A ​lőcsei fehér asszony 155 csillagozás

Jókai Mór: A lőcsei fehér asszony Jókai Mór: A lőcsei fehér asszony Jókai Mór: A lőcsei fehér asszony Jókai Mór: A lőcsei fehér asszony Jókai Mór: A lőcsei fehér asszony Jókai Mór: A lőcsei fehér asszony Jókai Mór: A lőcsei fehér asszony Jókai Mór: A lőcsei fehér asszony Jókai Mór: A lőcsei fehér asszony Jókai Mór: A lőcsei fehér asszony Jókai Mór: A lőcsei fehér asszony Jókai Mór: A lőcsei fehér asszony Jókai Mór: A lőcsei fehér asszony Jókai Mór: A lőcsei fehér asszony Jókai Mór: A lőcsei fehér asszony Jókai Mór: A lőcsei fehér asszony Jókai Mór: A lőcsei fehér asszony Jókai Mór: A lőcsei fehér asszony Jókai Mór: A lőcsei fehér asszony Jókai Mór: A lőcsei fehér asszony

„Azt beszélik – közelít Jókai regényének hősnőjéhez – hogy ez a nő elárulta nemzetét. Az első és egyetlen nőalak a magyar történelemben, aki nemzetáruló volt. És ugyanez a Ghéczy Juliánna később, mint önfeláldozó vértanúja a magyar szabadság ügyének, tűnik el a láthatáron. Jön, mint egy üstökös, leszáll, mint egy csillag… Hol a megoldás, ez ég-pokol különbségű ellentmondás egy nő jellemében? Két lelke volt-e ez asszonynak?… A múltnak árnyait csak a költőnek van joga felidézni: mit tettek, miért tették? A lőcsei asszony majd megfelel arra.”
Megfelel-e valójában? S az igazsághoz híven?

Eredeti megjelenés éve: 1885

A következő kiadói sorozatokban jelent meg: A magyar próza klasszikusai, Jókai Mór válogatott művei, Jókai Mór összes művei

>!
Fapadoskonyv.hu, Budapest, 2009
416 oldal · ISBN: 9789632990750
>!
Kossuth, Budapest, 2009
430 oldal · ISBN: 9789630958486
>!
Kossuth, Budapest, 2007
446 oldal · ISBN: 9789630949620

17 további kiadás


Enciklopédia 32

Szereplők népszerűség szerint

Korponayné Ghéczy Juliánna · Andrássy István · Belleville lovag · Czelder Orbán · Korponay János

Helyszínek népszerűség szerint

Lőcse · Szent Jakab-templom, Lőcse · Szepesség


Kedvencelte 17

Most olvassa 7

Várólistára tette 74

Kívánságlistára tette 9


Kiemelt értékelések

>!
cseri P
Jókai Mór: A lőcsei fehér asszony

Most tartottam meg évi szokásos Jókai-(újra)olvasásomat, azért ezt a könyvet válaszottam, mert Győrben elmondták, hogy ott fejezték le a lőcsei fehér asszonyt, amitől hangulatom támadt. Bár Lőcsén sose voltam, de Győr hangulata is illik Lőcséhez, bár úgy láttam, a filmben Sopron játszta Lőcsét, az se rossz.
Ez is gyerekkori emlék amúgy, én még szerencsére Jókain nőttem fel, bár ez már akkor sem volt divat, a barátnőm ki is nevetett, hogy ilyen hülyeségeket olvasok (a Kárpáthy Zoltánt konkrétan). Alig valamire emlékeztem belőle, de a titkos találkozó például nagyon megmaradt, amikor összefonják a hajukat. De mivel amúgy nem emlékeztem, nagyon élveztem, annyira kalandos volt (az a versenyfutás!) Mese felnőtteknek, tényleg amit Jókai tud, azt más nem.

