Érik ​a gyümölcs 412 csillagozás

John Steinbeck: Érik a gyümölcs John Steinbeck: Érik a gyümölcs John Steinbeck: Érik a gyümölcs John Steinbeck: Érik a gyümölcs John Steinbeck: Érik a gyümölcs John Steinbeck: Érik a gyümölcs John Steinbeck: Érik a gyümölcs John Steinbeck: Érik a gyümölcs John Steinbeck: Érik a gyümölcs John Steinbeck: Érik a gyümölcs John Steinbeck: Érik a gyümölcs John Steinbeck: Érik a gyümölcs John Steinbeck: Érik a gyümölcs John Steinbeck: Érik a gyümölcs John Steinbeck: Érik a gyümölcs

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Ennek a regénynek nincs hőse. Százezer gazda-családról szól, emberekről, akiket a gép öntudatlan kegyetlensége tett földönfutóvá. Egy családra vetíti a fényt, de úgy, hogy százezer hasonló családot érzünk körülötte. Szeretnünk kell őket úgy, ahogy vannak, semmi emberi vonás sem hiányzik belőlük – a legszebb vonások sem. A nyomorúság, a szenvedés kovácsolta össze őket. Nyersen beszélnek, néha nem is beszélnek – de segítenek egymáson.
A világ legrózsaszínűbb „happy end”-je sem vigasztalóbb és fölemelőbb, mint ennek a regénynek az utolsó fejezete. Pedig hőseinek nyomorúsága nem is lehetne már nagyobb. De ezek a nyomorult szegény emberek még mindig találnak maguknál elesettebb embert és tudnak segíteni rajta… Lehet-e ennél többet, szebbet, jobbat elmondani az emberről?

Eredeti megjelenés éve: 1939

A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Horizont könyvek Kriterion · Aranytoll Könyvmolyképző · A világirodalom klasszikusai Európa · Olcsó Könyvtár Szépirodalmi

>!
Könyvmolyképző, Szeged, 2010
562 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789639708068 · Fordította: Benedek Marcell
>!
Könyvmolyképző, Szeged, 2006
562 oldal · keménytáblás · ISBN: 9639708062 · Fordította: Benedek Marcell
>!
Európa, Budapest, 1986
626 oldal · keménytáblás · ISBN: 9630738740 · Fordította: Benedek Marcell

11 további kiadás


Enciklopédia 32

Szereplők népszerűség szerint

Tom Joad · Al Joad · Jim Casy · Joad mama

Helyszínek népszerűség szerint

Oklahoma


Kedvencelte 101

Most olvassa 32

Várólistára tette 389

Kívánságlistára tette 207

Kölcsönkérné 5


Kiemelt értékelések

csillagka>!
John Steinbeck: Érik a gyümölcs

Vannak habos könyvek, vannak könyvek amik édesesek mind a csokoládé nem tudod abbahagyni s a végén még gyomorrontást is okoznak, mások véresek mint egy médium steak vagy éppen csepegnek és ragacsosak mint egy érett őszibarack, és van Steinbeck ami olyan mint egy falat kenyér.
Most nem arról a felfújt kicsit édes fehér cipóról beszélek amit mostanában lehet kapni, hanem az igazi savanyúszagú fekete rozskenyérről amit Petőfi anyja is kínált a fiának. Amiről érzed hogyan épül be az izmaidba, tudod most megkaptad az a táplálékot amivel több és jobb lehetsz, ami elveri az éhedet, mert benne van a paraszt verejtéke, a föld szeretete és az élet íze.
Ez egy ilyen könyv!

4 hozzászólás
dagikám>!
John Steinbeck: Érik a gyümölcs

Egyértelműen ez is kedvencem lett :) Nem tudom mit tud ez az amerikai fickó,de engem mindig elvarázsol a történeteivel.
A jobb megélhetés reményében családok ezrei kelnek útra Kalifornia felé. Egy család,Joadék viszontagságos utazását,boldogulását követhetjük nyomon.
Különösen tetszett,hogy bármilyen gond,baj adódott az út során, közösen összefogtak és megoldották. Szegény családot még az ág is húzta.
Kaliforniában igyekeztek munkát találni,hogy álmaikat megvalósíthassák,de rá kellett jönniük,hogy ott sem kolbászból van a kerítés. Annyira olvastam volna még, szurkoltam nekik nagyon.

