Tengernyi ​szerelem 198 csillagozás

Jojo Moyes: Tengernyi szerelem

1946-ban ​járunk, amikor szerte a világon fiatal nők ezrei kelnek útra, hogy csatlakozzanak a háború idején megismert vőlegényükhöz, férjükhöz. Sydneyből is több száz ifjú asszony tart Angliába a Victoria fedélzetén. A hajó nem pompás óceánjáró, hanem sok viszontagságot látott repülőgép-hordozó, melyen egész seregnyi tengerész és tiszt szolgál, illetve utazik, szigorúan elkülönítve a női részlegtől.
A négy főszereplő – Frances, a zárkózott ápolónő, a gazdag családból való, elkényeztetett Avice, a komolytalan, alig tizenöt éves Jean és az őszinte, nyílt természetű Margaret – egy kabinba kerül, s a hathetes utazás alatt sok mindent megtudnak egymásról és önmagukról. Sorra kiderül, hogy mindenkinek van valamilyen féltett titka, és a múlt bonyodalmait csak még terhesebbé teszik a jelen váratlan fordulatai, melyek akár egészen új irányba terelhetik a lányok életét. Hogy az átélt örömök, félelmek és megpróbáltatások után végül mindenkinek jól alakul-e a sorsa, az csak sok év… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2005

>!
Cartaphilus, Budapest, 2016
512 oldal · ISBN: 9789632664507 · Fordította: Todero Anna
>!
Cartaphilus, Budapest, 2016
512 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789632664484 · Fordította: Todero Anna

Enciklopédia 7

Szereplők népszerűség szerint

Henry Nicol · Mrs. Avice Radley · Mrs. Frances Nicol · Mrs. Jean Castleforth · Mrs. Margaret O'Brien


Kedvencelte 19

Most olvassa 21

Várólistára tette 185

Kívánságlistára tette 117


Kiemelt értékelések

>!
Bea_Könyvutca P
Jojo Moyes: Tengernyi szerelem

Ismét egy fantasztikus könyvet olvashattam Jojo Moyestől. Nyugodtan kijelenthetem, hogy semmiféle elfogultság nem munkálkodik bennem, amikor azt mondom erről a könyvről, hogy egy csodálatos, érzelmekkel teli könyv volt, szomorú is voltam és boldog is, nevettem és sírtam, tehát a szerző nem hazudtolta meg magát, hozta a megszokott formáját és egy imádnivaló történetet adott nekünk ismét.

Jojo Moyes még 2005-ben írta ezt a történetet, a nagymamájának Betty McKee-nek ajánlotta, aki hetven évvel ezelőtt megtette ugyanezt az utat és a könyvet a személyes emlékei ihlették.

Bővebben: http://konyvutca.blogspot.hu/2016/11/jojo-moyes-tengern…

>!
gabiica P
Jojo Moyes: Tengernyi szerelem

Tudok jót és rosszat is mondani a könyvről.
Kezdem a rosszal, én is könnyebbnek érzem, hogy a végére mégis jó érzés maradjon bennem: nekem elég vontatott volt. Voltak részek, amikor egész jól haladtam vele, voltak viszont olyan fejezetek, amit inkább ki is hagytam volna belőle, hiszen lényegében nem történt semmi, csak a karakterek száma nőtt. Ez azért eléggé nagy benyomást tett rám a végére.
Viszont nagyon különleges volt a történet. Érdekes az elgondolás, erről könyvet írni. Sok erőre és bátorságra volt szüksége ezeknek az asszonyoknak, hogy ekkora útra induljanak, lényegében a bizonytalanság felé. Hiszen hányan járhattak úgy, mint spoiler vagy mint spoiler Romantikus énem azt kívánja, hogy a legtöbben azt találják meg, amit spoiler

Szép és igazán romantikus történet volt. Alapvetően azon kívül, hogy kicsit vontatottnak és elhúzottnak éreztem, nem tudnék rosszat mondani róla.

>!
Janina13
Jojo Moyes: Tengernyi szerelem

Nagyon nagyon nagyon nagyon jól esett ez a könyv! Annyira szép történet. A fejezetek elején pedig az idézetek különösképp tetszettek. Benne ragadtam a hangulatban, így szívesen esnék neki azoknak, de ahogy láttam, nem készült fordítás abból, ami érdekelt.
No sebaj….Kedvenc Moyes könyv lett. Nem tudom, hogy van-e ettől jobb neki…..de kétlem :) Ezt nagyon eltalálta (nekem).

