A ​lélekidomár 56 csillagozás

Jókai Mór: A lélekidomár Jókai Mór: A lélekidomár Jókai Mór: A lélekidomár Jókai Mór: A lélekidomár Jókai Mór: A lélekidomár Jókai Mór: A lélekidomár

A ​lélekidomár a reformkorral, a szabadságharccal foglalkozó nagy művek után, 1889-ben íródott. Címszereplője messze van már – korban is, tettben is – a szabadságharc hőseitől. Jellemében ugyanolyan feddhetetlen, mint Jókai bármely főalakja, s egy csodálatos, s ezért „bűvös” hatalma van felettük. A gonosztevőket vallomásra bírja, zabolázhatatlannak hitt női személyeket megszelídít. A könyv az önkényuralom alatt hatalmassá duzzadt betyártársadalom felszámolásáról, nemzetközi szélhámosok detektívregénybe illő izgalmakkal leírt leleplezéséről szól, hosszú kutatásról egy titokzatos kincs után, amely annyi ember boldogtalanságát okozza. Továbbá két, szenvedéllyel és szenvedéssel teli házasságot mond el: Lándory Bertalan, a lélekidomár tragikus szerelmét Godivával, akit árvaságából kiemel, életre formál, felébreszti érzéseit, újból gazdaggá tesz és végül nejéül kap, később az özvegyült hős fáradozásait egy francia család szövevényes ellentétei közt az igazság érdekében; majd megbékélését… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 1889

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Jókai Mór válogatott művei, Jókai Mór összes művei

>!
Kossuth, Budapest, 2009
398 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789630960151
>!
Unikornis, Budapest, 1996
418 oldal · keménytáblás · ISBN: 9634271278
>!
Szépirodalmi, Budapest, 1981
490 oldal · keménytáblás · ISBN: 9631516946

2 további kiadás


Enciklopédia 2


Kedvencelte 12

Most olvassa 3

Várólistára tette 37

Kívánságlistára tette 11

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

>!
ppeva P
Jókai Mór: A lélekidomár

A mínusz fél csillag a sok-sok magyarázat nélküli idegen (francia és latin) szónak és kifejezésnek szól, legalább egy lábjegyzetet lehetett volna hozzátenni. A történet mesés volt és nagggyon romantikus, sok-sok szállal, kellett hozzá agytornáznom, hogy mindent kövessek, ki kicsoda, kivel van és mit csinál.
Nagyon élveztem a Jókaira jellemző humort és iróniát. A hiányos történelmi ismereteimet is pótolgathattam belőle.

4 hozzászólás
>!
worsi ASP
Jókai Mór: A lélekidomár

A családom férfitagjainak egy része nagyon szereti Jókait, és ők mindhárman sokat is olvastak tőle. (Nagypapám, apum és öcsém.) Nagypapám néha szokott volt olyat, hogy megkérdezi a jelenlevőktől, hogy „Melyik Jókai-regényben szerepelt az, hogy …” (itt kb. tetszőleges dolog behelyettesíthető). Nagynéném pedig rendszerint rávágta, hogy „A lélekidomárban!” Az esetek 70%-ában be is jött neki.
Néha szeretek régebbi regényeket is olvasni, Jókaival meg eléggé el vagyok maradva a családom említett tagjaihoz képest, pedig ők aztán dicsérik, ha szóba kerül. A barátkozást így ezzel a regénnyel kezdtem a fent említett dolgok miatt. És bejött. Jó, simán lehet, hogy azért is tetszett, mert nem zavartak különösen a franciás eredetű szavak a nyelvtudásom miatt. Föl kellett nőnöm Jókaihoz, gimnáziumban még én se nagyon rajongtam érte.
Lehet, hogy nem a közeljövőben, de biztosan szeretnék még olvasni a szerző regényei közül. Van is egy pár várólistán a családi ajánlásoknak köszönhetően.

1 hozzászólás
>!
Emmi_Lotta IMP
Jókai Mór: A lélekidomár

Egyik regénynek a cselekmény az erőssége, míg másikban a jellemábrázolás a fontosabb. A lélekidomárban nem tudtam eldönteni, melyiknek a javára billen a mérleg. Mindkettő mesteri, és még humor is van benne. Jókaiban nem lehet csalódni.

>!
Szépirodalmi, Budapest, 1981
490 oldal · keménytáblás · ISBN: 9631516946
>!
Habók P
Jókai Mór: A lélekidomár

Lándory Bertalan nem tipikus Jókai hős. Csakugyan olvas az emberek gondolataiban? Lehet. Ő az, aki kevesebbet cselekszik, mint Jókai többi főalakja, de többet figyel, többet beszéltet, és összerakja a hallott mozaikokat. Jó nyomozó. Nem emlegeti állandóan szürke agysejtjeit, de Poirot tőle is tanulhatott volna.

