A ​kőszívű ember fiai 2029 csillagozás

Jókai Mór: A kőszívű ember fiai Jókai Mór: A kőszívű ember fiai Jókai Mór: A kőszívű ember fiai Jókai Mór: A kőszívű ember fiai Jókai Mór: A kőszívű ember fiai Jókai Mór: A kőszívű ember fiai Jókai Mór: A kőszívű ember fiai Jókai Mór: A kőszívű ember fiai Jókai Mór: A kőszívű ember fiai Jókai Mór: A kőszívű ember fiai Jókai Mór: A kőszívű ember fiai Jókai Mór: A kőszívű ember fiai Jókai Mór: A kőszívű ember fiai Jókai Mór: A kőszívű ember fiai Jókai Mór: A kőszívű ember fiai Jókai Mór: A kőszívű ember fiai Jókai Mór: A kőszívű ember fiai Jókai Mór: A kőszívű ember fiai Jókai Mór: A kőszívű ember fiai Jókai Mór: A kőszívű ember fiai Jókai Mór: A kőszívű ember fiai Jókai Mór: A kőszívű ember fiai Jókai Mór: A kőszívű ember fiai Jókai Mór: A kőszívű ember fiai Jókai Mór: A kőszívű ember fiai Jókai Mór: A kőszívű ember fiai Jókai Mór: A kőszívű ember fiai Jókai Mór: A kőszívű ember fiai Jókai Mór: A kőszívű ember fiai Jókai Mór: A kőszívű ember fiai Jókai Mór: A kőszívű ember fiai Jókai Mór: A kőszívű ember fiai Jókai Mór: A kőszívű ember fiai Jókai Mór: A kőszívű ember fiai Jókai Mór: A kőszívű ember fiai Jókai Mór: A kőszívű ember fiai Jókai Mór: A kőszívű ember fiai Jókai Mór: A kőszívű ember fiai Jókai Mór: A kőszívű ember fiai Jókai Mór: A kőszívű ember fiai Jókai Mór: A kőszívű ember fiai Jókai Mór: A kőszívű ember fiai Jókai Mór: A kőszívű ember fiai Jókai Mór: A kőszívű ember fiai Jókai Mór: A kőszívű ember fiai Jókai Mór: A kőszívű ember fiai Jókai Mór: A kőszívű ember fiai Jókai Mór: A kőszívű ember fiai Jókai Mór: A kőszívű ember fiai Jókai Mór: A kőszívű ember fiai Jókai Mór: A kőszívű ember fiai Jókai Mór: A kőszívű ember fiai Jókai Mór: A kőszívű ember fiai Jókai Mór: A kőszívű ember fiai Jókai Mór: A kőszívű ember fiai Jókai Mór: A kőszívű ember fiai Jókai Mór: A kőszívű ember fiai Jókai Mór: A kőszívű ember fiai Jókai Mór: A kőszívű ember fiai Jókai Mór: A kőszívű ember fiai Jókai Mór: A kőszívű ember fiai Jókai Mór: A kőszívű ember fiai Jókai Mór: A kőszívű ember fiai Jókai Mór: A kőszívű ember fiai Jókai Mór: A kőszívű ember fiai Jókai Mór: A kőszívű ember fiai Jókai Mór: A kőszívű ember fiai Jókai Mór: A kőszívű ember fiai Jókai Mór: A kőszívű ember fiai Jókai Mór: A kőszívű ember fiai Jókai Mór: A kőszívű ember fiai Jókai Mór: A kőszívű ember fiai Jókai Mór: A kőszívű ember fiai Jókai Mór: A kőszívű ember fiai Jókai Mór: A kőszívű ember fiai Jókai Mór: A kőszívű ember fiai Jókai Mór: A kőszívű ember fiai Jókai Mór: A kőszívű ember fiai Jókai Mór: A kőszívű ember fiai Jókai Mór: A kőszívű ember fiai Jókai Mór: A kőszívű ember fiai Jókai Mór: A kőszívű ember fiai Jókai Mór: A kőszívű ember fiai Jókai Mór: A kőszívű ember fiai Jókai Mór: A kőszívű ember fiai

