A ​jövő század regénye 51 csillagozás

Jókai Mór: A jövő század regénye Jókai Mór: A jövő század regénye Jókai Mór: A jövő század regénye Jókai Mór: A jövő század regénye Jókai Mór: A jövő század regénye Jókai Mór: A jövő század regénye Jókai Mór: A jövő század regénye Jókai Mór: A jövő század regénye Jókai Mór: A jövő század regénye Jókai Mór: A jövő század regénye Jókai Mór: A jövő század regénye

Szegedy-Maszák Mihály utószavával

A hivatalos magyar kultúrpolitika a második világháborút követően meggátolta (egy korlátozott példányszámú, csakis a szakembereknek szánt kritikai kiadás kivételével), hogy Jókainak ezt az 1872–74-ben írt regényét a magyar olvasók új kiadásban olvashassák. S nem véletlenül, hiszen e regényben Jókai minden társadalmi utópiája ellenére megjósolta a huszadik századnak azokat a borzalmait is, melyeket a cárizmust megbuktató, ateista-kommunista Oroszország idézett elő Magyarország megtámadásával, saját népének kiirtásával. De itt említhető akár Boszniának Szerbia által történt bekebelezése vagy a szerb-magyar háború is…
Magyarország egykor és talán ma is legnépszerűbb, európai hírű írója jósként is bevált, s ráadásul utópiájával Orwellt is megelőzte, noha a mű sokkal inkább Jules Verne munkásságával rokon.

Eredeti megjelenés éve: 1874

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Jókai Mór válogatott művei, Jókai Mór összes művei

>!
Kossuth, Budapest, 2010
732 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789630960356
>!
Kossuth, Budapest, 2010
ISBN: 9789630962445
>!
1936 oldal · ISBN: 9636062315

10 további kiadás


Enciklopédia 23

Szereplők népszerűség szerint

Tatrangi Dávid · Jókai Mór · Sasza asszony (Alexandra cárnő)

Helyszínek népszerűség szerint

Egyiptom · Himalája · Otthon állam · Svábhegy


Kedvencelte 7

Most olvassa 7

Várólistára tette 57

Kívánságlistára tette 30


Kiemelt értékelések

>!
Dénes_Gabriella P
Jókai Mór: A jövő század regénye

Örökre hálás leszek T. Szabó Leventének, régi tanáromnak, amiért Jókaitól a kötelezők az egyáltalán nem tipikus alkotások voltak.
Középiskolai tanulmányaim alapján nem gondoltam volna, hogy Jókai Mór írt bármi mást is, mint húsz oldal tájleírás, három oldal cselekmény, két oldalas monológ, húsz oldal tájleírás, három oldal monológ stb. Senki ne úgy értse, hogy én ezzel leszólom őt, mert nem. Látom értelmét annak ahogy és amit írt. Plusz ugye, ahogy a korban szokás volt, akképpen születtek az ő regényei is. (Hű, évek múltán is körülbelül három dolog itt most eszembe jutott ehhez. Tényleg örökké hálás leszek ezekért is.)
Végül is, az olvasó és/vagy a hallgatóság a legjobb kritikus – eladhatóság szempontjából.

>!
Zoltán_Körmendi I
Jókai Mór: A jövő század regénye

Csak azok a végtelenül hosszú felsorolások és a cselekményhez nem igazán illő, csillagászati végkifejlet ne lett volna.
XIX. századi mércével zseniális, XX. századi mércével itt-ott kicsit elhibázott, de mai szemmel megdöbbentően aktuális.

>!
Biró_Krisztina
Jókai Mór: A jövő század regénye

Aki hallja adja át!!!
Tisztelettel kérném ezúton pl:Andy Vajnát,hogy vegye a fáradtságot és legalább hangoskönyvként hallgassa meg, ezt a mi első magyar siens fiction könyvünket.Persze tudom előre,hogy a terjedelméből kell húzni rendesen.De szerintem,ha ez pl:Spielberg vagy valamelyik Hollywoodi filmes guru kezébe kerülne, az megnyalná utána mind a húsz (nem tévedés) mind a húsz úját! Minden hol arról cikkeznek,hogy milyen nehéz jó forgatókönyvet találni+hogy azért készül oly kevés jó magyar film mert nincs hozzá nyersanyag.Hát kérem itt az élő bizonyíték!Tisztelettel,egy magyar filmbarát.