>!
Tüske
Jókai Mór: A lélekidomár

Mikor a kezembe vettem fel voltam készülve minimum 50, de inkább 80 oldal tájleírással fog kezdődni…….De nem szinte rögtön belecsöppenünk a történetbe!! Ami fordulatos izgalmas és lebilincselő!! Lándory Bertalan (szerintem az első profilozó) vizsgáló, ki szinte belelát a gonosztevők lelkébe, míg maga megmarad jóra való embernek, akit a munkája miatt kerülnek, mert végül is ki akar beszélgetni egy olyan emberrel aki még a gondolatát is kitalálja. A történet érinti a betyár világot a kiegyezés utáni időket is. Szerelem is meg érinti de az tragédiába torkollik. Van a tragédia után új élet és szerelem, megbocsátás……
A regényből ezt mind megtudjuk!!
Érdemes elolvasni még annak is aki nem igazán szereti Jókai műveit, mert ez teljesen más mint a legtöbb regénye!!
A fél csillag levonás csak azért van mert rengeteg Francia szó kissé zavaró volt, legalább is nálam.

5 hozzászólás
>!
mdmselle I
Jókai Mór: A lélekidomár

Ez idő szerint A lélekidomár a kedvenc Jókai-regényem.
Köszönet a tippért @Tüske-nek :-)

3 hozzászólás
>!
szakriszt
Jókai Mór: A lélekidomár

A kedvenc Jókai regényem! Kamaszként sokat olvastam tőle, de ezt a mai napig újra és újraolvasom.

>!
Színek
Jókai Mór: A lélekidomár

Többszörösen olvastam ezt a Jókai könyvet, egyik kedvencemmé vált az idő folyamán. Tetszett, mert fordulatos, korhű, nagyon jó a jellemábrázolása, főként Lándory Bertalan alakja kiemelkedő. Olvasás közben többször eszembe jutott, mi lenne, ha ma élne Lándory, mi lenne, ha most írna Jókai Mór? Bizonyára mindketten hatalmas elismertségnek örvendenének és ki-ki a maga terepén javítani igyekezne szétzilálódott világunkon.

>!
sagittarius
Jókai Mór: A lélekidomár

Jókai regényalakjai jelentős részét a valóságban is élt személyekről mintázta. Nincs ez másként e regény főhőse, Lándory Bertalan esetében sem. Az idealizált főhős valóságban élt megfelelője gróf Ráday Gedeon, aki az alföldi betyárvilág felszámolásában játszott – nem mindig dicséretes – szerepével tette magát híressé (hírhedtté?).

Lándory az idealizált férfi mintapéldája. Mind a közéletben, mind a magánéletben példamutatóan viselkedik. Erkölcsileg minden helyzetben megállja a helyét, feddhetetlen. Saját érdekei kevéssé érdeklik, viszont mások igazságért megalkuvást nem ismerve, a végsőkig hajlandó elmenni. Rettenthetelenül bátor, ugyanakkor tiszteli is ellenfeleit. Mindehhez érző ember, szerető férj és családapa.

A történet – ahogy ez már Jókainál megszokott – fordulatos, helyenként izgalmas, máshol humoros, majd érzelmekre ható. Nagy figyelmet fordít az író a történelmi háttér és a természeti környezet megrajzolására is. Egy – egy közbevetése önmagában is igazolja lenyűgöző tájékozottságát, műveltségét. Számomra – aki sajnos többek között franciául sem tudok – zavaró volt a sok francia nyelvű kifejezés, mondás, idézet. Ez azonban kevéssé az ő hibája, hiszen a történet jelentős részben Franciaországban játszódik, a szereplők zöme is francia. Az ezzel járó kellemetlenség, macera egyértelműen az én fogyatékosságom számlájára írandó.

2 hozzászólás
>!
Hajnalpir58
Jókai Mór: A lélekidomár

„És ez az ember amellett nem valami kivételes lény: nem próféta, nem önfeláldozó mártír, nem megváltó szent; hanem rendes, közönséges észjárású ember, akinek minden vágya, öröme, fájdalma olyan, mint más emberé szokott lenni; aki éppen úgy, mint mi valamennyien, ellenségeinek ellensége, saját magának legjobb barátja, szenvedélyeinek szolgája – de egész ember.”


Népszerű idézetek

>!
Tüske

Csináljunk approximatív büdzsét az „egészen rendes” férjnek az idejéből, hogy mennyi marad annak huszonnégy órájából a nő boldogítása számára?
Hivatal, – iroda, – országház……………………………. 5 óra
Étkezés (no, az még félig-meddig közös élvezet).. 2 óra
Klub, játékasztal……………………………………………. 4 óra
Dohányzás…………………………………………………… 2 óra
Színház……………………………………………………….. 3 óra
Újságolvasás……………………………………………….. 45 perc
Borotválkozás………………………………………………. 15 perc
Horkolva alvás………………………………………………. 6 óra
Marad az asszony számára nettó 60 perc egy napra.

123. oldal (Akadémiai 1967)

>!
mdmselle I

A vendég uraknak még most nincsenek érdemrendjeik. Még maguknak a minisztereknek sincs. Hiszen csak tegnap óta miniszterek.

Még tegnapelőtt azzal köszöntöttük őket, hogy „Szervusz, pajtás”, s ma már: „Hogy állok a gráciádban, kegyelmes uram?”

