Érik ​a gyümölcs 268 csillagozás

John Steinbeck: Érik a gyümölcs John Steinbeck: Érik a gyümölcs John Steinbeck: Érik a gyümölcs John Steinbeck: Érik a gyümölcs John Steinbeck: Érik a gyümölcs John Steinbeck: Érik a gyümölcs John Steinbeck: Érik a gyümölcs John Steinbeck: Érik a gyümölcs John Steinbeck: Érik a gyümölcs John Steinbeck: Érik a gyümölcs

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Ennek a regénynek nincs hőse. Százezer gazda-családról szól, emberekről, akiket a gép öntudatlan kegyetlensége tett földönfutóvá. Egy családra vetíti a fényt, de úgy, hogy százezer hasonló családot érzünk körülötte. Szeretnünk kell őket úgy, ahogy vannak, semmi emberi vonás sem hiányzik belőlük – a legszebb vonások sem. A nyomorúság, a szenvedés kovácsolta össze őket. Nyersen beszélnek, néha nem is beszélnek – de segítenek egymáson.
A világ legrózsaszínűbb „happy end”-je sem vigasztalóbb és fölemelőbb, mint ennek a regénynek az utolsó fejezete. Pedig hőseinek nyomorúsága nem is lehetne már nagyobb. De ezek a nyomorult szegény emberek még mindig találnak maguknál elesettebb embert és tudnak segíteni rajta… Lehet-e ennél többet, szebbet, jobbat elmondani az emberről?

Eredeti mű: John Steinbeck: The Grapes of Wrath

Eredeti megjelenés éve: 1939

>!
Könyvmolyképző, Szeged, 2010
562 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789639708068 · Fordította: Benedek Marcell
>!
Könyvmolyképző, Szeged, 2006
562 oldal · keménytáblás · ISBN: 9639708062 · Fordította: Benedek Marcell
>!
Európa, Budapest, 1986
626 oldal · ISBN: 9630738740 · Fordította: Benedek Marcell

8 további kiadás


Enciklopédia 5

Helyszínek népszerűség szerint

Oklahoma


Kedvencelte 66

Most olvassa 19

Várólistára tette 262

Kívánságlistára tette 82


Kiemelt értékelések

>!
csillagka P
John Steinbeck: Érik a gyümölcs

Vannak habos könyvek, vannak könyvek amik édesesek mind a csokoládé nem tudod abbahagyni s a végén még gyomorrontást is okoznak, mások véresek mint egy médium steak vagy éppen csepegnek és ragacsosak mint egy érett őszibarack, és van Steinbeck ami olyan mint egy falat kenyér.
Most nem arról a felfújt kicsit édes fehér cipóról beszélek amit mostanában lehet kapni, hanem az igazi savanyúszagú fekete rozskenyérről amit Petőfi anyja is kínált a fiának. Amiről érzed hogyan épül be az izmaidba, tudod most megkaptad az a táplálékot amivel több és jobb lehetsz, ami elveri az éhedet, mert benne van a paraszt verejtéke, a föld szeretete és az élet íze.
Ez egy ilyen könyv!

4 hozzászólás
>!
Youditta
John Steinbeck: Érik a gyümölcs

Rettenetes. Rettenetesen fájdalmas.
Soha többet nem akarom olvasni ezt a könyvet!

Szétforgácsolja a lelket Steinbeck ezzel az írással. De szétforgácsolja a főszereplők lelkét, életét is, mindannyian tudjuk, hogy nincs menekvés, csak az éhezés és a folyamatos harc a mindennapi betevőért. Átérezzük a szegénység, nincstelenség legmélyebb bugyrait.
Nagyon lassú folyású mű ez, ahol nagy dolgok nem történnek, de mégis az élet savát-borsát találja nekünk Steinbeck. Ezt az érzést csak igazán nagy írók tudják átadni számomra.

Ami leginkább fájdalmas volt számomra, hogy sajnos komoly párhuzamot érzek a mű és a magyar valóság között.

2 hozzászólás
>!
Kovács_Heni
John Steinbeck: Érik a gyümölcs

1929, világgazdasági válság. 13 millió ember vált munkanélkülivé az USA-ban. És akkor jött az aszály…

Százezrek vándorolnak a kihalt sivatagi utakon, kocsira felpakolva viszik a háztartásukat, a családjukat, az egész addigi életüket. A földjeikről elűzik őket, mert a gépesítés korában az ember drága munkaerő, a bank pedig a profitot nézi, nem az éhes gyerekszájakat. Valahol, a messzeségben, létezik álltólag egy narancsfákkal teli Kánaán, oda kellene eljutni, de nem elég a tőke, nincs élelmiszer, nem bírja a motor, sem az öregek, aki lemarad az ott marad és meghal.

