Nyúlszív (Nyúl 4.) 56 csillagozás

John Updike: Nyúlszív John Updike: Nyúlszív

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Nyúl, ​a „beszédes amerikai”, aki eddig három kötetre valót mesélt nekünk az amerikai kis-középpolgár hétköznapjairól, akinek köszönhetően itt, Közép-Európában is érezzük Amerika elmúlt évtizedeit – az 50-es évek nekilendülő virágzását és létbizonytalanságát, a 60-asok dühöngő rossz közérzetét és társadalmi bűntudatát, a 70-es évtized általános kimerültségét és apátiáját –, Nyúl tehát most, 1989–90-ben ötvenhat éves, öregnek érzi magát, megkeseredett. Krisztusi korba ért fia baklövést baklövés után követ el, unokái nyugodt életét nem látja biztosítva, felesége egyre függetlenedik tőle, egyszóval, legalább annyi a problémája, mint fiatal korában, amikor felhúzta a nyúlcipőt.

De hová fusson az elhájasodott, szívbeteg, még mindig szeretetre méltó s még mindig kíméletlen, ám sokkal bölcsebb Nyúl? Természetesen Floridába, az öregek paradicsomába. És persze vissza az ifjúságába. Van mire visszatekintenie: érdekes és értelmes életet élt, gyávaságai ellenére bátrabb és józanabb… (tovább)

Eredeti mű: John Updike: Rabbit At Rest

Eredeti megjelenés éve: 1990

>!
Európa, Budapest, 2003
624 oldal · ISBN: 9630773492 · Fordította: Gy. Horváth László
>!
Európa, Budapest, 1992
526 oldal · ISBN: 9630754894 · Fordította: Gy. Horváth László

Kedvencelte 16

Most olvassa 2

Várólistára tette 45

Kívánságlistára tette 27

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

>!
Kiss_Zsuzsa I
John Updike: Nyúlszív

Azt hiszem, az egyetlen irodalmi szereplő, akivel sikerült együtt felnőni. A Nyúl-történetek valahogy mindig akkor akadtak a kezembe, amikor éppen idejük volt. Együtt lázadtam tizenévesen a Nyúlcipő Harryjével, aztán egyetemistaként átéltem a Nyúlháj Harryjének a felnőtté válását, majd pedig most a Nyúlszív Harryjének az öregedéssel való harcát küzdöm együtt a főhőssel.
Updike jó, de fel kell nőni az olvasásához. A harmadik Nyúl-történet után lehet, hogy más művébe is belekezdek.

2 hozzászólás
>!
cseri P
John Updike: Nyúlszív

Meghalt a Nyúl, éljen a Nyúl. Ezért érdemes végigolvasni a sorozatot. Valamint ha nem lenne már megírva a Nyúlfark, és nem lenne Updike már különben is halott (de kár), én követelném a folytatást személyesen.

>!
Aliko P
John Updike: Nyúlszív

Úgy érzem Updike szereti a 10-es számot ugyanis most megint 10 évet ugrunk. Jön 1989 és az immár kétszeres nagypapa Nyúl, na meg a Toyota kereskedés tulajdonos felesége, akivel floridai Deleonban tengeti az év hidegebbik felét. Épp a családot várják látogatóba, amikor csatlakozunk hozzájuk . Ám hiába érkeznek meg Nelsonék, nem felhőtlen az öröm. Meglehetősen furcsa és aggasztó dolgokat tapasztalnak a „fiú” viselkedésében, ám nem sok idő van elmélkedni neorózisán, mert Judyval vitorlázva jön az első stop. Harry infarktust kap. Műtét, aztán Brewerbe is visszatérnek, ahol hősünk hamar ráébred a különös magatartás okára és Nelson titka kipattan. Végül egy kis „meggyőzéssel” ráveszik hogy vonuljon be egy elvonókúrára, ám innen lesz csak igazán cifra a történet. Visszatér az ifjonti hevület, illetve hősünk ráébred önön halandóságára és olyat alakít ami azért tényleg meredek. Érkezik egy dupla „karambol” egy családi szinten affér, aztán a bűn megvallása után máris Florida fele autózunk Nyúllal, amíg útközben a második infarktus le nem teríti.