A végzetes személycsere

1 hozzászólás
>!
ppeva P

Akkor egyszerre ezzel a kérdéssel lepte meg Lándoryt:
– Nős ön?
– Nem vagyok az, s nem is szándékozom azzá lenni.
– Hogy lehet azt ilyen kategorice kimondani?
– Bírám kérdi, hát megvallom. Minden embernek a szívében van egy talány; férfiéban, nőében egyaránt. Száz ember közül kilencven nem törődik ezzel a talánnyal: elveszi egymást a megoldatlan rébusszal együtt, s édes tudatlanságban él holtig, s belefásul abba a bajba, aminek az okát nem érti; a tíz közül kilenc meg tudja oldani a talányt, s azt mondja rá: ez nem az én talányom, és idején eltávozik; „egy”, aki a megoldott szívrejtélyben a saját titkára talált rá: „Ez az én talányom!” Száz közül egy. – De hát nagy öntúlbecslés volna tőlem, ha azt képzelném, hogy én vagyok az a századik.

A nevető leány

>!
s_l_m

A nagy boldogság is megöl…
Az emberi termeszet nincs az abszolút boldogság számára alkotva.

Egy csepp vér - egy csepp méreg

>!
mdmselle I

Kicsiny, finom termetű tündérke volt, fehér kezecskékkel, amiknek a rózsaszín hegyű ujjai visszahajlottak. Arcán igen kevés pirosság, olyan, mint a testszín tearózsáé: annál jobban illett neki a kacagás. A kis, fölvetett pisze orr, a lüktető cimpáival, az égő parázsszemek, a vékonyan rajzolt mozgékony szemöldök s az arc és áll szerelemgödröcskéi, mind úgy diszponálva voltak a derültséghez. S mikor kacagott, úgy repkedett a murillói angyalkák módjára félrövidre vágott gesztenyeszín haja. Ez is szokatlan viselet ebben a divatszakban, amikor a hölgyek egész hajkalácsokat, egész boa constrictorokat viseltek a fejükön – nem is a saját terményüket.

A nevető leány

>!
sagittarius

Micsoda erkölcsök; az ember még afelől sem lehet biztos, hogy egy fiatalasszony nem szökik-e meg a saját férjével.

348. oldal, Gyors fordulatok (Szépirodalmi, 1981)

>!
Szelén

Az ember csak akkor tudja meg, mikor megpróbálta, hogy milyen nagy luxussal jár a szegénység.

A karácsonyfa alatt

>!
blackett

– Igazítsa ön ki rögtön y-grec-re Lándory úr nevének végbetűjét! – rivallt rá a souspréfet úr a kis jegyzőcskére, mely parancsnak az rögtön igyekezett eleget tenni.
– Úgyszintén a „L’Autriche”-t igazítsa ki „La Bulgarie”-ra.
– Inkább La Hongrie-ra, ha úgy tetszik – esedezék Lándory. A kis jegyző aztán odaírta neki „Lohengrin”-t.

Monsieur de L’âne doré

>!
Sandor_Rozsa

Ahogy Szegedre hazaérkezve (Rózsa Sándor), legelőször lóra tett szert, az egészen humoros ötlet volt tőle. Lovat venni nem volt neki szabad; lovat lopni pedig még kevésbé volt megengedve. Ő tehát adott pénzt egy ismerős fuvarosnak, hogy vegyen a számára egy lovat a csiszártul. Mikor azt megkapta, felült rá, utánaeredt a csiszárnak, azt megállította az úton, s visszavette tőle a ló árát. Tehát a lovat nem lopta, mert pénzt adott érte, s a pénzt sem rabolta, mert csak a saját pénzét kérte vissza.
Ez a zsiványlogika.

14-15. oldal (Akadémiai, 1967)

>!
ppeva P

Pedig nem volt az a baja. Csak a formozai szilva: ami éppen úgy megkínozza a vele visszaélőt, mint amaz ázsiai rém, csakhogy éppen nem öli meg, és nem ragad másra. De azt egyikük sem tudhatta. – Talán a Péter tudta.
A formozai lakosok azt a gyümölcsöt csak gyömbérrel összefőzve szokták megenni.
– Meg fogok-e halni? – kérdé száraz, rekedt hangon Hermione Lándorytól.
– Legyen nyugodt. Elmúlik a baj. Már elküldtem az orvosért. Addig is igyék ön székifűteát, s engedjen a gyomrára mustárkovászt tétetni. Jó lesz egy darab jeget lenyelni időközönkint meg egy korty pezsgőport.

"Belle Alliance"

2 hozzászólás

Ezt a könyvet itt említik


Hasonló könyvek címkék alapján

Petőfi Sándor: A hóhér kötele
Alexandre Dumas: Monte Cristo grófja
Márai Sándor: A gyertyák csonkig égnek
F. Scott Fitzgerald: A nagy Gatsby
Lisa Kleypas: Érzéketlen aranyifjú
Neil Gaiman: Csillagpor
Hayden Moore: Csendkirály
Lakatos Levente: Aktus
Virág Emília: Sárkánycsalogató
Papp Dóra: Bolyongó