A ​nagyenyedi két fűzfa 116 csillagozás

Jókai Mór: A nagyenyedi két fűzfa Jókai Mór: A nagyenyedi két fűzfa Jókai Mór: A nagyenyedi két fűzfa Jókai Mór: A nagyenyedi két fűzfa Jókai Mór: A nagyenyedi két fűzfa Jókai Mór: A nagyenyedi két fűzfa Jókai Mór: A nagyenyedi két fűzfa Jókai Mór: A nagyenyedi két fűzfa Jókai Mór: A nagyenyedi két fűzfa Jókai Mór: A nagyenyedi két fűzfa Jókai Mór: A nagyenyedi két fűzfa Jókai Mór: A nagyenyedi két fűzfa Jókai Mór: A nagyenyedi két fűzfa Jókai Mór: A nagyenyedi két fűzfa Jókai Mór: A nagyenyedi két fűzfa Jókai Mór: A nagyenyedi két fűzfa

A nagy magyar mesemondó szép történelmi tárgyú elbeszéléseit tartalmazza ez a kötet. Ez a tizenkét történhet felöleli úgyszólván az egész magyar történelmet. Szerepel köztük Árpád vezér és a honfoglalás, Rozgonyi Cecília, a Zsigmond királyunk idejében vitézkedő hős asszonyunk története. Mátyás király fája és további kilenc történet a törökvilágból, a kuruc időkből és a szabadságharc hősi napjaiból. Jókai mesteri tolla alatt a nagyenyedi vitéz kollégistáktól Trajtzigfritzig és Bórembukk labanc rablóvezérek mulatságos figuráján át a rettenthetetlen bátorságú Simonyi Józsefig, a „legvitézebb huszárig” és Guyon tábornokig a feledhetetlen alakok egész sora elevenedik meg. És a székely asszony nemes pátoszától a Komárom anekdotázó könnyedségéig az elbeszélő modor változatossága ejt rabul.

Eredeti megjelenés éve: 1853

A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Hazáért és szabadságért, NTK-klasszikusok, Delfin könyvek, Ifjúsági kiskönyvtár, Magyar könyvtár, Diákkönyvek

>!
Kedvenc, Székelyudvarhely, 2016
122 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786068638263
>!
Kreatív, Marosvásárhely, 2014
26 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786066462020
>!
Osiris, Budapest, 2014
184 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789632762418

11 további kiadás


Kedvencelte 6

Most olvassa 6

Várólistára tette 25

Kívánságlistára tette 9

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

>!
Gelso P
Jókai Mór: A nagyenyedi két fűzfa

Amikor elkezdtem a könyvet olvasni, az első oldalak után egy jó kis diákszerelemmel kapcsolatos írásra számítottam.
„József pedig folyvást növekedni érzé szíve fájdalmait: a csalóka távcső oly közel hozta olykor az imádott leánykát, hogy ámulatában kezeit nyújtá ki utána, s csak akkor ijedt meg, mikor körmeit az ablak megüté, amin Áron kétakkorát nevetett.” Zetelaky József és Tordai Szabó Klárika szerelmére számítottam…
De tévedtem, mert ez inkább egy helyi monda, vagy legenda feldolgozása lehet, ami írásra serkenthette Jókait. (Van ennek a történetnek vmi valóságalapja? Tudja vki?)
Helyes, viszonylag könnyed történet, történelmi, hazafias kalanddal – kellemes élmény volt szembesülni azzal, hogy Jókai mind a két nemnek adott olyan helyzetet, amelyben kinyilváníthatták hazaszeretetüket és hűségüket, és ezáltal a nevük fennmaradhatott – akár egy városi legenda, vagy akár egy rövidebb lélegzetvételű Jókai műben is!
„Azon két fűzfadorongot pedig, mellyel a két ellenséget leverték, az esetnek emlékére letűzték a patak medrébe, és Gerzson úr áldást monda azokra mint szintén József szerelmére is, kinek nem kellett többé perspektíván keresztül néznie Klárikát, ha látni akarta.”
A könyv és a másodikként olvasott Az utolsó budai basa kapcsán szeretném elmondani, hogy nem túl széleskörű – sajnos – a Jókai olvasmányismeretem (lehet, hogy már ez így is marad, mert klasszikusokat szinte egyáltalán nem olvasok), a kötelezőkön, és egynéhány ismertebb regényén kívül nem olvastam mást; de tisztelettel kell adóznom Jókai személye ill. munkássága előtt – most kezd előttem kirajzolódni a tiszteletreméltó személyisége, műveltsége, sokoldalúsága. Nagyon sok könyvet írt, nagyon termékeny író volt! De nem számítottam arra, hogy ennyire gazdag, változatos, különböző, sokféle témában, hozzáértően, tájékozottan, gondolom, mérhetetlen kutatómunka állt valamennyi műve megírása mögött!
Ha a teljes életművét már nem is fogom megismerni, de igyekszem még a kortárs olvasmányaim közé egy-egy klasszikust, köztük Jókait is becsempészni, pl. egy-egy ilyen kihívásnak köszönhetően.

