A ​szerelem bolondjai 64 csillagozás

Jókai Mór: A szerelem bolondjai Jókai Mór: A szerelem bolondjai Jókai Mór: A szerelem bolondjai Jókai Mór: A szerelem bolondjai Jókai Mór: A szerelem bolondjai Jókai Mór: A szerelem bolondjai Jókai Mór: A szerelem bolondjai Jókai Mór: A szerelem bolondjai Jókai Mór: A szerelem bolondjai Jókai Mór: A szerelem bolondjai Jókai Mór: A szerelem bolondjai

"Egy kevésbé ismert klubot akarok bemutatni – írja Jókai a regény előszavában. – A klubnak az a neve, hogy: »a szerelem bolondjai«.
Tagjai csak azok lehetnek, ki be tudják bizonyítani, hogy szerelmi indokokból valami hallatlan bolondságot tudtak elkövetni. Egy szigorú bizottmány ítél titkos szavazás útján afölött, hogy a belépni kívánó érdemes-e a társulat tagjai közé fölvétetni vagy pedig udvariasan elutasítandó, mint aki meglehet, hogy külön szerelmes is, bolond is, de nem együtt: vagy nem oly mértékben, hogy még az okos emberek társaságába ne száműzethessék…
E klub jutalmakat is tűz ki, mik öt évről öt évre a legérdemesebbeknek a pályabíráló választmány által oda ítéltetnek…
Legyünk kíváncsiak a pályázat eredményére…"

Eredeti megjelenés éve: 1869

A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Jókai Mór válogatott művei, Jókai Mór összes művei

>!
Kossuth, Budapest, 2009
350 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789630958370
>!
Unikornis, Budapest, 1992
420 oldal · keménytáblás · ISBN: 9637519629
>!
Szépirodalmi, Budapest, 1975
444 oldal · keménytáblás · ISBN: 9631503941

5 további kiadás


Kedvencelte 15

Most olvassa 4

Várólistára tette 66

Kívánságlistára tette 24


Kiemelt értékelések

>!
moonchristal P
Jókai Mór: A szerelem bolondjai

Nehéz jó értékelést írnom egy ilyen Jókai-regényhez, vagy egyáltalán bármilyen Jókai-műhöz. Bár már pár napja befejeztem, azért még mindig csapongóak a gondolataim, nem tudom értelmesen kifejezni, mit is érzek.
Először is, örülök, hogy ismét egy kincsre bukkantam, és kicsit sajnálom, hogy nem olvastam már régebben. Másodszor, pedig nem igazán tudom, mit kezdjek magammal, melyik Jókai-könyvet vegyem elő, ami megint hasonló élmény lesz.
Mert ez egyszerűen fantasztikus volt. Mikor majdnem elfejtettem, miért is a kedvencem Jókai, akkor ismét emlékeztet. Szeretem a történetei stílusát, a karaktereit, szeretem, hogy általuk egyre többet tudok meg a magyar történelemről, többet, mint bármelyik történelem-órán.
Itt is, annyira szerettem a történelmi utalásokat, miközben megértettem, mennyire egyformák vagyunk a korábbi történelmi korokban élt társainkkal. Ugyanolyan kapzsik, érdekbarátok, ravaszak, a politika nem sokat változott, a tisztesség, becsület és a munka pedig csak nehezen érvényesült.
Emellett igen, a szerelem bolonddá teszi az embereket, olyasmikre tesz képessé, amikre nem is gondolnánk.
Tetszett a felépítés, tetszett a stílus, tökéletes, úgy, ahogy van. Köszönöm az újabb, remek élményt!

>!
csucsorka P
Jókai Mór: A szerelem bolondjai

Tökéletes. A hosszúságával együtt – pedig még a legjobb író is hajlamos hibát véteni 400 oldalon túllövő könyv esetén.
A karakterek színesek és készek. Mindig tudnak meglepetést okozni. Nincsenek Jókais, szentimentális túlkapások – mindenki az benne, aki.
A történet magával ragadó, izgalmas – minden szálával.