>!
délibáb
Jókai Mór: A jövő század regénye

Jókai a legkedvesebb magyar íróm és mikor Tőle olvasok, mindig olyan különlegesnek érzem magam. Talán mert olyan kevesen rajongunk Érte a mai világban, amit őszintén nem értek. Én leginkább a leírásait szeretem és mindig újra és újra rácsodálkozom milyen polihisztor az író. Na meg különösen szeretek egy-egy Jókai kötettel végig bkv-zni a városon, mert valahogy a napi rutin és gondok annyira elenyeszőnek tűnnek, mikor egy általa alkotott világról olvasok.
A jövő század regénye az egyik leghosszabb kötete és 2 hónapig is eltartott, míg elolvastam, de így volt tökéletes. Szerintem nem eresztette bő lére, minden szava, minden mondata kellett (én SOHA nem lapozok át részeket).
Berend Ivánok és Tatrangi Dávidok továbbra is kerestetnek. Eleddig eredménytelenül.

>!
p_m_linda
Jókai Mór: A jövő század regénye

21 éve halogattam, de most nekifogtam és elolvastam. Sokszor nem ment könnyen, voltak nehezen érthető részek, és voltak majdnem unalmas oldalak, 3 hétig tartott, de határozottan megérte, örülök, hogy ezzel az olvasással is gazdagabb lett az életem.
A történet egy kalandos mese, egy meseszerű látomás, néhol sci-fi, néhol fantasy. A szereplők jól kitaláltak, és hiába olvastam valahol, hogy jellemük kidolgozatlan, Sasza asszony ábrázolása szerintem mindent visz! A szőke démon mellett a másik kedvencem Tatrangi Dávid, aki akár egy népmese szegény parasztlegénye, indul el a világba, és okos eszének, becsületességének és bátorságának köszönhetően, rátalál a szerencséjére és szíve szerelmesére, majd megmenti, elébb a hazát, aztán az egész világot!
Aztán ebbe a mesébe szépen bele van szőve a tudomány. Mert amíg az események felett izgulunk, olvashatunk a repülés mechanikájáról; fizikából, kémiából, földrajzból, néprajzból, csillagászatból kapunk oktatást.
A legmegrendítőbb, legborzalmasabb fejezet A szép lótuszvirágok (Jókai remekül ért a horror műfajához is), a legérdekesebb, egyben a többi közül mintegy önálló novellaként kicsit kilógó fejezet Az emberevők.
Abba most nem mennék bele, hogy mi az, ami Jókai jóslataiból valóra vált, hogy mennyire érzett rá az eljövendő (politikai) eseményekre és a tudományos világ fejlődésére… az utószó remekül összefoglalja.
Köszönöm Jókainak ezt az élményt!

>!
Király_László_2
Jókai Mór: A jövő század regénye

Szerintem az egyik legizgalmasabb XIX. századi magyar regény. Elkápráztat a nacionalista szabadelvűség és haladás-imádat kettőssége. A jövendő Magyarország, mint bank- és repülőgép-nagyhatalom. Sajnos nem így lett.

>!
Szultan_11
Jókai Mór: A jövő század regénye

Történész-szemmel érdekes a magyar szabadelvűség utópiájáról olvasni, és hogy Jókai nemcsak játékos volt, hanem nagyon bölcs is. Ami engem amúgy elbűvöl ebben a regényben: a romantikus dagályosság, karakterábrázolás és a sci fi-elemek keveredése.

>!
Busmen
Jókai Mór: A jövő század regénye

Ez egy zseniális látomás! Fantasztikus, Verne munkásságához hasonlítható mű . Hihetetlen előrelátásról jövőbelátásról tanúskodik ez a regény. Részletes ,élő tájleírásokkal tarkított a hazaszeretettől fűtött történet , szinte láttam magam előtt a helyeket , mint egy filmet, néhol a mai szemmel megmosolyogtató technikai megoldásokkal , ám a korszellemnek , a kor tudományának technikájának megfelelő de továbbgondolt, továbbálmodott fantasztikus ötletek.
Egy pillanatig nem untam és csak folyamatosan ért a meglepetés , hogy még mindig nincs vége , még mindig van a történetben spiritusz , van mit elmesélni!
A politikában szinte hihetetlen előrelátásról , szinte jóstehetségről tesz tanúbizonyságot ! Olyan dolgokat írt meg amik szinte (sajnos) tökéletesen megvalósultak a múlt század végén!

