Az ​utolsó budai basa 19 csillagozás

Jókai Mór: Az utolsó budai basa

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Jókai Az utolsó budai basa című történelmi elbeszélésében emléket állít a magyar vitézségnek, Petneházy Dávid hősiességének. A cselekmény 1685-ben indul. Abdurrahman basa, Petneházy és a tudós főimám, Ihámzádé a jövendőt vallatják egy varázsgömb segítségével. Az imám – Gábriel Péter barát, aki a várba férkőzött hogy annak gyenge pontjait kifürkéssze – megjósolja Buda elestét, sőt azt is hogy Petneházy tűzi elsőnek a magyar zászlót a várra. A jóslat, fordulatos cselszövések után beteljesül: Gábriel megmenti Petneházyt a lefejezéstől, helyette annak csalárd kedvesét ölik meg. Petneházy most elnyerné Kanizsay Borbála kezét, de vetélytársa, Funkensteini Funk Konrád császári zsoldos megmérgezteti.

Eredeti megjelenés éve: 1860

>!
Korona, 2002
ISBN: 9639376590
>!
Szépirodalmi, Budapest, 1976
174 oldal · puhatáblás · ISBN: 9631506118
>!
Franklin-Társulat, Budapest, 1901
102 oldal

Enciklopédia 17

Szereplők népszerűség szerint

Abdi basa · Petneházy Dávid · Thököly Imre

Helyszínek népszerűség szerint

Magyarország


Most olvassa 1

Várólistára tette 7

Kívánságlistára tette 2


Kiemelt értékelések

Chivas>!
Jókai Mór: Az utolsó budai basa

Egy kihívás miatt választottam, nem hiszem hogy enélkül kézbe kerül… :( Nem szerettem anno a történelmet, nagyon nem. Most viszont olvasás közben döbbentem rá, hogy milyen hosszú idő is volt, lehetett az a 145 év… A főszereplő, Petneházy is alkalmazkodott a törökökhöz, beleszeretett a basa lányába, majdnem sikerült is alárendelnie magát teljes mértékben az uralkodónak, aztán persze jött a fordulat… (ami nagyon szellemes volt.) :) Ami még különleges volt számomra, hogy a könyvben szereplők mennyi nyelven beszéltek… gondolom a török is alap volt annyi hosszú éven át! Megszerettem Jókait is, bármikor, bármelyik könyvét szívesen olvasom, még a nekem ismeretleneket is, ha úgy adódik. :)

Dénes_Gabriella>!
Jókai Mór: Az utolsó budai basa

Be kell látnom, Jókai vagy nagyon jól ír, vagy csapnivalóan unalmasan. Ez a (kis)regény nagyon jól sikerült. Nem igazán foglalkoztam a török hódoltsággal, abból a korból csak az erdélyi történelmet ismergetem. Úgyhogy az újdonság erejével hatott Petneházy neve, csak a Jókai-mű elolvasása után néztem utána, egyáltalán létezett-e. Nem lepődtem meg, hogy a történelem máshogy szól, mint a regény. (Jókai történelmi regényeiben nagyjából ez van – például az Egy az Isten is ferdíti a torockószentgyörgyi vár felrobbantásának történetét, nem kevésbé a mócok lázadását.) De ez nem vont le semmit a regény mint fikciós műfaj értékéből.
Nagyon bírtam, hogy nem eresztette hosszú lére, s nem kellett 300 oldalon nyögni ezt a történetet, hanem megállt ott, ahol még pont jó.
Maga a történet kellőképpen izgalmas, fordulatos.
Ejnye, ezek a csúnya, csúnya török lányok meg német atyafik! Szegény magyart még az ág is húzza. Vagy mégsem?

gesztenye11>!
Jókai Mór: Az utolsó budai basa

Nem hallottam korábban Jókainak erről a kisregényéről, azt pedig végképp nem tudtam, hogy film is készült belőle, még a 60-as években. A mű bizonyítja, hogy Jókai milyen nagy mesélő volt, hiszen ötvözi benne a történelmi tényeket (Budavár töröktől való visszafoglalását) és a valós személyeket (Petneházy Dávid, Thököly Imre, Abdi basa) egy kitalált, romantikus spoiler meseszerű történettel. Ott láthatjuk magunkat az ódon budai várban, amit a törökök már részben tönkretettek, halljuk a müezzin kiáltását, ismerkedünk a törökök és a török császár életével, átéljük a Budáért folytatott, 1686-os csata eseményeit abban a nagy nemzetközi seregben, ami Szent Liga néven a törökök Európából való kiűzetésére jött létre. A cselekmény izgalmas, egy fura jóslással indul, hogy aztán meghökkentő fordulatokkal jusson el a végkifejletig. Ajánlom mindenkinek, a Jókait kedvelőknek és a történelmi regényeket szeretőknek pedig különösen.