7 hozzászólás
>!
Zsuzsi_Marta P
Jókai Mór: A lőcsei fehér asszony

Nagy élményt jelentett számomra Jókai ezen regényét olvasni, melyet 1885-ben jelentettek meg. Mindenek előtt a stílusát emelném ki, mely külön élvezetet nyújtott; egyrészt humorban bővelkedő, másrészt – s engem leginkább magával ragadott – az a régies, ízes magyar nyelvezete, stílusa, ami miatt olyan szívesen olvasok klasszikusokat. Mindezt az élményt nem csorbította, az olvasást nem tette nehézzé a Jókaira oly' jellemző, igen gyakori latin szó- és mondathasználat. A fent említettek – humor és régies szóhasználat – sok vidám percet jelentettek a regény olvasásakor.
Amely regény egyúttal történelem- és latinóra, valamint mese is. Sok meseszerű elemmel, de leginkább lendületes, olvasmányos (latin szavak ellenére is) stílusával ragadja magával az olvasóját.
A főszereplő Korponay Jánosné Garamszegi Géczy Julianna, a lőcsei fehér asszony, aki nemcsak feleség, anya, hanem – túljárva mások eszén, visszaélve bizalmukkal és női mivoltával, helyzetével, „ártatlanságával” – történelemformáló szereppel is bír, hiszen „elárulta nemzetét”. Az árulás, cselszövés oka, eredője a becsvágy, hiúság és hatalomvágy volt, egyetlen fiának, Gábornak rangot, vagyont szerezni – mindenáron. Fontos történelmi események jelennek meg eközben, ezáltal a könyvben: Lőcse kapitulációja, I. József császár halála, kuruc – labanc viszály, Szatmári – béke, Rákóczi – felkelés.
Julianna mindent kockára tesz, hogy tervét véghez vigye, nem mérve fel az esélyeket, a veszélyt, s azt sem, mit veszíthet. Mikor ezzel szembesül, már késő.

„Az égbe vágytam, s a porba estem, van ennél nagyobb bánat ?”

Nem a regény főszereplője, hanem Serédy Zsófia a legkedvesebb szereplő számomra, aki csíkszentmihályi és krasznahorkai báró Andrássy István feleségeként a krasznahorkai várban élt, annak egyik szárnyában elesett, szegény családoknak nyújtott ellátást, élelmet, biztonságot. Tiszta jellemű, érző szívű, minden téren hűséges asszonyként jelenik meg alakja Jókai e csodálatos regényében.

>!
Kallós
Jókai Mór: A lőcsei fehér asszony

Miért szeretem a hangulatot ami ebből könyvből árad?
a., mert rajongok a középkorért
b., mert rajongok a zűrös nőszemélyekért
c., mert öregszem :D
Kötelező darab! :)

>!
Epilógus
Jókai Mór: A lőcsei fehér asszony

Hogy ezt én mennyire szerettem! Ö volt az első igazi Jókai-élményem.
Ekkor kötöttünk örök barátságot. Ha újraolvasom a Jókai-összest, első lesz a sorban. Itt és most megígérem neki! :)

>!
Akadémiai, Budapest, 1967
568 oldal · keménytáblás · Illusztrálta: Jókai Róza
>!
ppeva P
Jókai Mór: A lőcsei fehér asszony

Nemcsak Jókai sajnálkozott a regény végén: mennyire megszerette a szereplőit, milyen kár, hogy már vége – én is. :)

2 hozzászólás
>!
Szédültnapraforgó 
Jókai Mór: A lőcsei fehér asszony

No, ez tényleg kihívás volt…nagyon megszenvedtem vele. Jókai nyelvezete nem nekem való. Meg ott van ugyebár a magyar történelem, ami szintén nem kedvez nekem, ugyanis a tanulmányaim már régen elfelejtődtek és nem értem mi miért történt. Azért nem volt semmi egy nő ez a Juliánna :) Itt megismerhetjük a nagy Magyarország városait, a hírességeket (Rákóczi, Andrássy gróf stb.)
Rengeteg volt benne az idegen szó, ami nagyon zavart, mert vagy megkerestem – és akkor nem haladtam az olvasással – vagy nem foglalkoztam vele, akkor meg nem értettem rendesen a mondatot…kín szenvedéssel én is elvesztettem a végére a fejemet…

