A ​lőcsei fehér asszony 199 csillagozás

Jókai Mór: A lőcsei fehér asszony Jókai Mór: A lőcsei fehér asszony Jókai Mór: A lőcsei fehér asszony Jókai Mór: A lőcsei fehér asszony Jókai Mór: A lőcsei fehér asszony Jókai Mór: A lőcsei fehér asszony Jókai Mór: A lőcsei fehér asszony Jókai Mór: A lőcsei fehér asszony Jókai Mór: A lőcsei fehér asszony Jókai Mór: A lőcsei fehér asszony Jókai Mór: A lőcsei fehér asszony Jókai Mór: A lőcsei fehér asszony Jókai Mór: A lőcsei fehér asszony Jókai Mór: A lőcsei fehér asszony Jókai Mór: A lőcsei fehér asszony Jókai Mór: A lőcsei fehér asszony Jókai Mór: A lőcsei fehér asszony Jókai Mór: A lőcsei fehér asszony Jókai Mór: A lőcsei fehér asszony Jókai Mór: A lőcsei fehér asszony Jókai Mór: A lőcsei fehér asszony Jókai Mór: A lőcsei fehér asszony Jókai Mór: A lőcsei fehér asszony

„Azt ​beszélik – közelít Jókai regényének hősnőjéhez – hogy ez a nő elárulta nemzetét. Az első és egyetlen nőalak a magyar történelemben, aki nemzetáruló volt. És ugyanez a Ghéczy Juliánna később, mint önfeláldozó vértanúja a magyar szabadság ügyének, tűnik el a láthatáron. Jön, mint egy üstökös, leszáll, mint egy csillag… Hol a megoldás, ez ég-pokol különbségű ellentmondás egy nő jellemében? Két lelke volt-e ez asszonynak?… A múltnak árnyait csak a költőnek van joga felidézni: mit tettek, miért tették? A lőcsei asszony majd megfelel arra.”
Megfelel-e valójában? S az igazsághoz híven?
A lila tintás betűkkel papírjait telehintő Jókainak nemcsak csodálatos képzelete, de nagy szíve is volt. Nem tudott, vagy nem szeretett az emberekről rosszat mondani. Megfejtése: Korponaynét minden tettében az anyai szeretet vezérelte. Történészek, kritikusok egyaránt erősen megrótták érte: regénye nem egy vonatkozásban meghamisítja, megszépíti a valóságot.
Az olvasok között azonban… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 1885

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatokban jelent meg: A magyar próza klasszikusai Kossuth · Jókai Mór válogatott művei Kossuth · Jókai Mór összes művei Unikornis · Olcsó Könyvtár Szépirodalmi · Heti klasszikusok Maecenas, Magyar Hírlap · Jókai összes művei Akadémiai

>!
488 oldal · ISBN: 9789633648216
>!
Fapadoskonyv.hu, Budapest, 2009
416 oldal · ISBN: 9789632990750
>!
Kossuth, Budapest, 2009
430 oldal · ISBN: 9789630958486

21 további kiadás


Enciklopédia 37

Szereplők népszerűség szerint

Korponayné Ghéczy Juliánna · Andrássy István · Belleville lovag · Czelder Orbán · Korponay János