Ajánlom mindazoknak, akik 12 évesen azt gondolták, hogy a Kőszívű ember fiai után nem olvasnak több Jókait. Ha ezt elolvassák, hetekig(/hónapokig) nem tudnak majd megálljt parancsolni ennek az új barátságnak.

5 hozzászólás
>!
Frank_Spielmann I
Jókai Mór: A szerelem bolondjai

Az első száz oldal után valahogy odaragadtam a könyvhöz, és minden adandó alkalmat kihasználtam, hogy olvashassam. Kalandos, fordulatos, a magyar nyelv fénykorából, amikor még az emberek tényleg tudtak szépen beszélni, kifejezően fogalmazni. De ha jobban megnézzük ezt a világot, semmi sem változott a fő dolgokban. Az emberek ugyanúgy lesznek szerelmesek, ugyanúgy néha ez tönkreteszi őket, és ugyanúgy van beteljesült, igaz szerelem is, és persze nagyon sok bolondja ma is. Jókairól azt szokták mondani, hogy a szereplői romantikus módon szélsőségesek: azaz vagy jók, vagy rosszak. Itt viszont én olyan mély jellemekkel találkoztam, amik ezeket a vádakat könnyedén eloszlatják. Igazából egyik főbb szereplőről sem tudnám azt mondani, hogy jó vagy rossz… ennél sokkal bonyolultabb a helyzet. Mint az életben. Szóval nagyon lebilincselt mind Jókai stílusa, mind a történet fordulatai.
És a törtélelmi háttér, a történelemórán nem tanított éhínségek, a korszak hiteles leírása egy jelenlévőtől… Nem csak egy izgalmas történetet kapunk, hanem élményszámba menő korrajzot is.

A Jókai-összest nem véletlenül adják ki újra és újra…

6 hozzászólás
>!
Szamღca
Jókai Mór: A szerelem bolondjai

Meglepoen erdekes, szorakoztato olvasmany volt. Nagyon tetszett a korrajz – es egyuttal el is szomoritott, hogy sajnos a politikus mar akkor is politikus volt… A magas beosztasban ulok lopasa , csalasa a megvesztegetes nem uj keletu talalmany….
Tele volt a regeny erdekesebbnel erdekesebb fordulatokkal igy elejetol a vegeig tudott meglepetest okozni….

A pontlevonas igazabol azert van amivel en sajnos nehezen tudok megbaratkozni a Jokai regenyekben – a nekem kicsit eltulzott jellemabrazolasok, a kis cuki mar emberkent viselkedo okos allatkak (itt a matematikai szamitasokat elvegzo es szineszi palyat befuto kisponi) es a tokeletes tulajdonsagpokkal felruhazott kislanyok,… De ha ezeket elfogadjuk ugy mint ha egy meset olvasnank – es megprobaljuk az osszes racionalisan gondokodo agysejtjeinket elcsititani akkor egy nagyon szorakoztato regenyt kapunk….

>!
ppeva P
Jókai Mór: A szerelem bolondjai

Nagyon jó kis mese. Történelem, országismeret, és persze: szerelem, szerelem, szerelem… Egyre jobban szeretem a régies stílusát, a mesefűzést, még a korhű romantikát is.
Már neki is láttam a következő Jókai regénynek.

>!
Kiss_Csillag_Mackólány P
Jókai Mór: A szerelem bolondjai

Régóta kerülgetem a könyvet, mindig féltem tőle.
Azt sejtettem –, kicsit ismerve Jókait, hogy a szerelem mellé korrajzot, aktuális politikai képet is kapok, de arra nem számítottam, hogy ennyire belefeledkezem.
Miután nem szeretem a politikai véleményeket, de most valahogy ez eltörpült a legfontosabb, a szerelem mögött.
Igaz, szerencsére nem az a csöpögő, romantikus életérzésként jelenik itt meg.
Sokkal inkább tartalmazza nem kizárólag a lelkek egymás iránti érzületét, de a föld, a természet, a világ és az élet iránt érzett mérhetetlen és megmásíthatatlan szerelmet.
Kedvencem Ilonka volt, de sokat jelentett a „pojáca”, később pedig Elemér újra pozitív jelleme is.

