A ​cigánybáró / Sárga rózsa 9 csillagozás

Jókai Mór: A cigánybáró / Sárga rózsa Jókai Mór: A cigánybáró / Sárga rózsa

Tartalom:

A CIGÁNYBÁRÓ:
Háromszáz hordó ezüst / 7
Az elboszorkányozott örökség / 16
A cigányasszony háza / 27
Az eladó lány / 33
A báróság hétféle próbái / 51
A két ezüstkanál históriája / 63
A menyasszony első álma / 68
A Szaffi kincsei / 76
Fiat voluntas tua (Legyen meg a te akaratod) / 87

SÁRGA RÓZSA / 99

Utószó (Zsámboki Mária) / 201

Megjelent az UNIKORNIS KIADÓ-nál Budapesten

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Jókai Mór összes művei

>!
Unikornis, Budapest, 1993
206 oldal · ISBN: 9638350237
>!
Unikornis, Budapest
214 oldal · puhatáblás · ISBN: 9634270743

Enciklopédia 2


Várólistára tette 1

Kívánságlistára tette 1


Kiemelt értékelések

>!
p_m_linda
Jókai Mór: A cigánybáró / Sárga rózsa

Sajnos én is azok közé tartozom, akik tévesen ítélték meg Jókait, A kőszívű ember fiai után. Két és fél évtizednek kellett eltelnie, hogy újra Jókait vegyek a kezembe, de akkor sem „önszántamból”. A jövő század regényét „becsületből” kezdtem el olvasni, és hatalmas meglepetést okozott (https://moly.hu/ertekelesek/2523541), majd karácsonykor a Melyiket a kilenc közül? című elbeszélése került a kezembe. A véleményem ezek után gyökeresen megváltozott: Jókai nemhogy nem unalmas, de kifejezetten szórakoztat. Aztán itt A cigánybáró, amiben egyenest egy népmese közepébe csöppenünk, népmesébe illő szereplőkkel és tipikus népmesei fordulatokkal. Nagyon tetszett a történet, és az, ahogyan Jókai elmeséli. A Sárga rózsa hortobágyi szerelmi háromszögéből szép, romantikus történet is kisülhetett volna spoiler. Tetszett a hortobágyi táj, a gulya, a ménes bemutatása; bár azt mondják, Jókai inkább elképzelte, mint ismerte ezeket, engem mégis lenyűgözött leírásukkal. A Belladonna mérgezés leírása pedig az egyik kedvenc részem lett.

>!
dtk8 P
Jókai Mór: A cigánybáró / Sárga rózsa

A Sárga rózsával kezdtem, ami kicsit vontatott volt, de ez persze jól lefestette a puszta hangulatát. Aki azért nem szereti Jókait, mert milyen hosszúak a leírások, annak ezt a könyvet nem ajánlom.
A cigánybáró viszont nagyon izgalmas és vicces volt, nagyon élveztem. Egészen más, mint a Szaffi, van benne árulás, gyilok, nem gyerekfilmbe való fordulatok. Ez nekem az igazi romantikus Jókai.

>!
Lahara ISP
Jókai Mór: A cigánybáró / Sárga rózsa

Egy nyári napon – vagy tán kettőn? – olvastam el. Volt persze előzmény, tudtam, miről szól, hiszen egyik kedvenc rajzfilmem volt régen a Szaffi. Persze más, más. És féltem is tőle, maradandó élmény lett a Kőszívű. Szerencsére ez nem olyan. És Jókai sem mentes a humortól, ami nagy pozitívum.
A sárga rózsára szintén csak jót tudok mondani. És szép új szót is tanultam, árvatőzeg, manapság inkább tehénlepény néven emlegetik.


Népszerű idézetek

>!
dtk8 P

– Németül is meg kell tanulni? – kapá fel a szót. – Ezt már szeretem. Semmit sem óhajtok olyan nagyon, mint németül tudni. Ezért meg is fizetek professzor Pumpernickel uramnak; mindennapra kap tőlem egy aranyat. Hogy mondják németül, hogy „csókolom a kezét az asszonynak”.
– Küsse die Hand, Madame.
– Kiszti hand, madame!

>!
dtk8 P

A ló mindig eszik. Azt mondják diákos emberek, hogy még Jupiter átkozta meg a lovat, mikor Minerva megteremtette, azzal az átokkal, hogy mindig egyék, soha jól ne lakjék.

Kapcsolódó szócikkek:
>!
Lizi90 

– Nos, hát tudja-e már kegyelmed a feladott penzumaimat? – kérdé professzori aszaltszilva komolysággal Meister Pumpernickel a tanítványát.
– Mit? A kend penzumait? Az egész rongyos könyvet megtanultam. Mi az egy magyarnak? Elteheti!

57. oldal, A báróság hétféle próbái (Unikornis, 1993)

>!
Lizi90 

A falu végén a disznópásztortól megkérdezte, merre van Sugovic? Az megmagyarázta neki, hogy amerre a legtöbb disznótúrás van: nem tévesztheti azt el. A szag után odatalálhat.
– Nincs olyan illat a világon, mint a jó friss sertésállás zamatja.

38. oldal, Az eladó lány (Unikornis, 1993)

>!
Lizi90 

Abban az időben volt „cigány nemzet” is. Úgy hítták. Egy egész nemzet volt. Hogy milyen nagy lehetett, azt ki lehet venni abból, hogy évenkint 2000 forint „Toleránctaxát” fizetett a királynak. – Mikor a nagy Szavojai Jenő herceg a temesvári kapituláció feltételeit aláírta, amidőn a „kurucok”-ról csak ily megvetőleg nyilatkozék: „la canaglia pou andare, dove vuole” (a söpredék mehet, amerre akar), addig a „cigány nemzet”-nek megengedi, hogy idebenn maradhat az országban. Később szabadalmat kapnak a bányamívelésre és a kohászatra. És ez természetes. A cigány nem hadakozó nép. Ha szeretné a háborút, nem bujdosott volna el a hazájából világtalan világgá. Lehet neki parancsolni – fölvesz minden tréfát, gorombaságot. Ami olyan munka, hogy senkinek sem tetszik, az mind a cigányra vár. Aztán tud alkalmazkodni. Akinek a határában lakik, annak a vallását tartja, voltaképpen pedig mind valamennyinek hátat fordít, s hisz a maga boszorkányaiban, s megkeresztelt gyermekeit a pattogó tűz fölött avatja föl régi pogány szertartásai szerint. Bátran beszél a világ folyásáról, tudja jól, hogy az ő nyelvét nem érti semmi idegen, s közötte nincs kém, sem áruló.

77. oldal, A Szaffi kincsei (Unikornis, 1993)


Hasonló könyvek címkék alapján

E. T. A. Hoffmann: Újabb hírek Berganza kutya sorsáról
Puskin Sándor: Anyégin Eugén
E. T. A. Hoffmann: Az arany virágcserép / Scuderi kisasszony
Böszörményi Gyula: Nász és téboly
Budai Lotti: A nyugati szerető
Csernovszki-Nagy Alexandra: Lina múltja
R. Kelényi Angelika: Mennyei bűnök 2.
Tomcsik Nóra: A baronet lánya
Nyáry Krisztián: Így szerettek ők 2
Dallos Sándor: A nap szerelmese