A ​tengerszemű hölgy 73 csillagozás

Jókai Mór: A tengerszemű hölgy Jókai Mór: A tengerszemű hölgy Jókai Mór: A tengerszemű hölgy Jókai Mór: A tengerszemű hölgy Jókai Mór: A tengerszemű hölgy Jókai Mór: A tengerszemű hölgy Jókai Mór: A tengerszemű hölgy Jókai Mór: A tengerszemű hölgy Jókai Mór: A tengerszemű hölgy

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Egy nő, akinek szeme tengerszem, a csodát jelenti a szemébe pillantó férfi számára. A csoda pedig birtokolhatatlan. Erzsike szédelgők, csábítók, kerítők prédája lesz, férfiaké, akiket nem érint a csoda. Utolsó férjét megöli, és a márianosztrai fogházban fejezi be életét. Mi történik egyetlen méltó hódolójával? Az ő sorsa nem tragikus. Humora sosem hagyja cserben, szenvedélyesen érdekli a történelem és a politika, leköti az írás. Egyébként Jókai Mórnak hívják. Jókai önéletrajzi ihletésű, öregkori remekét nyújtjuk át az olvasónak.

Eredeti megjelenés éve: 1890

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Jókai Mór válogatott művei Kossuth · Jókai Mór összes művei Unikornis

>!
Fapadoskonyv.hu, Budapest, 2014
276 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789633773468
>!
Kossuth, Budapest, 2009
240 oldal · ISBN: 9789630958387
>!
Édesvíz, Budapest, 1997
254 oldal · ISBN: 9635282222

7 további kiadás


Enciklopédia 5

Szereplők népszerűség szerint

Petőfi Sándor · Victor Hugo

Helyszínek népszerűség szerint

Tardona


Kedvencelte 11

Most olvassa 1

Várólistára tette 36

Kívánságlistára tette 7


Kiemelt értékelések

Madama_Butterfly>!
Jókai Mór: A tengerszemű hölgy

Annak ellenére, hogy ez egy önéletrajzi ihletésű mű, nekem Jókai mégsem itt kezdődik… nagyon nehezen ment az olvasás, a történet pedig sajnos nem ragadott meg annyira, hogy picikét is könnyebbé tegye a dolgomat.
Erzsike rossz döntései közepette azért megcsillan Jókai humora, találkozhatunk a kor kiemelkedő személyiségeivel, átélhetjük az akkori társadalom erkölcsi és morális problémáit, és elgondolkodhatunk azon, hogy mi miért….
Nem volt rossz, de az ember lánya olvashat az írótól fényévekkel nagyszerűbb műveket is.

eme P>!
Jókai Mór: A tengerszemű hölgy

Bevallom, Jókai nem tartozik a nagy kedvencek közé. De hát én szoktam nem kedvencektől is olvasni – és bizony azt is be kell vallanom: ez néha kifejezetten szerencsés választásnak bizonyul. Most is így történt. Még nem olvastam első személyben írt, önéletrajzi ihletésű Jókai könyvet. Nem is tudtam, hogy egyáltalán van ilyen. Hát van. És nem is akármilyen. Bevezet a fiatal Jókai világába: gardedame-ok által körülvett kisasszonyok és a szalonok világába, megismertet az író, festő és politizáló fiatalemberrel, aki évekig tartó munkával küzd ki hírt, nevet, polgári foglalkozást – csak hogy elnyerje a szép tengerszemű hölgy, Erzsike (a valóságban a komáromi szerelem, Domonkos Lidi) kezét. Majd a világ- és privátfájdalomból kigyógyult forradalmár Jókait, Petőfi barátját állítja elénk, a Bükkben bujdosót, de Laborfalvi Rózát is – feleségi minőségben, valamint a kor nagy alakjait, eseményeit. A nem kevéssé érdekes önéletrajzi szál egy sokkal izgalmasabbal, regényesebbel fonódik össze – egy fordulatokban gadag történettel: a tengerszemű hölgyével, aki, elszalasztva a lehetőséget, hogy Jókainé váljon belőle, már-már hihetetlen kalandokba bonyolódik. Erzsike néhol könnyelműnek tűnik, néhol az önfeláldozás példaképének, néhol sorsát bátran vállaló és irányító asszonynak, néhol meggondolatlan, dacos nőszemélynek – de valahogy mindig sikerül megőriznie szimpátiánkat. Szerelmi kalandjai révén bekukkantást nyerünk a léha, gazdak urak, a nekük dolgozó parasztok, a kultúráért és a nemzetért küzdő értelmiségiek, a császári tisztek vagy a kálvinista rektorok ablakán is.A látvány nem mindig megnyerő, és bizony gyakran kilóg a lóláb. Ezért is tűnhet Erzsike majd minden vétke és hibája megbocsáthatónak.
Önéletrajziság, kalandos szerelmi történet és a háttérben egy zűrös kor rajza, megspékelve anekdotákkal, amolyan igazi jókais mesélő kedvvel előadva – talán legjobb Jókai, amit eddig olvastam, ha nem a legjobb (a többiek főként a kötelezőkből voltak…).