Angele>!
John Steinbeck: Érik a gyümölcs

Az 1929-es gazdasági összeomlást követő vilagválságban amerikai családok milliói szegényedtek el. A nincstelenek nem tudták a bérlakást megfizetni, a városok körül gombamód szaporodtak a szegénytelepek, amelyet az emberek az amerikai elnök után Hooverville-nek neveztek. A legdöbbenetesebb, hogy még New Yorkban, a Central Parkban is bádog és fabódék nőttek ki a földből, hogy valami fedelet biztosítsanak a szegényeknek.
Oklahoma állam környékén megjelent egy természeti jelenség, melyet Dust Bowl-nak neveztek el. A hosszan tartó szárazság és a mélyszántás miatt, mely kiirtotta a mélyen gyökerező fűfajtákat (melyek összetartották a talajt) a préri földje egyszerűen szálló porrá alakult. Általánossá váltak a porviharok, melyek során 1 méter alá csökkent a látótávolság. Emellett használhatatlanná vált föld, valamint az új gépek megjelenésével kevesebb munkás kézre volt szükség. A farmerek eladósodtak, földjüket elvette a bank, és hajléktalanná váltak. Akkoriban Kaliforniában gyümölcsszedő munkásokat kerestek. Ezrével kerekedtek fel tehát az otthontalanná vált oklahomai farmerek, és végig az ikonikus 66-os úton Kaliforniában igyekeztek, hogy új életet kezdjenek. Igen ám, de megérkezéskor derült csak ki, hogy a meghirdetett állásokra 10-20-szoros túljelentkezés van, így a bérek nagyon alacsonyak. A „migráns”-okat táborokba költöztették, ahol a rendőrök és a munkaadók önkényeskedéseinek voltak kitéve. Nagyjából egymillió nincstelen vándorolt Oklahoma környékéről Kaliforniába, és még saját gúnynevet is kaptak, ők voltak az „Okie”-k. Egy ilyen „Okie” családról, a kilátástalanságról, a legmélyebb nyomorról szól ez a könyv.

Zsuzsanna_Makai>!
John Steinbeck: Érik a gyümölcs

Többször elsírtam magam. Eleinte az étel miatt, aztán az élet hozta tragédiáik, veszteségeik miatt.
Az, hogy ezek az emberek nem törtek meg hinni egy nagyobb jóban, egészen elképesztő volt.
Mindig segítettek egymásnak, és egymáson, és mindig hitték, h mostantól minden jobbra fog fordulni.
Jó lecke, érdemes lenne megfontolnom!

GTM>!
John Steinbeck: Érik a gyümölcs

Van tökéletes könyv? Nem tudom, de ha van, az Érik a gyümölcs helye ott van a tökéletesek klubjában.
Mi az időtálló művek titka? Fogalmam sincs. Azt mondják, az egyik az, hogy olyat tudnak az emberről, ami minden korban és minden időben érvényes. Ha ez igaz, akkor az Érik a gyümölcs elkeserítően szomorú mű. Mert olyat mond el az emberről, ami túl nő a cselekmény által behatárolt téren és időn: a gazdasági válság sújtotta oklahomai pusztán, és a Kalifornia felé araszoló gazdasági menekültek karavánjain. Túlnő, és hozadéka máig is fájdalmasan aktuális.

Pedig szép is. Gyötrelmesen szép, amit Steinbeck ebből a modernkori népvándorlásból megmutat: a nyomor és az éhhalál elől menekülő emberek szépre, jóra törekvő vágyait; a szolidaritást, az egymás támogatását a legkilátástalanabb ínség idején, az Embert az embertelenségben. Az Embert …, embereket, akik gyarlók és bűnösök, megbotlanak tudva vagy tudatlanul, mégsem veszik ki belőlük az emberség. Csak élni szeretnének. Dolgozni, jóllakni, tisztes munkával fölnevelni a gyerekeiket. Élni és boldogulni.
Az ember elidegeníthetetlen joga a boldogulásra törekvés –, állítja az Egyesült Államok Függetlenségi Nyilatkozata. Gyászosan ironikus felhangot kap ez a mondat a regényre vetítve. Steinbeck megmutatja, miként veszik el a nyomor vámszedői a törekvés jogát az emberektől, megvetett és kirekesztett páriákká, okikká nyomorítva a kisemmizetteket.
„(…)és az emberek szemében ott izzik minden törekvésnek a bukása; s az éhezők szemében ott izzik a növekvő harag. Az emberek lelkében nőnek és nehezednek, s várják a szüretet a harag gyümölcsei.”

