Érik ​a gyümölcs 296 csillagozás

John Steinbeck: Érik a gyümölcs John Steinbeck: Érik a gyümölcs John Steinbeck: Érik a gyümölcs John Steinbeck: Érik a gyümölcs John Steinbeck: Érik a gyümölcs John Steinbeck: Érik a gyümölcs John Steinbeck: Érik a gyümölcs John Steinbeck: Érik a gyümölcs John Steinbeck: Érik a gyümölcs John Steinbeck: Érik a gyümölcs

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Ennek a regénynek nincs hőse. Százezer gazda-családról szól, emberekről, akiket a gép öntudatlan kegyetlensége tett földönfutóvá. Egy családra vetíti a fényt, de úgy, hogy százezer hasonló családot érzünk körülötte. Szeretnünk kell őket úgy, ahogy vannak, semmi emberi vonás sem hiányzik belőlük – a legszebb vonások sem. A nyomorúság, a szenvedés kovácsolta össze őket. Nyersen beszélnek, néha nem is beszélnek – de segítenek egymáson.
A világ legrózsaszínűbb „happy end”-je sem vigasztalóbb és fölemelőbb, mint ennek a regénynek az utolsó fejezete. Pedig hőseinek nyomorúsága nem is lehetne már nagyobb. De ezek a nyomorult szegény emberek még mindig találnak maguknál elesettebb embert és tudnak segíteni rajta… Lehet-e ennél többet, szebbet, jobbat elmondani az emberről?

Eredeti megjelenés éve: 1939

A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Horizont könyvek, Aranytoll, A világirodalom klasszikusai

>!
Könyvmolyképző, Szeged, 2010
562 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789639708068 · Fordította: Benedek Marcell
>!
Könyvmolyképző, Szeged, 2006
562 oldal · keménytáblás · ISBN: 9639708062 · Fordította: Benedek Marcell
>!
Európa, Budapest, 1986
626 oldal · ISBN: 9630738740 · Fordította: Benedek Marcell

8 további kiadás


Enciklopédia 32

Szereplők népszerűség szerint

Tom Joad · Al Joad · Jim Casy · Joad mama

Helyszínek népszerűség szerint

Oklahoma


Kedvencelte 76

Most olvassa 19

Várólistára tette 286

Kívánságlistára tette 96


Kiemelt értékelések

>!
csillagka P
John Steinbeck: Érik a gyümölcs

Vannak habos könyvek, vannak könyvek amik édesesek mind a csokoládé nem tudod abbahagyni s a végén még gyomorrontást is okoznak, mások véresek mint egy médium steak vagy éppen csepegnek és ragacsosak mint egy érett őszibarack, és van Steinbeck ami olyan mint egy falat kenyér.
Most nem arról a felfújt kicsit édes fehér cipóról beszélek amit mostanában lehet kapni, hanem az igazi savanyúszagú fekete rozskenyérről amit Petőfi anyja is kínált a fiának. Amiről érzed hogyan épül be az izmaidba, tudod most megkaptad az a táplálékot amivel több és jobb lehetsz, ami elveri az éhedet, mert benne van a paraszt verejtéke, a föld szeretete és az élet íze.
Ez egy ilyen könyv!

4 hozzászólás
>!
Angele P
John Steinbeck: Érik a gyümölcs

Az 1929-es gazdasági összeomlást követő vilagválságban amerikai családok milliói szegényedtek el. A nincstelenek nem tudták a bérlakást megfizetni, a városok körül gombamód szaporodtak a szegénytelepek, amelyet az emberek az amerikai elnök után Hooverville-nek neveztek. A legdöbbenetesebb, hogy még New Yorkban, a Central Parkban is bádog és fabódék nőttek ki a földből, hogy valami fedelet biztosítsanak a szegényeknek.
Oklahoma állam környékén megjelent egy természeti jelenség, melyet Dust Bowl-nak neveztek el. A hosszan tartó szárazság és a mélyszántás miatt, mely kiirtotta a mélyen gyökerező fűfajtákat (melyek összetartották a talajt) a préri földje egyszerűen szálló porrá alakult. Általánossá váltak a porviharok, melyek során 1 méter alá csökkent a látótávolság. Emellett használhatatlanná vált föld, valamint az új gépek megjelenésével kevesebb munkás kézre volt szükség. A farmerek eladósodtak, földjüket elvette a bank, és hajléktalanná váltak. Akkoriban Kaliforniában gyümölcsszedő munkásokat kerestek. Ezrével kerekedtek fel tehát az otthontalanná vált oklahomai farmerek, és végig az ikonikus 66-os úton Kaliforniában igyekeztek, hogy új életet kezdjenek. Igen ám, de megérkezéskor derült csak ki, hogy a meghirdetett állásokra 10-20-szoros túljelentkezés van, így a bérek nagyon alacsonyak. A „migráns”-okat táborokba költöztették, ahol a rendőrök és a munkaadók önkényeskedéseinek voltak kitéve. Nagyjából egymillió nincstelen vándorolt Oklahoma környékéről Kaliforniába, és még saját gúnynevet is kaptak, ők voltak az „Okie”-k. Egy ilyen „Okie” családról, a kilátástalanságról, a legmélyebb nyomorról szól ez a könyv.

