A ​szerelem bolondjai 88 csillagozás

Jókai Mór: A szerelem bolondjai Jókai Mór: A szerelem bolondjai Jókai Mór: A szerelem bolondjai Jókai Mór: A szerelem bolondjai Jókai Mór: A szerelem bolondjai Jókai Mór: A szerelem bolondjai Jókai Mór: A szerelem bolondjai Jókai Mór: A szerelem bolondjai Jókai Mór: A szerelem bolondjai Jókai Mór: A szerelem bolondjai

„Egy kevésbé ismert klubot akarok bemutatni – írja Jókai a regény előszavában. – A klubnak az a neve, hogy: »a szerelem bolondjai«.
Tagjai csak azok lehetnek, ki be tudják bizonyítani, hogy szerelmi indokokból valami hallatlan bolondságot tudtak elkövetni. Egy szigorú bizottmány ítél titkos szavazás útján afölött, hogy a belépni kívánó érdemes-e a társulat tagjai közé fölvétetni vagy pedig udvariasan elutasítandó, mint aki meglehet, hogy külön szerelmes is, bolond is, de nem együtt: vagy nem oly mértékben, hogy még az okos emberek társaságába ne száműzethessék…
E klub jutalmakat is tűz ki, mik öt évről öt évre a legérdemesebbeknek a pályabíráló választmány által oda ítéltetnek…
Legyünk kíváncsiak a pályázat eredményére…”

Eredeti megjelenés éve: 1869

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Jókai Mór válogatott művei Kossuth · Jókai Mór összes művei Unikornis · Jókai összes művei Akadémiai

>!
Kossuth, Budapest, 2009
350 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789630958370
>!
Unikornis, Budapest, 1992
420 oldal · keménytáblás · ISBN: 9637519629
>!
Szépirodalmi, Budapest, 1975
444 oldal · keménytáblás · ISBN: 9631503941

9 további kiadás


Enciklopédia 9

Szereplők népszerűség szerint

Jókai Mór


Kedvencelte 18

Most olvassa 3

Várólistára tette 82

Kívánságlistára tette 32


Kiemelt értékelések

Chöpp >!
Jókai Mór: A szerelem bolondjai

Három regényt olvastam Jókaitól eddig, és ehhez képest molynak nevezem magam. Kettőt ezek közül minősített kényszerítő körülmények hatására (kötelező olvasmány), és csak egyet – ezen kívül – saját, önálló akaratomból. Pedig – és itt jön a furcsaság – alapvetően szeretem Jókai Mór írásait. Igen, rengeteg avítt, ma már esetleg csak visszakövetkeztethető szó található a regényeiben. Igazán nem csodálom, hogy ifjaink- akik többet vesztettek már, mint a megszokott klasszikusokhoz kötelező olvasmányként ragaszkodó felmenőik – nemigen szeretnek olvasás mellett (ami szintén eléggé feladja a leckét mai napság) még minden oldalon szórejtvényt fejteni is. Hát én mondom: Megéri! Ott a zsebben a kikapcsolhatatlan, lemeríthetetlen okos számítógép, melynek segítségével a szórejtvények pillanatokon belül megfejtésre kerül(het)nek, ha az illető olvasó veszi a fáradságot és utánuk néz(ne). Én általában így teszek. És nemcsak Jókai Mór esetében. Esetünkben is sok új/régi információval lettem gazdagabb. Hogy aztán ez használható tudás-é, vagy csupán hübriszem szolgálja, mely megelégedetten mondogatja velem: Nem okos vagyok, csak művelt. (Nos, hát még csak az sem. Teszem fel egy Jókaihoz mérten. Bizony, minden relatív.)
Elkalandozásom tehát egy rövidre zárt konklúzióval zárom: Szeretek Jókait olvasni. Fogok még Jókait olvasni. Ez a Jókai az a Jókai, amit Mindenkinek szeretettel szíves figyelmébe ajánlok.
Mindez teljességgel egyéni vélemény, hát engedtessék meg egy még egyénibb fölkiáltás is:
❤ Föhnwald kapitány!

