Bálványosvár 21 csillagozás

Jókai Mór: Bálványosvár Jókai Mór: Bálványosvár Jókai Mór: Bálványosvár Jókai Mór: Bálványosvár Jókai Mór: Bálványosvár Jókai Mór: Bálványosvár

"A ​Bálványosvár Erdély egyik legvadregényesebb, lélegzetelállítóan szép táján játszódik. (…) A cselekmény ideje a 13.század, az a kor, amikor még a kereszténység mellett Erdélynek ezen a vidékén élt a pogány vallás is, s a történet éppen a két felfogás megütközését is ábrázolni kívánja. (…) -csodálattal adózunk Jókai Mór fantáziájának, mesélőkedvének, a magyar nemzeti múlt megszépítésén, humánus életeszmények közvetítésén fáradozó alkotókedvének, hogy a szűkszavú leírásokból, a tudományosan rendszerezett mondákból, nyelvi hagyományokból, mitológiai töredékekből megalkotta ezt a szemet gyönyörködtető, színes mesét.

Befejezésül két modern író szavait idézzük Jókairól. Szerb Antal így írt róla: 'Amikor az ember Jókai regényét leteszi, úgy érzi, hogy ezt a könyvet még egyszer el fogja olvasni, ez nem egy múló pillanat eltöltése volt. És valami elkíséri az embert ifjúkori Jókai-olvasmányaiból egy életen át.'

Móricz Zsigmond így fogalmazta meg Jókai varázsát: 'Jókai… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 1883

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Jókai Mór összes művei

>!
Adamo Books, 2015
288 oldal · ISBN: 9789633876312
>!
Kossuth, Budapest, 2010
210 oldal · ISBN: 9789630962209
>!
Unikornis, Budapest, 1992
210 oldal · keménytáblás · ISBN: 9637519548

3 további kiadás


Enciklopédia 5


Kedvencelte 6

Várólistára tette 18

Kívánságlistára tette 3


Kiemelt értékelések

>!
Dénes_Gabriella P
Jókai Mór: Bálványosvár

Jókai Mór négyszer járt a történelmi Magyarország délkeleti csücskében, az akkori legkisebb régióban, Háromszéken. 1853-ban feleségével, Laborfalvi Rózával jött. Valamiért ehhez az útjához kötik az 1883-ban megjelent regényét, a Bálványosvár címűt. Pedig 1883-ban is jött, kortesként, majd 1884-ben kétszer is. Háromszéken több helyet is felkeresett 1883-ban, így a szülőfalumban tett látogatása miatt írta meg A Damokosok című regényét. Mindazonáltal, hogy saját bevallása szerint kedvelte ezt a régiót, botorság volna csak azt látnunk, hogy kirándulni jött.
Az, hogy ő volt az illyefalvi kerület képviselőjelöltje, igencsak népszerű szerzővé tette őt Háromszéken, erről művelődéstörténészek is tanúskodnak. Annyira eleven az ő emlékezete szülővidékemen, hogy lépten-nyomon Jókai fájába, emléktáblájába, róla elnevezett közintézményekbe és egyesületekbe lehet botlani. Nyilván, ehhez szorosan hozzájárul a róla továbbadott pozitív emlékkép/narratíva és a régióban játszódó számos történelminek mondott, de igazából meseregénye is.
Szóval én nem tartom véletlennek, hogy az 1853-as emlékei (ekkor járt a Bálványosnál, a Büdös-barlangnál, illetve Torján is) éppen 1883-ra öltenek regényes alakot. Ahogy az sem véletlen, hogy szintén 1883-ban jelent meg A Damokosok című regénye is…
A regény címkéi között szerepel az, hogy történelmi regény, hiszen egyszer volt történelmi személyeket is felvonultat a mitikus szereplők és történések körében. Viszont én ezt a címkét nem tartom helyénvalónak. Még akkor sem, ha a regény Jókai második, történelmi témákat feldolgozó regényírási korszakából van… Hogy miért?
Egy olyan heroikus múltat épít fel, amely az Orbán Balázs által gyűjtött regéket, legendákat gyúrja eggyé úgy, hogy egy kitalált történet gerincére szövi fel őket. Mesterien. Rengeteg mondára csak 1-2 mondatos utalás van, akinek füle van, hallja meg. Nem meséli szét, nem kezdi részletezni, épp csak a fő motívumról valamit, oszt' kész. Mesterien – de, ezt már mondtam. Gyakran eszembe jutott, hogy épp arra tesz kísérletet, hogy a magyar ősmonda, „Kalevala” megteremtődhessen (ugye, Lönnrott 1835-ben adta ki a finn eposzt, és ez az időszak a nemzeti ébredések kora is).
Egyébként nem tartom én ördögtől valónak amit ő véghez vitt, sőt. Mindenki, Lönnrott is, mások is éltek ezzel az eszközzel. Csak úgy ítélem, folyton szétválasztjuk a dolgokat, és bár attól akarunk megszabadulni, hogy a szerző életrajzát rávetítsük vagy összefüggésbe állítsuk bizonyos műveivel, én úgy gondolom, itt most igenis fontos figyelembe venni az ő háromszéki politikai pályafutását is.
Vagy a másik, számomra elborzasztó, amikor egy-egy fikciós művet, csak mert van benne néhány történelmileg hiteles mozzanat, teljes egészében valósnak fogadunk el, és azt tanítjuk, ez a háromszéki történelem. Nos, nem ez.