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

1848 ​március 13-án az egész város felbolydult Bécsben. Richárd is ott van a bécsi utcákon. Egymásnak ellentmondó parancsokat kap, ezért nem használja, csak a kardja lapját, nem gyilkol, csak szétkergeti a csőcseléket. Jenő, aki soha életében nem fogott kardot, egyik erkélyről Ödönt hallja beszélni, ami megrémíti és eszébe jut, hogy ez a második lépcső ama magaslathoz.
A forradalom minden történelmi korban izgalmas. A magyar történelemben a negyvennyolcas szabadságharc mérföldkő, kivételes nemzedéket hozott magával. Sajátos közép-kelet-európai helyzet, hogy a politika szabta feladatok terhe a szépírókra hárul, így a nagy nemzedék művészi tevékenysége összefonódik a közéleti szerepvállalással. A nemzetet bátorítani kell, hosszabb ideig vigasztalni, de leginkább elbódítani nagy eszmékkel, a dicső múlttal. Jókai, az elnyomatás korában a nemzet bánatát hosszasan vigasztalandó, fölhasználja a romantika minden eszközét.
A Kőszívű ember fiai témája a nemzeti függetlenségért… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 1869

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Osiris Diákkönyvtár Osiris · Európa Diákkönyvtár Európa · Talentum diákkönyvtár Akkord · Európa Diákkönyvtár Európa · Millenniumi Könyvtár Osiris · NTK-klasszikusok Nemzeti Tankönyvkiadó · Ifjúsági kiskönyvtár · Az én könyvtáram Móra · Jókai Mór válogatott művei Kossuth · Jókai Mór összes művei Unikornis · Európa Diákkönyvtár Európa · Diákkönyvek Kreatív · Kötelezők (m)értékkel M-érték · Kincses Könyvek · A magyar irodalom remekei II. Népszabadság · Olcsó Könyvtár Szépirodalmi · Diákkönyvtár Szépirodalmi · Életreszóló regények Kossuth · Arany Könyvtár Szépirodalmi · Népszerű drámák Bibliotheca, Művelt nép · Jókai összes művei Akadémiai · Iskola - könyv Magyar Könyvklub · Ifjúsági könyvek Holnap

>!
Holnap, Budapest, 2022
608 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789633493779
>!
Akkord, 2022
442 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789632521916
>!
552 oldal · ISBN: 9786158193337

98 további kiadás


Enciklopédia 47

Szereplők népszerűség szerint

Baradlay Richárd · Baradlay Ödön · Petőfi Sándor · Liedenwall Edit · Baradlay Jenő · Pál úr · Baradlayné · Boksa Gergő · Lánghy Aranka · Tallérossy Zebulon