10 hozzászólás
ibelieveinmyshelf P>!
Jókai Mór: A szerelem bolondjai

Nehéz jó értékelést írnom egy ilyen Jókai-regényhez, vagy egyáltalán bármilyen Jókai-műhöz. Bár már pár napja befejeztem, azért még mindig csapongóak a gondolataim, nem tudom értelmesen kifejezni, mit is érzek.
Először is, örülök, hogy ismét egy kincsre bukkantam, és kicsit sajnálom, hogy nem olvastam már régebben. Másodszor, pedig nem igazán tudom, mit kezdjek magammal, melyik Jókai-könyvet vegyem elő, ami megint hasonló élmény lesz.
Mert ez egyszerűen fantasztikus volt. Mikor majdnem elfejtettem, miért is a kedvencem Jókai, akkor ismét emlékeztet. Szeretem a történetei stílusát, a karaktereit, szeretem, hogy általuk egyre többet tudok meg a magyar történelemről, többet, mint bármelyik történelem-órán.
Itt is, annyira szerettem a történelmi utalásokat, miközben megértettem, mennyire egyformák vagyunk a korábbi történelmi korokban élt társainkkal. Ugyanolyan kapzsik, érdekbarátok, ravaszak, a politika nem sokat változott, a tisztesség, becsület és a munka pedig csak nehezen érvényesült.
Emellett igen, a szerelem bolonddá teszi az embereket, olyasmikre tesz képessé, amikre nem is gondolnánk.
Tetszett a felépítés, tetszett a stílus, tökéletes, úgy, ahogy van. Köszönöm az újabb, remek élményt!

Paulina_Sándorné P>!
Jókai Mór: A szerelem bolondjai

Jókait nehezen veszek a kezembe spoiler, pedig nagyon szép történeteket kapok tőle. Nem egy megszokott szerelmi történet, vagy csak, mint férfi máshogy látja az érzelmeket és máshogy mutatja meg. A szerelem mellett a korszakról is elég szép képet kaptam – emberekről, politikáról. A "nagy cicán nehezen léptem túl, nagyon sajnáltam. Elemér érdekes ember volt, bár megkedvelni nem tudtam.

kaporszakall>!
Jókai Mór: A szerelem bolondjai

Hétvégi újraolvasás volt, közel ötven év után.

Még kamaszkoromban olvastam a húsz válogatott Jókait – melyek, mini sorozat gyanánt több kiadásban is megjelentek – köztük ezt is. Akkor még nem riasztottak vissza sem az émelyítően szirupos szerelmi ömlengések, sem a Világosi család nehéz sorsának olcsó melodrámája, sőt még az utolsó fejezetben leírt pásztoridillt is elviseltem valahogy. De arra emlékszem, hogy a mellékszereplők egyénisége, és a velük kapcsolatos jelenetek humora volt az, ami miatt ez az egyébként gyönge regény akkoriban még tetszett. S ma is azt mondom, hogy a regény legjobb fejezeteit (A szárazföldi nyolckezű, A pojáca, Egy katona, aki rablókat fog) a statiszták: az adószedő és segédje, a vásári bohóc, a vidéki cselédség, meg a kenőpénzes bankár teszik emlékezetessé, mert alakjuk sokkal életszagúbb, mint a szerencsétlen, romantikus főszereplőké.

Talán még a Schmerling-korszak korrupciós gépezetének bemutatása és az 1863-64-es aszály története az, ami ennek a munkának a javára írható, de a lapos, cukrozott, mesterkélt fordulatokkal megspékelt love story így is erősen lehúzza.

KBCsilla P>!
Jókai Mór: A szerelem bolondjai

Régóta kerülgetem a könyvet, mindig féltem tőle.
Azt sejtettem –, kicsit ismerve Jókait, hogy a szerelem mellé korrajzot, aktuális politikai képet is kapok, de arra nem számítottam, hogy ennyire belefeledkezem.
Miután nem szeretem a politikai véleményeket, de most valahogy ez eltörpült a legfontosabb, a szerelem mögött.
Igaz, szerencsére nem az a csöpögő, romantikus életérzésként jelenik itt meg.
Sokkal inkább tartalmazza nem kizárólag a lelkek egymás iránti érzületét, de a föld, a természet, a világ és az élet iránt érzett mérhetetlen és megmásíthatatlan szerelmet.
Kedvencem Ilonka volt, de sokat jelentett a „pojáca”, később pedig Elemér újra pozitív jelleme is.