Helyszínek népszerűség szerint

Lőcse · Krasznahorka · Szent Jakab-templom, Lőcse · Szepesség


Kedvencelte 19

Most olvassa 10

Várólistára tette 85

Kívánságlistára tette 27


Kiemelt értékelések

viidori I>!
Jókai Mór: A lőcsei fehér asszony

Miután az életemet 90%ban angolul élem csomótaszigáló hekkepukként és a fennmaradó időben spanyolul tanulok kezdtem kicsit megijedni, hogy elfelejtek magyarul. Ezért gondoltam itt az ideje, hogy elővegyek egy Jókait, pallérozzam az elmémet és visszataláljak az édes anyanyelvhez. Arra persze nem gondoltam, hogy Jókai félig németül, félig pedig latinul ír. De eleddigre már benne voltam nyakig a Lőcsei fehér asszony cselszövéseiben, mit volt mit tenni, palléroztam az elmém német és latin felét. És jajjj, szavak nincsenek mennyire jólesett a lelkemnek Jókai mesélése, szóhasználata, ábrázolása, még a tájleírásai is. Számomra egy egészen sajátos érzés a magyar történelmi múltban játszódó történetet olvasni, érzek valami furcsa kötődést a szereplőkkel, sajátos kapcsot az ügyeikhez. Egészen más sorsközösség érzet ez, mint az, ami a napjainkban játszódó könyvek kapcsán tapasztalok, ahol van egy keserédes, boldogszomorú ráismerés a saját életemre, közegemre, városomra.
Igazi kalandmese ez felnőtteknek, versenyfutás, ármány és szenvedély. Ami pocsékul is elsülhetne, de végül is ez nem egy rossz hallmark családi film a kétórás műsorsávban, hanem Jókai. Újra meg kellett rökönyödnöm azon, hogy Jókai az utált olvasmányok közé van elkönyvelve, csodálatosan ír az öreg, ráadásul egészen remek humora is van. Egy-egy párbeszédnél az agyam hátuljában mintha Rejtő kopogtatott volna be, amivel csak az a probléma, hogy most Rejtőt is olvashatok. De hát ennél nagyobb bajom sose legyen.

5 hozzászólás
kaporszakall>!
Jókai Mór: A lőcsei fehér asszony

Ez is újraolvasás, kb. fél évszázad múltán, és azt kell, mondjam, Jókai egyik legsikerültebb történelmi regénye.

Úgy tűnik, a felvidéki tárgyú történelmi írásokkal jobban boldogult a mester, mint az erdélyiekkel, mert míg a Felvidéken játszódó Szép Mikhál is jól összerakott, és érdekes, addig az Erdély aranykora és a Törökvilág Magyarországon bizony igen gyöngécske.

De most konkrétan erről a regényről: feszesen komponált, nincs benne fölösleges bevezető halandzsa (mint sajna, Jókainál oly gyakran), érdekes kort jelenít meg (a kuruc harcok agóniáját, és a szatmári béke utáni első időket), jól megírt, izgalmas jelenetek vannak benne (József császár halála, majd a versenyfutás a császári küldönccel a béketárgyalásokat folytató Pálffyhoz és Károlyihoz egyike az író legjobban sikerült epizódjainak); ráadásul a főszereplők sem olyan egysíkúak, mint Jókai hősei általában – ezúttal sikerült ellentmondásosabb, ingadozó jellemeket teremtenie. A politika fordulatai (nagyjából) fedik a valóságot, s ha itt-ott el is tér a szerző a pontos eseményektől, de a kor atmoszféráját, az akkori emberek dilemmáit hitelesen ábrázolja.

Szerintem közte van annak a kb. tíz-tizenkét regénynek, ami a szerző munkásságából ma is időszerű és jó szívvel ajánlható.

2 hozzászólás
cseri>!
Jókai Mór: A lőcsei fehér asszony

Most tartottam meg évi szokásos Jókai-(újra)olvasásomat, azért ezt a könyvet válaszottam, mert Győrben elmondták, hogy ott fejezték le a lőcsei fehér asszonyt, amitől hangulatom támadt. Bár Lőcsén sose voltam, de Győr hangulata is illik Lőcséhez, bár úgy láttam, a filmben Sopron játszta Lőcsét, az se rossz.
Ez is gyerekkori emlék amúgy, én még szerencsére Jókain nőttem fel, bár ez már akkor sem volt divat, a barátnőm ki is nevetett, hogy ilyen hülyeségeket olvasok (a Kárpáthy Zoltánt konkrétan). Alig valamire emlékeztem belőle, de a titkos találkozó például nagyon megmaradt, amikor összefonják a hajukat. De mivel amúgy nem emlékeztem, nagyon élveztem, annyira kalandos volt (az a versenyfutás!) Mese felnőtteknek, tényleg amit Jókai tud, azt más nem.