1 hozzászólás
Szeitz_Éva>!
Jókai Mór: A tengerszemű hölgy

Tulajdonképpen a regény Erzsi története (ő a tengerszemű hölgy), Jókai önéletrajzi ihletésű művében, ahol az író ifjúkoráról, politikai nézeteiről, 1948-ról, Petőfiről, a feleségéről is megtudhatunk néhány dolgot, de a főszereplő mégis Erzsi. Erzsi élete, ami elég rendesen kalandos, de végső soron tragikus. Az írás olyan igazi jókais, szép magyar beszéddel, humorral, iróniával. Örülök, hogy rátaláltam a könyvre.

>!
Akadémiai, Budapest, 1972
316 oldal · keménytáblás
Droci P>!
Jókai Mór: A tengerszemű hölgy

Szégyen nem szégyen, a második könyv életemben, amit Jókaitól olvasok :) Jókai Mór: Az arany ember volt az első könyv, ami által már szeletet kaptam Jókaiból .Ez a könyv mégis teljesen más, egy fiatal Jókai életét volt szerencsém olvasni, megismerni. Furcsa is volt látni, hogy ez a könyv a családi könyvtár darabja, és nagyon szép ez a fajta kiadás, sajnálom is, hogy csak pár darabunk van belőle. Szeretem a korszakot, a társadalmi morált, amiben a regény játszódik és furcsa volt a fiatal Jókairól olvasni. Az életének ez a szelete nálam homályba veszett eleddig, hiszen csak Laborfalvival való kapcsolatáról olvastam sokat, ám Erzsike személye egy új nézőpontot hozott magával nekem. Annyi minden van ebbe a regénybe belesűrítve, hogy néha (bár többször olvastam el 1-1 sort) megálltam és gondolkoztam. És azok a könyvek, amik elérik, hogy gondolkozzam rajtuk, értéket képviselnek számomra.
Azt hiszem le kell vedlenem magamról azt a nézőpontot, hogy Jókai = kötelező, mert többek között ezt a könyvet valamiért szívesebben olvastam el, és gyorsabban is (xD), mint Az arany embert.

tündérróka>!
Jókai Mór: A tengerszemű hölgy

Mulatságos, szomorú, vicces, rettenetes, ironikus, tragikus, sírva nevetek, remegek, megint mosolygok, a végén pedig nagy szemekkel nézek magam elé – valahogy így írnám le az olvasásélményem röviden.

Ez a könyv mindent kihozott belőlem. Először azt hittem, Jókai egy gyengébb regényei közé tartozik, de aztán rá kellett jönnöm, hogy korántsem. Sőt… Nem mondom, hogy nem olvastam ennél még jobbat. De… szerintem nagy az esély arra, hogy egy-kettőt már csak az idő szépít meg. Ez pedig olyannyira friss élmény, hogy muszáj félve kijelentenem: azt hiszem, ez Jókai egyik legjobb regénye (annak ellenére, hogy még szégyenteljesen keveset olvastam).
Kezdjük a nőábrázolásnál: elképesztően fantasztikus! (Hogy én ezt miért nem olvastam a szakdolgozatom megírása előtt?!?!) Erzsike egyszerre gyenge nő és büszke, harcos amazon, egyszerre gyámoltalan és cselekvő, egyszerre butuska és okosabb mindenkinél – egyszóval: összetett. Baromira összetett… ennyire komplex női karakterrel én még nem találkoztam a Jókai-univerzumban (és egy nagy szó!). De úgy összetett, hogy nincs benne túlzás – jó, néha van, hiszen mégiscsak Jókairól beszélünk –, és nincs benne émelyítő pátosz sem. Csak egy mosolyogni, szeretni való hölgy, majd egy szánni való asszony, a végén pedig egy megtört vénasszony. (Komolyan, majdnem sírtam a végén…)
A regény felépítése nem a legarányosabb – ez lenne az egyetlen kritikám. Akármennyire is élveztem, a második fele a regénynek sokkal izgalmasabb és értékesebb volt, mint az első. Örültem volna, ha Erzsikéről többet (még ennél is többet) olvashattam volna, és az elbeszélő élettörténete kicsit hangsúlytalanabbul lett volna benne. Persze, ezt furcsa, hogy pont én mondom, hiszen ez egy önéletrajzi regény(-féleség). Ezért egyébként csak azoknak ajánlom, akik legalább egy kicsit konyítanak Jókaihoz. Anélkül valószínűleg nem élveztem volna (illetve még ennél is kevésbé kötött volna le) az elbeszélőről szóló részek, ha nem ismerem Jókai életútját és írásművészetét. Így azonban jó kis kiegészítés volt az eddigi tudásomhoz.
De! Ha szerkesztője lehettem volna a Mesternek (hahahahaha), szívesen adtam volna neki azt a tanácsot, hogy hanyagolja most egy picit magát, és írjon többet erről a fantasztikus nőről, akit megalkotott! Így is csodásan kibontotta Erzsike érzelmeit, motivációit, szenvedéseit és gyengeségeit, de talán jobb lett volna, ha már a regény egynegyedénél megszeretteti velünk az elbeszélő a voltaképpeni főhős(nő)t, és nem csak a közepénél / háromnegyedénél. Kicsit azt éreztem, hogy Jókai (bocs, az elbeszélő) szeretné magát a lehető legtovább reflektorfényben tartani, és csak a legvégén irányítja az IGAZI (nagy-nagybetűs) figyelmet Erzsikére. Hogy üssön.

