A nagy magyar mesélő legszebb hazafias tárgyú elbeszéléseit tartalmazza ez a kötet: kilenc történetet a törökvilágból, a kuruc időkből és a szabadságharc hősi napjaiból. Jókai mesteri tolla alatt a nagyenyedi vitéz kollégistáktól Trájcigfricig és Bórembukk labanc rablóvezérek tréfás figuráján át a rettenthetetlen bátorságú Guyon tábornokig a feledhetetlen alakok egész sora elevenedik meg. És a Székely asszony nemes pátoszától a Komárom anekdotázó könnyedségéig az elbeszélő modor változatossága ejt rabul.
Mint megannyi csepp vízben a tenger, úgy nyilatkozik meg ezekben az írásokban Jókai elbeszélő művészetének minden szépsége.
A nagyenyedi két fűzfa 173 csillagozás
Az Eredeti megjelenés éve: 1854 novellagyűjteményes kiadás esetén csak magára A nagyenyedi két fűzfa történetre vonatkozik.
Eredeti megjelenés éve: 1854
Tagok ajánlása: Hány éves kortól ajánlod?
A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Hazáért és szabadságért · NTK-klasszikusok Nemzeti Tankönyvkiadó · Delfin könyvek Móra · Ifjúsági kiskönyvtár · Magyar könyvtár Lampel Róbert (Wodianer F. és Fiai) · Diákkönyvek Kreatív
Enciklopédia 6
Kedvencelte 7
Most olvassa 1
Várólistára tette 37
Kívánságlistára tette 19
Kölcsönkérné 1
Kiemelt értékelések
Ami azt illeti, ifjúságinak eléggé ifjúsági. Hogy Jókainak elég Mór e? A leíró részek lenyűgözőek. No de a cselekmény! Olyan bonyolult, mint a puskagolyó útvonala a kilövéstől a becsapódásig. Hozzá képest egy tüzérségi akna pálygörbéje az intrika és a váratlan fordulatok valóságos tárháza. És ez borzasztóan lehangoló, mert a nagy mesemondótól nem ezt szoktam meg. Így is kellemes kikapcsolódást nyújt, de az utolsó oldal után a hiányérzet kitartóan megmarad.
Amikor elkezdtem a könyvet olvasni, az első oldalak után egy jó kis diákszerelemmel kapcsolatos írásra számítottam.
„József pedig folyvást növekedni érzé szíve fájdalmait: a csalóka távcső oly közel hozta olykor az imádott leánykát, hogy ámulatában kezeit nyújtá ki utána, s csak akkor ijedt meg, mikor körmeit az ablak megüté, amin Áron kétakkorát nevetett.” Zetelaky József és Tordai Szabó Klárika szerelmére számítottam…
De tévedtem, mert ez inkább egy helyi monda, vagy legenda feldolgozása lehet, ami írásra serkenthette Jókait. (Van ennek a történetnek vmi valóságalapja? Tudja vki?)
Helyes, viszonylag könnyed történet, történelmi, hazafias kalanddal – kellemes élmény volt szembesülni azzal, hogy Jókai mind a két nemnek adott olyan helyzetet, amelyben kinyilváníthatták hazaszeretetüket és hűségüket, és ezáltal a nevük fennmaradhatott – akár egy városi legenda, vagy akár egy rövidebb lélegzetvételű Jókai műben is!
„Azon két fűzfadorongot pedig, mellyel a két ellenséget leverték, az esetnek emlékére letűzték a patak medrébe, és Gerzson úr áldást monda azokra mint szintén József szerelmére is, kinek nem kellett többé perspektíván keresztül néznie Klárikát, ha látni akarta.”
A könyv és a másodikként olvasott Az utolsó budai basa kapcsán szeretném elmondani, hogy nem túl széleskörű – sajnos – a Jókai olvasmányismeretem (lehet, hogy már ez így is marad, mert klasszikusokat szinte egyáltalán nem olvasok), a kötelezőkön, és egynéhány ismertebb regényén kívül nem olvastam mást; de tisztelettel kell adóznom Jókai személye ill. munkássága előtt – most kezd előttem kirajzolódni a tiszteletreméltó személyisége, műveltsége, sokoldalúsága. Nagyon sok könyvet írt, nagyon termékeny író volt! De nem számítottam arra, hogy ennyire gazdag, változatos, különböző, sokféle témában, hozzáértően, tájékozottan, gondolom, mérhetetlen kutatómunka állt valamennyi műve megírása mögött!
Ha a teljes életművét már nem is fogom megismerni, de igyekszem még a kortárs olvasmányaim közé egy-egy klasszikust, köztük Jókait is becsempészni, pl. egy-egy ilyen kihívásnak köszönhetően.
@Gulo_gulo Olvassunk Jókait! II. kihívásra hozott olvasásom
és
@darkfenriz Olvassunk Jókai Mór műveket! kihívásra az egyik olvasásom
Nagyon-nagyon tetszett ez az elbeszélésgyűjtemény. Jókai, bár érezhető, hogy kicsit „máshogy” mesélt, mint szokott, hozta a szokásos színvonalat. A cselekmény egyszerre megmosolyogtató és elgondolkodtató, hiába, Jókainak az egyedi, kifinomult humorát vagy nagyon szeretni, vagy nagyon nem szeretni lehet. Talán a mai fiataloknak is érdemes lenne ilyen rövidebb Jókai kötetet a kezükbe adni, szerintem még élveznék is, és kevésbé riasztaná el őket a kötelezőktől.