Az embert nem lehet legyőzni –, mondja nem sokkal később egy másik amerikai klasszikus. Van remény, suttogja halkan Steinbeck is. Döbbenetes a befejezés. Ha más írta volna, azt mondanám érzelgős hatásvadász toposz Itt nem az. Itt helye van. De nem könnyű feldolgozni.

Kivételes mű, mégsem tudtam megnyomni a „kedvencem” gombot. Nem értettem miért. Végül az értékeléseket olvasva rájöttem. Valaki arra intette a „empatopatákat”, hogy csak óvatosan fogyasszák, mert megüli a lelket. Az enyémet megülte. És nem értem, hogyan tarthat a világ ott, ahol tart, miután Steinbeck megírta az Érik a gyümölcs -öt.

dokijano>!
John Steinbeck: Érik a gyümölcs

Nem véletlenül kapott a szerző irodalmi Nobel-díjat, és az sem véletlen, hogy ez a regénye felkerült az 1001 könyves listára.
Keserves sorsokat ismerünk meg Steinbeck regényéből. Az 1929-33-as gazdasági világválság hatásairól tanult és/vagy olvasott a magamfajta átlagolvasó, de többnyire inkább az európai, azon belül is főleg a magyar emberek életére való hatását ismertem. Ebből a regényből aztán kiviláglik, hogy bizony az amerikai farmereket sem kerülte el a válság. A mezőgazdaság gépesítésével családfenntartók tömegének szűnt meg a munkája, sőt, a tőkeerős ügyeskedők kivásárolták a szegény embereket a házuk körüli farmukból is.
Biztatták ugyan őket, hogy át kell menni a nyugati partra, ahol jó pénzt lehet keresni gyümölcsszedéssel, mert ott még mindig kell a kézi erő. Igen ám, de oda el is kell jutni.
Egy ilyen, nem éppen önszántából útnak induló család tragédiáját ismerhetjük meg a regényből. Ahány családtag, annyiféle hozzáállás a boldogulási lehetőségekhez (pontosabban azok hiányához). Végül is az még a vadkapitalizmus korszaka volt, mindenki úgy boldogult, ahogy tudott: ügyeskedéssel, lopkodással vagy szívós munkával, keserves keresgéléssel. A család legidősebb tagjai korán feladják, az ő szervezetük nem bírta ki a gyökerek elszakítását. A fiatalok minden lehetőséget megragadnak, a végletekig hajlandóak elmenni a munkavállalásban, de a csalást, becsapást nem tűrik el. Pedig kijut nekik belőle elég.
Olvastatja magát a regény, Steinbeck stílusa leköti az olvasó figyelmét. Ennek ellenére, akinek az átlagosnál nagyobb az empátiája, annak csak kisebb részletekben javaslom. Nagyon megüli az ember lelkét.

pwz I>!
John Steinbeck: Érik a gyümölcs

Szuper könyv – és a belőle készült 1940-es film is nem hiába lett hollywood-i klasszikus.
1939-ben adták ki, Steinbeck előtte a „terepen, élesben” tanulmányozta a Közép-Nyugatról a kaliforniai térségbe vándorló idénymunkások emberetelen életkörülményeit. Másképp nem is lett volna ilyen felkavaró és megosztó a mű. A könyvet szétkapkodták, egy évvel később kész is lett a film, amiben a fiatal Henry Fonda játszotta Tom Joad, az egyik főhős szerepét, de a többiek sem „piskóták”, akik filmvászonra vitték ezt a hömpölygő történetfolyamot. Főhős? A nép, amit/akit ügyesen mutat be az író. Váltogatja a nézőpontokat: egyszer a Joad-család, majd általánosságban a hasonló helyzetben élő vándorló idénymunkásokat mutatja be, de rendszerint az őket körülvevők szemszögéből. Utóbbi általában negatív képet fest róluk, miközben mi Joadék életért folytatott küzdelmeit látjuk. Kemény, szókimondó regény, még akkor is, ha sokmindent „csak” leír és bemutat – úgy, ahogy volt. De ez éppen elég volt arra, hogy Steinbecket kikezdjék a tőkések, a bankok, vagy csak úgy általában a gazdagok, hiszen az ő embertelenségük került így papírra.
Furcsa, de ha nem jött volna a háború, valószínűleg robbant volna az a társadalmi bomba, amiről Steinbeck írt. Így viszont a nincsteleneknek kenyeret adott a második világháborús hadigépezet…, de Steinbeck még megírta az igazat…
Szuper könyv! :D