>!
Erika7
John Steinbeck: Érik a gyümölcs

Vannak szerzők, akik ha a bevásárlólistájukat nyomtatnák ki könyvformátumban, az is kedvenc lenne!

8 hozzászólás
>!
Youditta
John Steinbeck: Érik a gyümölcs

Rettenetes. Rettenetesen fájdalmas.
Soha többet nem akarom olvasni ezt a könyvet!

Szétforgácsolja a lelket Steinbeck ezzel az írással. De szétforgácsolja a főszereplők lelkét, életét is, mindannyian tudjuk, hogy nincs menekvés, csak az éhezés és a folyamatos harc a mindennapi betevőért. Átérezzük a szegénység, nincstelenség legmélyebb bugyrait.
Nagyon lassú folyású mű ez, ahol nagy dolgok nem történnek, de mégis az élet savát-borsát találja nekünk Steinbeck. Ezt az érzést csak igazán nagy írók tudják átadni számomra.

Ami leginkább fájdalmas volt számomra, hogy sajnos komoly párhuzamot érzek a mű és a magyar valóság között.

2 hozzászólás
>!
Kovács_Heni
John Steinbeck: Érik a gyümölcs

1929, világgazdasági válság. 13 millió ember vált munkanélkülivé az USA-ban. És akkor jött az aszály…

Százezrek vándorolnak a kihalt sivatagi utakon, kocsira felpakolva viszik a háztartásukat, a családjukat, az egész addigi életüket. A földjeikről elűzik őket, mert a gépesítés korában az ember drága munkaerő, a bank pedig a profitot nézi, nem az éhes gyerekszájakat. Valahol, a messzeségben, létezik álltólag egy narancsfákkal teli Kánaán, oda kellene eljutni, de nem elég a tőke, nincs élelmiszer, nem bírja a motor, sem az öregek, aki lemarad az ott marad és meghal.

A családok szétesnek, és tulajdonképpen nincs is miért együtt maradniuk, hiszen a Kánaán nem létezik. Nincs hova menni, se előre- se vissza, sehol nem várják a kéretlen munkáskezet, mert másoknál is akad elegendő éhes száj, amit be kellene tömni. Egy ideig lehet próbálkozni, dolgozni, túlélni, de ha eljön a tél, megérett a gyümölcs, beszedték és feldolgozták, az idegenek már csak a tisztes állampolgárok hátán élősködő „okik” maradnak. Menniük kell, akárhova.

Te veszed el mások munkáját, vagy ők veszik el a tiédet, valakinek úgyis éhen kell vesznie.
Hát ilyen könyv ez.
Egy kilátástalan, tragédiákkal teli vándorlás Amerika földjén, és még remény sincs rá, hogy valaki segítő kezet nyújtson a szenvedő családoknak. Bele kell dögleni és kész.

Steinbeck egy olyan bekezdéssel zárja a regényét, amelyből megtudhatjuk ugyan, hogy még a legnagyobb nyomorúságban is létezik emberség, de nem derül ki a Joad család sorsa. Azt hiszem, sejthető…

>!
pwz ISP
John Steinbeck: Érik a gyümölcs

Szuper könyv – és a belőle készült 1940-es film is nem hiába lett hollywood-i klasszikus.
1939-ben adták ki, Steinbeck előtte a „terepen, élesben” tanulmányozta a Közép-Nyugatról a kaliforniai térségbe vándorló idénymunkások emberetelen életkörülményeit. Másképp nem is lett volna ilyen felkavaró és megosztó a mű. A könyvet szétkapkodták, egy évvel később kész is lett a film, amiben a fiatal Henry Fonda játszotta Tom Joad, az egyik főhős szerepét, de a többiek sem „piskóták”, akik filmvászonra vitték ezt a hömpölygő történetfolyamot. Főhős? A nép, amit/akit ügyesen mutat be az író. Váltogatja a nézőpontokat: egyszer a Joad-család, majd általánosságban a hasonló helyzetben élő vándorló idénymunkásokat mutatja be, de rendszerint az őket körülvevők szemszögéből. Utóbbi általában negatív képet fest róluk, miközben mi Joadék életért folytatott küzdelmeit látjuk. Kemény, szókimondó regény, még akkor is, ha sokmindent „csak” leír és bemutat – úgy, ahogy volt. De ez éppen elég volt arra, hogy Steinbecket kikezdjék a tőkések, a bankok, vagy csak úgy általában a gazdagok, hiszen az ő embertelenségük került így papírra.
Furcsa, de ha nem jött volna a háború, valószínűleg robbant volna az a társadalmi bomba, amiről Steinbeck írt. Így viszont a nincsteleneknek kenyeret adott a második világháborús hadigépezet…, de Steinbeck még megírta az igazat…
Szuper könyv! :D