És egyébként ütött.

Hmm. Most nagy „okosságomban” rájöttem, hogy soha nem leszek okosabb és megfontoltabb, mint Jókai :) Ő gondolta ki jól: mert azzal, hogy a végét ennyire hatásosra írta, az egész addigi regényt fantasztikussá tette… akkor is, ha nem volt az, úgy fogok rá visszaemlékezni, hogy végig csodás volt.

Mi ez, ha nem zsenialitás, kéremszépenalássan???

Kisanna>!
Jókai Mór: A tengerszemű hölgy

Nem is tudtam, hogy Jókainak van önéletrajzi könyve. Pedig A tengerszemű hölgy az élete legizgalmasabb időszakáról szól. Elmeséli a fiatalkorát, mikor elhagyja Komáromot, hogy Pestre költözzön és részt vegyen a reformtörekvésekben. Nagyon szépen ír a barátságáról Petőfivel, és még szebben a feleségéről, Laborfalvi Rózáról. Mesél a forradalomról, az azt követő elkeseredésről, a bujdosás, mellőzés nehéz éveiről. Aztán végül az alkotás öröméről, a siker és elismertség boldogságáról. És persze ott van az a bizonyos kék szemű asszony, aki időnként felbukkan az író életében és elmeséli különös sorsát, hol vidámabb, hol szomorúbb módon.

Röfipingvin P>!
Jókai Mór: A tengerszemű hölgy

Az a vicc az egészben, hogy Erzsinek még meg is lenne a magához való esze, azt mégis olyan férfiak közé keveredik…. néha olyan szívesen megküldtem volna a szívlapáttal…
Arról meg nem is beszélve, hogy az a kalandmennyiség, amiben részt vesz, vagy ami kijut neki, az körülbelül három életre elég lenne… (az egyiket mintegy 10-12 oldalon át ecseteli Mórnak…)
Szóval Erzsi, aki lehetett volna Jókainé, igazán kalandokban bővelkedő életét mutatja be a szerző önéletrajzi ihletettségű regénye. Találkozunk közben Petőfivel, Laborfalvi Rózával, Jellasiccsal, dendykkel és cigányokkal. És mindvégig azt várjuk: dönt e csak egyszer is helyesen Erzsi?!

2 hozzászólás
mariannkiss1980 P>!
Jókai Mór: A tengerszemű hölgy

Iskolás koromban faltam a könyveit, történeteit. De legalább 10 éve nem olvastam tőle semmit. Ez a történet nagyon jó visszatérés volt. Érdekes, humoros, szomorú, lendületes. És mellette igazi Jókai. Olyan érzésem volt végig, mintha nekem mesélné el az eseményeket egy kötetlen beszélgetés során.

Gabriella_Balkó >!
Jókai Mór: A tengerszemű hölgy

Nem volt rossz, elég könnyen lehetett olvasni ezt az önéletrajzi ihletésű regényt, de azért a történelmi regényeit jobban szeretem Jókainak.

>!
Helikon, Budapest, 1983
280 oldal · keménytáblás · ISBN: 9632077628 · Illusztrálta: Kass János
_ada>!
Jókai Mór: A tengerszemű hölgy

