A kötetben a Nobel-díjas író nálunk majdnem két évtizede ismert és népszerű regényének, a Kék öbölnek új fordításán kívül két, magyarul még meg nem jelent regényét találja az olvasó. A Szerelem csütörtök a Kék öböl folytatása és befejezése: az író Monterey rokonszenves csavargóinak, Macknek és társainak, valamint Dokinak újabb kalandjait beszéli el benne. Mélységes humanizmusa, derűs humora talán még elragadóbb, mint a Kék öbölben. Mulatságos, szórakoztató és ugyanakkor elgondolkodtató olvasmány: az amerikai életformával szemben álló vidám munkakerülők emberi egyéniségüket, szabadságukat próbálják megőrizni egy kilátástalan, sivár társadalmi rendben. Az Égi Mező keretes elbeszélés-füzér, az író legkorábbi művei közé tartozik, egy gyönyörű, termékeny kaliforniai völgy telepes-családjainak színes, változatos története: az alapjában véve tragikus hangulatú elbeszélésekben már megcsillannak Steinbeck azóta világszerte becsült legjobb… (tovább)
Kék öböl / Szerelem csütörtök / Égi Mező 26 csillagozás
Enciklopédia 3
Kedvencelte 6
Most olvassa 3
Várólistára tette 23
Kívánságlistára tette 14
Kölcsönkérné 1
Kiemelt értékelések
Mind a három regény külön-külön is öt csillagot érdemel.
Az első két regény a maga derűsségével fogott meg, és köszönet Vámosi Pálnak a gördülékeny fordításért, sokat hozzáadott. Folyamatosan mosolyogtam olvasás közben, legszívesebben idézném az egészet.
Egyszer el kell menjek Monterey-be megnézni, hol is játszódott ez a két regény.
A harmadik, az Égi Mező már nem ennyire vidám, de azt se szerettem kevésbé.
Nem győztem csodálni Steinbeck fantáziáját és elmerülni az általa teremtett világban.
Kedvenc lett, a könyv is, és az író is abszolút. Már most biztos, hogy ezt a könyvet egy csomó emberre rá fogom sózni, hogy olvassák el. Mind a 680 oldal megéri!
–
Újraolvasás 2015.
Kedvenc könyvet újraolvasni nehéz. És hát közben többször elgondolkodtam, hogy ugyan miért is kedvenc ez?
Ha kellene olyan részt választani, hogy mi fogott meg most nagyon belőle, akkor a Szerelem csütörtök vége felé azt választanám, amikor elmeséli, hogy spoiler.
Az első két regény szereplői most is nagyon szerethetőek voltak. Lehet, hogy most már nem látogatnék el Montereybe a Konzervgyár utcát megnézni, de párszor így könyvön keresztül még könnyen előfordulhat.
Az Égi Mező, ha jól emlékszem, nem tetszett annyira legutóbb – most viszont az is. Főleg az alapötlet: egy településről novellafüzért írni, és mindegyik novellának más-más főszereplője van.
Tulajdonképpen a lelkesedés majdnem töretlen a részemről, és egy darabig biztosan ez a kötet lesz a legkedvesebb Steinbeckem.
Az Égi Mezővel kezdtem az olvasást. Ugyanazon a vidéken játszódik, mint az első 2 kisregény. 12 fejezet, 12 embert ismerhetünk meg egy kicsit jobban. Laza novellafüzér ez, időnként felbukkannak persze a település más lakói is, de főként 1-1 személy áll minden történet középpontjában. Eleinte azt hittem szorosabb lesz a kapocs köztük, de ez így volt jó. Szinte egyikük sem az vidám, boldog történet, hanem mind vagy tragikus vagy fájdalmas, előre sejthető végű. Mindenképpen újraolvasás lesz belőle később, Steinbeck nagyon jó figurákat teremtett ebbe a könyvébe is.
A Kék öböl újraolvasás volt. Annak ellenére, hogy ismerő volt a történet, ismét nagyon tetszett. Az első olvasáskor azt kívántam, hogy bárcsak tovább írta volna Steinbeck, majd kiderült, hogy valóban van folytatás: a Szerelem csütörtök
Gyakorlatilag ugyanott folytatódott a 2. rész, mint ahol abbamaradt az első. Azaz mégsem, mert volt közte egy világháború, de a szereplők többsége és a helyszín ugyanaz. Sőt, ez a könyv sem sem szól másról, mint az előzmény: a közösség mindent megtesz a Doki boldogulásáért.
Nagyon jó volt ezt a kötetet olvasni, újraolvasós lesz és bátran ajánlom mindenkinek!
Szerelem csütörtök – Kettő perc alatt berántott a történet a maga kedves egyszerűségével,ugyanúgy, ahogy tette ezt a Kék Öböl is (ezt már valamivel régebben olvastam).
Amúgy valamelyik nap a villamoson az Érik a gyümölcs volt a kezemben, és a velem szemben ülő úr a könyv apropójaként csevejbe kezdett. Ami érdekes, hogy azt mondta, idézem: Steinbeck egykönyves író, az egyetlen igazán élvezetes írása a Kék Öböl… Ezen azért mosolyodtam el, mert milyen változatos a világ, és benne mennyire különbözőek vagyunk mi, emberek, mert ugye Steinbecknek talán – a nagy átlagot tekintve – ez egy kevésbé ismert írása, valakinek mégis ettől a darabtól válik Steinbeck „egykönyves”, ámde jelentős íróvá…
Az Égi Mező az előzőektől alapjaiban eltérő atmoszférájú, sokkal komolyabb történeteket, személyes tragédiákat vonultat fel, hangulatát alapvetően pusztaság, por, csend, vibráló levegő jellemzi, sivár, lélektelen kiüresedett, csupasz emberi történtetek sokszor vaskos mondanivalóval, egy csokor édes-keserű életérzést ad ajándékba Steinbeck-i köntösbe csomagolva. Nem kevésbé értékes, mint az előző két írás.
