai Mór: Bálványosvár Jókai Mór: Bálványosvár Jókai Mór: Bálványosvár

"A ​Bálványosvár Erdély egyik legvadregényesebb, lélegzetelállítóan szép táján játszódik. (…) A cselekmény ideje a 13.század, az a kor, amikor még a kereszténység mellett Erdélynek ezen a vidékén élt a pogány vallás is, s a történet éppen a két felfogás megütközését is ábrázolni kívánja. (…) -csodálattal adózunk Jókai Mór fantáziájának, mesélőkedvének, a magyar nemzeti múlt megszépítésén, humánus életeszmények közvetítésén fáradozó alkotókedvének, hogy a szűkszavú leírásokból, a tudományosan rendszerezett mondákból, nyelvi hagyományokból, mitológiai töredékekből megalkotta ezt a szemet gyönyörködtető, színes mesét.

Befejezésül két modern író szavait idézzük Jókairól. Szerb Antal így írt róla: 'Amikor az ember Jókai regényét leteszi, úgy érzi, hogy ezt a könyvet még egyszer el fogja olvasni, ez nem egy múló pillanat eltöltése volt. És valami elkíséri az embert ifjúkori Jókai-olvasmányaiból egy életen át.'

Móricz Zsigmond így fogalmazta meg Jókai varázsát: 'Jókai… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 1883

>!
Unikornis, Budapest, 1992
210 oldal · keménytáblás · ISBN: 9637519548
>!
Akadémiai, Budapest, 1964
238 oldal · keménytáblás
>!
Athenaeum, Budapest, 1883
374 oldal

Enciklopédia 1


Kedvencelte 5

Várólistára tette 14

Kívánságlistára tette 3


Kiemelt értékelések

>!
Biró_Krisztina
Jókai Mór: Bálványosvár

Nekem egy kicsit befejezetlennek tűnt,illetve vártam,szívesen olvastam volna a folytatást.Végig éreztem,hogy nagyon alapos történelmi felkészültségű művel van dolgom,amit a végén becsületesen be is vallott,hogy milyen infót kitől idézett.Ez a korrektség kellemes meglepetés volt,bár eddig is sejtettem,hogy "Mór apó"egy régi igazi Úr.Ugyan megmosolyogtató volt amikor"áldás,békességgel"köszöntek egy ízben a szereplők,több száz évvel a reformáció elött,de legyen ez az alkotó szabadsága.
Mivel szeretem a történelmi-kosztümös,filmeket+könyveket,nem csak ismeretszer-
zést,hanem élvezhető olvasnivalót is jelentett nekem.

>!
Maya
Jókai Mór: Bálványosvár

12 éves koromban olvastam először. Akkor azt hittem ez lesz az örök kedvencem. Most is nagyon tetszik, de azért már nem nevezném kedvencnek. Szép tájleírás, gyönyörűen feldolgozott legenda. Érdemes elolvasni, és persze meglátogatni a helyszínt.

>!
anika
Jókai Mór: Bálványosvár

Nagyon szeretem, besorolom a kedvenceim közé. Szép történet a pogány várúrról és a keresztény feleségről.

>!
czenegabi
Jókai Mór: Bálványosvár

A könyvet ajánlom a néprajz és a mesék iránt érdeklődő olvasóknak. Fiatal felnőttként igazi élmény volt olvasni, mert elvarázsolt és alig vártam a másnapot, hogy folytathassam.
A mai, okostelefonon nevelkedett fiataloknak kétségkívül teljesen érthetetlen a regény, mert türelem és sok-sok képzelőerő kell hozzá.
Az olvasás után az ember kedvet kap ellátogatni a helyszínre.


Népszerű idézetek

>!
Arianrhod MP

– Bolond szokás! A húst vérben, a köleskását tejben főzik, nem összevissza. Mit keres asszony a tanácsban? Hosszú haj: rövid ész!

