A ​janicsárok végnapjai 26 csillagozás

Jókai Mór: A janicsárok végnapjai Jókai Mór: A janicsárok végnapjai Jókai Mór: A janicsárok végnapjai

Történelmi ​alakok, megtörtént történelmi események keretében bontakozik ki egy izgalmas, fordulatos kalandregény. A misztikus elemektől se mentes mese a tizenkilencedik század első két évtizedének török birodalmába vezeti az olvasót. A janicsárok – a török hadsereg hírhedt gyalogos testőrsége – a mindenkit rettegésben tartó katonai rend Törökországban. Mahmud szultán a széteső birodalom megújítására készül és ennek feltétele a janicsárokkal való leszámolás. A hírhedt nagyúr, a birodalom jelentős részét kezében tartó janinai Ali pasa méltó ellenfele a szultánnak. Legyőzése és bukása után kerülhet csak sor a janicsárok feletti győzelemre, a megerősödött ország egységének megteremtésére.
A történelmi valóság számos romantikus eleme méltán ragadta meg Jókai képzeletét. A keleti birodalom színesen kavargó élete és a véres történelmi események Jókai romantikus meseszövésében és képzeletcsapongásában teljesednek regénnyé. De a mesés, fordulatos történet magja itt is, mint más… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 1854

>!
Unikornis, Budapest, 1992
210 oldal · ISBN: 9637519521
>!
Szépirodalmi, Budapest, 1975
210 oldal · ISBN: 9631504859
>!
Szépirodalmi, Budapest, 1959
352 oldal · puhatáblás

2 további kiadás


Kedvencelte 4

Most olvassa 2

Várólistára tette 18

Kívánságlistára tette 3


Kiemelt értékelések

>!
kolika
Jókai Mór: A janicsárok végnapjai

Történelem és mese keveredik a kötetben. Jókai jól láttatja velünk, olvasókkal a török világot, a török gondolkodásmódot, de a valós elemek közt helyet találnak a mesés, misztikus hangulatnak helyt adó mozzanatok is. S talán ez az a kettősség, amelynek ötvözete teszi remek olvasmánnyá a könyvet. Nem egyszerű, száraz ismertető a török életről. Kellőképpen adagolja Jókai a történelmi tényeket, de azokra is figyel, akik nemcsak erre kíváncsiak. Így olvashatunk Ali Tepelenti gondolataiban, láthatjuk kincsei közt, de egyedül maradva is.
Először azt hittem a címke ellenére, hogy novelláskötet ez, mert olyan szerteágazónak tetszett a mű cselekménye, de ahogy halad előre úgy forr szép egységgé a mű, s már értjük, látjuk a szálakat.
Ali pasa nem éppen pozitív szereplőként volt feltüntetve, de én mégis megkedveltem gyarló emberi tulajdonságaival együtt.

>!
cukkini
Jókai Mór: A janicsárok végnapjai

Elsőre az volt az érdekes, hogy nem épp a janicsárokról szólt. Kicsit meglepő volt számomra, bár a címből, nem egyértelműen következne ez. Nekem inkább mesésnek tűnt, a történelmi szálak ellenére. Tepelentit még meg is néztem wiki-n.

>!
Vizsla
Jókai Mór: A janicsárok végnapjai

Érdekes olyan történelmi könyveket olvasni, amelyek egy-egy változásokkal teli időszakba viszik vissza az olvasót. Ilyenkor beletekinthetünk az elmúló „régi” világba és láthatjuk miként kap erőre az „új”, miközben tudjuk, hogy mi vár az eljövő világra.
Jókai ebben a művében a 19. századi, változás előtt álló Oszmán Birodalomba kalauzol minket.
A század amúgy is a nagy társadalmi változások időszaka, és az oszmán félhold sem kerülte el a véres átalakulást.
A történet hőse Ali Tepeleni pasa, egy nagy hatalmú, nagy erejű és ördögien ravasz pasa, aki a mai Albániában éli erőszakos életét, és aki élete 78 véres éve után szemben találja magával mindenkivel. Alit ez nem roppantja meg, hisz soha nem ismerte a félelmet és most is kardot ragad. Az országot viszont majdnem megroppantja a harc, amit ellene indít a szultán a janicsárok nyomására.
E köré a harc köré épül a cselekmény. Jókai bemutatja nekünk a fontosabb résztvevők sorsát, hogy hogyan jutnak el a múltból a könyv jelenjébe, hogy miért vagy kiért ragadnak fegyvert.
Közben betekintést nyerhetünk az iszlámba, a kor embereinek életébe és a birodalom működésébe. Láthatjuk a kisemberek örömét-bánatát, félelmüket, hogy gyermekeiket elveszíthetik a háború vagy az emberkereskedők által. Láthatjuk a gazdag urak és hölgyek mindennapos rettegését, hogy vajon mikor fordul ellenük és egész családjuk ellen a tömeg egy-egy sértett nagyúr vagy a janicsárok uszítására.
Jókai mindezt nagyon részletesen írja le nekünk. A keleti hangulattal fűszerezett történelmi hűség mellett a történet bővelkedik kalandos csatákban, ostromokban, szerethető és gyűlölhető szereplőkben, így a száraz leírások és beszámolók helyett egy olyan regényt kapunk amit nehéz letenni.

