A ​barátfalvi lévita (Az elátkozott család 2.) 19 csillagozás

Jókai Mór: A barátfalvi lévita Jókai Mór: A barátfalvi lévita

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Folyóiratban ​1857-ben, könyv alakban 1858-ban jelent meg először Az elátkozott család. A regény a 18. században játszódik, a komáromi protestánsok, és katolikusok küzdelméről szól. Az 1756. évi földrengés rövid időre egymáshoz közelíti a vetélkedő felekezeteket: a katolikus Malárdy Ferenc alispán engedélyt ad rögtönzött protestáns fatemplom építésére, de a katasztrófa elmúltával tüstént le akarja bontatni a templomot, sőt fejszével ő maga vág bele. Malárdy alispánná választásának évfordulóján egy ünnepségen megjelenik egy jóképű fiatalember, aki Kadarkuthy Viktor néven mutatkozik be: megszeretteti magát a családdal, és feleségül veszi Herminát, a szülők szemefényét. Az ifjú férj azonban álnevet viselt; valójában református családból való, apja, Gutai Thádé fölismeri, és magával viszi. Romantikus kalandok, intrikák, és félreértések után a szerelmesek visszatalálnak egymáshoz, az ellenségeskedő apák összebékülnek.

Történetük A bártfalvi lévita című regényben folytatódik… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 1898

Tartalomjegyzék

>!
Akadémiai, Budapest, 1969
156 oldal · keménytáblás

Enciklopédia 10

Szereplők népszerűség szerint

Gutai Lőrinc

Helyszínek népszerűség szerint

Eger · Barátfalva · Duna · Buda


Kedvencelte 4

Várólistára tette 5

Kívánságlistára tette 2


Kiemelt értékelések

>!
Kovács_Heni
Jókai Mór: A barátfalvi lévita

Az elátkozott család után körülbelül harmincnyolc évet kellett várnia az olvasóközönségnek, hogy Jókai megírja a regény folytatását. Az első rész befejezése hagyott némi hiányérzetet a főszereplők további sorsát illetően – mint most kiderült, Kadarkuthy végül megtudta, hol rejtőznek a világ által halottnak hitt szerelmesek, és a báró úr elég vérszomjas ahhoz, hogy bosszút akarjon állni a neve bepiszkításáért (legyünk őszinték, van is némi alapja a bosszúvágyának).

Van egy olyan érzésem, hogy Jókai eredetileg hosszabb és cselekményesebb regényt szeretett volna írni folytatásnak, de mint maga is elmondja, közbejött néhány másik könyv. A barátfalvi lévitán már érződik is némi kényszeredettség, mintha gyorsan le akarná tudni a regényt, hogy megint másikkal foglalkozhasson, emiatt kissé összecsapottra sikerült, főleg a második fele, ahol végre megjelenik a lévita is. A történet ugyanis inkább Kadarkuthy Viktor lélekfejlődésével foglalkozik, semmint Guthay Lőrincczel és újdonsült családjával.

Az öt évvel később játszódó eseményekből kiderül ugyan, hogyan alakult időközben Lőrincz és Hermina házassága, csakhogy nem voltam elégedett a végeredménnyel. Nagyon nem. Egyrészt, Lőrincz kifejezetten ridegen viselkedett a feleségével és fiával abban a néhány jelenetben, amiben közösen szerepeltek, az első rész romantikus leányszöktetése után véletlenül sem ezt a kiüresedett családi életet vártam. Másrészt, Jókai nem tette egyértelművé, hogy Hermina találkozott-e valaha a családjával, hiszen elméletben lehetősége nyílna rá, de Lőrincz nem mesél neki az erdőben történtekről, tehát nem is tudhatja, hogy nem üldözöttek többé. Jó fej férj, mi?!

Az első kötethez képest gyenge regény, és semmiképpen nem azt kapja az ember, amire számítana., csak a leírások és a történetmesélés miatt lehet szeretni.

>!
Mariann_ P
Jókai Mór: A barátfalvi lévita

Szeretem az olvasás sokszínűségét, amikor nem ragadok le egy-egy témakörnél, hanem csapongok ide-oda.
Egy terjedelmes Jókai sorozatot örököltünk testvéreimmel, abból választottam ezt a könyvet, részben egy kihívás kedvéért, másrészt, mert még nem olvastam.
Karácsony környékén játszódik .
Időnként belegabalyodtam az efféle mondatokba :
„…támad egy peregrinus : egy afféle iskolából eliminált studiosus , akit consilium aberundival az alma mater kapuin kívül rekesztettek. ”
Azért kikövetkeztethető a szövegkörnyezetből, hogy mit is akar mondani, de a történet közepe tele volt ilyennel.
Viszont olvastam üdítően kellemes „máslis copf ”-ról, „bodros krézli ”-ről, „táritoppos főkötő ”-ről.
Az utolsó fejezetek már mindenki számára érthetően, tanulságosan végződtek.
Egy történettel gazdagabb lettem !