>!
mcborzaska
Jókai Mór: A jövő század regénye

Jókaival meggyűlt a bajom már korábban is. Méghozzá 5-dik osztály előtt a Kőszívűvel. Most pedig ezzel. Lehet, hiba volt ezt a végére hagyni, de terjedelme miatt muszáj. volt.
Önmagában jó kis könyv. Ha nem muszájból kellett volna olvasnom, akkor élveztem is volna. Először fura volt, hogy 1952-ben járunk, de még király ül a trónon, illetve a repülő is újdonság. Azért ha az ember önszántából kezd neki, és van is rá ideje, nem kell sietnie, akkor megéri elolvasni, mert remek mű.

>!
Nemo00
Jókai Mór: A jövő század regénye

Óriási kedvencem, talán az izgalmas cselekménye és a varázslatos helyszínei miatt.
Egyáltalán nem egy nehéz olvasmány, mindenféle nehézségek nélkül elolvastam.
A történet szerintem zseniális, a kedvenc fejezetem a Kin-Tseu volt, de bírtam az Otthon államról és a harcról szóló részeket is.
Nem utoljára volt a a kezemben.

>!
Kossuth, Budapest, 2010
732 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789630960356

Népszerű idézetek

>!
Victoria_Crane

A Himalája és Karakorum-hegyek minden nemzete egy embert választ meg Istenének, s azt imádja. S e kultusznak mély értelme van. Az embertársban tisztelni az Isten képét. A Láma-imádók nem ölnek embert. Az nekik annyi, mint Istent ölni.

Kin-Tseu

Kapcsolódó szócikkek: ember, emberiség · Himalája · Isten
>!
Victoria_Crane

Becsületes kézben a nép is becsületes.

Az egyetlen nagyhatalom

Kapcsolódó szócikkek: becsület
>!
Victoria_Crane

A sírból még van föltámadás, de a sárból nincsen.

A Nemzeti Bank kincsei

>!
Victoria_Crane

Hát a templom? Templom nincsen-e az Otthonban? Az is van. Kell lenni.

A templom a köznépnek tanácsadója, bírája, orvosa. Az Otthon templomain belül nem a szertartásban áll az isteni tisztelet, hanem az erkölcsök emelésében, az ismeretterjesztésben. Az Isten ismeretéhez nem a mesék, hanem a tények vezetnek. Az Otthon papja, mikor a világ teremtéséről prédikál, a geológiát magyarázza meg hallgatóinak s a földrétegek millioméves titkait fölfedve előttük, bizonyítja be az Isten nagyságát, kinek egy évmilliom egy nap! S mikor az Isten országáról veszi fel a textust, az emberi tudományok tökéletesültét mutatja fel, amikben nagy az Isten! És hirdet emberek között egyenlőséget, népek között békességet, ragaszkodást a hazához, felebaráti rokonszenvet, megtartását az adott szónak, önfeláldozást azokért, akiket szeretünk, s ahogy pietása diktálja, idézi hozzá Jézus vagy Mózes, Mahomed vagy Solon vagy Konfucsé szavait; hisz ők mind azon törekedtek, hogy az embert közelebb vigyék az Istenhez.

A pokollal nem ijesztgetnek többé senkit. A „tűzkürtők” bizonyítják minden házban, melyet tüzelővel ellátnak, hogy a föld alatt nem laknak ördögök, az is a jóltevő Isten világa. A pokol létezése kizárná a mennyországróli fogalmat: ember nem lehetne idvezült azzal a tudattal, hogy más emberek elkárhozottak.

A népszerű természettudományi előadások, mik a köznépet megismertetik az alkotó mindenség csodáival, lehetetlenné teszik az ortodox mesék érvényben tartását, s kényszerítik a papot, hogy ha a nép előtt akar haladni, az ismeret lámpáját vigye kezében. S e fénynél jobban megismerik a nagy teremtőt, mint a tradíciók sötétségében.