>!
alaurent P
Jókai Mór: A janicsárok végnapjai

Az első, kamaszkori olvasásom emléke elmerült, sokáig csak szilánkokban fedeztem fel a könyvben ismerős momentumokat, de Ali Tepelenti, a janinai pasa könyörtelensége, hajthatatlansága, bosszúállása és kegyetlensége megmaradt bennem, ha nem is tudtam, hová, melyik Jókai regényhez kössem. Most utánanézve látom, még Dumasnál is előfordul a neve.
Jókai azokat az eseményeket írja meg regényes formában, amelyeknek Tepelenti volt okozója a 19. század tizes-huszas évek fordulóján – a meggyengült török birodalom alól való kibújás balkáni kísérletét. Az erős basa függetlenedési harcát, ami mellé sikerült albán és görög támogatást is szereznie. Ezeknek a harcoknak volt folytatása a görög szabadságharc is, amelyben két évvel a pasa bukása lord Byron is meghalt – ez persze már másik történet.
Jókai jól ismerte a török birodalmat, felépítését, szokásait, részletesen le is írja ezeket a szultáni hatalom felépítésétől a janicsárság kialakulásáig. Olyan beleéléssel és szimpátiával teszi mindezt, hogy az olvasó nehezen azonosul a birodalomra támadó függetlenségi küzdelmek harcosaival, és minden rokonszenve a szorongatott helyzetben lévő török szultáné… Főleg, hogy látja a mögöttes gondolatokat, szándékokat, a tiszta szabadság-eszményt hírből sem ismerő számítást és hatalomvágyat. Az egyes szereplők között persze megtalálhatni a Jókaitól megszokott eszményítetten jó, vagy elvontságig gonosz szereplőket, s megtalálhatjuk köztük azt is, akivel lehet azonosulni.
Több szálon futó, szerteágazó történetet kapunk, míg a szereplők végül össze nem találkoznak, hogy befolyással legyenek egymás sorsára. Néha meseszerű elemek tarkítják az elbeszélést, másutt érezni, hogy az író fantáziája is besegített, mégis, főbb vonalakban hitelesen adja vissza a történet a várúr életének utolsó időszakát. Lebilincselő leírások, rokonszenves szereplők, egyéni drámák, ármány, cselszövés, bosszú színesítik a történetet, úgy, ahogyan azt a Nagy Mesélőtől elvárhatjuk. Nem gyors olvasmány, rá kell szánni az időt, hogy egyenként kiélvezhessük az ízeit. Nekem sikerült a szünetre időzíteni, és megvallom, jó volt elmerülni a romantikusan sokszínű történetben.

>!
Biba
Jókai Mór: A janicsárok végnapjai

Különleges hangulatú regény, több kis történet szálai fonódnak össze benne végül, amikbe én az elején kicsit belebonyolódtam, de talán csak hagynom kellett volna, hogy sodorjanak az események és nem kell mindjárt összefüggéseket keresni, majd úgyis jönnek időben.
Ali Tepelenti félelmetes alakján és hatalmán keresztül nagyszerűen szemlélteti Jókai az akkori török világot. Biztos, hogy el fogom még olvasni, nagyon tetszett, és talán jobban átlátva az eseményeket legközelebb még izgalmasabb lesz felfedezni a szálak összefutását és a bennük rejlő apróbb mozzanatokat.


Népszerű idézetek

>!
alaurent P

Eminah azt igen jeles dolognak találta, hogy ha már egyszer ama különös szellemek a semmiből aranyat képesek alkotni, egy füst alatt karpereceket és nyakláncokat is készíthetnek abból, s nem kerül nekik több fáradságukba.

>!
Jesper_Olsen

– Ó, dicső gyaur, nemzeted rózsafája, a tengereken futó vízipók, ne kérj ily esztelenséget a nagyúrtól (…)

90. oldal

>!
alaurent P

Sivár, kietlen, barátságtalan vidék áll előttünk: a seleuciai üregek völgye.

(első mondat)

>!
Jesper_Olsen

Azért kérjen jutalmul amit kíván, legyen bár az országának fele, stb.
Ha valaki ilyenkor csakugyan az ország felét kérné, bizonyosan azt a felét kapná, mely a föld alatt van.

90. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Barabás Tibor: Végvári legenda
Ottlik Géza: Iskola a határon
Jules Verne: Sándor Mátyás
Dékány András: Kossuth Lajos tengerésze
Jeli Viktória – Tasnádi István – Vészits Andrea: Időfutár 5. – A por hatalma
Balogh Béni: Csatára fel!
Jósika Miklós: A nagyszebeni királybíró
Dávid Ádám: Millennium Expressz – A potyautas
Trux Béla: A templomos lovag
Benkő László: A megszerzett föld