7 hozzászólás
Alvarando P>!
Jókai Mór: A lőcsei fehér asszony

Jókai regényei nem tartoznak a könnyed nyári olvasmányok közé, ezen történelmi regényével sincs másképp. Ugyan követhető a cselekmény, de a végére érve már a felére nem emlékszik az ember, hogy mit olvasott az elmúlt több mint 400 oldalon. Szerencséje van, ha szereti a történelmet, mert akkor egy fokkal könnyebb helyzetben van, Ez a regény a Rákóczi-szabadságharc végén játszódik, jómagam egy ismeretterjesztő szakmunka, a Magyar História sorozat A kétfejű sas árnyékában című kötete alapján kaptam hozzá kedvet. A helyszín Lőcse, ahol az elején a várvédők életébe nyerünk bepillantást. Még egy parázs szóváltásnak is tanúi lehetünk feleség és férj között, majd a feleség, Korponayné szép lassan a labancok kezére játssza a várat. Ezután viszont a főhősnő érdekes módon történelmi események tanúja lesz, mert láthatja amint József császár meghal és látja a szatmári békekötést is. Emellett még elmegy Kassára, aminek a korabeli leírását Jókai kivételesen élvezetesen tálalja elénk. A regényben végigkövethetjük az áruló asszony sorsát, akit szinte visszafogad a környezete, de a halál elől nem menekülhet, még a kegyetlenül brutális kínzásokról is képet kaphatunk. Ez a regény ajánlható mindazoknak, akik szeretik a történelmi regényeket, egyszer érdemes elolvasni a nehézsége ellenére.

Zsuzsi_Marta>!
Jókai Mór: A lőcsei fehér asszony

Nagy élményt jelentett számomra Jókai ezen regényét olvasni, melyet 1885-ben jelentettek meg. Mindenek előtt a stílusát emelném ki, mely külön élvezetet nyújtott; egyrészt humorban bővelkedő, másrészt – s engem leginkább magával ragadott – az a régies, ízes magyar nyelvezete, stílusa, ami miatt olyan szívesen olvasok klasszikusokat. Mindezt az élményt nem csorbította, az olvasást nem tette nehézzé a Jókaira oly' jellemző, igen gyakori latin szó- és mondathasználat. A fent említettek – humor és régies szóhasználat – sok vidám percet jelentettek a regény olvasásakor.
Amely regény egyúttal történelem- és latinóra, valamint mese is. Sok meseszerű elemmel, de leginkább lendületes, olvasmányos (latin szavak ellenére is) stílusával ragadja magával az olvasóját.
A főszereplő Korponay Jánosné Garamszegi Géczy Julianna, a lőcsei fehér asszony, aki nemcsak feleség, anya, hanem – túljárva mások eszén, visszaélve bizalmukkal és női mivoltával, helyzetével, „ártatlanságával” – történelemformáló szereppel is bír, hiszen „elárulta nemzetét”. Az árulás, cselszövés oka, eredője a becsvágy, hiúság és hatalomvágy volt, egyetlen fiának, Gábornak rangot, vagyont szerezni – mindenáron. Fontos történelmi események jelennek meg eközben, ezáltal a könyvben: Lőcse kapitulációja, I. József császár halála, kuruc – labanc viszály, Szatmári – béke, Rákóczi – felkelés.
Julianna mindent kockára tesz, hogy tervét véghez vigye, nem mérve fel az esélyeket, a veszélyt, s azt sem, mit veszíthet. Mikor ezzel szembesül, már késő.

„Az égbe vágytam, s a porba estem, van ennél nagyobb bánat ?”

Nem a regény főszereplője, hanem Serédy Zsófia a legkedvesebb szereplő számomra, aki csíkszentmihályi és krasznahorkai báró Andrássy István feleségeként a krasznahorkai várban élt, annak egyik szárnyában elesett, szegény családoknak nyújtott ellátást, élelmet, biztonságot. Tiszta jellemű, érző szívű, minden téren hűséges asszonyként jelenik meg alakja Jókai e csodálatos regényében.

Paulina_Sándorné P>!
Jókai Mór: A lőcsei fehér asszony

Felnőtt fejjel jövök rá, hogy én most értem meg Jókai könyveire. Tetszett a történet, és rávett arra is egy picit utána olvassak. A filmre nem emlékeztem, pedig biztos, hogy láttam annak idején spoiler Jókai nagyszerűen visszaadja a múltat, az akkori eseményeket. Juliánna asszony érdekes személyiség volt, sokszor haragudtam rá, de sokszor sajnáltam. Néha megértettem, hogy mit miért tett, de nem mindig tudtam elfogadni. Talán lett volna másik út. A végén nagyon sajnáltam, emelt fővel viselte a sorsát.

