A ​cigánybáró 126 csillagozás

Jókai Mór: A cigánybáró Jókai Mór: A cigánybáró Jókai Mór: A cigánybáró Jókai Mór: A cigánybáró Jókai Mór: A cigánybáró Jókai Mór: A cigánybáró Jókai Mór: A cigánybáró Jókai Mór: A cigánybáró Jókai Mór: A cigánybáró Jókai Mór: A cigánybáró

Hogyan lesz a bácskai földesúr fiából a cigányok bárója, hogyan találja meg az apja által elrejtett mérhetetlen kincsen kívül a boldogságot is egy gyönyörű török lány oldalán? – ezt meséli el Jókai ebben a kisregényében, amelyet a belőle készült operett tett világhírűvé.

Eredeti megjelenés éve: 1885

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Képes regénytár, Milliók könyve

>!
Adamo Books, 2015
ISBN: 9789633874813
>!
ISBN: 9786155529092
>!
66 oldal · ISBN: 9636061611

5 további kiadás


Enciklopédia 2


Kedvencelte 9

Most olvassa 4

Várólistára tette 59

Kívánságlistára tette 23

Kölcsönkérné 2


Kiemelt értékelések

>!
pannik P
Jókai Mór: A cigánybáró

Aranyos, kedves, itt-ott keserédes de azért többnyire vidám és néhol vicces.
Könnyed olvasmányka és pillanatok alatt elolvastatja magát már csak azért is mert rövidke.
Nekem tetszett, olvasás közben az is leesett, hogy ebből készült a Szaffi (ezt nem tudtam) így szinte láttam is magam előtt a szereplőket.

>!
Solymár_András IP
Jókai Mór: A cigánybáró

Mint az emberiség nagy százalékának, nekem is egyetlen bajom van Jókai mesterrel: hogy kötelező. Mert minden ami kötelező, az az Ördögtől való, s annak összes szolgájának vasvillái sem elegendőek a csalafinta deák tanulásra késztetésére.

Szerencsére azért a hosszú évek alatt az én fejem lágya is benőtt kissé, s mondom magamnak: én elolvsom ezt a Jókait, ha hétördög is annak kísérője!
Ehhez elegendő ösztökélést a Szaffi adott, mi gyermekkorom, kamaszkorom, felnőttkorom, s ha jól sejtem öregkorom egyik kedvenc meséje is lesz. Nemrégiben néztük meg az asszonnyal, s hát mit látnak szemeim: készült Jókai Mór Cigánybáró című regénye alapján.
„Hinnyeno!”, mondom. Én ezt elolvasom, s neki is fogtam izibe.

Pediglen ha több időm volna, mint fülem, meg is lettem volna hamarjában, mert hát valóban igaza van megannyi deáknak: Jókainak egy nagy baja van, hogy kötelező. Mi van, mit nem szerezni ezen a fenséges szakállú, félelmetesen stílusos öltözetű, igen jóképű és kacagányban páratlanul festő úriemberen?
Mert hát nyelvi humorból ő váltót és kölcsönzőt nyithatna, annyi vagyon neki, minden mondatában ott lapul egy remek frázis, egy kacagtató hasonlat, vagy egy kuncogtató hiperbola. S beszéde ezeken felül olyan ízes, legegyszerűbb szavakat is úgy formálja, hogy hozzá képest a rengeteg míves beszédű pléhbánost megeszi a rozsda.

Azért meg kell valljam, meggondolatlan voltam az előbb, azt mondtam Jókainak egy baja volt. Hát azért még kiemelném azt, hogy nem mai gyerek, s a romantika sablonos csodái akárhogyan rányomták a bélyegeik a műveire. Pedig milyen fenséges fantasztikus író vált volna belőle!
Megvallandó, hogy ez csak személyes nyüszögés, mert azért szeretem én a romantikát, a sok deus ex machinát, a rendeteg váratlan fordulatot, a sarkallatos szereplőket, a temérdek furfangos megoldást, mely nagy lánggal ég a szórakoztatás oltárán.

Azt kell hogy mondanom, hogy úgy az író, mint a mű a kedvencem lett. Elképesztő, elképesztő! Ennyire szépen és ennyire szép dolgokról írni bíz, nem tudom, ha még tud valaki.

Javaslat: vegyük ki Jókait a kötelezőből és tiltsuk! Bezzeg a Mein Kampfot elolvastam septében diákkoromban!