Frank_Waters I>!
Jókai Mór: A szerelem bolondjai

Az első száz oldal után valahogy odaragadtam a könyvhöz, és minden adandó alkalmat kihasználtam, hogy olvashassam. Kalandos, fordulatos, a magyar nyelv fénykorából, amikor még az emberek tényleg tudtak szépen beszélni, kifejezően fogalmazni. De ha jobban megnézzük ezt a világot, semmi sem változott a fő dolgokban. Az emberek ugyanúgy lesznek szerelmesek, ugyanúgy néha ez tönkreteszi őket, és ugyanúgy van beteljesült, igaz szerelem is, és persze nagyon sok bolondja ma is. Jókairól azt szokták mondani, hogy a szereplői romantikus módon szélsőségesek: azaz vagy jók, vagy rosszak. Itt viszont én olyan mély jellemekkel találkoztam, amik ezeket a vádakat könnyedén eloszlatják. Igazából egyik főbb szereplőről sem tudnám azt mondani, hogy jó vagy rossz… ennél sokkal bonyolultabb a helyzet. Mint az életben. Szóval nagyon lebilincselt mind Jókai stílusa, mind a történet fordulatai.
És a törtélelmi háttér, a történelemórán nem tanított éhínségek, a korszak hiteles leírása egy jelenlévőtől… Nem csak egy izgalmas történetet kapunk, hanem élményszámba menő korrajzot is.

A Jókai-összest nem véletlenül adják ki újra és újra…

6 hozzászólás
Ananiila>!
Jókai Mór: A szerelem bolondjai

Elolvastam nagy nehezen, de nem éreztem rá, sem a történetre, sem a stílusára.
Pedig fiatalkoromban szerettem olvasni Jókait, Az arany ember kedvenc volt, többször is elolvastam.
Nem tudom, hogy ez a műve lett túl más vagy az én ízlésem változott, de nagyon nem álltak rá az antennáim.

Szamღca>!
Jókai Mór: A szerelem bolondjai

Meglepoen erdekes, szorakoztato olvasmany volt. Nagyon tetszett a korrajz – es egyuttal el is szomoritott, hogy sajnos a politikus mar akkor is politikus volt… A magas beosztasban ulok lopasa , csalasa a megvesztegetes nem uj keletu talalmany….
Tele volt a regeny erdekesebbnel erdekesebb fordulatokkal igy elejetol a vegeig tudott meglepetest okozni….

A pontlevonas igazabol azert van amivel en sajnos nehezen tudok megbaratkozni a Jokai regenyekben – a nekem kicsit eltulzott jellemabrazolasok, a kis cuki mar emberkent viselkedo okos allatkak (itt a matematikai szamitasokat elvegzo es szineszi palyat befuto kisponi) es a tokeletes tulajdonsagpokkal felruhazott kislanyok,… De ha ezeket elfogadjuk ugy mint ha egy meset olvasnank – es megprobaljuk az osszes racionalisan gondokodo agysejtjeinket elcsititani akkor egy nagyon szorakoztato regenyt kapunk….

ppeva P>!
Jókai Mór: A szerelem bolondjai

Nagyon jó kis mese. Történelem, országismeret, és persze: szerelem, szerelem, szerelem… Egyre jobban szeretem a régies stílusát, a mesefűzést, még a korhű romantikát is.
Már neki is láttam a következő Jókai regénynek.

mepeg>!
Jókai Mór: A szerelem bolondjai

Ez a regény letehetetlen, magával ragadó. Aki szereti Jókai műveit, feltétlenül olvassa el, és ne álljon meg az első pár fejezet után :)


Népszerű idézetek

Nandi>!

A béres lop a kocsisnénak, a kocsis lop a juhásznénak, a juhász lop maga magának, a szakácsné meglopja valamennyit a kis béresnek, s a kis béres – az jó ember, az nem lop egyebet, csak a napot.

2 hozzászólás
Chöpp >!

„Az 1865-iki fagy”. Ezt is végigéltem fokról fokra. Valahol le is írtam. Az rettenetes volt: ahogy közeledett a hévmérő minden reggel a fagyponthoz (május derekán), végre – nem akarom újra leírni. 1867-ben a kiegyezés tárgyalásakor éppen így szállt a kéneső alább-alább. Az eldöntő nap estéjén csak négy fok volt a plusz. Nyáry Pál azt mondá Deáknak: „imádkozzatok, hogy reggel négy fok mínuszra ne ébredjünk; mert ha még egy májusi fagy éri az országot, vége a kiegyezésnek.” Jól imádkoztak (azaz hogy – tunk). Reggelre 8 fokot mutatott a hévmérő.