>!
Nikymeria P
Jojo Moyes: Tengernyi szerelem

Négy különböző lány, négy sors, négy élet. Mindent hátrahagyva tartanak az ismeretlenbe a férjükhöz.
Valahogy a regény közepéig nem tudtam azonosulni a könyvvel. Kicsit meglepődtem, hogy tulajdonképpen az egész történet csak a hajón játszódik. Vártam, hogy megérkezünk a jelenbe, megtudom, kivel mi történt.
Számomra lassú volt a történet folyása, csak a könyv háromnegyedétől éreztem azt, hogy „Na! Végre valami!” Addig csurrannak, cseppenek az apróbb események, a négy lány múltjából a történések, titkok. Szeretem Moyes regényeit, de ez most annyira engem nem vett meg.

>!
Cartaphilus, Budapest, 2016
512 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789632664484 · Fordította: Todero Anna
1 hozzászólás
>!
Szilvi1111
Jojo Moyes: Tengernyi szerelem

A szép borítójával fogott meg ez a könyv, azon kívül persze, hogy Jojo Moyes írta, akinek eddig minden magyarul megjelent könyvéhez szerencsém volt. Azt, hogy ez a könyv az írónő első regényei közé tartozik, csak azután tudatosult bennem, miután kiolvastam, talán erre is fogható, hogy -legalábbis nekem- ez nem 5 csillagos.
Azt nem mondom, hogy nem tetszett és hogy megbántam volt, hogy elolvastam, de egy sokkal romantikusabb történetre számítottam. Lassan folydogáltak az események, talán túl hosszan is. Az eddig elolvasott JM könyvek nekem jobban tetszettek.

>!
bokrichard
Jojo Moyes: Tengernyi szerelem

Jojo Moyes magyarul megjelent könyveinek végére értem. Igazi hullámvasút az érzelmek, és nem utolsó sorban a színvonal tekintetében. Az előző közepesre sikeredett olvasási élményem után megkaptam ezt a könyvet. Eleinte nem értettem, hogy miért ekkora százalék, hisz nagyon nehezen, döcögősen indult az egész, és rendkívül lassan haladt a továbbiakban is. Viszont a közepétől megjött az a hangulat, amit vártam. Nagyon érdekes téma a háború utáni év, amikor is a hős katonák asszonyai visszatérnek az óhazába. Az út közbeni viszontagságok már-már vetekednek a háborúval: az időjárás, és az összezártság nehézségei nagyon jól átjönnek olvasás közben. Szó szerint viharos a helyzet minden értelemben! 4 főhősnőnk közül érdekes módon csak Frances volt szimpatikus, éppen ezért az ő múltját, az ő titkainak részleteit sokkal szívesebben olvastam, mint a többi hálótárs hölgyét, akiket nagyon idegesítőnek találtam, annak ellenére, hogy érthető a viselkedésük. Henry és Frances kapcsolata is viharosra sikerült, és a jelenbeli zárással tökéletes, kerek egész kép született. Érdemes elolvasni, mert egyedi, és érdekes köntösbe bújtatott klasszikus, szép romantikus a regény.

>!
Kukuucs
Jojo Moyes: Tengernyi szerelem

Ha valódi romantikus történetet keresek, Jojo Moyes könyveivel sosem tudok melléfogni.
Érdekes, nem mindennapi karakterek, mélyen kidolgozott, lassan kibontakozó cselekmény jellemzi ezt a könyvet is, szinte úgy éreztem, hogy én is ott ülök a hajón a lányokkal.
A II. világháború egy igazán különleges részét mutatja be, az ausztrál feleségeket követhetjük nyomon, akik Angliába igyekeznek a férjeikhez, akikkel az is lehet, hogy csak néhány hónapot töltöttek együtt. Várakozás, álmodozás, sóvárgás és szomorúság is megjelenik a feleségek életében, de mindenki közel került hozzám valamiért.
Ha egy szép háborús történetre vágytok, ahol nem a cselekményen, hanem a női sorsokon van a hangsúly, akkor semmiképpen se hagyjátok ki!