7 hozzászólás
>!
vighagika
Jókai Mór: A cigánybáró

Jókai most meglepett. Ugyan itt sem volt kevesebb a lassú, vontatott leírás a hosszú körmondatokkal, maga a történet érdekesebb volt. Ezért tehát könnyebben át lehetett siklani az „unalmas” részeken. Jókai műveltsége a korhoz képest és amúgy is még mindig bámulatos, szívesen olvastam.

>!
ggizi P
Jókai Mór: A cigánybáró

Hékás! Nekem csak most esett le, hogy ebből készült a Szaffi!! Jéé!! :))

Nagyon szeretem Jókai ízes magyar nyelvezetét, bár csak mostanság kezdtem el újra felfedezni. Olyan jól esett olvasni, bár volt egy-két mondat, ami mai fejjel igen kacifántosan hangzott, de ettől volt gyönyörű. :)
A történet nagyon szórakoztató és kedvelhető, és bár nem voltak benne felforrt agygőzt kiengedő csaptelepek (már miért is lennének? :), egyértelműen egy igazi, eredeti és hamisítatlan Jókai mű! Nagyon szerettem!

>!
Bubuckaja P
Jókai Mór: A cigánybáró

Ebben a történetben van minden, ami mesévé teszi: elásott kincs; próbák; álomlátás; természet adta furfang és miegymás. Jókai elbeszélői stílusa (nem értem mért panaszkodnak rá mindig) érthető és élvezhető, a humor, amivel kommentálja az eseményeket, kiszólásai a narrációból könnyen befogadhatóvá teszik a regényt. A táj és a környezet, amit elénk rajzol elég vegyes képet fest, a német-magyar-török-cigány kultúra keveredésével, így a magyar ismerős táj ellenére egy furcsa, varázslatos helyre csöppenünk.

3 hozzászólás
>!
clarisssa P
Jókai Mór: A cigánybáró

Utánanéztem: 7 év telt el azóta, hogy Jókaitól utoljára olvastam, úgyhogy most egy kihívás buzdítására nagy lelkesedéssel vettem újra kezembe egy rövidke művét. Azonban az a kellemes érzés, amit legutóbb A lőcsei fehérasszony okozott, ezúttal elmaradt. Nem tudtam igazán belefeledkezni ebbe a könyvbe, nehezen tudtam összeegyeztetni a meseszerű és valós elemeket, úgyhogy ez az olvasás most kissé felemás élmény volt számomra.
Gyerekkoromban kimaradt a könyv alapján készült rajzfilm, a Szaffi, viszont hamarosan ezt is be fogom pótolni. Bízom benne, hogy elsimítja majd a mesebeli és a rideg, valós események közt érzett ellentétet bennem, hiszen ott valószínűleg az előbbiekre helyeződik majd a hangsúly.

>!
Szépirodalmi, Budapest, 1967
158 oldal · keménytáblás · Illusztrálta: Reich Károly
3 hozzászólás
>!
Stephanie_Ford_és_Városi_Emese I
Jókai Mór: A cigánybáró

Nagy divat szidni Jókait, de én élveztem minden sorát. Imádom ezt a mesét minden elásott kincsével és álruhás nemes leányával, akármikor újra tudom olvasni. Emlékszem, amikor először találkoztam a könyvvel, nem fogott meg, de ahogy múltak az évek, egyre inkább kedvenc lett. Most pedig boldogan tettem le és kicsit bánom is, hogy ilyen hamar vége lett.

>!
Röfipingvin MP
Jókai Mór: A cigánybáró

Még gimnazista voltam, amikor először olvastam. Előbb láttam a Szaffi c. mesefilmet, aztán valahogy tudomásomra jutott, hogy az alaptörténet Jókai regényéből van, így hát elolvastam azt is.
Most azért vettem újra a kezembe, mert egyrészt @Bubuckaja jókais kihívásához passzol, másrészt jelentősen elüt a mostanában olvasott könyveim stílusától, és jól esett egy kicsit mást olvasni.
Egy könnyed, rövid, gyorsan olvasható, kedves történetről van szó. Főszereplőnk Botsinkay Jónás, aki Törökországból tér haza Magyarországra, hogy elfoglalja az apja által ráhagyományozott birtokot és a kincset. Innentől aztán történik egy s más a fiatalúrral, mire megtalálja a kincsét és a boldogságát. Mi pedig ezalatt nevetünk a különböző komikus szituációkon, melyekbe belekeveredik hősünk, valamint az ő tréfás megjegyzésein, riposztjain.
A könyvből „készült” mesefilm jelentősen eltér a jókai féle történettől. De szerintem külön külön igencsak élvezhető mind a két mű. :)(:

>!
Bazil P
Jókai Mór: A cigánybáró

Kedves Móric bácsi!
Köszönöm szépen a mesét!