>!
Európa, Budapest, 1961
552 oldal · keménytáblás · Fordította: Benedek Marcell
Gregöria_Hill>!
John Steinbeck: Érik a gyümölcs

Szerintem sose olvasom el, ha nincs molyos kihívás. És hát nekem nagyon utána kellett olvasnom a történelmi alapnak is, én gyakorlatilag semmit sem tudtam az Oklahoma Dust Bowlról (https://hu.wikipedia.org/wiki/Dust_Bowl), de miután utánanéztem, illetve olvastam a könyvet, nem volt nehéz mintát felfedeznem a tömeges bevándorlással kapcsolatos tévhitek, az egzisztenciális fenyegetettség (tév)érzete és a stabilan alap gyűlölet és önféltő rosszindulat témakörében, gyakorta vallási megokolással. Fú, de ez egy nagyon hosszú regény, nem hiszem, hogy alkalmas meggyőző, véleményformáló röpiratnak. :)
Őszintén megmondom, az első kötettel én is rettenetesen nyűglődtem, de valami nagyon-nagyon, csak mentek azzal a q. szekérrel, és bár közben valóban emberek éltek és haltak is, én már úgy éreztem, hogy ezt nem lehet így olvasni, de írni se, ennyire lassan, hogy gyakorlatilag IRL szekereznek. Nagyon nehezen olvasható, komolyan mondom. Már a főnököm kérdezte meg reggelente, hogy hol tartanak, túlmentek-e már Oklahomán, érik-e már a narancs, vagy egyáltalán bármi változás.
A vége pedig megítélésemben az egzisztenciális lecsúszásnak, a puszta életben maradásnak az a mélypontja, amit csak agresszió és bűncselekmény nélkül ki lehet találni. Engem eléggé meg is viselt, lehetséges egyben, hogy a megélhetési bűnözést eggyel elnézőbben nézem.
Nem tudom, mit mondjak erről a könyvről, a befejezésekor megrázott, az összhatása meghatározóbb annál, hogy a közepén alig bírtam olvasni az unalomtól.

Youditta>!
John Steinbeck: Érik a gyümölcs

Rettenetes. Rettenetesen fájdalmas.
Soha többet nem akarom olvasni ezt a könyvet!

Szétforgácsolja a lelket Steinbeck ezzel az írással. De szétforgácsolja a főszereplők lelkét, életét is, mindannyian tudjuk, hogy nincs menekvés, csak az éhezés és a folyamatos harc a mindennapi betevőért. Átérezzük a szegénység, nincstelenség legmélyebb bugyrait.
Nagyon lassú folyású mű ez, ahol nagy dolgok nem történnek, de mégis az élet savát-borsát találja nekünk Steinbeck. Ezt az érzést csak igazán nagy írók tudják átadni számomra.

Ami leginkább fájdalmas volt számomra, hogy sajnos komoly párhuzamot érzek a mű és a magyar valóság között.

2 hozzászólás
Kovács_Heni>!
John Steinbeck: Érik a gyümölcs

1929, világgazdasági válság. 13 millió ember vált munkanélkülivé az USA-ban. És akkor jött az aszály…

Százezrek vándorolnak a kihalt sivatagi utakon, kocsira felpakolva viszik a háztartásukat, a családjukat, az egész addigi életüket. A földjeikről elűzik őket, mert a gépesítés korában az ember drága munkaerő, a bank pedig a profitot nézi, nem az éhes gyerekszájakat. Valahol, a messzeségben, létezik álltólag egy narancsfákkal teli Kánaán, oda kellene eljutni, de nem elég a tőke, nincs élelmiszer, nem bírja a motor, sem az öregek, aki lemarad az ott marad és meghal.

A családok szétesnek, és tulajdonképpen nincs is miért együtt maradniuk, hiszen a Kánaán nem létezik. Nincs hova menni, se előre- se vissza, sehol nem várják a kéretlen munkáskezet, mert másoknál is akad elegendő éhes száj, amit be kellene tömni. Egy ideig lehet próbálkozni, dolgozni, túlélni, de ha eljön a tél, megérett a gyümölcs, beszedték és feldolgozták, az idegenek már csak a tisztes állampolgárok hátán élősködő „okik” maradnak. Menniük kell, akárhova.