Az Otthon állama

Kapcsolódó szócikkek: egyház · Isten · Otthon állam · vallás
>!
Victoria_Crane

Ellenben van szerencséje több új törvényjavaslatot beterjeszteni, amik pénzt hoznak be; már vannak is rá vállalkozó konzorciumok: 1. Az agglegényi adó: 30 éven túl levő nőtlen férfiakra kivetendő. 2. Születési adó: minden újszülöttől fizetendő; olyankor különben is nagy örömben vannak a szülők. 3. Iskolaadó: először azokra kivetendő, akik iskolába nem járnak, hogy miért nem járnak; másodszor azokra, akik járnak, mivelhogy tanulnak valamit. 4. Zeneadó. Fizetendő minden zongorától, kintornától, hegedűtől, ami a magánosok birtokában van. Azonkívül két nagyobbszerű financiális projectummal szolgál. Az egyik éppen a hadseregre vonatkozik, s két részből áll; az egyik rész tervezete szerint mindenkinek, aki a katonaságból ki akar maradni, erre engedély adatik ezer forintért. Az egymillió reservista között bizonyosan akad 50 ezer családapa, jó állásban levő ember, aki inkább lefizeti az ezer forintot, mint hogy a glédába beálljon és masírozni menjen; a másik rész szerint pedig a tiszti rang adatnék pénzért, hadnagyi rang egyezer, kapitányi négyezer, őrnagyi tízezer, ezredesi húszezer, tábornoki ötvenezer forintért. Ez iszonyú pénzt fogna behozni. – Végül van a háta mögött egy konzorcium, mely vállalkozik a Dunát bérbe kivenni, azon engedély mellett, hogy minden a Dunán járó hajótól mérföldek szerint megszabandó vámot szedhessen.

ELSŐ RÉSZ AZ ÖRÖK HARC Egy király, aki megszolgálja a kenyerét

Kapcsolódó szócikkek: adó
>!
Victoria_Crane

Van egy magyar népfaj, mely a legszélsőbb határszélt foglalja el keleten: a székely.

Kitűnő sajátságokkal elhalmozott egy nép.

Magyarabb valamennyinél, mert se vérébe, se nyelvébe, se szokásaiba nem vegyült soha semmi idegen. És amellett megvannak benne minden nemzetnek a jó tulajdonai. Honszerető, szabadságvágyó, mint a svájci; szavatartó, hidegvérű, mint az angol, okos, vállakozó, számító, mint a zsidó; jó katona, mint az arab; mértékletes, józan, szorgalmas, mint a porosz; magán segíteni tudó, idegentől irtózó, mint az olasz; találékony, mint a jenki; tiszta, mint a hollandi; demokrata, szabadelvű, mint a francia; és kitartó mint az orosz; és mindenek felett szapora, mint a zsidó és a szláv; vallási türelem dolgában pedig előtte van minden nemzetnek a világon.

Mi az a Sabina?

>!
Réka_András

Van egy magyar népfaj, mely a legszélsőbb határszélt foglalja el keleten: a székely.

Kitűnő sajátságokkal elhalmozott egy nép.

Magyarabb valamennyinél, mert se vérébe, se nyelvébe, se szokásaiba nem vegyült soha semmi idegen. És amellett megvannak benne minden nemzetnek a jó tulajdonai. Honszerető, szabadságvágyó, mint a svájci; szavatartó, hidegvérű, mint az angol, okos, vállalkozó, számító, mint a zsidó; jó katona, mint az arab; mértékletes, józan, szorgalmas, mint a porosz; magán segíteni tudó, idegentől irtózó, mint az olasz; találékony, mint a jenki; tiszta, mint a hollandi; demokrata, szabadelvű, mint a francia; és kitartó mint az orosz; és mindenek felett szapora, mint a zsidó és a szláv; vallási türelem dolgában pedig előtte van minden nemzetnek a világon.

