Mezei ​préda (Lucas Davenport 24.) 84% 34 csillagozás

Egy titokzatos thriller, amely feltárja a sorozatgyilkosok világát. Mint az előzőleg megismert Davenport könyvekhez hasonlóan, John Sandford a gyilkost (gyilkosokat) most is korán bemutatja, és jöhet a macska-egér játék. Ismét szállítja a tőle elvártakat, méghozzá egy egész ütős akcióthriller formájában. Lucas Davenport 24. nyomozása ugyan nem emeli magasabb szintre a sorozatgyilkosok által elkövetett történetek már jól ismert műfaját, a végeredmény mégis meglepően szórakoztatóra sikerült. Koncepciója meglehetősen ismerősen hathat, amivel önmagában nincs is probléma, de fontos, hogy legyen oka és értelme annak, hogy ismét egy korábban már többször is bevált receptet vegyen elő. A történettől persze túl sokat ne várjunk, de Davenport továbbra is nagyon szerethető nyomozása valahogy ismét képes volt beszippantani. A narrátori szerepkör és a történetmesélés menete jól lett kialakítva, mivel az elbeszélés módja gyakran váltogat a nézőpontok között és lépésről – lépésre, a legfontosabb pontoknál megállva ismerjük meg a főszereplők múltját és motivációit. Mindent elmagyaráz nekünk és minden irányból betekintést nyerünk a sztoriba, de a cselekmény határozza meg, hogy milyen ütemben kapjuk meg az információkat, ezáltal a nyomozással és a bűnözők lépéseivel együtt haladunk mi is. A két fél létezik és reagál, ami mozgalmassá teszi az amúgy is akció dús történetet. Látjuk, hogyan születik meg egy döntés vagy tett és milyen hatásai vannak a másik félre. Nagyjából egy olyan bizarr történet kapunk, ami thrillernek meglepően feszült, karakterdrámának izgalmas, horrorként pedig azt feszegeti, amit a sorozatgyilkosos könyvek szoktak az ember kettős természetéről. Tehát igen, ez továbbra is kiváló sorozat, de talán elég volt…

A régebbi regények színvonalát nem éri el, szerintem. Olyannak éreztem, mint egy Gyilkos elmék epizód-sort, hasonlóan kemény erőszakossággal-nyilván „haladni kell a korral”, a vad thrillerek világa felé.
spoiler
Még egy regénnyel próbálkozom azért a frissebbek közül.

Na végre! Oly sok várakozás, reménykedés, és a korábbi kötet nem tetszése miatti idézőjeles bűntudat után azért csak megérkezett, amit vártam. Nagyon nagy Sandford rajongó lettem hosszú évekkel ezelőtt, ám csak a Davenport sorozatba futottam bele (eddig). A „préda” könyvek száma húsz felett van. Vajon mi lehet a siker titka? A szerethető, de azért kemény, határozott, karizmatikus, nagybetűs LUCAS? Az egyszerű, de dinamikus, kemény történetek? Hát mindkettő. A préda jelképes. A tápláléklánc tökéletes leképezése az emberi világban. Ahol a rabló-pandúr a préda-predátor. Ez hiányzott az előző kötetben, az érzés, hogy ezt kaphassam. Mindkét oldalt idő előtt megismerjük. Nincs kecmec, nincs rejtély csak vadászat a gonosz után. Akiből most kettő van, gyilkolnak és erőszakolnak, méghozzá nem is egyszer. Kegyetlen, brutális, egyszerű, elemi. Nincs nagy bonyolultság, csak az izgalmak. Újra harapnak a ragadozók!

A szokásos, jó Devenport-történet. Izgalmas, feszült, pörögnek az események. Szinte az első perctől kezdve tudjuk, hogy ki kicsoda. A kérdés csak az, hogy mikorra sikerül becserkészni a gonoszt és az, hogy addig mennyi gaztett elkövetésére lesz még lehetősége. Őszintén megvallva, nekem a sorozat legelső kötetei adták a legtöbbet. Számomra azok voltak a legütősebbek, de lehet, hogy csak az idő szépíti meg az évtizedes emlékeket. Egy-két kötetnél úgy éreztem, hogy fárad a sorozat, de ez most megint rendben volt. Lucas csapata ezúttal kicsit szétszéledt, így a fő szálon kívül még néhány másik bűncselekmény felgöngyölítését is nyomon követhettük. Helyenként brutálisan kemény, jó kis olvasmány.

Ez már inkább olyan volt, mint a régi Davenportok: agresszív, sőt brutális adrenalinfröccs. Helyenként tényleg még nekem is begörcsölt tőle a gyomrom, pedig semmi új nem volt benne: őrült gyilkos, nyomozás, beszólások, akció, a végén pedig szokásos lezárás, á'la Davenport :)

Nekem ez volt az első Davenport könyv. Érdekes volt a nyomozás menete, bár néha belekeveredtem a sok rendőr szereplőbe. Az tetszett, hogy a nyomozás sok tévút és zsákutca után talált rá a célegyenesre, így reálisabb volt. A vége eléggé hatásvadász volt, ahogy ezt ebben a műfajban megszoktuk, de még a hihetőség határain belül… mondjuk…
4,5 csillag

nagyon tetszett