>!
mepeg
Jókai Mór: A szerelem bolondjai

Ez a regény letehetetlen, magával ragadó. Aki szereti Jókai műveit, feltétlenül olvassa el, és ne álljon meg az első pár fejezet után :)

>!
Gabci88
Jókai Mór: A szerelem bolondjai

Ez egy szerelmes regénynek álcázott korrajz. Több volt benne a politika mint a szerelem. Nem erre számítottam. Az elejével nehezen haladtam, kellett idő, mire belerázódtam a történetbe. Ettől eltekintve viszont élvezhető volt. Megadta a kor hangulatát, a nyelvezete pedig külön élmény volt.
A karakterek jól ki voltak dolgozva, Ilonkát kifejezetten szerettem. Mellette mondjuk csak Fröhnwald kapitány volt szerethető karakter, bár Elemér is sokat fejlődött a regény végére. Malvina is jól ki volt dolgozva, igazi elkényeztetett, önző, akaratos úrinő.
A végére azért maradt néhány kérdőjelem. Mi történt Malvinával igazából? Csak sejteni lehet. És Angyaldy? Vajon ő tehet róla? Nem derült ki sosem a turpissága? Burkoltan persze ott van a válasz.
A 2009-es kiadást olvastam, ez sokat dobott az olvashatóság kényelmén, mert az idegen szavak mellett zárójelben ott volt a manapság használatos kifejezés rá.
Összességében hullámzott az élvezhetősége, hol három, hol négy csillagot akartam adni, így végül megállapodtam a 3,5 -nél. Jó és értékes mű, de nem kedvenc.

>!
szvandaaa
Jókai Mór: A szerelem bolondjai

Mestermű, igazi Jókai módon. Bár régimódi történet, mégis sikerrel azonosulhat vele az ember, mert, bár a titulusok változtak a Kiegyezés óta, a szerelmes szívek mégsem olyan sokat. Realistán romantikus mű; épp annyira romantikus, hogy élvezetes legyen és épp annyira realista, hogy ne legyen túl komor. Imádnivalóak az állatleírások is, ilyet eddig nem is olvastam tőle. A kezdeti két kis történetre is választ kapunk a végén… mivel Jókai ismét bizonyította, hogy kiváló dramaturg :) !

>!
sagittarius
Jókai Mór: A szerelem bolondjai

Jókai az az író, akiben még nem csalódtam. Ha fáradt vagyok, vagy ha beleúntam egy „se eleje se vége“ modern regénybe, akkor mindig hozzá folyamodom, és helyreáll a lelki békém.

A Szerelem bolondjai c. regény is illeszkedik Jókai nagy regényei sorába. A több szálon futó, fordulatokban gazdag cselekmény végig leköti a figyelmet. Emellett betekintést nyerhetünk a kiegyezés korabeli állapotokba, megismerhetjük a kor jellegzetes szereplőit is. Különösen lekötötte figyelememet – a napjainkban is aktuális közéleti téma – a korrupció nagyon szemléletes megjelenítése.

Sokan vádolják az írót azzal, hogy túlságosan romantikus, a cselekmény egyes mozzanatai nem mentesek a meseszerű elemektől, alakjai idealizáltak stb. E a vádak mindegyike e kötettel kapcsolatban is felvethető. Számomra ennek ellenére, vagy talán éppen emiatt nyújtott pihentető kikapcsolódást, igazi olvasmányélményt. Az a véleményem, hogy Jókai regényeit nem kell analizálni (ezt már megtették előttünk mások), hanem át kell engedni magunkat az iró fantáziadús, áradó meseszövésének és csak úszni kell az árral. Ha így teszünk, emelkedett lelkiséggel, egy kicsit más emberként érünk partot a regény befejeztével.