Kallós P>!
Jókai Mór: A lőcsei fehér asszony

Miért szeretem a hangulatot ami ebből könyvből árad?
a., mert rajongok a középkorért
b., mert rajongok a zűrös nőszemélyekért
c., mert öregszem :D
Kötelező darab! :)

Epilógus>!
Jókai Mór: A lőcsei fehér asszony

Hogy ezt én mennyire szerettem! Ö volt az első igazi Jókai-élményem.
Ekkor kötöttünk örök barátságot. Ha újraolvasom a Jókai-összest, első lesz a sorban. Itt és most megígérem neki! :)

>!
Akadémiai, Budapest, 1967
568 oldal · keménytáblás · Illusztrálta: Jókai Róza
ppeva P>!
Jókai Mór: A lőcsei fehér asszony

Nemcsak Jókai sajnálkozott a regény végén: mennyire megszerette a szereplőit, milyen kár, hogy már vége – én is. :)

2 hozzászólás
pappb12>!
Jókai Mór: A lőcsei fehér asszony

Klasszikust olvasni nem könnyű. Tudom én ezt, mégis mindig vágyom rá, hogy klasszikust vegyek a kezembe, bár ritkán történik ez meg.
A Lőcsei fehér asszonyt azóta tervezem, hogy el fogom olvasni, mióta Lőcsén jártunk jó sok évvel ezelőtt. Vissza is kerestem az akkori képeimet, és rájöttem, hogy nem voltam túl alapos fotós akkoriban… ( muszáj lesz visszamenni, pláne a könyv után)
Eleinte nagyon jól haladtam, imádtam az úgynevezett Jókais leírásokat, ami alapján felismertem a rég látott helyeket, és felelevenedtek az emlékek, és sodort a történet is. Örületem, hogy az elmúlt évek zempléni kirándulásai alatt eléggé képbe kerültem a Rákócziakat illetően, ( ha már a gimiben kibekkeltem) és élveztem az olvasást. Aztán a 2/3-ától nagyon nehezen haladtam, és kezdett zavarni a sok idegen szó, ami megakasztott az olvasás lendületében. Kétségkívül kell egyfajta türelem, átlényegülés, lelassulás Jókaihoz, ami nekem a végére elfogyott.
Ettől függetlenül nem tántorított el attól, hogy újabb klasszikust olvassak a jövőben, sőt… még jobban úgy érzem, hogy kellenek a lelkemnek ezekk a szépen megfogalmazott mondatok, és van is még mit behoznom a klasszikusokból.


Népszerű idézetek

Papusz>!

Ha egy csata elveszett, készülni kell a másikhoz.

A nyaktörő versenyfuttatás

2 hozzászólás
Lélle P>!

– Belleville lovag! Álljon elő! Nevét kérem.
A lovag odaállt dacosan az asztal végéhez, egyik kezét a csipőjére, a másikat Pobszt szenátor széktámlájára téve.
– Nevem Arthur, Guzman, Dieudonné de Belleville du Près chevalier de Haut Marne, et Montcarlier.
– Kérem: hagyjon valamit a testvéreinek is!
– Címem: őfelsége XIV. Lajos, Franciaország királyának testőrkapitánya, az árkoláj (tüzértudomány) mestere, ő felsége II. Rákóczi Ferenc, Magyarország királya s Erdély nagyfejedelmének geniecorps vezető colonellusa.
– Köszönöm, elég lesz. Szabad lesz még azt is megtudnom, hogy méltóztatik-e kegyelmességed valami vallással bírni?
– Óh igen! Igazhitű római katolikus keresztény vagyok. Legutoljára meggyóntam a montmartre-i kolostorban.
– Az ugyan apácakolostor; de hát nem tesz semmit. Szabad még azt kérdeznem, hogy milyen idős kegyelmességed?
– Köszönöm. Egészséges vagyok.
– Nem azt tudakoltam. Hanem, hogy mikor méltóztatott magasan – születni?
– Arra nem emlékezem. Távollétemben követte el rajtam valaki ezt az injúriát.
– Tehát úgy körülbelül harmincöt és ötvenöt év között? Nagyon jól van. Tehát feleljen mármost nekem colonelle lovag de Belleville arra a kérdésre, hogy hol és mivel töltötte ön a legközelebb múlt éjszakát? Azzal van ön vádolva, hogy szándékosan felrobbantotta a groszscherfeldi puskaporos tornyot.
– Hiszen bár a puskaporos tornyot robbantottam volna! De inkább a bankomat robbantották szét ezek az urak, akik itt sorban ülnek az egyik oldalán az asztalnak; ők a bizonyságaim, hogy ott kártyáztunk együtt lansquenetet a Herman-féle házban […]

148-149. oldal / I. kötet, XVI. fejezet - A Valhalla és a vegyes törvényszék (Akadémiai, 1967)

Kapcsolódó szócikkek: II. Rákóczi Ferenc · XIV. Lajos
Lélle P>!