Helyszínek népszerűség szerint

Bécs · Királyerdő


Kedvencelte 204

Most olvassa 111

Várólistára tette 191

Kívánságlistára tette 54

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

reccs P>!
Jókai Mór: A kőszívű ember fiai

Ez egy zseniális regény!!! Felnőtt fejjel. Milyen kár, hogy a hetedikes énem egy traumaként élte meg, mikor túl korán elolvastatták…
Nem hiszem, hogy efölött a könyv fölött tudna bárki úgy értekezni, hogy közben nem jut eszébe a bűvös-bűzös kötelező olvasmány kifejezés. Nekem sem megy. Én egészen eddig a könyvig minden kötelezőt elolvastam. Mikor ez sorra került, éppen a Harry Pottert bújtam. A magas szintű pedagógiai érzékkel megáldott magyartanárom közölte, hogy az egy értelmetlen hülyeség, inkább ezt olvassam… Ennek ellenére elkezdtem, majd újra, és végül hangoskönyvben is. De egyszerűen nem jutottam túl az első fejezeten. Borzasztóan nyomasztott és zavart ez a kudarc. Nekem a mai napig nincsen problémám a kötelező olvasmány fogalmával, mert szeretem, hogy nálam kompetensebb emberek már kitapasztalták, mire érdemes időt szánni. De hogy ez tényleg való-e egy mai hetedikesnek? Elgondolkodtató, lenne sok érvem mellette és ellene is. Azóta már megszerettem Jókait, pénteken pedig már úgy ülök be a musicalre, hogy elmondhatom, tíz év elteltével végre leküzdöttem életem legnagyobb könyves traumáját is.
Nagyon nehéz pár mondatban összefoglalni egy ilyen hosszú lélegzetű és ennyire közismert mű értékeit. Ezért csak azt említeném, amit biztosan magammal viszek belőle.
Jókait sokan a hosszadalmas leíró részek miatt nem szeretik. Mivel ez egy igazán eseménydús, térben és időben is kiterjedt, sok szálat összefonó történelmi regény, ezért ez erre nem igazán jellemző. Annyi jelenetet kell bemutatnia, hogy nem ér rá hosszasan ecsetelgetni a hegyek mögül felkelő nap látványának jelzőkkel elhalmozott képét és társait. Egyébként ilyen mérsékeltebb mennyiségben tényleg kitűnik, mennyire szépek is ezek. Aztán, ami rögtön eszembe jut, az az elképesztő humora Jókainak. Rejtett poén, frappáns megjegyzések, de gyakran egy egész jelenet is igazán komikus. Például a zsidó szatócs története, vagy Boksa Gergőé. De ezek mellett persze ott van a rengeteg tragikus szál is. Van, akié éppen csak pillanatnyi, de egészen ki is bont igazságtalan sorsokat. Az események elindítójaként megjelenő édesanya talán a legerősebb karakter az egész történetben. Egy hős, aki sosem fogott kardot, mégis annyi sorsot megváltoztatott. Az ő küzdelme átszövi az egész történetet. A három testvér személyisége nagyon eltérő. Nem is érdemes őket egy-egy mondattal jellemezni, mert annál sokkal összetettebbek, és mind hatalmas fejlődésen esnek át a történet során. Aranka és Edit is olyan karakterek, akikre nem volt kár tintát fecsérelni. Igazán jó jeleneteket kaptak az írótól. Nagyon kedvesen csinál belőlük arctalan, névtelen, fegyvertelen hősöket, akikkel könnyű azonosulni. Alfonsine már más téma. Nála tűnik ki igazán, hogy ezt a könyvet egy férfi írta. Ő az egyetlen, akinek talán nem lát a lelkébe Jókai. Vagy nincs igazam, és inkább arról van szó, hogy nem is akar, mert ez nem egy lélektani regény. Ő egyszerűen a másik oldal, az ellenség, az osztrák nő, az arisztokrata, az elnyomók és árulók képviselője. Mégis, annyi kérdést felvet. Hogyan és miért lesz valakiből a megtestesült Erisz? De nyilván valakinek a rossz értékeket is képviselni kell, ez vitathatatlan. A végén kifejtett jövője helyett mégis a múltja jobban érdekelt volna. Bár az utolsó jelenete valóban megrendítő. Zebulon pedig remekül ellensúlyozza ezt a rengeteg hőst és antihőst. Együgyű, komikus, mindig a saját bőrét menti, nem irányítják elvek és ideológiák, nem vezérli bosszú vagy szabadságvágy. Ő csak szeretne békésen megpihenni az otthonában, amiért (kegyetlen az írónk humora) jó sokat kell futkosnia, menekülnie, bujdosnia. Ez a sok egyedi sors és jellem pedig rengeteg keresztbe-kasul összefonódó történetben teljesedik ki. Fel sem lehetne sorolni, hány ilyen van a szerelmi szálaktól az ellenségek viszálykodásain át a családi kötelékekig. Az a fajta regény, amiben figyelni kell, mert minden mindennel összefügg. Nyelvész beállítottságú szemmel maradt meg még néhány érdekesség. Például, hogy az első rész, ami az osztrák elnyomás alatt, és főleg Bécsben játszódik, tömve van ma már szinte elviselhetetlenül sok német kifejezéssel, míg a második résztől, miután nagyrészt elszakad Bécstől, ez szinte eltűnik, sőt inkább furcsa régies, vagy tájnyelvi szavak jelennek meg. Ettől függetlenül is gyakran nehéz a nyelvezete, szómagyarázat nélkül meg külön kaland. Névtan kapcsán is találkoztam már a művel, hiszen tele van beszélő nevekkel, mint Tallérossy Zebulon vagy Rideghváry Bence. Nem kell sokat gondolkodni a jelentésükön, jól (és humorosan) jellemzik a viselőjüket. De talán a leginkább említésre méltó, hogy mennyire tudott Jókai az olvasók érzéseivel játszani. Nevettem rajta, amit nem szoktam, és sírtam, amit meg aztán főleg nem szoktam. Annak, aki olvasta, biztosan nem kell elmagyaráznom, melyik jelenetekről beszélek. off De hogy azért ne csak dicsőítsem, be kell vallanom, egy egész fejezeten át untam is, mikor csatát írt le. Szerintem nem Jókai műfaja a haditudósítás, legalábbis Gárdonyitól jobban tetszett, csakhogy kötelezőt említsek.
Úgy tettem le végül, hogy nem lehet vége, nem lehet csak ennyi, olvasni akarom még. Komoly válságot okozott, úgy éreztem, bármit elkezdenék most, az csak rosszabb lehet ennél. És a legjobban az bánt, hogy ha akkor az új magyartanárunk nem űz versenyt az ellenállásunk kivívásából, akkor talán sosem kell átélnem ezt a harcot az íróval. Ha nem bánt és zsarol vele, hanem ügyesen meggyőz róla, motivál valamivel, akkor nem marad egy tüskeként bennem, talán még meg is szeretem. Szegény Jókai elejtene pár könnyet, ha látná, néhány felnőtt hogyan utáltatja meg rajta keresztül az irodalmat a jövő potenciális olvasóival. De azért van remény, voltak magyartanáraim, akiknek hálás lehetek, rengeteg tanár, vagy épp könyvtáros tesz naponta csodát, amikor egy kicsit megmutatja, hogy miért jó az irodalom, és nem valami gyerekkínzásra alkalmas metódus. Gyerekkönyvtárosként átéltem, milyen a teljes ellenállástól egy óra alatt eljuttatni egy csapat dacos alsóst addig, hogy kérjen még egy történetet a könyvből. Csak jól kell tálalni, kicsit elképzelni, milyen nekik ott szemben a széken ülni, és engem hallgatni. Sajnálom a tanárokat, mert nincsenek könnyű helyzetben, de bízom benne, hogy sokan érzik, hogy mennyire fontosak, mekkora a felelősségük, milyen hatással tudnak lenni egy-egy gyerek későbbi viszonyára az irodalommal. Én jelenthetem, ezennel kiálltam a próbát, leküzdöttem az iskolai megrázkódtatást, és soha többé nem hagyom, hogy bárki úgy vágjon hozzám egy regényt, hogy az még évek múltán is fájjon. Ez egy jó könyv, amit érdemes elolvasni, ha másért nem, legalább mert olyan sok éve közös értékünkké vált. Milyen jó, hogy a nagyszüleimmel éppúgy tudok róla beszélgetni, mint az igazi digitális bennszülött húgommal. Próbáljátok ki, nagyon megéri! :D

