Az ​utolsó budai basa / A debreceni kastély 9 csillagozás

Jókai Mór: Az utolsó budai basa / A debreceni kastély

Az ​1600-as évek idejét idézi föl ez a két elbeszélés, fontos történelmi események ünnepélyes színeivel az egyik, adományozó kedélyességgel a másik.
Az utolsó budai basa, Buda visszafoglalásának a története, magyar vitézség, német álnokság, török cselszövés bonyolítja a romantikus fordulatokban gazdag eseményeket. A nagy történelmi diadal árnyékában a magánélet tragikus mozzanatai zajlanak, Abdi basa legkedvesebb lányának csúfos halálát gyászolja, a szép Kanizsay Borbála vőlegényéét, akit a féltékeny vetélytárs, Funkenstein Funk gyilkol meg orvul.
A debreceni kastély fordulatai csak ijesztgetnek, az író, a történelem kegyesen megkíméli az olvasót a megrázkódtatásoktól. A főszereplők – Igyártó Mihály, Keresztszegi Illés – és mások feje fölött szünet nélkül cikáznak a villámok, de végül is senki se pusztul bele. A szerencse forgandósága hol így, hol úgy alakítja a sorsokat, mikor kit emel, mikor kit sújt, de a végén minden jóra fordul, a rejtélyes kastély eltűnik a föld… (tovább)

>!
Szépirodalmi, Budapest, 1976
174 oldal · puhatáblás · ISBN: 9631506118

Várólistára tette 4

Kívánságlistára tette 1


Kiemelt értékelések

Gelso P>!
Jókai Mór: Az utolsó budai basa / A debreceni kastély

Most, a kihívásra csak az Az utolsó budai basa-t olvastam, az A debreceni kastély-t már régebben.
Jókainak ezt a könyvét inkább történelmi kisregényként vettem a kezembe, de inkább bizonyos családok valódi életterétől eltérő helyszíneken bekövetkezett családi tragédia-elbeszéléseket „kaptam”…
Családi tragédiákat – számukra idegen környezetben…
Elgondolkoztató, hogy Abdi basa lányának és Kanizsay Borbála vőlegényének halála melyik szereplő számára jelent igazi tragédiát?
Melyikük halála volt úgymond a sors keze? Bogozhatnánk a miérteket… Petneházy maga játszott a végzettel? Telli pedig egyenesen kihívta maga ellen? Ki kapott halálukkal elégtételt?
Az is foglalkoztat, hogy miért is helyezte Jókai ezt a szerelmi történetet pont ebbe a történelmi korba?
Egyébként szívesen olvastam volna még többet és mélyebben Abdi basáról, lányának Tellinek és Petneházynak kapcsolatáról – érdekelt volna részleteiben ill. az előzménye. Ezt a szerelmi balkanyart Jókai csak kitalálta, vagy lehet valós alapja?
Nagyon megdöbbentem, amikor Mátyás király bőséges könyvtárának siralmas állapotáról olvastam – valahogy úgy gondoltam, akármennyire is volt a nyakunkon a török, ennek ellenére, mint uraság, hódító – pazar, fényűző, csillogó életet élt és igényelt, ami megkövetelte az értékes tulajdonok birtoklását, és azoknak a megőrzésére törekedtek – és mégsem! Mégsem voltak a hódítóink ennyire igényesek és értékeket birtokolni vágyók?

Nagyon tetszett az elbeszélés elején a nemzet méltatása:
"Te pedig, magyar nemzet, élsz és lélekben, gondolatban egészebb vagy, mint valaha voltál.
Haladsz csendesen, de biztos nyomon; megszüntél önmagadat gyűlölni, s ez nagy nyereség; tanultál hódítani erősebb fegyverekkel, mint vas és tűz; még azok is, akik szeretni nem akarnak, tudnak becsülni.
Emeld fel szívedet.
Múltad volt olyan, amilyet megérdemeltél, s jövendőd lesz olyan, amilyet megérdemelsz."

Legtitokzatosabb szereplő: Gabriel Péter barát – alias Ihánzádé.

@darkfenriz Olvassunk Jókai Mór műveket! kihívásra a másik olvasásom

pwz IP>!
Jókai Mór: Az utolsó budai basa / A debreceni kastély

Rákaptam Jókai török világára :)! Ezek persze nem olyan nagy művek, amint az Aranyember, de az ismert tények köré egészen szép kis történeteket tudott kreálni az író. Az első a Buda visszafoglalása előtti/alatti/utáni dolgok. A másik pedig a cívis város általam kevésbé ismert oldalát mutatta be, amikor egy város három felé is adózott, de mégis megvolt a maga függetlensége!
Közös vonás mindkét műnél, hogy nem a címadó személye (budai basa) és nem az említett épület (debreceni kastély) a főszereplő a két regényben. Az csak indok…, másra…, és máshoz… :) Tessék rászánni egy könnyed délutánt, vagy estét! :)

Szirmocska>!
Jókai Mór: Az utolsó budai basa / A debreceni kastély

Értem én, hogy Jókainak mi/mik voltak a céljai ezekkel a kisregényekkel és azt is, hogy milyen fontos a történelmi háttér felvázolása, de mindezt sokkal élvezhetőbben szokta ő csinálni.
Persze voltak nagyon jó részek is benne, ahol olyan igazi jókais volt, de olvastam tőle már sokkal jobbakat. Viszont még mindig szeretem felfedezni, hogy hogyan reflektál ezekkel a történelmi regényeivel a saját korára. Valamiért csípem ezért :)


Népszerű idézetek

Gelso P>!

Te pedig, magyar nemzet, élsz és lélekben, gondolatban egészebb vagy, mint valaha voltál.
Haladsz csendesen, de biztos nyomon; megszüntél önmagadat gyűlölni, s ez nagy nyereség; tanultál hódítani erősebb fegyverekkel, mint vas és tűz; még azok is, akik szeretni nem akarnak, tudnak becsülni.
Emeld fel szívedet.
Múltad volt olyan, amilyet megérdemeltél, s jövendőd lesz olyan, amilyet megérdemelsz.


Hasonló könyvek címkék alapján

Mikszáth Kálmán: A két koldusdiák / A beszélő köntös
Mikszáth Kálmán: A két koldusdiák / Beszterce ostroma
Mikszáth Kálmán: A két koldusdiák
Szabó Magda: Régimódi történet
Szabó Magda: Katalin utca / Ókút
Vámos Miklós: Apák könyve
Bakóczy Sára: A város és a rózsa
Tar Sándor: Szürke galamb
Kiss Zsuzsa: Városmesék
Keczán Mariann (szerk.): Szabó Magda Debrecene