>!
Szeitz_Éva P
Jókai Mór: Bálványosvár

Jókai a regény végén:
„… azt tettem, hogy összegyűjtöttem mindenünnen, ami csak e korszakra visszavezető mesét, adomát, hagyományt mások felfedeztek, s ezeknek a halmazába beleélve magamat, igyekeztem azokból egy hangulatot kitalálni, ami egy mesés korszakot reálissá, felfoghatóvá tesz.”
Így született meg ez a 13. században játszódó igazi Jókai féle mese. Gyönyörű leírásokkal, hogy az embernek kedve támad a helyszínt saját szemével is megnézni. (Mint, ahogy az Egy az isten c. regényében Torockóról ír, az is annyira megragadott, hogy „kénytelen” voltam személyesen is ellátogatni oda!)
Egy érdekesség:
* egy átlagember passzív szókincse: 5 – 10 ezer szó (passzív, tehát nem használunk távolról sem ennyit,
* Petőfi, Arany kb. 23 – 25 ezer
* Jókai használt szókincse 40-45 ezer szó!!!

Na ez ebben a regényében is világosan látszik, hogy Jókai sokkal, de sokkal több szót használ, mint az átlag ember, de az írók közül is nagyságrendekkel többet. Hát így kell olvasni a könyveit, odafigyelve, tanulva!

>!
Biró_Krisztina
Jókai Mór: Bálványosvár

Nekem egy kicsit befejezetlennek tűnt,illetve vártam,szívesen olvastam volna a folytatást.Végig éreztem,hogy nagyon alapos történelmi felkészültségű művel van dolgom,amit a végén becsületesen be is vallott,hogy milyen infót kitől idézett.Ez a korrektség kellemes meglepetés volt,bár eddig is sejtettem,hogy "Mór apó"egy régi igazi Úr.Ugyan megmosolyogtató volt amikor"áldás,békességgel"köszöntek egy ízben a szereplők,több száz évvel a reformáció elött,de legyen ez az alkotó szabadsága.
Mivel szeretem a történelmi-kosztümös,filmeket+könyveket,nem csak ismeretszer-
zést,hanem élvezhető olvasnivalót is jelentett nekem.

>!
mariannkiss1980 P
Jókai Mór: Bálványosvár

Az biztos, hogy Jókai mesélni nagyon tud. Magát a történetet egy fél oldalban össze lehetne foglalni, de szerencsénkre Jókai nem tette. Tele van a regény csodálatos leírásokkal, elbeszélésekkel, hiedelmekkel, anekdotákkal. Nem tudom, hogy mi az igazság a magyar hagyományokból, szokásokból, a korabeli várak leírásából, de nem is igazán érdekel. spoiler Ez a történet így volt számomra tökéletes.

>!
Maya
Jókai Mór: Bálványosvár

12 éves koromban olvastam először. Akkor azt hittem ez lesz az örök kedvencem. Most is nagyon tetszik, de azért már nem nevezném kedvencnek. Szép tájleírás, gyönyörűen feldolgozott legenda. Érdemes elolvasni, és persze meglátogatni a helyszínt.

>!
BarbieB
Jókai Mór: Bálványosvár

Ismét egy történet a magyar mondakörből – pontosabban a székely legendákból. Két kultúra, két vallás és két család kibékülését kísérhetjük végig a 13. századi Erdélyben. Jókai gyönyörű mesévé szövi a tipikus magyar megosztottságot és szembenállást, ezért egy rendkívül idealizált képet kapunk őseinkről. Maga a könyv rendkívül magával ragadó, és az ember teljesen a hatása alá tud kerülni, ha fogékony a mondák világára, a kicsit misztikus szemléletmódra.
https://litfan.blog.hu/2011/03/19/jokai_mor_balvanyosvar_1883

>!
anika
Jókai Mór: Bálványosvár

Nagyon szeretem, besorolom a kedvenceim közé. Szép történet a pogány várúrról és a keresztény feleségről.