1 hozzászólás
Finn_Hudson>!
Jókai Mór: A kőszívű ember fiai

Iskolás koromban amiben biztos voltam, hogy ha van könyv, amit nem fogok elolvasni, az A kőszívű ember fiai. Emlékszem, mikor tanultunk róla, a cselekmény nem fogott meg, a szabadságharc sem a hozzám legközelebb álló történelmi téma, így megfogadtam, hogy kerülni fogom.

Történt azonban, hogy egyik este Spotify hallgatás közben megtaláltam a Kőszívű musical zenéit, ami azonnal megfogott. Így végül vettem jegyet az előadásra, és akkor korábbi tizenéves énemnek ellent mondva elhatároztam, hogy a könyvet is elolvasom, ne csak a színházi élményem legyen az egyedüli ezzel a történettel kapcsolatban.
Engem lepett meg a leginkább, hogy olvasás közben teljesen belefeledkeztem a regénybe, többször felkiáltottam, hogy Úristen, ez zseniális! A barátaimnak is csakhamar lelkendezve meséltem, hogy megvan az új kedvenc könyvem. Értetlenül néztek rám, és többen megjegyezték, hogy ez az a regény, amit általánosban félreraktak. És őszintén, akkor én is félreraktam volna. Most viszont 25 éves fejjel imádtam minden sorát, minden fordulatot. A szereplők kidolgozottak, sokszínűek, a cselekmény fordulatos, néhol romantikus, néhol pedig szívfájdítóan tragikus, mindezt úgy, hogy tökéletesen bemutatja az 1840-es évek hangulatát.