427. oldal Utóhang a "Szerelem bolondjai" regényhez

Kapcsolódó szócikkek: 1865 · 1867 · Kiegyezés
Frank_Waters I>!

Isteni eszme a demokrácia, hanem a hozzávaló anyag szerfölött emberi.

Az áspis

2 hozzászólás
Frank_Waters I>!

– Milyen szép vagy! Óh, milyen imádandó szép vagy! Ne nézz rám, ne mosolyogj, mert megölsz vele!
– Ha rajtam állna, mindennap megölnélek, s mindennap újra teremtenélek: hogy amíg nem látlak, addig meg légy halva.
– Óh, esküszöm nekem, hogy meg vagyok halva, amikor te nem látsz. Hideg szobor vagyok, aki nem él. Te viseled magaddal lelkemet. Óh, add vissza, sokszor add vissza!
És a hölgy tudta, hogyan kell az elrablott lelket visszaadni.

Az asszonyság és az asszony

7 hozzászólás
Frank_Waters I>!

Sokszor használják ezt a szót „kutya” emberek szidalmazására. Pedig a kutya igen hű és igen okos állat; a nevelés fog rajta, jó tulajdonait szereti kifejteni; saját érdekeit alá tudja rendelni kenyéradója szeszélyének; házat őriz, ellenséget űz, vadat fürkész, a meglőttet elhozza, nem eszi meg: ezek mind olyan tulajdonságok, amiket egy emberben is nagyon kellene becsülni.
Hanem már egyszer az ember olyan arisztokrata, hogy nem szereti, ha kutyának nevezik. Oroszlánnak, sasnak szereti magát neveztetni, de azért megorrol, ha azt mondják felőle, hogy kutya.
Egy hű kutya.
Még így sem tetszik.
Vajon mit gondol egy hű kutya magában, mikor azon töri a fejét, hogy a gazda számára valami vadat lövésre hozzon?
Vajon nem így filozofál-e magában: annak a vadnak csontja is van; a csontot a gazdám meg nem eszi, az nekem jut?

Az az ember, aki hű, mint a kutya

Chöpp >!

A nagy emberek, ha nagyot buknak is, annál nagyobb lesz a hírük vele; az apró embereket ki veendi számba?
Azok jönnek és elmúlnak.

85. oldal Egy az apró emberek közül

Frank_Waters I>!

Van a nők hangjában valami, ami megittasít, ha a legmindennapibb tárgyról beszélnek is…

Az Úrnak egy leheletére

13 hozzászólás
Chöpp >!

Vannak álmok, amiket soha el nem felejtünk.

267. oldal A nazarénus

Chöpp >!

Tény az, hogy 1861-ben egyszerre az összes magyar honi tisztikar, mintegy kilencezer férfi, leköszönt a hivataláról, nem akarva a Schmerling által oktrojált osztrák összalkotmány keresztülvitelében segédkezni.

425. oldal Utóhang a "Szerelem bolondjai" regényhez

Chöpp >!

Tudja, kisasszony, minden állatnak van lelke, kisebb-nagyobb, éppen, mint az embereknél; némelyik egészen barom marad, ez az embereknél is úgy van. Ha az állattal kicsi korától fogva úgy bánnak, mintha ember volna, okosan, szeretettel beszélnek hozzá, megmagyarázzák neki, mit miért kellett úgy tenni, ok nélkül meg nem ütik, igazságtalanul nem mellőzik: lélek támad benne.

377. oldal Egy állat, akinek lelke van

2 hozzászólás

Említett könyvek


Hasonló könyvek címkék alapján

Asbóth János: Álmok álmodója
Mikszáth Kálmán: A szelistyei asszonyok
Dallos Sándor: Aranyecset
Mikszáth Kálmán: Gavallérok / A szelistyei asszonyok
Elliot György: A raveloei takács
Charlotte Brontë: Shirley
Kemény Zsigmond: Özvegy és leánya
Margaret Mitchell: Elfújta a szél
Annemarie Selinko: Désirée
Somogyváry Gyula: Ne sárgulj, fűzfa!