Népszerű idézetek

>!
Frank_Spielmann I

– Milyen szép vagy! Óh, milyen imádandó szép vagy! Ne nézz rám, ne mosolyogj, mert megölsz vele!
– Ha rajtam állna, mindennap megölnélek, s mindennap újra teremtenélek: hogy amíg nem látlak, addig meg légy halva.
– Óh, esküszöm nekem, hogy meg vagyok halva, amikor te nem látsz. Hideg szobor vagyok, aki nem él. Te viseled magaddal lelkemet. Óh, add vissza, sokszor add vissza!
És a hölgy tudta, hogyan kell az elrablott lelket visszaadni.

Az asszonyság és az asszony

7 hozzászólás
>!
Frank_Spielmann I

Sokszor használják ezt a szót „kutya” emberek szidalmazására. Pedig a kutya igen hű és igen okos állat; a nevelés fog rajta, jó tulajdonait szereti kifejteni; saját érdekeit alá tudja rendelni kenyéradója szeszélyének; házat őriz, ellenséget űz, vadat fürkész, a meglőttet elhozza, nem eszi meg: ezek mind olyan tulajdonságok, amiket egy emberben is nagyon kellene becsülni.
Hanem már egyszer az ember olyan arisztokrata, hogy nem szereti, ha kutyának nevezik. Oroszlánnak, sasnak szereti magát neveztetni, de azért megorrol, ha azt mondják felőle, hogy kutya.
Egy hű kutya.
Még így sem tetszik.
Vajon mit gondol egy hű kutya magában, mikor azon töri a fejét, hogy a gazda számára valami vadat lövésre hozzon?
Vajon nem így filozofál-e magában: annak a vadnak csontja is van; a csontot a gazdám meg nem eszi, az nekem jut?

Az az ember, aki hű, mint a kutya

>!
Frank_Spielmann I

Van a nők hangjában valami, ami megittasít, ha a legmindennapibb tárgyról beszélnek is…

Az Úrnak egy leheletére

13 hozzászólás
>!
Frank_Spielmann I

Isteni eszme a demokrácia, hanem a hozzávaló anyag szerfölött emberi.

Az áspis

2 hozzászólás
>!
Frank_Spielmann I

Óh, édes üdvösséges neme a szent dualizmusnak, melyet nem garantíroznak ratifikált paragrafusok!

Csendélet

5 hozzászólás
>!
Frank_Spielmann I

Azt hiszem, a legvitézebb tábornok is jobb szeret a karszékben ülni, mint lóháton.

Egy nagy férfiú pongyolában

>!
Frank_Spielmann I

(Zárjel között mondva, én kétféle nemét ismerem a szerelmes verseknek: az egyik olyan, mint a méhe, szeretem zöngését, tudom, hogy tele van mézzel, s viszi azt királynéjának; hadd vigye, nem bántom; a másik olyan, mint a szúnyog: úgy énekel messziről, úgy könyörög, hogy hadd csípjen meg valakit! Hiszen bár csípné már, csak ne énekelne a fülébe…)

Egy házasulandó ifjú

>!
Nandi

A béres lop a kocsisnénak, a kocsis lop a juhásznénak, a juhász lop maga magának, a szakácsné meglopja valamennyit a kis béresnek, s a kis béres – az jó ember, az nem lop egyebet, csak a napot.

>!
Nandi

A kocsisnak az a nevezetes szép tulajdonsága van, amint felnyitja a száját, azon kezdi, hogy káromkodik.

>!
Nandi

Hisz a szerelem nem szerelem többé, mihelyt bolondság; s a bolondság sem bolondság, mihelyt szerelem.

Előszó


Hasonló könyvek címkék alapján

Fekete István: Hajnal Badányban
Mikszáth Kálmán: Kísértet Lublón
Wass Albert: Mire a fák megnőnek
Mikszáth Kálmán: Két választás Magyarországon
Reviczky Gyula: Apai örökség
Mikszáth Kálmán: Akli Miklós
Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője / A gavallérok / A sipsirica
Mikszáth Kálmán: A székelyek között
Mikszáth Kálmán: Prakovszky, a siket kovács
Mikszáth Kálmán: Nemzetes uraimék