Hogy milyen pajkosra és vidámra sikeredett ez a regény! Legalább is egy része. Vagy régen olvastam Jókait, vagy ez elüt tónusban az eddigiektől. Persze, mikor 48/49-hez érünk, tudjuk, hogy egy ideig nem számíthatunk sok boldogságra, és a felnőttkorral egyébként is több megpróbáltatás jön. Habár Erzsike esetében nagyon bíztam abban, hogy sorsa jóra fordul, és története jól végződik. Rossz döntéseket hozott, de közben annyira talpraesett volt! Nem mondom, hogy a kedvencem lett ez a regény, de az ő karaktere sokat dobott rajta. Lehet, hogy a kortársaknak volt a történetében valami tanmesés üzenet, de a 21. században már csak azért lehetne megszólni, hogy a saját jósorsát a férfiakén keresztül akarta biztosítani. spoiler Dehát a kor! És a szerelem! Hiszen nem a semmiből jönnek az Anna Kareninák és Bovarynék.
A szerzőből sem hiányzott az önirónia, de azért természetesen mindig ő tűnt fel a legjobb színben. Hiába a sok kísértés, hiába a mostoha körülmények, ő mindig helyesen cselekedett. És ha már mostoháról van szó… őt meg sem említi a könyv. Mondjuk hitelességre nem igazán számítottam, tudtam, hogy erősen „valós események által ihletett”, szóval ezt nem róhatom fel. Mindenesetre annyira jó élmény volt az olvasás, hogy újra kedvet kaptam Jókaihoz.


Népszerű idézetek

eme P>!

Elismerem, hogy én is olyan rossz ember vagyok, mint más. Én sem vagyok jobb a Deákné vásznánál. Engem ne vigyenek kísértetbe, mert én ott maradok.

181. oldal

1 hozzászólás
Judy_>!

Én felszólítám, hogy csak beszéljen velem németül, én képes vagyok azon a nyelven társalogni.
– Nem! Nem! Én akarom magyarul beszélni. (Azt a mozdulatot csinálta hozzá, mint mikor a makacs gyermeknek a fejét megfogják s belebuktatják a mosdótálba.)
– „Akarok” – igazítám én helyre jóindulattal.
– Nem! Nem! „Akarok” határozatlan mód, „akarom” határozott mód. S én határozottan akarom magyarul beszélni.

El kellett ismernem, hogy a logika erősebb a grammatikánál.

163. oldal, Kossuth Kiadó, 2009.

3 hozzászólás
Lynn>!

A kis házban közelebb vanna a szívek egymáshoz, mint a nagy palotában.

188. oldal

island>!

– Ha én festeném le nagysádat: én a szívem vérével festeném.
Amire Erzsike azt felelé nevetve:
– Akkor én csupa veres lennék.
– Kérem! Nekem kék vérem van!
Ó, hogy szerettem volna a penecilusomat az oldalába bökni; hadd lám, indigó jön-e hát ki belőle?

Madama_Butterfly>!

S ha mégegyszer visszatérhetnék az életem útkezdetére, megint újra azokba a lábnyomokba lépnék bele, amiket már egyszer hátrahagytam.

Judy_>!

Tisztességes férjnek nem szabad okot adni a feleségének a féltékenységre; de ok nélkül féltékennyé tenni a feleségét; megint nem szabad.

175. oldal, Kossuth Kiadó, 2009.

Röfipingvin P>!

A fél rajzomat ki kellett gumilasztikuznom.

134. oldal 1. bek., Akadémiai Kiadó, 1972.

3 hozzászólás
Judy_>!

Ekkor megragadta a kezemet egy forró kéz. Az övé volt. Az asszonyé, aki szeret. – Mikor minden el volt veszve, az ő szerelme nem veszett el. Utánam hozta. Magával vitt. Megszabadított. Mikor egész Magyarország meg volt már hódítva, még volt egy foltja a hazának, ahová a hatalom el nem jutott soha. Ő kitalálta azt a zugot és keresztül minden ellenséges táboron, elvitt magával oda.
Ez volt az a „nő, aki együtt jön velem”.

85. oldal, Kossuth Kiadó, 2009.

szabreni>!

Akit én szeretek, az nekem nem rabnőm, hanem királynőm lesz. Én boldogságomat nem lopom, de kivívom. Én annak, aki az én lelkemet megérti – ahogy a gazdagok gyöngyökkel, gyémántokkal árasztják el kedveseiket –, én annak feje körül glóriát fogok köríteni. Az én hölgyemet tisztelni kell az egész világnak, de legelöl nekem.

Judy_>!

A hiúság a férfinak a szarva, aminél fogva bizton meg lehet fogni.

25. oldal, Kossuth Kiadó, 2009.


Említett könyvek


Hasonló könyvek címkék alapján

Mikszáth Kálmán: A két koldusdiák / A beszélő köntös
Victor Hugo: A nyomorultak
Mikszáth Kálmán: A beszélő köntös
Charlotte Brontë: A lowoodi árva
Ifj. Alexandre Dumas: A kaméliás hölgy
E. T. A. Hoffmann: Diótörő
Anne Brontë: Agnes Grey
Alekszandr Szergejevics Puskin: Anyegin
Charles Dickens: Ódon ritkaságok boltja
Gárdonyi Géza: Dávidkáné