>!
Gádorka
Jókai Mór: A barátfalvi lévita

Régen olvastam már Jókaitól. Az alakjai érdekesek. A téma meseszerű. A tájleírásai megkapóak, élnek, gyönyörűek. Pihentető, szórakoztató írás.

>!
krisztina0419
Jókai Mór: A barátfalvi lévita

Ez is az a könyv, amit már kiskorunkban belénk verték az általános iskolában. Hiszen ebben a könyvben ír arról a faluról ahol bujdosott, és ahol mi magunk is élünk. Ha már olvastam a tengerszeműt akkor elővettem ezt is melyből 6 sort fejből is tudok idézni. „Egy nyáron, egy ősszel…”
Na de ez nagyon nem jött be. Nem lett volna rossz, ha nem minden második szót értek csak. Tele volt latin és 19. századi szavakkal. Így igazából végigszenvedtem az egészet. :(

>!
Nemo00
Jókai Mór: A barátfalvi lévita

Talán még jobb, mint az első része. Egyáltalán nem látszott rajta, hogy egy 73 éves ember írta. Méghogy Jókai idős korában nem írt jó műveket!


Népszerű idézetek

>!
pwz ISP

– Vagyon egy főváros, melynek neve Buda, Buda mellett egy víz, melynek neve Duna, a Dunában egy hal, melynek neve harcsa; – vicispányunk, vicispánynénk az Úristen tartsa!

42. oldal, A disznótoros ebéd (Akadémiai, 1969)

Kapcsolódó szócikkek: Buda · Duna
>!
Nandi

S aztán a lévita megtanította az asszonyainkat, hogyan kell a méznek az aljából márcot készíteni : méhsert. A színmézet eladják, a sonkolyt szintén, az aljából készül a méhser. És ez olyan magakedveltető ital, ami ezt a mi népünket egészen elkapatta a gonosz pokolitaltól, az alamáziától.

Kapcsolódó szócikkek: Barátfalva · Gutai Lőrinc · méz · sör
2 hozzászólás
>!
pwz ISP

Aki egymagában farkasra vadászik, az hozzászokott, hogy az életével játsszék. S biztos kezének kell lenni. Az európai dúvadak közt a farkas veszedelmesebb, mint a medve, mert ez egyedül jár, s a farkas csoportban; s a medve csak haragos, de a farkas éhes.

45. oldal, A disznótoros ebéd (Akadémiai, 1969)

Kapcsolódó szócikkek: farkas · medve
>!
pwz ISP

A török hódoltság azonban sűrű veszedelmekkel látogatta meg a várost. Bíráit a basák elhurcolták, s egy esztendeig is ott rohasztották az egri áristomban.

55. oldal, A lavater (Akadémiai, 1969)

Kapcsolódó szócikkek: Eger · török
>!
Nemo00

Más bortól csak berúg az ember; de az almabortól kirúg.

A böjtös ebéd

>!
Jávori_István I

Adjon Isten minden jót, bort, pecsenyét, olcsó sót; a lengyelnek sok borsót, ellenségnek koporsót.

A disznótoros ebéd

>!
Nemo00

S vannak emberek, akiknek ez is öröm.

(utolsó mondat)

>!
Gádorka

Városháza még nem volt. A bíró a saját házában tartotta a hivatalát, amire könnyű volt rátalálni az ajtaja mellé kitett kalodáról.

A böjtös ebéd

>!
Gádorka

Amíg a kuncsaft szolgáltatja magát, szolgáljuk hűségesen, barátságosan; amint kifizetett, nem ismerjük többet egymást.

A világon kívül


A sorozat következő kötete

Az elátkozott család sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Arany János: Toldi szerelme
Arany János: Arany János balladái
Petőfi Sándor: Petőfi Sándor összes költeményei
Fekete István: Hajnal Badányban
Mikszáth Kálmán: Kísértet Lublón
Arany János: Arany János válogatott versei
Arany János: Kapcsos könyv
Wass Albert: Mire a fák megnőnek
Arany János: Arany János költői művei I-III.
Mikszáth Kálmán: Tavaszi rügyek