Számomra talán az eddigi legnagyobb olvasásélményt jelenti ez a könyv, azt is bizonyítva, hogy ne hallgassak a kezdeti ellenszenvemre, meg mások negatív kritikáira. Új kedvencet avattam!

U.i.: a színdarab is zseniális, mindenkinek csak ajánlani tudom :)

6 hozzászólás
Timár_Krisztina I>!
Jókai Mór: A kőszívű ember fiai

Egyetemista koromban jöttem rá, hogy ennek a történetnek több köze van az eposz műfajához, mint a regényéhez. (Azóta készülök az újraolvasásra, aztán ez a súlyos-szörnyű március hozta meg az alkalmat és az ötletet.) Több itt a mitológiai alak, mint a földi ember; még szerencse, hogy az előbbiekből is léteznek a nagyok mellett kicsinyek, a tragikusak mellett komikusak is. Mind kibontakozhatnak, teljes hősiességükben, démoniságukban, vagy éppen komikusságukban – és az a szürreális érzésem van jelenleg, hogy mégiscsak megragadnak az evilágiból, a kézzelfoghatóból valami olyat, amit semmi más módon nem lehetett volna megragadni.

Részletek a blogon:
https://gyujtogeto-alkoto.blog.hu/2022/03/14/mesei-miti…

11 hozzászólás
Amaryll87>!
Jókai Mór: A kőszívű ember fiai

Azon kevesek egyike vagyok, akinek gyerek fejjel is tetszett ez a könyv, és most felnőtt fejjel is szerettem. Bár a nyelvezete miatt nem tenném kötelező olvasmánnyá. Richárd volt a kedvenc szereplőm, bár az összes Baradlay testvér szerethető,mindhárom fiú más más karakterrel. Tartalmasan leírta a könyv a szabadságharcot is.

Cs_N_Kinga P>!
Jókai Mór: A kőszívű ember fiai

Sokat vacilláltam a négy és fél és öt csillag között…. De nagyon rányomta a bélyegét a nyelvezete és mivel a fiammal közösen olvastuk, valahogy a sok dolog amit el kellett magyarázni is meg-megakasztott. De az biztos, hogy újraolvasásként is tetszett, sok mindent másképp látok, mint annak idején gyerekként, pedig már akkor is szerettem. A történetet mindenki ismeri ezért csak annyit mondanék, hogy Jenő az örök kedvenc karakter, és hogy kivételesen a könyv után megnéztem a filmet, ami tetszett. Ez ingyenesen elérhető online egy felújított változatban, Várkonyi rendezésében, azt hiszem 2012-es. ( mármint a felújítás)
https://youtu.be/IT_icxuCmG8…

dagikám>!
Jókai Mór: A kőszívű ember fiai

Nem is tudom, hogy hogy nem olvasok több kötelező magyar olvasmányt?? Régen gyerek fejjel nem szerettem, nem értettem a mondanivalóját, illetve nem is emlékeztem a történetre de most más korszakomban megható volt és eseménydús. A vége felé a helycserés résznél, kicsit fájt a szívem, hogy ilyen fordulatot vett a történet. De kárpótolt Richárd megjelenése Plankenthorst-éknál :) Imitt-amott kicsit nehézkes volt a nyelvezete, de ennek ellenére szeretettem nagyon a hangulatát.

Barbcsie P>!
Jókai Mór: A kőszívű ember fiai

Amikor kötelező olvasmányként olvastam, nem igazán nyerte el a tetszésemet. Felnőtt fejjel olvasva, már sokkal érthetőbb volt a történet, de még most is találtam olyan részt, ahol erősen el kellett gondolkodnom. Összességében egy hasznos olvasmányról beszélhetek.