>!
Európa, Budapest, 1961
552 oldal · keménytáblás · Fordította: Benedek Marcell
>!
Gregöria_Hill
John Steinbeck: Érik a gyümölcs

Szerintem sose olvasom el, ha nincs molyos kihívás. És hát nekem nagyon utána kellett olvasnom a történelmi alapnak is, én gyakorlatilag semmit sem tudtam az Oklahoma Dust Bowlról (https://hu.wikipedia.org/wiki/Dust_Bowl), de miután utánanéztem, illetve olvastam a könyvet, nem volt nehéz mintát felfedeznem a tömeges bevándorlással kapcsolatos tévhitek, az egzisztenciális fenyegetettség (tév)érzete és a stabilan alap gyűlölet és önféltő rosszindulat témakörében, gyakorta vallási megokolással. Fú, de ez egy nagyon hosszú regény, nem hiszem, hogy alkalmas meggyőző, véleményformáló röpiratnak. :)
Őszintén megmondom, az első kötettel én is rettenetesen nyűglődtem, de valami nagyon-nagyon, csak mentek azzal a q. szekérrel, és bár közben valóban emberek éltek és haltak is, én már úgy éreztem, hogy ezt nem lehet így olvasni, de írni se, ennyire lassan, hogy gyakorlatilag IRL szekereznek. Nagyon nehezen olvasható, komolyan mondom. Már a főnököm kérdezte meg reggelente, hogy hol tartanak, túlmentek-e már Oklahomán, érik-e már a narancs, vagy egyáltalán bármi változás.
A vége pedig megítélésemben az egzisztenciális lecsúszásnak, a puszta életben maradásnak az a mélypontja, amit csak agresszió és bűncselekmény nélkül ki lehet találni. Engem eléggé meg is viselt, lehetséges egyben, hogy a megélhetési bűnözést eggyel elnézőbben nézem.
Nem tudom, mit mondjak erről a könyvről, a befejezésekor megrázott, az összhatása meghatározóbb annál, hogy a közepén alig bírtam olvasni az unalomtól.

>!
encus625 P
John Steinbeck: Érik a gyümölcs

Steinbeck az egyik kedvenc íróm, de ezt a könyvet eddig még nem olvastam tőle. Nem egy könnyű olvasmány ez, de Steinbeck nagyon jól írja le ezeknek az embereknek a problémáit.
A Joad család történetén keresztül mutatja be a problémákat, amik miatt emberek ezrei menekültek el nyugatra egy jobb élet reményében. Sajnos az út során sok-sok problémával kell szembenézniük: széthullik a család, éhezés, betegségek, ellenségeskedés a helyiekkel stb.
Szeretem Steinbeck szereplőit, nagyon jól választja ki minden könyvében őket, jól választ nekik tulajdonságokat, hiteles mondatokat ad a szájukba. Az anyukát kiváltképpen megszerettem, mindenáron azon van, hogy a családját összetartsa, de Tomot és a prédikátort is szerettem. A hasonló problémával küszködők segítőkészsége is példaértékű volt..
Egyszer majd a film is sorra kerül.

>!
Könyvmolyképző, Szeged, 2006
562 oldal · keménytáblás · ISBN: 9639708062 · Fordította: Benedek Marcell
>!
FreeAngel
John Steinbeck: Érik a gyümölcs

Aki ismeri/olvasta Steibecket, az tisztában van vele, hogy ő egy olyan szerző, aki úgy képes megírni a szenvedést, a fájdalmat és a kilátástalanságban bukdácsoló emberi sorsokat, hogy az olvasónak nem csak szíve sajdul bele, de közben megsimogatja a lelkét is. Megmutatja a legnagyobb nyomorúságban is adni képes embert az utolsó jelenetben.. mert hiszi, amit én is és be is bizonyítja, hogy több a jó ember, mint a rosszakaratú. Több a világban a jó és a szép, mint hisszük. Nem lehet senki olyan szegény, hogy ne tudjon adni egy nála még szegényebbnek..és ezzel spoiler életet menthet.
Kevésnek érzem magam hozzá, hogy méltóképpen dicsérni legyek képes azt az írói profizmust, amit még boldogult kamaszkoromban olvasott és szeretett Édentől keletre című könyvében fedeztem fel először, aztán az Egerek és emberek című írásában megerősítést nyert, majd ennél a regényénél is tapasztalhattam. Igen, kell olykor ebben a nagy idegbeteg és frusztrált rohanó világunkban egy kis lassítás. Egy percnyi megállás.. egy-egy Steinbeck.