tündérróka>!
Jókai Mór: Az utolsó budai basa

Egészen meglepő volt néhány fordulat. A közepe táján az egyik jelenetnél rendesen felkiáltottam, hogy „mi a f***sz”? Aztán a végén is. Nem erre számítottam – ezek a meglepetések nagyon tetszettek. A jól ismert Jókai-elbeszésmód szintén elnyerte a szívem. (Egyébként mióta írom a szakdolgozatom Jókaiból, olyan, minta hazatérnék, ha kinyitom egy könyvét és az ő szavait olvasom. Most is így éreztem.)
A kevés csillag mégiscsak magyarázatra szorul: nem szeretem a csatajeleneteket. Filmben sem, könyvben pedig még annyira sem. Ennek pedig a fele az volt… Ezen kívül persze a történet zseniális volt, mint mindig – de… mégis úgy érzem, hogy Jókaitól sokkal több is kitelik. És még szerencse, hogy ezt bőven be is bizonyítja más műveiben. :)

Bee_bookworm>!
Jókai Mór: Az utolsó budai basa

Azt hiszem, ez lett az egyik kedvenc Jókaim (mondjuk eddig ez az ötödik, szóval csúfosan le vagyok maradva). Nagyon tetszett benne ez a kezdeti mágikus realista szál a jóslással és a misztikummal.
Erősen hasonlított Eötvös Magyarország 1514-ben című regényére, bár méretében csak a tizede. Itt is, ahogyan ott is a nők kulcsfontosságú szerepet játszottak és minden valahogyan miattuk történt, még akkor is, ha nem pozitív karakter volt.
A sok fordulat miatt igazán érdekes volt, de a kedvencem benne a „minden meg van írva” gondolatmenet és ennek a megvalósítása.
@tündérróka-val ellentétben nekem a csatajelenetek is tetszettek. Persze ez valószínűleg azért van, mert eleve szeretem őket :D

6 hozzászólás
darkfenriz>!
Jókai Mór: Az utolsó budai basa

Rendkívül izgalmas történet a törökkori Magyarországról. Meglepő fordulatokkal tarkított, korhű elbeszélés, melybe a valósághű tájleírásokon, jellemábrázolásokon túl még szerelmi szálak is szövődnek, valamint a hazafiasság is diadalt arat. Jókai ezzel a történetével is bizonyította, hogy a legnagyobbak közül volt való. Maximális pontszám.

robcsy>!
Jókai Mór: Az utolsó budai basa

Jókai stílusában, kis könnyed mű. Buda visszafoglalásának idejébe repít az író. Szerelem. A budai török életmódról és a magyar török kapcsolatokról is képet kaphatunk.


Népszerű idézetek

Dénes_Gabriella>!

Vedd fontolóra, magyar nemzet, e történetet, mit előtted most leirok.

(első mondat)

Dénes_Gabriella>!

Édes fiam; nekem abból nincs mit tanulnom, a mit te tudsz. Tartsd meg magadnak. Nektek van egy hosszú hitformátok, melyben elmondjátok, hogy miben hisztek: egy Istenben, szentháromságban, bűnbocsánatban, örökéletben; pedig mindezekben összeséggel nem hisztek annyira, mint az asszonyok szavában. Nálunk ez a hit nincsen. A muzulmán őrzi az asszonyt s nem hisz a beszédének.

gesztenye11>!

Budavár eleste gyásznap volt a török birodalomra nézve. A szultán felriada könnyelmű vadászataiból, s búcsújáratot rendelt az egész országra. Mekkában a próféta sírjából előhozták a koporsót, ezüstravatalra tették, melléje a csatában elesett emírek és hősök csontjaival megrakott huszonöt koporsót, hogy Allah lássa meg és elégelje meg a pusztulást. A búcsújárók seregei minden pénteken hétszer járják körül e ravatalokat, zene és kürtszó nélkül, egyedül emberi jajszónak szabad hallatszani.

Kapcsolódó szócikkek: Allah · Budavár · Mekka
gesztenye11>!

Azóta sok víz és – sok vér lefolyt Buda alatt; a hatalmas török nemzetről úgy beszél a világ, mint egy nagy tüneményről, mely volt, és múlni indul; a szegény, sokszor elfelejtett magyarról pedig úgy, mint egy becsületében halhatatlan népről, mely megvan és meglesz…

Kapcsolódó szócikkek: becsület · magyarok, magyarság · törökök
Dénes_Gabriella>!

– Tán csak nem hiszed, a miket itt jósolt?
Abdi sokára felelt rá valamit.
– Valóban, Érsekujvár elvesztét is megjövendölé és a Bécs alatti vereséget; megjósolta egy évvel előbb Ibrahim szultán trónról leestét. Sztambulban, a hol az emberek napfényben fürdenek, rémül tőle minden főúr; azért is kellett neki onnan eljönni ide és Budát nem szabad elhagynia.

ilmater>!