>!
GingerKid I
Jókai Mór: A cigánybáró

Jaj, én de szeretem ezt a mesét. :) Mert ez tényleg az. Egy igazi „Jókais”, humoros, tanulságos történet. Szerettem a társadalomkritikát, a fricskákat, Jónás pedig remek hős. Szórakoztató és nagyon szép utat jár be.
Ha valaki tart Jókai írásmódjától, érdemes ezzel kezdeni. :) A Szaffi című rajzfilm pedig kötelező mellé.


Népszerű idézetek

>!
Lornka

Mert nem az a részeg ember, aki sok bort iszik; hanem az, aki nem győzi.

IV. fejezet

>!
Röfipingvin MP

– Látod? Ebben a kis szobácskában születtél te, oda van felírva az ajtó márványküszöbére:
Jónás fiam született 1717-ben augusztus 17-én.

101. oldal

3 hozzászólás
>!
csillagka P

Most már aztán nem lehetett vele mókázni a háta mögött, mert megértette, amit franciául beszéltek; németül konversálni pedig úri társaságban nem volt szokás: ez csak a szerelem nyelve, négyszemközötti társalgásra való.

3 hozzászólás
>!
chhaya P

Ha egyszer a szerencse nekiindul, az aztán nem tart pihenést. Éppen úgy, mint a szerencsétlenség.

20. oldal

Kapcsolódó szócikkek: balszerencse · szerencse
>!
bleknajt

(…) negyvenkilenc napig csak elél az ember földi gyümölccsel meg csókolózással. Kinek lesz panasza?
– Nekem nem.
– Nekem sem.
S azért sem volt boldogabb ember náluknál. Valahányszor megéheztek, csókolóztak.

89. oldal

>!
Norpois

Erre a szóra aztán feldült a türelem köcsöge Jónás úrfi kebelében

>!
Norpois

– Hát üsse part! Kutya bánja! Egyik huncut olyan, mint a másik. Azt szeretem, hogy olyan jó cincár pofád van. Hát vedd el a leányt, köss követ a nyakadba, ugorj a Bégába; bánom is én! Majd visszaadnád még, ha a tied lesz.

>!
Lornka

A tudomány és a bölcsesség szintén el nem maradható tulajdonságok egy bárónál. Tudniillik beszélhet akármiféle ostobaságokat, de kell, hogy azokat németül és francziául beszélje.

V. fejezet

>!
Norpois

odasompolygott hozzá egy vadmacskának született nagy kandúr, s az a tíz körmével elkezdte méregetni a lába szárain, hogy milyen magas lesz a jövő télen a hó

>!
Perly P

– Héj harangozó, hol van a pap?
– Én vagyok a pap.
– Hát a harangozó?
– Az is én vagyok. Maga harangoz a pap! Hát te kinek a bolondja vagy?
– A magamé, meg a tied. Én vagyok a földesúr, Botsinkay Jónás.
– Aha! Most jössz Törökországból ugye? azt gondolod, török mecsetben vagy, hogy mezítláb jössz be, s a tökfedő a fejeden?
– Hát nem úgy kell?
– Óh, te pogány. Hát nem ismered a religiót?
– Micsodát? Soha se ettem belőle.
– Fordítsd meg most mindjárt a dolgot: azzal a süveggel, meg azzal a saruval.
– Micsoda? A sarut tegyem a fejemre?


Hasonló könyvek címkék alapján

Mikszáth Kálmán: Beszterce ostroma
Wass Albert: A funtineli boszorkány
J. K. Rowling: Harry Potter és a bölcsek köve
Neil Gaiman: Csillagpor
Fekete István: Hajnal Badányban
Charlotte Brontë: Jane Eyre
Charles Dickens: Karácsonyi ének
Arthur Conan Doyle: A sátán kutyája
Harriet Beecher Stowe: Tamás bátya kunyhója
Dickens Károly: Karácsoni ének