@Gulo_gulo Olvassunk Jókait! II. kihívásra hozott olvasásom
és
@darkfenriz Olvassunk Jókai Mór műveket! kihívásra az egyik olvasásom

4 hozzászólás
>!
FreeAngel
Jókai Mór: A nagyenyedi két fűzfa

„Az álmok országának koronázatlan királya” – ahogy Kosztolányi nevezi Jókait. Nem tudom, lehetne-e ennél szebben és méltóbban megfogalmazni azt a tudást, azt a mesélni tudást, ami Jókain kívül csak ritkán adatott (adatik) meg írónak. Ma is tanulhatunk történeteiből, meséiből, a ma élő magyar embereknek is példaértékű az írásaiból érezhető hazaszeretet, bátorság, büszke méltóság, ami ma már sajnos nem igazán érezhető ezen a népen.
Jólesik a lelkemnek olykor elővenni Jókai könyveit. Ezeket a humorral átszőtt gyönyörű (és igaz) történeteket menyecskékről, vitéz hősökről, asszonyokról, diákokról, szerelemről, bátorságról és magyarságról. Arról, hogy mit jelent magyarnak lenni. Igazi ízes magyarsággal, ahogy csak Jókai tud…

>!
KingucK
Jókai Mór: A nagyenyedi két fűzfa

Könnyed hangulatú, vicces magyar történelembe helyezett kis történet.
Jókaihoz képest rövídre fogva :)
Érződik, hogy ifiúsági olvasásra szánta.

Annak ajánlom aki fél hozzákezdeni egy vaskosabb Jókaihoz, majd ettől lendületet és kedvet kap :)

>!
Vizsla
Jókai Mór: A nagyenyedi két fűzfa

Kissé félve kezdtem el olvasni ezt a könyvet.
Attól tartottam, hogy, mint a Kőszívű ember fiai esetében (még általános iskolásként), most is „nehéz” lesz Jókai stílusa. Most (24. évem felé) valahogy jól esett a féloldalas, terjengős mondatok olvasása. Annyi minden fér beléjük.
Olvasás közben láttam, ahogy előttem ül egy karosszékben és „öregapósan” meséli anekdotáit. Jó volt olyan korokban kalandozni, ahol az ember ilyen-olyan -izmus és -ista jelzők áradata nélkül lehetett hazafi. Amikor az emberek tetteiből világosan kiderült milyen fából faragták őket.
Jól esett a régiek egyszerű, de tiszta gondolkodását szemlélni, a kötelességet kötelességnek tekinteni, nem a következmények, hanem a becsület miatt.
Minél több régi klasszikus írónktól származó könyvet olvasok, annál biztosabban látom, hogy a romantika hőseinek nem kard és paripa kellett ahhoz, hogy azok legyenek akik, hanem valami olyasvalamik ami ma már (sajnos) sokunkból hiányzik.
Egy becsületes szív és egy egyenes gerinc.