Földét a székely el nem pazarolja, kopár hegyoldalait a bánáti kanahán-iszapért be nem cseréli; rablót, zsiványbandát a székely nép maga közt meg nem tűr soha; becsületszava erősebb, mint a pecsétes írás; a nyegle szavára nem hallgat; mindenét, amire szükség van, maga állítja elő, öltönyének (pedig szép viselete van) minden darabját otthon készíti el: idegenre nem szorul. Azzal, amije van, maga kereskedik, messze földre elmegy becsületes nyereségért, s még a királyon is tud nyerni; zsidó, görög közötte meg nem él; minden férfi katonának volt nevelve egykor úgy, hogy a nők mívelték a földet. És minő földmívelés volt az! Akár Japánban. Háton hordták fel a trágyát a sziklatetőre, s onnan szánon eresztették le a termést; minden foltja a termőföldnek egy kert! Házaik építéséhez nem kell nekik építész, pedig azok kívül csinosak, belül tiszták; az építkezésnél egy egész falu népe segít az új gazdának kézi munkával – ingyen. Bor nincs az egész székely földön, ott nem terem, pénzt pedig nem adnak érte; azért aztán korcsma sincsen, ártatlan fenyővizecskéjét minden család otthon főzi meg magának, s meggybor meg mézsör a lakodalmak fényűzése. Arisztokraciát ott nem ismernek, minden ember nemesember; a suffrage universelt előbb gyakorolták a székely székek, mint Franciaország, mint Amerika, s népképviseleti alkotmányt élveztek, mikor még Európában senki sem ismerte azt, maga Magyarország sem. Vallási ügyekben pedig a székely nép a legjózanabb; minden keresztyén felekezet békés együttélését hirdetik egymás mellett álló templomaik. Az egy Istent valló unitáriusok legnagyobb tömeget ők szolgáltatják az európai statisztikának; náluk húzódhatott meg a szombatosok felekezete; és az első királyok által kiirtott ősvallás, a rhabonbánok, a gyulák napimádó tisztelete is legtovább tartotta itt fenn magát; ennek az eredeti betűit ma is tartogatja még a csíkszeredai templom felirata. A rovásbotokra vágott ősmagyar dalok szövegét ők őrizgették legtovább. S van egy sajátságos adománya a székely népnek: a találmányok kimesterkélése. A falvakban, a magányos lakokban elő-előkerül egy-egy naturalista gépész, aki furfangos mozdonyok kitalálásában töri a fejét. Fegyvereket találnak fel, miket egyszer kell megtölteni, s tízszer lőnek; kútgépeket, mikkel egy gyermek öntözhet egész kertet; kelepcéket, mikben a medve megfogja magát; arató, cséplőeszközöket, mik egy ember kezében háromnak a munkáját végezik; lakatokat, miket minden egyszerűségük mellett nem lehet a beavatlan kéznek felnyitni; sajátságos zeneműszereket: volt egy naturalista mechanikusuk, aki egy városnak olyan kutat készített, mely zeneműveket játszott, mikor vizet húztak belőle. A székelyben megvan az ösztön mindent magától találni fel, mint a kínaiban.

És amellett minő családi áldás!

Akkora darab földön, amekkorán Magyarország akármiféle népfajából nem tudna megélni több kétszázezernél, a székely fajnak félmilliónyi ivadéka él. És tisztességesen él. A székelyt nem látod, hogy koldulni jöjjön Magyarországra, székely koldust éppen úgy nem látsz idegen ajtó előtt, mint zsidó koldust. A székelyt nem látod se rongyosan, se mezítláb. Pedig egyik falu kapuja a másikéhoz egy hajításnyira van. Minden falu be van kerítve, s kapun kell bemenni. S azok nem szétszórt rongyos házikókból állnak, hanem tisztán tartott fasoros utcákból, minők a németek lakhelyei. A XX. században már a székely nép száma a nyolcszázezer lelket meghaladta. Ha a székely faj itt volna Magyarország közepén, azóta benépesítette volna az egész országot; ha a főváros közelében volna, kezében volna az egész magyar ipar és kereskedelem.

És minő szép faj! Annyi szép, szabályos, jellemzetes arcot nem látni sehol a kerek földön, mint a székelyeknél. Minő változatosság a női szépség típusaiban! A svéd nők szőke, gazdag fürtjei, piros arca, ideges termete, s a spanyol hölgyek fekete szemei, nap aranyozta arcszíne, a kaukázi gyöngéd, finom körvonalak, a görög klasszikus arcmetszetek mind együtt találhatók e kis darab földön. És tartós szépségek. A harmincéves nő még piruló hajadonnak látszik, s az ötvenéves matróna délceg termetére, nemes arcára csak fehér hajszálai vallanak a lefolyt időről. Egész falvak vannak, amikben a női arcokból egy merő book of beauties-t lehetne kiállítani. S e szépségek szellemi tulajdonai is nemesek. Hűség, kitartás, engedelmesség, hallgatagság. És különös adományuk az, hogy vérük tiszta, egészséges.