A családok szétesnek, és tulajdonképpen nincs is miért együtt maradniuk, hiszen a Kánaán nem létezik. Nincs hova menni, se előre- se vissza, sehol nem várják a kéretlen munkáskezet, mert másoknál is akad elegendő éhes száj, amit be kellene tömni. Egy ideig lehet próbálkozni, dolgozni, túlélni, de ha eljön a tél, megérett a gyümölcs, beszedték és feldolgozták, az idegenek már csak a tisztes állampolgárok hátán élősködő „okik” maradnak. Menniük kell, akárhova.

Te veszed el mások munkáját, vagy ők veszik el a tiédet, valakinek úgyis éhen kell vesznie.
Hát ilyen könyv ez.
Egy kilátástalan, tragédiákkal teli vándorlás Amerika földjén, és még remény sincs rá, hogy valaki segítő kezet nyújtson a szenvedő családoknak. Bele kell dögleni és kész.

Steinbeck egy olyan bekezdéssel zárja a regényét, amelyből megtudhatjuk ugyan, hogy még a legnagyobb nyomorúságban is létezik emberség, de nem derül ki a Joad család sorsa. Azt hiszem, sejthető…

>!
Egyszeregy
John Steinbeck: Érik a gyümölcs

Vannak szerzők, akik ha a bevásárlólistájukat nyomtatnák ki könyvformátumban, az is kedvenc lenne!

8 hozzászólás
>!
pwz ISP
John Steinbeck: Érik a gyümölcs

Szuper könyv – és a belőle készült 1940-es film is nem hiába lett hollywood-i klasszikus.
1939-ben adták ki, Steinbeck előtte a „terepen, élesben” tanulmányozta a Közép-Nyugatról a kaliforniai térségbe vándorló idénymunkások emberetelen életkörülményeit. Másképp nem is lett volna ilyen felkavaró és megosztó a mű. A könyvet szétkapkodták, egy évvel később kész is lett a film, amiben a fiatal Henry Fonda játszotta Tom Joad, az egyik főhős szerepét, de a többiek sem „piskóták”, akik filmvászonra vitték ezt a hömpölygő történetfolyamot. Főhős? A nép, amit/akit ügyesen mutat be az író. Váltogatja a nézőpontokat: egyszer a Joad-család, majd általánosságban a hasonló helyzetben élő vándorló idénymunkásokat mutatja be, de rendszerint az őket körülvevők szemszögéből. Utóbbi általában negatív képet fest róluk, miközben mi Joadék életért folytatott küzdelmeit látjuk. Kemény, szókimondó regény, még akkor is, ha sokmindent „csak” leír és bemutat – úgy, ahogy volt. De ez éppen elég volt arra, hogy Steinbecket kikezdjék a tőkések, a bankok, vagy csak úgy általában a gazdagok, hiszen az ő embertelenségük került így papírra.
Furcsa, de ha nem jött volna a háború, valószínűleg robbant volna az a társadalmi bomba, amiről Steinbeck írt. Így viszont a nincsteleneknek kenyeret adott a második világháborús hadigépezet…, de Steinbeck még megírta az igazat…
Szuper könyv! :D

>!
Európa, Budapest, 1961
552 oldal · keménytáblás · Fordította: Benedek Marcell
>!
encus625 P
John Steinbeck: Érik a gyümölcs

Steinbeck az egyik kedvenc íróm, de ezt a könyvet eddig még nem olvastam tőle. Nem egy könnyű olvasmány ez, de Steinbeck nagyon jól írja le ezeknek az embereknek a problémáit.
A Joad család történetén keresztül mutatja be a problémákat, amik miatt emberek ezrei menekültek el nyugatra egy jobb élet reményében. Sajnos az út során sok-sok problémával kell szembenézniük: széthullik a család, éhezés, betegségek, ellenségeskedés a helyiekkel stb.
Szeretem Steinbeck szereplőit, nagyon jól választja ki minden könyvében őket, jól választ nekik tulajdonságokat, hiteles mondatokat ad a szájukba. Az anyukát kiváltképpen megszerettem, mindenáron azon van, hogy a családját összetartsa, de Tomot és a prédikátort is szerettem. A hasonló problémával küszködők segítőkészsége is példaértékű volt..
Egyszer majd a film is sorra kerül.