>!
Sárhelyi_Erika I
John Steinbeck: Érik a gyümölcs

Út a kilátástalanságba a menet élén egy asszonnyal, aki szembeszáll a reménytelenség démonával. Erős, amikor jártányi ereje sincs, ad, amikor nincstelen, összetart, amikor minden szétesni látszik. Hosszú, nehéz, fojtogató olvasmány. De a végen kisírtam a gombócot a torkomból. Aki Steinbecket akar, ne ezzel a regényével kezdje.

9 hozzászólás

Népszerű idézetek

>!
Sárhelyi_Erika I

– Jól megtanultam én valamit – mondotta. – S mindig, mindennap megtanulom újra. Ha bajban vagy, ha fáj valami, ha szükséged van valamire, fordulj szegény emberhez. Csak az segít rajtad, egyedül csak az.

453. oldal

1 hozzászólás
>!
Nandi

– (…) Addig nem halhat meg az ember, amíg nem élt.

65. oldal, 6. fejezet (Könyvmolyképző, 2010)

Kapcsolódó szócikkek: élet · halál · Jim Casy
>!
Sárhelyi_Erika I

És erjedni kezdett a harag kovásza.

341. oldal

Kapcsolódó szócikkek: harag
>!
Miestas

Az asszonyok figyelték a férfiakat; figyelték, vajon megtörtek-e végre. Az asszonyok némán álltak és figyeltek. S ahol egynéhány férfi összeverődött, a félelem eltűnt az arcukról, s helyét elfoglalta a harag. És az asszonyok megkönnyebbülten sóhajtottak fel, mert tudták, hogy rendben van minden; a férfiak még nem törtek meg; nem is törnek meg soha, ameddig a félelem haraggá tud változni.

3 hozzászólás
>!
Miestas

Az asszony könnyebben változik,mint a férfi – mondta békéltető hangon anya. – Az asszonynak egész élete két karjában van. A férfi élete a fejében. Egyet se búsulj. Meglehet, bizony, meglehet, hogy jövőre megint lesz házunk.
– Most nincs semmink – mondta apa…
– Nincs vége – mondta mosolyogva anya. Nincs vége, apa. A férfi élete csupa nagy zökkenés; zökkenés, amikor gyerek születik, vagy meghal valaki; zökkenés, amikor földet szerez, vagy elveszti a gazdagságát. Az asszony élete egy darabban folyik, mint a patak, vannak benne kis örvények, vízesések, de az egész csak megy előre. Az asszony így nézi az életet. Nem fogunk kipusztulni. Az emberek tovább élnek, talán változnak egy kicsit, de tovább élnek.

>!
vercsa

És rettegjünk attól az időtől, amikor az ember nem akar többé szenvedni vagy meghalni egy gondolatért, mert ez az egyetlen tulajdonság különbözteti meg az embert minden mástól a világegyetemben.

150. oldal

>!
eme P

A traktor két dolgot cselekszik: megforgatja a földet és kiforgat minket a földünkből.

167. oldal

Kapcsolódó szócikkek: traktor
2 hozzászólás
>!
Angele P

– Van olyan idő, amikor hallgatni kell arról, hogy az ember hogy érzi magát.

2 hozzászólás
>!
Gólyanéni

– Nem sok bátorság kell ahhoz, hogy megtegyen valamit az ember, ha semmi mást nem tehet.

272. oldal, 18. fejezet (Könyvmolyképző, 2010)

Kapcsolódó szócikkek: bátorság · Tom Joad
>!
Angele P

Az elnyomás csak arra jó, hogy megerősítse és keményebbé gyúrja az elnyomottakat.


Ezt a könyvet itt említik


Hasonló könyvek címkék alapján

Bret Easton Ellis: Nullánál is kevesebb
Alice Walker: Bíborszín
Michael Cunningham: Az órák
Edith Wharton: Az ártatlanság kora
Upton Sinclair: A mocsár
Isabel Allende: Kísértetház
Nathanael West: Sáskajárás / Törtszív kisasszony / Egy kerek milliócska
Dashiell Hammett: A cingár feltaláló
Mario Puzo: A Keresztapa
William Faulkner: Szentély