No már most… ennyi szép és jó tulajdonnal elhalmozott népfajt csak tárt karokkal szorít kebléhez a magyar nemzet? Az ám! Amióta Székelytámad, Székelybánja várait felépítették a magyar urak a szabadságukat védelmező levert székelyekkel örök csúfságul és ijesztgetésül, azóta a várak leromlottak ugyan, de a gúny, az idegenség csak megmaradt.

A székelynek most is az a gúnyneve, hogy „góbé”.

Kivált, ha valami olyan dolgot kér, amit már más minden ember megkapott; csak még ő nem. Akkor „góbé”.

Vagy ha igazsága van, és azt erőlteti: akkor „góbé”.

Vagy ha éppen olyan okos dolgot ejt ki, amire más nem jött rá, akkor éppen: „góbé”.

A székely faj azonban csak szaporodik országos gondoskodás nélkül is, annyira szaporodik, hogy már a sokféle szétosztott ősi telken a szaporulat nem élhet meg: évenkint két-háromezer munkabíró férfi kénytelen a székekből kivándorolni. Szorgalmas, dolgos nép, másutt jobban megél. A bátya otthon marad a megtartott ősi telken.

De nem vándorolnak nyugot felé, hol még Magyarország van; – mennek keletre, ki a hajdani „Etelközbe” az oláhok közé, ott szóródnak szét, letelepülnek, szaporítják a „csángó” falvakat, Bukureszt, Jassy iparos osztályát s Magyarországra nem kívánkoznak.

Kapcsolódó szócikkek: székely
>!
Bogas P

Az egész orchestrum a magyarokról muzsikált. Ezek tatárok, mongolok, törökök, kivéve az arisztokráciájukat, mert az cigány. Írni, olvasni nem tudnak, a köznépet bottal traktálják, az idegen ajkú honfiakat járomba fogva kötik szekereikhez, s szántatnak velük, mint a barmokkal; maguknak elfoglalják az ingyen termő földet, a szlávokat kiszorítják a kősziklák közé; a más nyelven beszélőket üldözik, íróikat, papjaikat bebörtönzik, templomaikat megszentségtelenítik; tudatlanok és barbárok, ahány híres emberük volt, az mind idegen születésű volt, renegát volt. Kevesen is vannak már, elpusztultak rossz erkölcseik miatt. Már a múlt században kiszámították a szláv tudósok, hogy száz év múlva kivész az egész faj. Egy früstökre való, ami még megvan belőlük.

Az orosz rém

>!
Victoria_Crane

Százegy ágyúlövés a gellérthegyi fellegvárból jelenté Habsburgi Árpád legmagasabb névnapjának megvirradtát.

(első mondat)

>!
Victoria_Crane

A főudvarmester átnyújtá őfelségének egy bársonyvánkoson azon rendjeleket, miket e napon kell viselnie, a bárányt az aranygyapjúval, s vaskoronát a kétfejű sassal, a porosz négy fekete sast és egy veres sast, az orosz kétfejű fekete sast a benne foglalt egyfejű fehér sassal, a svéd négy serafim főt, a badeni szárnyas oroszlánt, a guelph fehér paripát, az angol sárkányt, a török félholdat s a dán fehér elefántot, – őfelsége mosolyogva jegyzé meg: „Hisz az egész zodiákus rajtam van már”.

ELSŐ RÉSZ AZ ÖRÖK HARC Egy király, aki megszolgálja a kenyerét


Ezt a könyvet itt említik


Hasonló könyvek címkék alapján

Robert Merle: Malevil
Garzó László: A Szilánk
Estelle Brightmore: 13. napon
Jules Verne: Húszezer mérföldnyire a tenger alatt
Jules Verne: Utazás a tenger alatt
Jules Verne: Nemo kapitány
Jonathan Swift: Gulliver utazásai
Szép Zsolt: Kárpát walzer
Frei Tamás: A megmentő
Körmendi Ferenc: A budapesti kaland