>!
Könyvmolyképző, Szeged, 2006
562 oldal · keménytáblás · ISBN: 9639708062 · Fordította: Benedek Marcell
>!
Flajmer 
John Steinbeck: Érik a gyümölcs

Nehezen találom a szavakat ezek után…
Vannak olyan könyvek amiken sírunk a drámai tartalma miatt. Nekem ilyen volt a Lovakat lelövik ugye? vagy az Utas és holdvilág vagy csak hogy az írónál maradjak az Egerek és emberek.
Ám vannak olyan könyvek, amiket már érezni sem tudjuk. Nem vagyunk hozzá felnőve. És végig csak érezzük a gombócot a torkunkban és elszörnyedve, szavak nélkül, megdöbbenve állunk a történések előtt.
És ez egy ilyen regény.
Steinbeck olyan mélyen tudja ábrázolni ezeket a helyzeteket, sorsokat. És nem hagyja állattá válni az embert. Sokszor úgy is tűnik inkább, hogy akik a társadalmi létra legtetején állnak, inkább állatibbak, nyomorultabbak, esendőbbek mint akik a porban, mocsokban fetrengenek.

És a vége…

>!
Eva62
John Steinbeck: Érik a gyümölcs

Nem is tudom, mi tetszett leginkább ebben a remekül megirt könyvben. Realisztikusan ábrázolja a harmincas évek Amerikáját, a nagy válságot, a kétségbeejtő nincstelenséget, a földönfutók kilátástalan helyzetét és a gazdagok megvető, gyűlölködő magatartását a munkanélküliekkel szemben. A szereplők élethűek és nagyszerűen vannak ábrázolva. A Joad család tragikus történetén keresztül megismerjük sokezer hasonlóan szerencsétlen sorsú család életét is. Amit különösen jó megoldásnak találtam a regényben, az ahogy a szerző fejezetenként váltakozva mutatja be a helyzetet az országban ( és ezek a részek bővelkednek természetleirásokban is) valamint a főszereplők sorsát.

>!
Sárhelyi_Erika I
John Steinbeck: Érik a gyümölcs

Út a kilátástalanságba a menet élén egy asszonnyal, aki szembeszáll a reménytelenség démonával. Erős, amikor jártányi ereje sincs, ad, amikor nincstelen, összetart, amikor minden szétesni látszik. Hosszú, nehéz, fojtogató olvasmány. De a végen kisírtam a gombócot a torkomból. Aki Steinbecket akar, ne ezzel a regényével kezdje.

9 hozzászólás
>!
LuPuS_007 P
John Steinbeck: Érik a gyümölcs

Érik a gyümölcs: Pulitzer-díj mellé a Nobel díj is befigyel.
1929-et követően a világgazdasági válság hatására sokan kerekednek fel családostul.
Bolyonganak, éheznek munkát keresnek reménytelenül. A nagy vándorlás kihatással van a teljes amerikai népre. Az egyszerű földműveseket kiszorítja az ipar, az általuk nem látott gépek. Ezek a gépek amelyek kiszorítják őket az otthonukból. Ám igazából nem a gépek a hibásak, hanem a BANK*. A föld legnagyobb része a banké, ő adja feltételeket.

– Kell az aratási kölcsön, megkapod, de akkor ezt csak ennyiért veszem meg, plussz meg is terhelem a már terhelt földet? Tetszik ? Nem ? El lehet menni.

Ez ami elindítja igazából az örökös mozgást. A széles tömeg magával hozza a félelmet is, mivel a kisvárosok népe csak egy hordát lát bennük, és nem a reményt vesztett, éhező embert.
Olyan emberek, akik sohasem voltak éhesek összefutnak az éhezőkkel. Az ebből és az általuk generált ostoboságból eredendően alakul ki a gyűlölet is.

A munkáért harcoltak, mivel enni kell(ett). Amit el lehet végezni 30 centéért, azt el lehet végezni 25-ért is vagy éhendöglesz. A kereslet itt lenyomja a kínálatot**. S így a rabszolgaság egy modern köntösbe rejtve ismét megjelenik az amerikai térképen.

Kemény és realista ábrázolása a kornak, melyben az emberi érték kevesebb, mint egy barack. Aktuális lehet a mai kornak?
Igen ma a nagyvilág elrejtett pontjain, hasonlóakra lelhetünk

* a BANK mindig nyer.
** Érik a gyümölcs, itt már szítok szóvá silányul. Mivel jelzi, hogy munka várható, de ennek ára a szabadság, az éhség, a kilátástalanság, az örök szolgaság.