– Márpedig ennek az asszonynak az eszétől jobban őrizkedjél, vezér, mint a hajától; mert ennek az esze tovább ér, mint mind a kettőnké. Ez a híres Mike Sára, aki magát az ős istent, a Damasek istent is úgy hátra szorította, hogy most csak egy kuckóban kuporog. Ez hozta be a keresztrefeszített hitét a Székelyföldre, s olyan tornyos házat épített neki, mint egy vár. Valamennyi alirumnája a nap vallásának mind elványadt előtte. Rettegj a tekintetétől.

2 hozzászólás
>!
anika

Nézz körül: ez a te házad, itt te vagy az úrnő. Ha kívánsz benne valamit, mondd meg: itt lesz; ha nem szeretsz benne valamit, mondd meg: elmegy innen. Itt van az asztalon a mátkakenyér. Ez te rád vár, hogy megtörjed. Amíg ezt meg nem töröd, s velem meg nem osztod, addig én urad nem vagyok. Itt hálok a gádor előtt; kettőnk között kivont kardom, s egy tekintettel is én meg nem sértelek. Ha gyűlölsz, megölhetsz.

90. oldal (Révai Testvérek 1906)

>!
bfg3 P

…nincsen harc, háború az istenek között. Azok ott odafenn se egymást nem sértik, se egymás népeit bosszúra nem küldik. A mi ős istenünk egy a Jehovával: angyalok, – tündérek, – hősök és vértanúk egymásra ismernek odafenn az égben; csak itt lenn a földön különbözik nevök.

A vérszövetség

>!
Arianrhod MP

Mikor ez a néptömeg végighúzódik a nagy háromszéki rónán, sebes nyári zápor vonul el a hegyek fölött, s az alkonyodó napnál fényes kettőzött szivárvány támad, melynek egyik vége a Várbércen, másik vége a Cenken támaszkodik a mesemondta aranytálba, s a vándornép mind ezen a szivárvány kapuján keresztül vonul be Erdélybe. – Azt pedig mindenki tudja, hogy a szivárványon nem jó keresztülmenni; mert ami ember, állat azon keresztülmegy, a nő hímmé, s a hím nővé változik át. A hétszínű bábabukrára még ujjal mutatni sem jó, mert a rámutatónak az ujját megragadja a „kék kelevény”.

Kapcsolódó szócikkek: szivárvány
1 hozzászólás
>!
anika

Az pedig már nagy bűn, meg is vagyon tiltva; a pogány meséket hallgatni nem illik keresztény emberhez. Azért törtek össze a királyok és vajdák minden timborát, hegedűt, meg azokat a rovásbotokat, a mikre az ilyen bolond mesék fel voltak faragva, hogy a nép felejtse el őket.

123. oldal (Révai Testvérek 1906)

>!
Arianrhod MP

És aztán mindezen a süppedő morotván, e sívó homokbuckáson vonul végig a Honárka, egy széles magas töltés, egyenes irányban, keresztül a berkeken, bozótokon; aztán fel a hegytetőknek a rengeteg erdőkön végig; odább már Kakasbarázdának híják, majd odább Csörsz árkának, Tündérek útjának, Ördög szántásának, Óriás töltésének. Nem is készíthette azt más, mint óriás. Igenis, az az óriás, aki egész Európát végiglépte. Minden lépése egy csatatér volt, minden pihenője egy elpusztult város; ahová a kezét letette, ott egy nép elmúlt. A mesemondók Attilának nevezik; a magyarok Etelének. Az ő rabnépei készítették a hihetetlen sáncokat végig emberjárhatlan országokon, hogy szabadon legyen tartva a hunok előtt a hadak útja.