– […] Nincs az a fényes polc, amiért ezt a könyv dohától átjárt zúgot fölcserélném.

235. oldal / II. kötet, XXXV. fejezet - Triplex philosophia (Akadémiai, 1967)

Kapcsolódó szócikkek: Andrássy István · könyv
Lélle P>!

– […] Minden élettelen tárgyban, ami valami emlékhez köt bennünket, megtaláljuk a beszélgető társat. Tudom én azt, hogy mikor a fájó szív így belenőtt az emlékeibe, olyan mint a mandragoragyökér, hogy sír bele, ha erőszakkal kitépik.

235. oldal / II. kötet, XXXV. fejezet - Triplex philosophia (Akadémiai, 1967)

Kapcsolódó szócikkek: emlék · Korponayné Ghéczy Juliánna · mandragóra
Papusz>!

Ellentmondó szívvel szolgálni nem lehet. Mást érezni, mást mondani, mást tenni, annyi mint magamagát megsemmisíteni.

Mikor a tűz és víz egyezkedik, s aki a kettő közé odaszorul

2 hozzászólás
Lélle P>!

Aki csak hazudni tud, az nem tud hazudni, de aki az igazsággal tudja keverni a hazugságot, aztán hol alatta, hol mellette elsurranni, ez bírja az igazi tudományt.

121. oldal / II. kötet, XXX. fejezet - A hajporos hölgy - A kaszált rend a majthényi pusztán (Akadémiai, 1967)

Kapcsolódó szócikkek: hazugság
Belle_Maundrell>!

– Az égbe vágytam, s a porba estem, van ennél nagyobb bánat?

419. oldal (Szépirodalmi, 1982)

DTimi>!

Az ébrenlét egész való világa nem ér annyit, mint az álom tündérhonában egy pillanat.

146. oldal 18. fejezet, Áruló és szabadító – Egy élő, aki halott akar lenni, s egy halott, aki fel akar támadni (Kriterion, 1973)

Sapadtribizli>!

[…] Nem maradt számára más, mint az a babona, amiben a szerető asszonyok hisznek, ha valaki éjjel a szeretőjéről álmodott, s arra fölébred, megfordítja vánkosát a feje alatt, s erre annak a messze távol levőnek is őróla kell viszont álmodnia.

A szenvedések leánya című fejezet, 211. old., Kriterion, 1973.

KingucK P>!

Ez a templom pedig a büszkesége a lőcseieknek. Tele van királyok és dynasták emlékeivel, akik itt időztek, a várost fejedelmi összejövetelek helyéül választák, kegyeikkel elhalmozták, hamvaikat ide temettették, szobraik, sírköveik, padjaik ott pompáznak most is.
A pompás kathedrále Szent Jakab nevét viseli. Az oltár, a faragó- és festőművészet csodaszép remeke; az óriási tabernaculum, mely egy darab kőbül van faragva, a nagyszerű orgona, mind a régi patríciusok buzgalmáról és bőkezűségéről tanúskodik; hanem ez idő szerint protestáns szertartás mellett dicsérik benne az Istent. Mindent úgy hagytak benne, ahogy a katolikus világban volt, a szobrokat, a festett képeket; csupán az oltár tábláit szokták bezárni azalatt, amíg a reformált szertartás végbemegy.

II. FEJEZET - Német magyarok

Kapcsolódó szócikkek: katolikus · Lőcse · protestáns · Szent Jakab-templom, Lőcse · templom

Hasonló könyvek címkék alapján

Szabó Magda: A Danaida
Kazinczy Ferenc: Fogságom naplója
Kosztolányi Dezső: Nero, a véres költő / Édes Anna
Passuth László: Édenkert az óceánban
Charles Dickens: Két város regénye
Eötvös József: Magyarország 1514-ben
Charlotte Brontë: Shirley
Charles Dickens: Két város
Kertész Imre: Sorstalanság
Asbóth János: Álmok álmodója