Hoacin>!
Jókai Mór: A kőszívű ember fiai

Tíz évesen a felfoghatatlan cselekménynél is nagyobb rejtélyt képzett előttem, hogy miért is kell nekem szenvedni ezzel. A könyvet végül anya olvasta fel, míg én a földön legóztam, és a sztori minden csatázásánál jobban izgatott, hogy tudok-e építeni kalózhajót a benzinkutas és üdülővárosi kollekciómból. Arra még tisztán emlékszem, hogy lóvontatású lett a naszád, amin egy pálmafa trónolt kapitányként, de a történetből semmi nem maradt meg, csak az elviselhetetlen cikornyássága és terjedelme.
Unalmasan banális a kérdésem: miért kell ezt gyerekekkel olvastatni?! Ennyi erővel kezükbe lehetne nyomni a Háború és békét, netán tavalyi vetésjelentéseket, nagyjából hasonló arányban kapitulálna örökre az olvasási kedvük.
Mert ez egy könyv. Ez egy kalandos olvasmány… felnőtteknek.
Bár a körmönfont megfogalmazás, és a meglepetésszerűen támadó latin kifejezések néha a fejemre borultak, szinte végig élvezettel és kíváncsian bújtam az oldalakat. Oda se neki, hogy locus communist mondanak egymásnak, mire valaki összecsapja két első extremitását, hogy divergens bajuszok késztetnek gyanakvásra, mielőtt definitíve elaludnék. A szereplők jól kidolgozottak, üdítően életszerűek, szinte kimasíroznak a papírról. Hőseink talpraesettek, kifejezetten vagányak, és oly dacosan szegülnek szembe a galád figurákkal, hogy azt színtiszta öröm olvasni. Hát még a női figurák! Semmi mártírkodás, semmi nyávogás, majdhogynem harciasabbak a férfiaknál! Ez igen!
A könyv harmadánál vettem észre, hogy a cselekmény tényleg magával rántott, néhol kifejezetten izgultam is a folytatást illetően, Ödön viselkedésénél pedig kis híján örömujjongással vegyített diadalmas konfettiszórásba kezdtem. De nekem kéne összetakarítani, így nem tettem. Viszont a végén a sok harc- meg csatajelenet már fárasztott kicsit, mindig azok a részek tetszettek kifejezetten, ami javarészt főhőseinkre fókuszált.
Kedvenc kifejezések: díszöltözetbe iktatta magát, kapitány uram, én ma leszolgáltam a purgatóriumból a fele kapitulációt, fundamentális takarékosság, radikál reform, ájtatos célú diverziók. :D
A legjobb fej szereplő számomra egyértelműen Pál úr. spoiler
„- Jobb lesz már nem diskurálni, mert még belevágok a képébe!förmedt rájuk Pál úr.Az úrfi csak menjen előre, a kapitány urat majd transzportálom én, ha ki lesz pucolva. Odatalálunk magunkba is. Tudjuk bizony, hogy a Plankenhorst-házba nem szükség az ablakon felmenni kötéllajtorjával.
Legmegszívlelendőbb tanács: Mindig csak kreuzfidél!

Alapvetően 4,5 csillagra értékelném, mert a vége felé nekem tényleg leült a sodró cselekmény, és volt egy apróság, ami kifejezetten nem tetszett. spoiler Viszont a bődületes leértékelését látva egyszerűen öt csillagra sarkall az igazságérzetem, muszáj ellensúlyoznom. EZ EGY JÓ KÖNYV. Tessék elolvasni annak, aki utálta általános iskolában! Ne szegje kedvét senkinek az első oldalak cikornyássága, a tökös legények és bátor leányok mindenért kárpótolnak, ódon kifejezéseik pedig igazán zamatosak. :)

„- De hát mit csináljak?
Üljön veszteg. Ha érte küldenek, menjen, ahová vezetik. Ahol megállítják, ott megálljon. Amit beszélnek hozzá, hallgassa meg, a száját jól befogja; aztán, mikor veszi észre, hogy már nem beszélnek többet, akkor hajtsa meg magát; igyekezzék háttal az ajtót megtalálni, és jöjjön haza. Mindenféle elöl-utol talált embernek pedig, akármit kérdez, feleletet ne adjon.
De hisz akkor engem igen ostobának fognak tartani.
No, csak higgye el nekem, hogy ezzel a passzussal sok szép világot be lehet utazni.