Egy hihetetlen negyedik kötet, ahol a hangsúly betegségen és az elmúláson van. Kezdődik Nelson problémájával, aztán feltűnik a haldokló Thelma képében, de igazán Harry többszöri infarktusával csúcsosodik ki. Megkapjuk a korosodó embert, aki még pont ugyan azokat a köröket futja, mint amikor megismertük a Nyúlcipőben. Végül itt is a menekülést választja és ragaszkodva a régi sikerekhez a kosárpálya felé kacsintgat. Egy búcsú regény ez egy embertől,akivel egy életet „leéltünk”. Kíváncsi leszek a zárókötetre hisz a könyv vége biztossá teszi, a főhősváltás. Így csak remélhetem, hogy karakterszinten megüti majd a mércét annak a hőse is és a regény lesz olyan jó és olvasmányos, mint az eddigi kötetek. A sorozatot eddig imádtam! A precíz leírások, az őszinteség és a sok helyen meglehetősen költői hasonlatai teszik egyedivé Updike műveit.

>!
minczer P
John Updike: Nyúlszív

A többi „Nyúl”-hoz hasonlóan ez is nagyon jó. Majdnem 5-ös…

>!
menthaa
John Updike: Nyúlszív

Nyúl most már olyan, mintha családtagom lenne. Életem egyik legjobb döntése volt nekikezdeni a Nyúl-regényeknek, és a Nyúlszív talán a legjobb a sorban – mondjuk ezt írtam a Nyúlhájról is. Abszolút 5-ös!


Népszerű idézetek

>!
judkacag

Ezeknek a mai kölyköknek a ronda a szép. Így adják a tudtunkra, micsoda tetves világot kaptak tőlünk.

248. oldal

1 hozzászólás
>!
cseri P

…Magyarországon keletnémetek tömegei várják, hogy megnyíljon a határ a szabad világba. Szegény ördögök, nem tudják, hogy a szabad világ a végét járja.

468. oldal (Európa, 1992)

13 hozzászólás
>!
cseri P

Egy olyan nőre, akiért a fene evett valamikor, muszáj egy kicsit haragudnunk, ha már a fájdalom elmúlt.

387. oldal (Európa, 1992)

>!
queen_of_meds

Az emberből sose lesz férfi ezen a világon, amíg az apjának fölébe nem kerekedik.

>!
cseri P

– Ha az ember elmúlt harminc, maga felelős az életéért, nem?
– Fogalmam sincs – mondja Harry –, én sose tudtam, ki a felelős az enyémért.

131-132. oldal (Európa, 1992)

2 hozzászólás
>!
cseri P

Fura, hogy ha az ember felesége olvassa az újságot, minden hír érdekesnek rémlik benne, aztán ha maga kezdi böngészni, unalmasnak bizonyul az egész.

57. oldal (Európa, 1992)

>!
cseri P

De hát, teszi föl magában Harry a kérdést, ugyan mire jutott drágalátos magányigényével a nyugati ember? A történeti munkákból ítélve nem sokra: föltalálta a pisztolyt meg a pszichoanalízist, ennyi.

57. oldal (Európa, 1992)

>!
cseri P

Errefelé akkor barátja valaki egy nőnek, ha minimum egy lakást vett neki.

296. oldal (Európa, 1992)

1 hozzászólás
>!
cseri P

Csak hát a feleséggel az a helyzet, persze, jobban meggondolva a férjjel is nyilván, hogy elég tág határok között tulajdonképpen bárki megfelelne.

463. oldal (Európa, 1992)

1 hozzászólás
>!
cseri P

Mostanában megrándulva ébred hat körül, és az infarktusa óta valami folytonosan rág a gyomrában, az okát képtelen meglelni, amíg rá nem jön, hogy a rémület az, a rémület, hogy csapdába ejti pusztuló teste, mintha egy cellába zárták volna valami őrülttel, aki bármelyik pillanatban a torkának ugorhat.

230. oldal (Európa, 1992)


A sorozat következő kötete

Nyúl sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Alice Walker: Kedves Jóisten
E. Annie Proulx: Kikötői hírek
Alice Walker: Bíborszín
Herman Wouk: Zendülés a Caine hadihajón
Michael Cunningham: Az órák
Marilynne Robinson: Gilead
Toni Morrison: A kedves
Philip Roth: Amerikai pasztorál
Richard Russo: A múlt fogságában
Oscar Hijuelos: A Mambo Kings szerelmes dalai