Ezt megelőzően annak idején – nagyon-nagyon sok évvel ezelőtt, alsó tagozatos koromban – már olvastam ezt a novellát. (Amennyiben a szó jelentése: érdekes hír, újdonság.) Inkább elbeszélést, mert ráérősen adagolja az író a történéseket, több szereplőt is használ, ráadásul messzebbről indul benne a cselekmény.
Jellemző, hogy a Trajtzigfritzig meg a Bórembukk név megragadt a fejemben, de hogy a magyar szereplőket hogyan is nevezte Jókai, az nem.
Most itt volt az alkalom, legalább egy jót izgultam és kellemesen elszórakoztam ezen a remek stílusú kuruclabancvilágon.
Egy novelláskötetet olvastam, amelyben több novella szerepelt Jókai történelmi történeteiből.
Nagyon tetszett a stílusa, tényleg nagy mesemondó, annyira szépen ír le mindent, hogy nagyon jól el lehet képzelni minden kis részletet. Még az sem zavart, hogy nagyrészt harcokról, háborúkról volt szó, mert ezeket is fantasztikusan mesélte el. Inkább csak a mennyiséggel volt gond, a sokadik után szünetet kellett tartanom, mert már sok volt a harcból.
„Az álmok országának koronázatlan királya” – ahogy Kosztolányi nevezi Jókait. Nem tudom, lehetne-e ennél szebben és méltóbban megfogalmazni azt a tudást, azt a mesélni tudást, ami Jókain kívül csak ritkán adatott (adatik) meg írónak. Ma is tanulhatunk történeteiből, meséiből, a ma élő magyar embereknek is példaértékű az írásaiból érezhető hazaszeretet, bátorság, büszke méltóság, ami ma már sajnos nem igazán érezhető ezen a népen.
Jólesik a lelkemnek olykor elővenni Jókai könyveit. Ezeket a humorral átszőtt gyönyörű (és igaz) történeteket menyecskékről, vitéz hősökről, asszonyokról, diákokról, szerelemről, bátorságról és magyarságról. Arról, hogy mit jelent magyarnak lenni. Igazi ízes magyarsággal, ahogy csak Jókai tud…
A hazaszeretet írása, azé a fajtáé, amelyik látja, mit veszíthet és nem adja, kerül, amibe kerül. És persze, hogy diadalmaskodik, hiszen vele szemben csak a zsoldossereg áll. A Nagy Mesélő kis meséje, heves diákokkal, józan professzorral, diadalmas szerelemmel. Nem tudom, már hányadszor találkoztam vele, de még mindig élvezem.
Népszerű idézetek
Az ellenséget jobb nem várni, míg a kapuig jő, hanem elébe menni. Nem a dicsőségért harcolunk mi, hanem azokért, akiket szeretünk.
(Rozgonyi István)
Rozgonyi Cecília - 25. oldal (1978-as kiadás)
Alvezére, Bórembukk, egy nagy, trabális mészároslegény volt, szőretlen csontos pofával; ki egész ellenkezőleg különösen nagy gondot látszott arra fordítani, hogy mentül piszkosabb lehessen. Bőrködmöne csillogott a szennytől, s orcája bátran dicsekedhetett vele, hogy záporesőn kívül más vizet sohasem érzett.
Tán csillagot vizsgálnak? Igen, de akkor ne irányoznák lefelé a látcsövet… Most éppen József néz bele nagy áhítatosan… „Ó, Istenem, milyen gyönyörű”, sóhajt, nem bírva magával… Talán mégis csillag?… „Most éppen egy rózsát szakít le, be szeretnék én az a rózsa lenni!” De ez már mégsem csillag!
A mi derék ifjaink azon ürügy alatt, hogy csillagokat vizsgálnak, naphosszat azzal foglalatoskodnak, hogy a szép Klárikát nézik távcsöveken keresztül; amíg Gerzson úr azt hiszi, hogy szemeiket az ég csodáin fárasztják
Még az én időmben is megvolt az a jeles szokás, hogy a két felekezet iskolás gyerekei, mikor valami jó mulatságot akartak maguknak csinálni, összecsoportosultak és jól elverték egymást. Botot nem lévén szabad viselni kicsi diákoknak, az egész harc ököllel és léniával, meg szíjra kötött könyvekkel harcolhatott meg, hanem azért karmolt pofát s beütött orrt vihetett belőle haza, aki otthon újra meg akarta veretni magát.
A legvitézebb huszár
Mindig kevesebb a magyar, mint az ellensége.
Rozgonyi Cecília - 27. oldal (1978-as kiadás)
Hasonló könyvek címkék alapján
- Alexandre Dumas: Monte Cristo grófja 94% ·
Összehasonlítás - Fekete István: A koppányi aga testamentuma 88% ·
Összehasonlítás - Mikszáth Kálmán: A beszélő köntös 84% ·
Összehasonlítás - Alexandre Dumas: Gróf Monte Cristo ·
Összehasonlítás - Kertész Erzsébet: Vilma doktorasszony 95% ·
Összehasonlítás - Laczkó Márta: Nádasdy Orsika ·
Összehasonlítás - Alexandre Dumas: Gróf Monte Krisztó I-IV. ·
Összehasonlítás - Váradi Anna: Szabadságharc ·
Összehasonlítás - Dániel Anna: Erzsébet királyné 76% ·
Összehasonlítás - Kiersten White: And I Darken – Lada Dracul: Egy sötét lélek 75% ·
Összehasonlítás