12 hozzászólás
>!
patakizs P
Jókai Mór: A lőcsei fehér asszony

Az a helyzet, hogy mindig is nagyon szerettem Jókait olvasni. Kamaszkoromban egyenesen faltam a könyveit. Pedig nem könnyű olvasmányok, de mégis. Maga a történet a sok nehéz leíró rész ellenére mindig olyan, amit érdemes olvasni. Az író képes száraz történelmi tényeket gyönyörűen, csodálatos stílusban elmesélni. Mekkora bestsellereket tudna most írni!
A lőcsei fehér asszony se más. A regény nagy részében utáltam Ghéczy Juliannát. Értem, hogy a fiáért tette azt a sok rosszat, de közben pont a fiáról feledkezett el. A végén se került közelebb a szívemhez, de Jókai mégis elérte, hogy sajnáljam. És a leleményességét, talpraesettségét csodáltam. Ha férfinak születik, mekkora pályát befuthatott volna! Persze ettől még rendes ember nem lett volna….

>!
icu79 P
Jókai Mór: A lőcsei fehér asszony

Egy kicsit mindig félve indulok neki a Jókai regényeknek. Tudom, hogy valami értékeset, valami szépet fog nyújtani, de mégis már előre aggódom, hogy a cirkalmas körmondatai miatt nem fogom szeretni. Ezzel is így voltam, de szerencsére kellemesen csalódtam. Természetesen ez a regény is bővelkedik a leírásokban, de mégis nagyon tetszett. Lehet, hogy ráéreztem végre a stílusára?
Mindenesetre én is nagyon szeretném végig járni a Felvidék gyönyörű tájait, ahol a történet játszódik.
Ja és sokkal érdekesebb történelmünknek ezt a szakaszát így a regényből megismerni.

>!
Emmus
Jókai Mór: A lőcsei fehér asszony

Romatikus történelmi regény. Egy eleven kép bontakozott ki előttem Lőcse polgárváros életéről, mely a Rákóczi-szabadságharc utáni és a szatmári békekötést követő időszakban játszódik. A jellegzetes Jókai-nőalakkal itt is találkozhatunk mint az Az arany ember művében. Kiemeli félti, óvja a női szereplőit az író, minden körölmények között.
Jókait mindenkinek!

>!
WolfEinstein
Jókai Mór: A lőcsei fehér asszony

Jókai egy igazi mesélő! Hátborzongatóan romantikus környezetet és hangulatot tud teremteni, ódon komorsággal írta meg a Rákóczi-szabadságharc végi és azt követő eseményeket egy árulónak kikiáltott hősnő szemszögéből. Csodálatos olvasmány!

2 hozzászólás

Népszerű idézetek

>!
Papusz P

Ha egy csata elveszett, készülni kell a másikhoz.

A nyaktörő versenyfuttatás

2 hozzászólás
>!
Sli SP

– Belleville lovag! Álljon elő! Nevét kérem.
A lovag odaállt dacosan az asztal végéhez, egyik kezét a csipőjére, a másikat Pobszt szenátor széktámlájára téve.
– Nevem Arthur, Guzman, Dieudonné de Belleville du Près chevalier de Haut Marne, et Montcarlier.
– Kérem: hagyjon valamit a testvéreinek is!
– Címem: őfelsége XIV. Lajos, Franciaország királyának testőrkapitánya, az árkoláj (tüzértudomány) mestere, ő felsége II. Rákóczi Ferenc, Magyarország királya s Erdély nagyfejedelmének geniecorps vezető colonellusa.
– Köszönöm, elég lesz. Szabad lesz még azt is megtudnom, hogy méltóztatik-e kegyelmességed valami vallással bírni?
– Óh igen! Igazhitű római katolikus keresztény vagyok. Legutoljára meggyóntam a montmartre-i kolostorban.
– Az ugyan apácakolostor; de hát nem tesz semmit. Szabad még azt kérdeznem, hogy milyen idős kegyelmességed?
– Köszönöm. Egészséges vagyok.
– Nem azt tudakoltam. Hanem, hogy mikor méltóztatott magasan – születni?
– Arra nem emlékezem. Távollétemben követte el rajtam valaki ezt az injúriát.
– Tehát úgy körülbelül harmincöt és ötvenöt év között? Nagyon jól van. Tehát feleljen mármost nekem colonelle lovag de Belleville arra a kérdésre, hogy hol és mivel töltötte ön a legközelebb múlt éjszakát? Azzal van ön vádolva, hogy szándékosan felrobbantotta a groszscherfeldi puskaporos tornyot.
– Hiszen bár a puskaporos tornyot robbantottam volna! De inkább a bankomat robbantották szét ezek az urak, akik itt sorban ülnek az egyik oldalán az asztalnak; ők a bizonyságaim, hogy ott kártyáztunk együtt lansquenetet a Herman-féle házban (…)