Közelget a kezdetnek a vége. Egy láthatatlan kéz vonul végig Magyarország térein, s letörli onnan a török hatalmat, mint avatag írást, melyet nem érdemes olvasni az utókornak. Pedig milyen mélyen hitték azt bevésni, midőn a nemzet szívéig bevágták a betűket!

Kapcsolódó szócikkek: Magyarország
Dénes_Gabriella>!

– Pedig látod, sem ma nem szököm, sem holnap; hanem itt maradok.
– Ne úgy mondd, édes fiam! «Itt maradtam» ezt mondhatod. De az, hogy «itt maradok», az a jövendők árnyékában van, s azokba te nem látsz.

tündérróka>!

Nektek [keresztényeknek] van egy hosszú hitformátok, melyben elmondjátok, hogy miben hisztek: egy Istenben, szentháromságban, bűnbocsánatban, örökéletben; pedig mindezekben összességgel nem hisztek annyira, mint az asszonyok szavában.

2 hozzászólás
gesztenye11>!

Június 3-án jött át a keresztyén sereg előcsapata a Dunán Esztergom alatt; azon szent had-sereg, melynek küldetése volt Budát, ezt a legszebb gyöngyöt kitörni az oszmán urak koronájából.
Kilencvenkétezer és hatszázra ment a harcosok száma; amilyennel a török az ideig nem mérkőzött még Európában. Ezek között volt húszezer magyar, s a birodalmi seregen kívül az egész keresztyén világ minden nemzetének önkéntesei, kik ez új keresztes háborúra Magyarország földjére sereglettek. Spanyol grandok, Escalona és Vexas hercegek, Valero marquis, gróf Zuniga; brit és francia lovagok egyesíték zászlóikat, egy ügyért, egy lélekkel küzdve.
Társzekerek, ágyúk beláthatatlan sora követte a fényes hadsereget; a roppant ostromszekerek halmaza fogalmat ad a hadkészületekről, mellyel e nevezetes táborozás megindult.
Tizenkét öregágyú, réslövő, gördült nehéz hengereken előre; tíz ökör bírta húzni mindegyiket; ötven kisebb faltörő ágyú, harmincöt más, tízfontos golyókat lövő; harminchat csatakígyó; nyolcvan csataágyú rézből; a többi vas volt mind; tizenkét kővető haubic, tizenkét mozsár, kétmázsás bombákat hajító; nyolc olyan, mely hárommázsás bombákra volt számítva, nyolc pedig négymázsányi lövegeket hajított; kisebb bombákat hajító üstöt hoztak tizenkettőt. Ezekhez kétezer gyújtógolyó volt felhalmozva, hatezer gránát, tízezer harmincfontos, hatvanezer húszfontos, harmincezer tízfontos faltörő golyó, harminchatezer csataágyúkba való, négyezer láncos golyó, nyolcezer háromfontos szakállas gömb, tizenkétezer kartács: töltött bombák, két-, három-, négymázsásak tizenháromezer, kisebb fajta ötezer; kézből hajítani való gránát nyolcvannégyezer, görögtűz ötven mázsára való, kétezernyolcszáz mázsa ólomgalacsin a muskétákhoz; huszonnégyezer ásó és csákány tűzaknák vágásához, kétszázezer homokzsák az ostromsáncok készítéséhez, kétezer darab sánckaró, falszorító láncok, kapukat berontó petárdák, ötszáz ostromhágcsó, ugyanannyi tűzdárda, akkor még legújabb találmány, a törökök sohasem kóstolták még; ötszáz keresztvasas kasza; ötvenezer csatacsillag; kétszázezer vashorog, kétezer szurokkoszorú, öt mázsa terpentin, húsz mázsa olaj, gyújtószerekül, kétszáz mázsa salétrom, ugyanannyi kén; egy egész pokol kiállítására elegendő készlet.
Hát a szultán mit csinált?
Őseinek nagy győzelmeit olvastatá fel magának a háremben.

Kapcsolódó szócikkek: ágyú · bomba · Buda · Duna · Esztergom · Európa · gránát · törökök
gesztenye11>!

A jó öreg Cserey, ki e vele egykorú történetet ekként elbeszéli, azt veti utána: „Ha magyar vagy, és sokáig akarsz élni: okos ne légy, vitéz ne légy, és pénzed se legyen sok.”


Hasonló könyvek címkék alapján

Rejtő Jenő (P. Howard): A három testőr Afrikában
Dugonics András: Cserei
Herczeg Ferenc: Huszti Huszt / Férfiszív / Az aranyhegedű
Alexandre Dumas: Húsz év múlva
Szepes Mária: A Vörös Oroszlán
Szerb Antal: A Pendragon-legenda
Mikszáth Kálmán: A sipsirica
Miguel de Cervantes: Az elmés nemes Don Quijote de la Mancha
Karl May: A sivatag szelleme
Jules Verne: A különös végrendelet