>!
czenegabi
Jókai Mór: Bálványosvár

A könyvet ajánlom a néprajz és a mesék iránt érdeklődő olvasóknak. Fiatal felnőttként igazi élmény volt olvasni, mert elvarázsolt és alig vártam a másnapot, hogy folytathassam.
A mai, okostelefonon nevelkedett fiataloknak kétségkívül teljesen érthetetlen a regény, mert türelem és sok-sok képzelőerő kell hozzá.
Az olvasás után az ember kedvet kap ellátogatni a helyszínre.

>!
Eva_Pussova
Jókai Mór: Bálványosvár

Nagyon szeretem. A borítója tetszett, ezért beleolvastam. Ez a könyv lett az első, amit egy éjszaka alatt elolvastam :)


Népszerű idézetek

>!
Arianrhod MP

– Bolond szokás! A húst vérben, a köleskását tejben főzik, nem összevissza. Mit keres asszony a tanácsban? Hosszú haj: rövid ész!

– Márpedig ennek az asszonynak az eszétől jobban őrizkedjél, vezér, mint a hajától; mert ennek az esze tovább ér, mint mind a kettőnké. Ez a híres Mike Sára, aki magát az ős istent, a Damasek istent is úgy hátra szorította, hogy most csak egy kuckóban kuporog. Ez hozta be a keresztrefeszített hitét a Székelyföldre, s olyan tornyos házat épített neki, mint egy vár. Valamennyi alirumnája a nap vallásának mind elványadt előtte. Rettegj a tekintetétől.

2 hozzászólás
>!
Dénes_Gabriella P

Egy fonálnyi szeretettel többet meg lehet kötni, mint egy pászma haraggal.

34. oldal, A körültáj (Révai Testvérek, 1896)

>!
Dénes_Gabriella P

Ha pedig a Rétynek került a betörő had, hogy a sziklavárakat kikerülje, ott várt rá a legnagyobb veszedelem. Az egy kietlen homoksivatag az erdők közepett, a hol nem lakik más, mint az elátkozott ördögök, meg azoknak a boszorkány szeretőik; azok, meg a lidérczek becsalogatják a vakmerő betolakodót a feneketlen dágványokba, hol a sivó homok alatt morotvás lápvíz lappang, a sellők, a vízi tündérek a lovagot ménestül együtt lehuzzák a süppeteg homok alá, s ha valakit ott kap az öreg ördög, a Nemere, úgy eltemeti fövény-felhőivel, hogy csak a dárdája hegye látszik ki a buczkából.

1 hozzászólás
>!
Arianrhod MP

Mikor ez a néptömeg végighúzódik a nagy háromszéki rónán, sebes nyári zápor vonul el a hegyek fölött, s az alkonyodó napnál fényes kettőzött szivárvány támad, melynek egyik vége a Várbércen, másik vége a Cenken támaszkodik a mesemondta aranytálba, s a vándornép mind ezen a szivárvány kapuján keresztül vonul be Erdélybe. – Azt pedig mindenki tudja, hogy a szivárványon nem jó keresztülmenni; mert ami ember, állat azon keresztülmegy, a nő hímmé, s a hím nővé változik át. A hétszínű bábabukrára még ujjal mutatni sem jó, mert a rámutatónak az ujját megragadja a „kék kelevény”.

Kapcsolódó szócikkek: szivárvány
1 hozzászólás
>!
anika

Nézz körül: ez a te házad, itt te vagy az úrnő. Ha kívánsz benne valamit, mondd meg: itt lesz; ha nem szeretsz benne valamit, mondd meg: elmegy innen. Itt van az asztalon a mátkakenyér. Ez te rád vár, hogy megtörjed. Amíg ezt meg nem töröd, s velem meg nem osztod, addig én urad nem vagyok. Itt hálok a gádor előtt; kettőnk között kivont kardom, s egy tekintettel is én meg nem sértelek. Ha gyűlölsz, megölhetsz.

90. oldal (Révai Testvérek 1906)

>!
Dénes_Gabriella P

Nem is papoltak, se nem énekeltek a régi magyar keresztyén esperesek, gyiakónusok semmiféle idegen nyelven. Egyszerű szavakkal beszéltek a néphez, mint a régi halotti szózat bizonyítja: «Latiatvc feleim zwmtwkhel mic wogmvc! Isa por es chomvw wogmvc.»

15. oldal, Esküdjél még a kutyára! (Révai Testvérek, 1896)

>!
bfg3 P

…nincsen harc, háború az istenek között. Azok ott odafenn se egymást nem sértik, se egymás népeit bosszúra nem küldik. A mi ős istenünk egy a Jehovával: angyalok, – tündérek, – hősök és vértanúk egymásra ismernek odafenn az égben; csak itt lenn a földön különbözik nevök.