>!
alaurent P
Jókai Mór: A nagyenyedi két fűzfa

A hazaszeretet írása, azé a fajtáé, amelyik látja, mit veszíthet és nem adja, kerül, amibe kerül. És persze, hogy diadalmaskodik, hiszen vele szemben csak a zsoldossereg áll. A Nagy Mesélő kis meséje, heves diákokkal, józan professzorral, diadalmas szerelemmel. Nem tudom, már hányadszor találkoztam vele, de még mindig élvezem.

>!
Sofy
Jókai Mór: A nagyenyedi két fűzfa

Tegnap derült ki, hogy kötelező olvasmány és már ki kellett volna olvasni, de senki nem tudott róla. Igazából a történet jobb volt, mint a kőszivű ember fiai, viszont a nyelvezete…az valami borzalom. Jól volt a magyar tanárunk, mikor kitalálta ezt, hogy 7.-ben kötelező olvasmány? Nem.
De mivel a történet jó volt így megadom a 3,5 csillagot.

6 hozzászólás
>!
MosolyMűvek
Jókai Mór: A nagyenyedi két fűzfa

Milyen jól tettem, hogy elolvastam ezt a történetet. A régi magyar szavakból szőtt hosszú mondatok elvarázsoltak, a végén győz a jó.
Van tehát ez a két fűzfa Enyed határában, és egészen a történet végéig vissza sem kerülünk hozzájuk, közben lehet azon gondolkodni, hogy hogy kerekedik ki a fűzfák legendája az összecsavarodó szerelmi és háborús szálból. És eleve, ez a kettő hogyan ér majd össze. Gúnyos távlatból szemléli a kicsinyességet; ahogy kurucból labanc lesz és vissza, egy évadban akár négyszer is; a tanárember kicsinyességét, aki leányt még látni sem enged a tanítványainak – persze az más kérdés, hogy minél szigorúbb a tanár, annál leleményesebb a diákja. Egy percig sem unatkoztam.

>!
Aliko P
Jókai Mór: A nagyenyedi két fűzfa

Egy Jókai elbeszélés a 19. századból, ami rövidségnek hála könnyen emészthető, ám régies stílusa miatt annyira nem tudtam élvezni, épp mire megszoktam volna a nyelvezetét vége is lett. Jön egy kuruc- labanc összecsapás, két 150 éves fűzfa Enyed és Felvinc között, egy kollégium, na meg az ő pacifista vezetője és a diákok… A könyvből készült ugyan film is, de még nem láttam és a kötetet letéve sem tervezem megnézni, ugyanis be kell vallanom annyira nem hatott meg ez a történet, hogy mozgóképes verzióba is elővegyem.

Amit itt kapunk az egy humoros korrajz egy kis szerelmi szállal a Rákóczi szabadság harc alatt fura nevű szereplőkkel (Trajtzigfritzig és Bórembukk mindent vitt). Lesz itt lány- és városmentést na meg egy kis haddelhadd, mindezt szépirodalmi stílusban, régies nyelvezettel, körkörös elbeszélési móddal, ahol a jelenből indulva és oda visszatérve meséli el a szerző a múlt történéseit.

>!
Nóra_Alpekné_Barna P
Jókai Mór: A nagyenyedi két fűzfa

Szeretem Jókait. Örök élmény volt gyerekkoromban a Kelet királynéját olvasgatni télen a cserépkályha előtt, majd később A kőszívű ember fiaival, Egy magyar nábobbal és Kárpáthy Zoltánnal is jó barátságba kerültem. De most valahogy elmaradt az élmény, a Jókai varázslat. A történetek az én szájízemnek túl rövidek voltak, s ezáltal elmaradt a megszokott katarzis. Bár az egyes elbeszélések mind a történelem egy-egy eseményére rezignáltak, nekem túlontúl különállóak bizonyultak. Sajnálom, de Jókait ennek ellenére mégis szeretem! :-))


Népszerű idézetek

>!
Jávori_István I

Az ellenséget jobb nem várni, míg a kapuig jő, hanem elébe menni. Nem a dicsőségért harcolunk mi, hanem azokért, akiket szeretünk.