>!
Edina_Varga
Jojo Moyes: Tengernyi szerelem

Négy nő. Négy sors. Négy teljesen különböző múlt, de egy közös cél. Ausztrál feleségek kelnek útra, egy megálmodott vágy felé. Megálmodott, hiszen esélyük sem volt együtt élni eleddig a férjeikkel a háború miatt. Hirtelen fellángolás, ami vagy kitart a célig, vagy kiszállhatnak útközben. Ki félve, ki bátran, ki hiún, ki terhesen, de bízva a sikerben mindegyikük. Kaotikus körülmények között telnek a napok, majd a hetek az érkezésig. Amit fokoznak hirtelen nem várt események. Hős katonák, egyszerű tengerészek, vagy épp fűtők között vegyülve.
Maggie. Számomra ő volt a legfantasztikusabb nő. Erős, bátor, de ugyanakkor gyenge és törékeny is. De kitart, bízik, hisz és végigviszi a terveit. Oltalmat nyújt társainak, még akkor is ha belülről ő maga is őrlődik.
Frances. A másik kedvencem. Aki olyan titkokat hordoz, amibe sokan beleroppanánk. Akinek a múltja olyan hányatott, hogy elképzelni sem tudom, hogy bírta ki.És nem csak kibírta, de átlépett rajta. Tanult, küzdött, új életet kezdett. Megérdemelte a boldogsága mindegyik percét.
Avice, egy tenyérbemászó elkényeztetett gazdag királykisasszony. Mondhatnám, hogy megérdemelte a pofonokat, de nem akarok gonosz lenni. Még úgy sem, hogy valószínűleg, ha tanult is belőlük, sokat nem változhatott.
Jean. Egy kis üde foltja a regénynek. A komolyabb hangvételbe ő csepegtet némi vidámságot. Fiatal meggondolatlanságot. Amíg meg nem kapja az üzenetét. Nagyon sajnáltam. Nem értem miért kellett őt spoiler.

Hatalmasat alkotott megint Jojo Moyes. Fantasztikus élmény volt olvasni ezt a könyvet. Együtt izgultam, örültem, sírtam a szereplőkkel, hiszen ahogy ír az írónő, annyira magával viszik a sorok az olvasót, hogy nem lehet elhatárolódni. Kicsit a végét keveslem. Jó lett volna többet tudni a jövőjükről. Kinek hogyan alakult tovább az élete a partraszállás után.

>!
Zoe27
Jojo Moyes: Tengernyi szerelem

Eddig még nem olvastam Moyestól történelmi regény jellegű könyvet. Számomra ez egy teljesen új oldala volt.
Eltűnt az a könnyed és majdhogynem problémamentes hang, melyen az eddigi könyvei íródtak ( Páros, páratlan). —> Probléma nélkül természetesen nincs élet, de a probléma mértékétől/nagyságától nem szabad eltekinteni.
Még a Mielőtt megismertelek című világsikerű könyvét sem éreztem ennyire megfoghatatlannak.
Nem tegnap fejeztem be a könyvet, de továbbra sem tudom, hogy mit gondoljak róla… Több szereplő, több életút… És természetesen a nagy út, melyet a szereplőkkel együtt megteszünk! :)

>!
Boritek70 P
Jojo Moyes: Tengernyi szerelem

Azt hiszem az eredeti cím jobban illett ehhez a könyvhöz, mint a magyar. Sokkal érzelgősebb, csöpögősebb történetre számítottam, pedig nem ez volt a jellemző. Néhány száz lány útra kel Ausztráliából, hogy hathetes hajózás után alig ismert, akár évek óta nem látott angol férje szerető (?) karjaiba omoljon… A háború sok dologban kikényszeríti az intenzitást, ilyenek a kapcsolatok, a szerelem is, hiszen békeidőben van idő ismerkedni, ízlelgetni a másikat, ő lesz-e vajon, aki nekem való… De abban a helyzetben, mikor senki nem tudja, mit hoz a holnap, életet, vagy halált, hirtelen kell dönteni, határozni. Ráadásul a test vágyainak abban az időben csak a „rossz” lányok vagy a hites feleségek engedtek (általában), így a gyorsan fellángoló érzelmek hatására rengeteg ifjú pár kötött ki az anyakönyvvezető előtt. Aztán folytatódott a háború, és viharai messzire vitték egymástól a szerető szíveket. A hónapok múltak, a vihar lecsendesült, és a reszkető szívű lányok otthagyva eddigi életüket, útra kelnek, hogy egy másik kontinensen folytassák az életüket. Sokfélék, sokfajta háttérrel. Szimpatikusak és utálatosak, közvetlenek és zárkózottak, egyszerű falusi lányok és nagyvárosi elit családból jövők. Mi lesz belőlük az út végére?
Az eleje kicsit vontatott volt számomra, lassan ment, aztán megbarátkoztam a szereplőkkel, és a végére közelebb kerültünk egymáshoz mi is.