A vérszövetség

>!
Arianrhod MP

És aztán mindezen a süppedő morotván, e sívó homokbuckáson vonul végig a Honárka, egy széles magas töltés, egyenes irányban, keresztül a berkeken, bozótokon; aztán fel a hegytetőknek a rengeteg erdőkön végig; odább már Kakasbarázdának híják, majd odább Csörsz árkának, Tündérek útjának, Ördög szántásának, Óriás töltésének. Nem is készíthette azt más, mint óriás. Igenis, az az óriás, aki egész Európát végiglépte. Minden lépése egy csatatér volt, minden pihenője egy elpusztult város; ahová a kezét letette, ott egy nép elmúlt. A mesemondók Attilának nevezik; a magyarok Etelének. Az ő rabnépei készítették a hihetetlen sáncokat végig emberjárhatlan országokon, hogy szabadon legyen tartva a hunok előtt a hadak útja.

>!
Maya

Még romjaiban elnézve is fölséges egy alkotás ez a vár. Háromezerötszáz lábnyi magas hegy tetején, aminek három oldala hozzájárulhatatlan, mered föl a tizenkét öl magas torony, aminek falait sem villámverés, sem földrengés nem bírta ledönteni. Körülötte a várost átölelő erős falak: csakhogy az a város most már vadzsályával van benőve. Tetejéről belátni a fél Székelyországot. Valamikor ennek a toronynak aranyozott teteje volt: csúcsán az aranynap sugárküllős képével; – támadáskor, alkonyatkor olyan messze elragyogott az, amilyen messze a horkázok tárogatói elhangzottak. Ez a torony volt bizonnyal a bálványok szentélye; a két öl vastagságú falak alig hagynak fenn négy ölnyi belső világot; a toronynak se ajtaja, se ablaka sehol, csak a kiülő párkányzatán keletnek van rajta egy fülke, faragott gyámkővel, egy ember betölti azt. Föld alatti folyosón jártak ebbe, s napvilág nem érte a benne őrzött ősi ereklyéket.

Bálványosvár

>!
Maya

Soha jobb helyet ki nem találhattak volna maguknak, boldogságukkal elrejtőzni a fiatal szeretők, mint a „Halál országa” közepett fekvő kicsi várat. Azt az egész vidéket, belefoglalván a „pokol tornácát” is, ezzel a névvel tisztelték meg a régi székelyek.
Még most is olyan vidék az, hogy naphosszant járhatunk benne, nyaktörő utakon, anélkül, hogy csak egy kunyhóra is bukkannánk valahol.
Tusnádtól indulva, két meredek bércfal között visz fel a goromba kövekkel behányt, tengelytörő út, a meredek Csomágon át; alant a mélységben tombolva zúg a hegyi patak, csak a hangját halljuk, a sűrű bozót összenőtt fölötte. Ezeknek az őserdőknek a földje tán a világteremtés óta nem látta a napot, olyan sűrűn takarja azt a ráboruló fenyves erdők éjszakája. Hanem ahol a vihar csapást tört az erdőn át, halomra döntögetve a gyökereikből kifacsart fákat, ott meg egyszerre olyan tündérvilági növényzet támadt elő, aminek virányához nem foghatók a fejedelmi üvegházak kertjei: a „rigópohár”, a „szépasszony papucsa”, a „pillangó fészek”, a „madártermő” (diák nevén Orchis, Cypripedium, Epipactis, Ophris) itt tartják rejtett otthonukat, ahol senki le nem tépi őket. Egy-egy megnyíló völgyoldalban egész falkája legelész a dámvadaknak a verőfényes pázsiton. Ember közeledtére felkerekednek, a meredek hegyszakadék felé futnak. A vihar valamikor egy óriási szálfát döntött keresztül e mély hegyvágányon, ami a sudarával az egyik, a tövével a másik parton fekszik. Az egész dámvadfalka ezen a természetrakta hídon iramlik keresztül a túlsó hegyoldal rengetegeibe.

A Szent Anna tavánál


Hasonló könyvek címkék alapján

Wass Albert: Elvásik a veres csillag
Wass Albert: Jönnek! / Adjátok vissza a hegyeimet!
Wass Albert: Csaba
Nyirő József: Madéfalvi veszedelem
Csikász Lajos: Megátkozottak
Trux Béla: Az inkvizítor
Trux Béla: Akkon ostroma
Benkő László: A végső tenger I-III.
Urbánszki László: Az Arany Horda árnyékában
Kodolányi János: Julianus barát