>!
Maya 

Még romjaiban elnézve is fölséges egy alkotás ez a vár. Háromezerötszáz lábnyi magas hegy tetején, aminek három oldala hozzájárulhatatlan, mered föl a tizenkét öl magas torony, aminek falait sem villámverés, sem földrengés nem bírta ledönteni. Körülötte a várost átölelő erős falak: csakhogy az a város most már vadzsályával van benőve. Tetejéről belátni a fél Székelyországot. Valamikor ennek a toronynak aranyozott teteje volt: csúcsán az aranynap sugárküllős képével; – támadáskor, alkonyatkor olyan messze elragyogott az, amilyen messze a horkázok tárogatói elhangzottak. Ez a torony volt bizonnyal a bálványok szentélye; a két öl vastagságú falak alig hagynak fenn négy ölnyi belső világot; a toronynak se ajtaja, se ablaka sehol, csak a kiülő párkányzatán keletnek van rajta egy fülke, faragott gyámkővel, egy ember betölti azt. Föld alatti folyosón jártak ebbe, s napvilág nem érte a benne őrzött ősi ereklyéket.

Bálványosvár

>!
Maya 

Soha jobb helyet ki nem találhattak volna maguknak, boldogságukkal elrejtőzni a fiatal szeretők, mint a „Halál országa” közepett fekvő kicsi várat. Azt az egész vidéket, belefoglalván a „pokol tornácát” is, ezzel a névvel tisztelték meg a régi székelyek.
Még most is olyan vidék az, hogy naphosszant járhatunk benne, nyaktörő utakon, anélkül, hogy csak egy kunyhóra is bukkannánk valahol.
Tusnádtól indulva, két meredek bércfal között visz fel a goromba kövekkel behányt, tengelytörő út, a meredek Csomágon át; alant a mélységben tombolva zúg a hegyi patak, csak a hangját halljuk, a sűrű bozót összenőtt fölötte. Ezeknek az őserdőknek a földje tán a világteremtés óta nem látta a napot, olyan sűrűn takarja azt a ráboruló fenyves erdők éjszakája. Hanem ahol a vihar csapást tört az erdőn át, halomra döntögetve a gyökereikből kifacsart fákat, ott meg egyszerre olyan tündérvilági növényzet támadt elő, aminek virányához nem foghatók a fejedelmi üvegházak kertjei: a „rigópohár”, a „szépasszony papucsa”, a „pillangó fészek”, a „madártermő” (diák nevén Orchis, Cypripedium, Epipactis, Ophris) itt tartják rejtett otthonukat, ahol senki le nem tépi őket. Egy-egy megnyíló völgyoldalban egész falkája legelész a dámvadaknak a verőfényes pázsiton. Ember közeledtére felkerekednek, a meredek hegyszakadék felé futnak. A vihar valamikor egy óriási szálfát döntött keresztül e mély hegyvágányon, ami a sudarával az egyik, a tövével a másik parton fekszik. Az egész dámvadfalka ezen a természetrakta hídon iramlik keresztül a túlsó hegyoldal rengetegeibe.

A Szent Anna tavánál

>!
Csilla_Farkas

Ismerem én jól a tuhudunok szokásait. Már micsoda rend az ottan, hogy ha a legnagyobb fiú megházasodik, hát akkor a felesége a férjének az öccsét „kisebbik uramnak” híja? Szilamérnak pedig két öccse van. Én a leányomat egyszerre három embernek férjhez nem adom. Bűn, förtelem az ilyen élet ezen a világon, a másvilágon pedig lélekkárhozat.

A "Susogóban"

>!
anika

Az én papomnak, a táltosnak, a gyulának, a horkáznak semmi köze ahhoz, hogy én feleséget veszek; nem kérdi azt tőlük senki, hogy megengedi-e? A „nap” meg látja jól, hogy íme a kezedet a kezemben tartom, ha szóval nem mondom is neki. Nálunk a férj maga köti be a felesége fejét, mikor asszonyává teszi, a leáldozó napnál, úgy avatja fel a maga asszonyává.

93. oldal (Révai Testvérek 1906)


Hasonló könyvek címkék alapján

Makkai Sándor: Táltoskirály
Trux Béla: Az inkvizítor
Trux Béla: Akkon ostroma
Benkő László: A végső tenger I-III.
Kodolányi János: Julianus barát
Tamási István: A kiátkozott
Szántó György: Aranyágacska
Rozsnyai János: A táltos keresztje
Colin Falconer: A selyemút
Milorad Jankovic: Omisi gályák