Népszerű idézetek

>!
beatrix_0823 P

– Kapitány úr – mondta Frances –, csak az tudja mindenre a választ, aki még sosem szembesült kérdésekkel.

402. oldal

>!
Wonderwoman

Soha senki nem mondta, hogy a fájdalom nem csupán mély verem, hanem folyamatosan tovább mélyül, amint ezernyi, örökre megválaszolatlanul maradó kérdés merül fel az emberben.

110. oldal

>!
Barbus87

– Próbálom elképzelni, mire gondolhat most, mert abban, hogy ilyen sokat kell várni a levelekre, az a legrosszabb, hogy tudod, minden érzés idejétmúlt. Azok a dolgok, amik akkor felbosszantották, már rég elmúltak. A naplementék, amiket leírt, rég nincsenek sehol. Azt se tudom, hol jár. Csak abban bízunk mindannyian, gondolom, hogy legalább irántunk változatlanok az érzéseik, még ha nem is beszélünk róla. Alighanem ez a hűségünk próbája.

186. oldal, 9. fejezet (Cartaphilus Könyvkiadó, 2016)

Kapcsolódó szócikkek: Mrs. Avice Radley
>!
KMReni P

Hamarosan gyerekeket fog nevelni, és higgye el, ahhoz képest a beteg katonálk ápolása könnyű nyári szórakozsnak tűnik majd. Az az igazi munka.

>!
Barbus87

– Stan Nottinghambe való – mondta Jean. – Hallottál már róla?
– Nem.
– Én sem. De Stan azt mondja, Robin Hood is onnan származott. Úgyhogy valószínűleg valami erdőben lehet.

130. oldal, 6. fejezet (Cartaphilus Könyvkiadó, 2016)

>!
Mentavirág P

Frances kissé lecsillapodott mostanra; úgy lesz majd, mint máskor, mondta magának. Túlteszi magát rajta. Már csak pár hét, és megérkezik Angliába, azt pedig már rég megtanulta, hogy az ember mindent kibír, ha akarja. Nem gondol majd arra, mi lehetett volna. Rég megfigyelte, hogy a háborút is azok a férfiak élték túl a legkönnyebben, akik képesek voltak egyik napról a másikra élni, akik a legapróbb örömöt is számon tartották.

367. oldal, 17. fejezet

>!
Bielik_Drea

[…]
Az a fontos, hangsúlyozta a szociális tiszt, hogy sose faggassuk a férjünket arról, miket élt át. A történelem is bebizonyította, hogy a legtöbb férfi nem szeret hosszan rágódni a dolgokon, inkább egyszerűen csak túlteszi magát rajtuk. A férfiak nem örülnek, ha egy nő mindent ki akar húzni belőlük. Nekik arra van szükségük, hogy a nő elterelje a figyelmüket a vidámságával, és így emlékeztesse őket azokra az örömökre, amelyekért harcoltak.

389. oldal

>!
serengeti P

A lány az ajtóban állt, sápadt, szeplős arca mozdulatlan, mintha porcelánból lenne.

72. oldal

>!
frtia

Annyiszor maga elé képzelte, annyiszor folytatott vele egyoldalú beszélgetést gondolatban, hogy most, amikor megjelent előtte hús-vér valójában, szóhoz sem jutott. Miközben felé vitte a lába, érezte, hogy visszatér régi zavara, és bizonytalan mozdulattal végigsimított a szoknyáján.

414. oldal (Cartaphilus, 2016)

>!
serengeti P

Az eső már úgy zuhogott, hogy az udvarban valóságos folyók hömpölyögtek; a csatorna tiltakozóan bugyborékolt, a csirkék pedig felborzolt tollakkal, csapatostul behúzódtak a bokrok alá.

35. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Tracy Chevalier: Az utolsó szökevény
Amy Harmon: Homokból és hamuból
Alison Weir: Boleyn Anna
María Dueñas: Öltések közt az idő
Kathryn Hughes: A levél
Nevil Shute: Az örökség
Mary Ann Shaffer – Annie Barrows: Krumplihéjpite Irodalmi Társaság
Paullina Simons: A bronzlovas
Anonyma: Egy nő Berlinben
Jessica Brockmole: Levelek Skye szigetéről