3 hozzászólás

Népszerű idézetek

>!
Sárhelyi_Erika I

Jól megtanultam én valamit – mondotta. – S mindig, mindennap megtanulom újra. Ha bajban vagy, ha fáj valami, ha szükséged van valamire, fordulj szegény emberhez. Csak az segít rajtad, egyedül csak az.

453. oldal

1 hozzászólás
>!
Sárhelyi_Erika I

És erjedni kezdett a harag kovásza.

341. oldal

Kapcsolódó szócikkek: harag
>!
Nandi

– (…) Addig nem halhat meg az ember, amíg nem élt.

65. oldal, 6. fejezet (Könyvmolyképző, 2010)

>!
Miestas

Az asszonyok figyelték a férfiakat; figyelték, vajon megtörtek-e végre. Az asszonyok némán álltak és figyeltek. S ahol egynéhány férfi összeverődött, a félelem eltűnt az arcukról, s helyét elfoglalta a harag. És az asszonyok megkönnyebbülten sóhajtottak fel, mert tudták, hogy rendben van minden; a férfiak még nem törtek meg; nem is törnek meg soha, ameddig a félelem haraggá tud változni.

3 hozzászólás
>!
Miestas

Az asszony könnyebben változik,mint a férfi – mondta békéltető hangon anya. – Az asszonynak egész élete két karjában van. A férfi élete a fejében. Egyet se búsulj. Meglehet, bizony, meglehet, hogy jövőre megint lesz házunk.
– Most nincs semmink – mondta apa…
– Nincs vége – mondta mosolyogva anya. Nincs vége, apa. A férfi élete csupa nagy zökkenés; zökkenés, amikor gyerek születik, vagy meghal valaki; zökkenés, amikor földet szerez, vagy elveszti a gazdagságát. Az asszony élete egy darabban folyik, mint a patak, vannak benne kis örvények, vízesések, de az egész csak megy előre. Az asszony így nézi az életet. Nem fogunk kipusztulni. Az emberek tovább élnek, talán változnak egy kicsit, de tovább élnek.

>!
eme P

A traktor két dolgot cselekszik: megforgatja a földet és kiforgat minket a földünkből.

167. oldal

2 hozzászólás
>!
Gólyanéni

– Nem sok bátorság kell ahhoz, hogy megtegyen valamit az ember, ha semmi mást nem tehet.

272. oldal, 18. fejezet (Könyvmolyképző, 2010)

Kapcsolódó szócikkek: bátorság
>!
vercsa

És rettegjünk attól az időtől, amikor az ember nem akar többé szenvedni vagy meghalni egy gondolatért, mert ez az egyetlen tulajdonság különbözteti meg az embert minden mástól a világegyetemben.

>!
cherryd

A bank másvalami, mint egy csomó ember. Megesik, hogy a bankban mindenki utálja azt, amit a bank cselekszik, s mégis megcselekszi. Mondom nektek, hogy a bank másvalami, mint egy csomó ember. Szörnyeteg. Ember csinálta, de az ember nem parancsol neki.

38. oldal

Kapcsolódó szócikkek: bank
>!
Almost_Zed

Casy azt mondta: – Úgy látszik, így van ez. Aki jól érzi magát, nem törődik semmivel; de aki komisz, öreg és csalódott, az fél a haláltól!
Apa megkérdezte: – Miben csalódott, ha egymillió holdja van?
(…) – Ha neki egymillió hold kell, hogy gazdagnak érezze magát, az bizonyára azért van, mert belül rettentően szegénynek érzi magát, ha pedig belül szegény, millió holdtól sem fogja magát gazdagnak érezni, s talán azért csalódott, mert ezt az érzést semmi sem szerezheti meg neki (…).

201. oldal (Európa Könykiadó, 1957)


Ezt a könyvet itt említik


Hasonló könyvek címkék alapján

Itojama Akiko: A tengeren várlak
Thomas Pynchon: A 49-es tétel kiáltása
Erle Stanley Gardner: Perry Mason és a hosszú combú énekesnő esete
James M. Cain: Dupla vagy semmi
Susan Ee: Angelfall – Angyalok bukása
Kelly Oram: Örökkön-örökké
Thomas Pynchon: Beépített hiba
Dean R. Koontz: Égi jel
Kristen Harnisch: A kaliforniai feleség
Dean R. Koontz: Az ősellenség