1. Kék öböl: Nagyon kedves, szinte bájos, ahogy a semmirekellő Mackék murikat szerveznek Dokinak. Közben szép lassan szinte semmi sem történik, csak kedélyesen folydogálnak a mindennapok Montereyben. Külön szórakoztató, hogy néhány olyan szál is belekerül a szöveg-szövetbe, amelynek tulajdonképpen semmiféle szerepe sincs a főszereplők sorsára nézve, és ettől olyan emberi, humánus Steinbeck világa, még ha polipokról-békákról-anemónákról-kutyákról-patkányokról-csörgőkígyókról és legfőképpen „a” pocokról is van szó.
2. Szerelem csütörtök: Ha valamit lehet még fokozni, azt Steinbeck ebben a folytatásban megtette. A baráti társaság mély filozófiai igazságai közben lassan-lassan (ahogy Suzy is cselekszik egy idő után) megoldódni látszódnak a Doki lelkében felzendülő hangok által felvetett gyötrő kérdések. És megint sok szeretettel ábrázolt, nagy életbölcsességekkel megáldott figurák színezik tovább az öböl lakóinak mindennapjait.
3. Égi Mező: Nem az előző két kisregény témája, de valahogy mégis illik a kötetbe ez a könyv is.
Tizenkét mozaikból épül fel a térbeli-időbeli-szereplők közötti szövevényes történet. Azt a fajta humánumot, derűs humort itt is meg lehet találni, amellyel még a személyes tragédiákon is felül lehet emelkedni.
Népszerű idézetek
Vannak napok, amelyek ocsmánynak születnek. Pirkadástól kezdve átok ül rajtuk, akármilyen az idő, és ezt mindenki megérzi. Senki se tudja, miért, de az ilyen napokon nem akarózik fölkelni, mindenki irtózik az előtte álló naptól. S amikor végre az éhség vagy a munka miatt mégis muszáj felkelni, rájön, hogy a nap valóban olyan ocsmány, amilyennek elsőre gondolta.
Ilyen napokon nem sikerül jó kávét főzni, a cipőfűző elszakad, a csésze magától leugrik a polcról és összetörik, a különben őszinte kis lurkók összevissza hazudoznak, a máskor jó magaviseletű srácok leszedik a gázsütő fogantyúját, elvesztik a csavarokat, úgyhogy a végén kénytelen elfenekelni őket az ember. Ilyenkor kölykeznek meg a macskák, és brunzolnak a nappali szőnyegére a szobatiszta kutyák.
Ó, milyen rémes tud lenni egy ilyen nap! A postás rég esedékes számlákkal kopogtat be. Ha süt a nap, szörnyű meleg van, ha meg borult, az embernek még jobban lekókad a kedve.
282-283. oldal (Szerelem csütörtök, 14. Átok szerda)
De Dokinak volt egy elmebeli sajátsága, amitől nem tudott szabadulni. Abból a föltevésből indult ki, hogy ha valaki kérdez valamit, a válaszra is kíváncsi. Doki esetében ez csakugyan így volt. Ő mindig a válasz kedvéért kérdezett, s nem tudta elképzelni, hogy olyan agy is akadhat, amely kérdez, de választ nem akar.
36. oldal (Kék öböl)
A széf ajtaja egyszer véletlenül becsapódott, és a zár kombinációját senki sem ismerte. A széfben egy nyitott szardíniásdoboz meg egy darab rokfort sajt volt. Mielőtt még a zár készítője közölni tudta volna a kombinációt, a széfben kitört a botrány. Doki ekkor kidolgozott egy módszert arra az esetre, ha valaki bosszút akarna állni valamelyik bankon. „Béreljen ki egy széfet, helyezzen el benne egy friss lazacot, s utazzon el hat hónapra.”
30. oldal (Kék öböl)
A kazán kerekek nélküli, ódivatú mozdonyhoz hasonlított. Az orra közepén nagy ajtó, s egy szűk etetőnyílás tátongott. Testét lassanként vörösre, puhára ette a rozsda, körülötte kiburjánzott a papsajt: a lemálló rozsda táplálta a növényeket. Oldalain bimbózó lizinka kúszott föl, és a levegőt vadánizs illata töltötte be. Valaki egy maszlaggyökeret hajított el a közelben, vastag, húsos fa sarjadt ki belőle, nagy fehér harangszerű virágjai a kazánajtó fölé hajoltak, és éjszakánként a szerelem és a forró izgalom illatát, kimondhatatlanul édes és bűvös illatot árasztottak.
50. oldal (Kék öböl)
Említett könyvek
Hasonló könyvek címkék alapján
- Dean R. Koontz: Égi jel 87% ·
Összehasonlítás - Kristen Harnisch: A kaliforniai feleség 87% ·
Összehasonlítás - Erle Stanley Gardner: Perry Mason és a hosszú combú énekesnő esete 83% ·
Összehasonlítás - Thomas Pynchon: Beépített hiba 85% ·
Összehasonlítás - James M. Cain: Dupla vagy semmi 84% ·
Összehasonlítás - Dean R. Koontz: Az ősellenség 83% ·
Összehasonlítás - Thomas Pynchon: A 49-es tétel kiáltása 80% ·
Összehasonlítás - Dean R. Koontz: Az éjszaka hangjai 80% ·
Összehasonlítás - Emma Cline: A lányok 74% ·
Összehasonlítás - Stacey O'Brien: Wesley, kedvesem 92% ·
Összehasonlítás