Te veszed el mások munkáját, vagy ők veszik el a tiédet, valakinek úgyis éhen kell vesznie.
Hát ilyen könyv ez.
Egy kilátástalan, tragédiákkal teli vándorlás Amerika földjén, és még remény sincs rá, hogy valaki segítő kezet nyújtson a szenvedő családoknak. Bele kell dögleni és kész.

Steinbeck egy olyan bekezdéssel zárja a regényét, amelyből megtudhatjuk ugyan, hogy még a legnagyobb nyomorúságban is létezik emberség, de nem derül ki a Joad család sorsa. Azt hiszem, sejthető…


Népszerű idézetek

Sárhelyi_Erika I>!

– Jól megtanultam én valamit – mondotta. – S mindig, mindennap megtanulom újra. Ha bajban vagy, ha fáj valami, ha szükséged van valamire, fordulj szegény emberhez. Csak az segít rajtad, egyedül csak az.

453. oldal

1 hozzászólás
Nandi>!

– […] Addig nem halhat meg az ember, amíg nem élt.

65. oldal, 6. fejezet (Könyvmolyképző, 2010)

Kapcsolódó szócikkek: élet · halál · Jim Casy
3 hozzászólás
Sárhelyi_Erika I>!

És erjedni kezdett a harag kovásza.

341. oldal

Kapcsolódó szócikkek: harag
Angele>!

– Van olyan idő, amikor hallgatni kell arról, hogy az ember hogy érzi magát.

2 hozzászólás
vercsa>!

És rettegjünk attól az időtől, amikor az ember nem akar többé szenvedni vagy meghalni egy gondolatért, mert ez az egyetlen tulajdonság különbözteti meg az embert minden mástól a világegyetemben.

150. oldal

Miestas>!

Az asszonyok figyelték a férfiakat; figyelték, vajon megtörtek-e végre. Az asszonyok némán álltak és figyeltek. S ahol egynéhány férfi összeverődött, a félelem eltűnt az arcukról, s helyét elfoglalta a harag. És az asszonyok megkönnyebbülten sóhajtottak fel, mert tudták, hogy rendben van minden; a férfiak még nem törtek meg; nem is törnek meg soha, ameddig a félelem haraggá tud változni.

3 hozzászólás
Miestas>!

Az asszony könnyebben változik,mint a férfi – mondta békéltető hangon anya. – Az asszonynak egész élete két karjában van. A férfi élete a fejében. Egyet se búsulj. Meglehet, bizony, meglehet, hogy jövőre megint lesz házunk.
– Most nincs semmink – mondta apa…
– Nincs vége – mondta mosolyogva anya. Nincs vége, apa. A férfi élete csupa nagy zökkenés; zökkenés, amikor gyerek születik, vagy meghal valaki; zökkenés, amikor földet szerez, vagy elveszti a gazdagságát. Az asszony élete egy darabban folyik, mint a patak, vannak benne kis örvények, vízesések, de az egész csak megy előre. Az asszony így nézi az életet. Nem fogunk kipusztulni. Az emberek tovább élnek, talán változnak egy kicsit, de tovább élnek.

Chöpp >!

Régóta figyelem a teknősbékákat. Mindig mennek valahová. Mintha mindig el akarnának jutni valahová.

46. oldal

Gólyanéni>!

– Nem sok bátorság kell ahhoz, hogy megtegyen valamit az ember, ha semmi mást nem tehet.

272. oldal, 18. fejezet (Könyvmolyképző, 2010)

Kapcsolódó szócikkek: bátorság · Tom Joad
eme>!

A traktor két dolgot cselekszik: megforgatja a földet és kiforgat minket a földünkből.

167. oldal

Kapcsolódó szócikkek: traktor
2 hozzászólás

Ezt a könyvet itt említik


Hasonló könyvek címkék alapján

Alice Walker: Kedves Jóisten
Alice Walker: Bíborszín
Upton Sinclair: A mocsár
Fannie Flagg: Sült zöld paradicsom
Philip K. Dick: Álmodnak-e az androidok elektronikus bárányokkal?
Fanny Flagg: Érdemes élni
William Faulkner: Sartoris
Michael Cunningham: Az órák
Horace McCoy: A lovakat lelövik, ugye?
James M. Cain: A postás mindig kétszer csenget