(Rozgonyi István)

Rozgonyi Cecília - 25. oldal (1978-as kiadás)

>!
FreeAngel

„Amíg lehet!”
    Egy olyan furcsa határidő, aminek közelebb vagy távolabb esése egyenesen attól függ, akinek mondva van.

61. oldal

>!
FreeAngel

Az idő fut, egymás után vesznek a múlt napok, s velök a múlt dicsőség.

184. oldal

>!
Vizsla

– Ne félj semmit, vén boszorkány, adok neked jó tanácsot: tagadd el, hogy az a te urad.
– El is tagadtam már százszor.
– Ismered Dul Mihály uramat, ugye?
– Hogyne ismerném!
– Tyúkot is loptál tőle; azt akartad mondani.

Hogyan lett Dul Mihály uramból Rácz János

>!
Gelso P

József pedig folyvást növekedni érzé szíve fájdalmait: a csalóka távcső oly közel hozta olykor az imádott leánykát, hogy ámulatában kezeit nyújtá ki utána, s csak akkor ijedt meg, mikor körmeit az ablak megüté, amin Áron kétakkorát nevetett.

>!
Ordi97

Alvezére, Bórembukk, egy nagy, trabális mészároslegény volt, szőretlen csontos pofával; ki egész ellenkezőleg különösen nagy gondot látszott arra fordítani, hogy mentül piszkosabb lehessen. Bőrködmöne csillogott a szennytől, s orcája bátran dicsekedhetett vele, hogy záporesőn kívül más vizet sohasem érzett.

>!
Ordi97

Tán csillagot vizsgálnak? Igen, de akkor ne irányoznák lefelé a látcsövet… Most éppen József néz bele nagy áhítatosan… „Ó, Istenem, milyen gyönyörű”, sóhajt, nem bírva magával… Talán mégis csillag?… „Most éppen egy rózsát szakít le, be szeretnék én az a rózsa lenni!” De ez már mégsem csillag!
A mi derék ifjaink azon ürügy alatt, hogy csillagokat vizsgálnak, naphosszat azzal foglalatoskodnak, hogy a szép Klárikát nézik távcsöveken keresztül; amíg Gerzson úr azt hiszi, hogy szemeiket az ég csodáin fárasztják

>!
Jávori_István I

Mindig kevesebb a magyar, mint az ellensége.

Rozgonyi Cecília - 27. oldal (1978-as kiadás)

>!
Kisanna 

Ezek a diákok, ó, ezek a nagyenyedi diákok sajátságos fiúk voltak.

50. oldal

>!
Vizsla

Még az én időmben is megvolt az a jeles szokás, hogy a két felekezet iskolás gyerekei, mikor valami jó mulatságot akartak maguknak csinálni, összecsoportosultak és jól elverték egymást. Botot nem lévén szabad viselni kicsi diákoknak, az egész harc ököllel és léniával, meg szíjra kötött könyvekkel harcolhatott meg, hanem azért karmolt pofát s beütött orrt vihetett belőle haza, aki otthon újra meg akarta veretni magát.

A legvitézebb huszár


Hasonló könyvek címkék alapján

Alekszandr Szolzsenyicin: Ivan Gyenyiszovics egy napja
Békés Pál: Csikágó
Mikszáth Kálmán: A két koldusdiák
Gárdonyi Géza: Mai csodák
Gárdonyi Géza: Kék pille
Mikszáth Kálmán: A fekete fogat
Mikszáth Kálmán: A Szontagh Pál kutyái
Tamási Áron: Tamási Áron válogatott művei I-II.
Nyikolaj Vasziljevics Gogol: A köpönyeg / A revizor
Franz Kafka: Az éhezőművész