7 hozzászólás
Lovas_Lajosné_Maráz_Margit P>!
Jókai Mór: A kőszívű ember fiai

Ez egy méltatlanul alul értékelt könyv, gondolom azért, mert gyermekkorban kötelező olvasmány, pedig szerintem az egyik legjobb Jókai regény, nagyon tetszett.
Bevallom annak idején pont a kötelezőség miatt én sem olvastam, inkább megnéztem a filmet, ami szintén remek volt.
Jókai remekül ötvözi a történelmet, a lírai helyszín leírásokat, a romantikát és az egyetemes emberi természet és cselekedetek ábrázolását. Mindezt olvasmányosan és izgalmasan.
Úgy látom még sok könyvét kell szégyenszemre utólag elolvasnom, amiket csak filmen láttam.

9 hozzászólás
KingucK P>!
Jókai Mór: A kőszívű ember fiai

Nagyszerű összefoglaló mű regény formátumban a szabadságharcról, több szemszögből megvilágítva egy család történetén keresztül. A három fiú különböző hivatással és jellemmel valamilyen szinten fontos szerepet játszik mind a család életében, mind a történelmi események lefolyásában. A női jellemek erősek és kitartóak.
Esemény mozgalmas, több szálon futó és a humort sem nélkülözi.
Minden félelmem ellenére végre rávettem magam a regény újra vagy elolvasására. (Annak idején nem sikerült megküzdenem vele, pedig kár lett volna kihagyni.)

4 hozzászólás

Népszerű idézetek

bonnie9 P>!

– Pál úr, maga nagy barom! – kiálta szolgájára.
– Tudom, kérem alássan – felelt az öreg. – Ez az egy érdemem van a világon.

A zsibárus

1 hozzászólás
jevus>!

Akkor aztán Richárd arra fakad, hogy elhiszi, hogy a házasságot az Úristen szerzette, hanem hogy a ceremóniákat az ördög csinálta hozzá, az meg bizonyos.

Comedy of Errors

BZsofi P>!

Olyan jó meleg volt szobájában az elégetett emlékektől.

A zsibárus

BZsofi P>!

Most már csakugyan elvesztette az eszét.
Ami tovább vezette, az most már csak a szíve volt.

Tavaszi napok

22 hozzászólás
BZsofi P>!

Mind a két hölgy kereszttűzbe vevé Edit arcát. Hasztalan. Nem gyullad az ki többet erre a névre. Az most már jó helyen van a szívben, s nem szalad ki az arcra minden megszólításnál.

A bakfis

1 hozzászólás
alexakarola>!

Richárd azt az ajánlatot tette Pál úrnak, hogy menjen a pokolba, annak is pedig a fenekére.
Pál úr nem volt annyira pogány, nem küldte gazdáját olyan egészen messze, csak annyit mondott neki, hogy a Salamon boltja vagyon Porcelán utcában, Nro 3.

96. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Baradlay Richárd
BZsofi P>!

Hiszen olyan sokféle címe van a csóknak: az öröm csókja, a szabadulás csókja, a hála csókja, a szerelem csókja; sok félretett, sok tartogatott csók lett kiosztva ezen a napon, sok régen ígért, sok hiába várt, sok eladósult csók jutott lejárati napjához ez órában s lett megfizetve kamatostól; sok boldog élet első csókja, sok örök elválásnak búcsúcsókja lett elpazarolva ezen a népboldogság napján.

Tavaszi napok

Kapcsolódó szócikkek: búcsúcsók · csók
bonnie9 P>!

A tengeren megtanul az ember imádkozni.

596. oldal, Húsz év múlva


Ezt a könyvet itt említik


Hasonló könyvek címkék alapján

Kosztolányi Dezső: Nero, a véres költő / Édes Anna
Szabó Magda: A Danaida
Dallos Sándor: A nap szerelmese
Kertész Imre: Sorstalanság
Kemény Zsigmond: A rajongók
Lesznai Anna: Kezdetben volt a kert
Kodolányi János: Julianus barát
Orczy Emma: A Vörös Pimpernel
Charles Dickens: Két város regénye
Charlotte Brontë: Shirley