148-149. oldal / I. kötet, XVI. fejezet - A Valhalla és a vegyes törvényszék (Akadémiai, 1967)

Kapcsolódó szócikkek: II. Rákóczi Ferenc · XIV. Lajos
>!
Sli SP

– (…) Nincs az a fényes polc, amiért ezt a könyv dohától átjárt zúgot fölcserélném.

235. oldal / II. kötet, XXXV. fejezet - Triplex philosophia (Akadémiai, 1967)

Kapcsolódó szócikkek: Andrássy István · könyv
>!
Sli SP

– (…) Minden élettelen tárgyban, ami valami emlékhez köt bennünket, megtaláljuk a beszélgető társat. Tudom én azt, hogy mikor a fájó szív így belenőtt az emlékeibe, olyan mint a mandragoragyökér, hogy sír bele, ha erőszakkal kitépik.

235. oldal / II. kötet, XXXV. fejezet - Triplex philosophia (Akadémiai, 1967)

Kapcsolódó szócikkek: emlék · Korponayné Ghéczy Juliánna · mandragóra
>!
Sli SP

Aki csak hazudni tud, az nem tud hazudni, de aki az igazsággal tudja keverni a hazugságot, aztán hol alatta, hol mellette elsurranni, ez bírja az igazi tudományt.

121. oldal / II. kötet, XXX. fejezet - A hajporos hölgy - A kaszált rend a majthényi pusztán (Akadémiai, 1967)

Kapcsolódó szócikkek: hazugság
>!
Papusz P

Ellentmondó szívvel szolgálni nem lehet. Mást érezni, mást mondani, mást tenni, annyi mint magamagát megsemmisíteni.

Mikor a tűz és víz egyezkedik, s aki a kettő közé odaszorul

2 hozzászólás
>!
Sapadtribizli P

(…) Nem maradt számára más, mint az a babona, amiben a szerető asszonyok hisznek, ha valaki éjjel a szeretőjéről álmodott, s arra fölébred, megfordítja vánkosát a feje alatt, s erre annak a messze távol levőnek is őróla kell viszont álmodnia.

A szenvedések leánya című fejezet, 211. old., Kriterion, 1973.

>!
DTimi

Az ébrenlét egész való világa nem ér annyit, mint az álom tündérhonában egy pillanat.

146. oldal 18. fejezet, Áruló és szabadító – Egy élő, aki halott akar lenni, s egy halott, aki fel akar támadni (Kriterion, 1973)

>!
Sapadtribizli P

Csupa ellentmondás az egész asszony. Ki találja ki, hogy mi az igaz benne? Vagy tán abban a pillanatban, amíg az indulat hatása tart, minden valódi benne?

Regina Mea című fejezet, 77. oldal, Kriterion, 1973.

>!
Papusz P

Egy nemes embernek minden törvényt meg lehet szegni, csak a lovagiasság parancsait nem.

Áruló és szabadító, egy élő, aki halott akar lenni, s egy halott, aki fel akar támadni


Hasonló könyvek címkék alapján

Örsi Ferenc: A Tenkes kapitánya
Gárdonyi Géza: Egri csillagok
Dienes András: Farkasles
Laczkó Géza: Rákóczi
Bárány Tamás: Rákóczi zászlai
Gárdonyi Géza: Egri csillagok (rovásírás)
Robin LaFevers: Sötét diadal
Murányi-Kovács Endre: Garibaldi dobosa
Csikász Lajos: A kuruc király
Donászy Ferenc: Szigetvár és Eger hősei