Lunae ​Equester 6 csillagozás

Holdlovagok
John Priest: Lunae Equester

Fény ​és Sötétség harca. Tét maga a világ. És bizony nagyon nagy árat kell fizetnie annak, aki a hatalomra tör. Nincs ez másképp a Holdlovagok birodalmában sem. Egy virágzó birodalom, mely meghódította az akkor ismert világ nagy részét, túllépett a virágkorán. IV. Lunaris király halála, komoly válságot idéz elő az Eleutoni Királyságban. Külső és belső ellenség támad, mely mindenáron a Birodalom ura akar lenni, hisz a Királyság egy gazdag és hatalmas birodalom. Nem csoda, hogy sokan akarják megszerezni a trónt. S vannak olyanok, akiket még a Sötétség démoni erői sem riasztanak vissza. A Fekete Kristály az ősidőkben isteni lények játékszere volt, mely az ember kezében a végzettel egyenlő. Mégis, sokakat vonzott az ereje, s hatalmától megrészegülve harcoltak a hatalom megszerzéséért. De ott voltak a Holdlovagok is. Ők az Eleutoni Királyság őrzői, kiknek félelmetes fegyvere a mágia. Halandó harcos nem vehette fel velük a versenyt a harcban: a Fény harcosai ők, a sötétség óráiban. Ám… (tovább)

>!
Líra, Budapest, 2015
keménytáblás · ISBN: 9789631213744
>!
Magánkiadás, Budapest, 2015
puhatáblás · ISBN: 9789631213744

Várólistára tette 5

Kívánságlistára tette 6


Kiemelt értékelések

>!
P_C_Harris IP
John Priest: Lunae Equester

„ Bár a Holdlovagok kora lejárt és tetteik a homályba vesztek, tudásuk, mint megannyi apró gyöngyszem, szétáradt a világban. Az emberek elfelejtették a mágikus erő hatalmát, a varázslat csak a mesékben élt tovább. Az idő vasfoga lassan mindent felemésztett. Actlan is csak legendává szelídült.”

Már pár hónapja lógok ezzel az értékeléssel, ami valljuk be ennél a kötetnél talán nem meglepő. A megszokottnál lassabban haladtam a könyvvel, mert bár szórakoztató irodalom kategóriába sorolható a regény, a stílusa inkább hajaz egy történelemkönyvre (ismerve az író hátterét ez nem meglepő :D ) A történetünk a lovagokról, egy nagyon érdekes világba szippantja az olvasót, ami előtt nem árt kikapcsolni a zenét és beszüntetni minden zavaró tényezőt, ugyanis a szereplők sokan vannak, aránylag gyorsan váltakoznak, és mivel nem hétköznapi neveik vannak, könnyen összekuszálódhatnak a szálak. A párbeszédek hitelesek, de egy ici-picit keveseltem (ezért a levonás). Nagyon szépen megfogalmazott mondatok, rengeteg háttérmunka jelemzi az egész könyvet, az pedig kifejezetten tetszett, ahogyan az író felhasználta a mitoszokról és legendákról szóló anyagokat. A végén kifejezetten örültem egy apróságnak, ugyanis ennyi év után végre értelmet nyert számomra a kislánykoromban kedvelt Hold harcosai, vagyis a Sailor Moon anime rajzfilm témája.
Nagyon szépen köszönöm az írónak a dedikált példányt, és a néhány óra kellemes kikapcsolódást, míg a sorokat faltam.
A könyvnek mindenképpen a polcomon van a helye :)

>!
Laura_Bakos
John Priest: Lunae Equester

Nekem nagyon tetszett a történet. Többször olvasós lesz az biztos.
Ez a világ teljesen más, mint amilyenekről eddig olvastam. Jó volt kiszakadni a valóságból és elmerülni a Holdlovagok világában.
https://krvilagakonyvek.blogspot.hu/2017/05/john-priest…

>!
GingerKid IP
John Priest: Lunae Equester

Először is, nagyon köszönöm a lehetőséget, hogy olvashattam a könyvet.
Nagyon érdekelt a történet, ugyanis a keletkezése és az egész az egész koncepció nagyon izgalmasnak ígérkezett. Adott egy anime sorozat, amin felnőttem, és gyerekként rajongtam érte, egy történész író, és persze lovagok. Ebből született a Holdlovagok.
A regény legnagyobb erénye az író történelem iránti szakértelme és (szerintem) érezhető elhivatottsága. Jó volt olvasni erről a teremtett világról, ami akár valós történelem is lehetett volna, de legalábbis valamely ősi népünk legendája. A történet tehát nagyon jól kidolgozott, amiért hatalmas elismerésem. Tetszett az is, hogy a nyelvezet igyekezett idomulni ehhez a középkori miliőhöz. Ez még inkább segítette ebbe a világba való behelyezkedést.
Voltak azonban gyengeségek is. A szerkesztési, nyelvhelyességi hibák sokszor zavaróak voltak, ami azért kár, mert a történet megérdemelné, hogy egy jó szerkesztő kezei közé kerüljön.
A szereplők nem érintették meg annyira a szívemet, hiába voltak szerethetőek, ami nálam mindig nagyon sokat számít, hisz akkor tudom igazán a könyvet is magaménak érezni. Itt valahogy mindenki távol maradt, mint más mitológiák, legendák hősei.
Ha valaki szereti a kidolgozott a történelmi háttérrel rendelkező, fordulatos fantasykat, a misztikummal átszőtt lovagos történeteket, annak ajánlom ezt a könyvet. :)

>!
Lang_Tünde IP
John Priest: Lunae Equester

Mindenek előtt szeretném megköszönni a szerzőnek a recenziós példányt.
Szeretem azokat a könyveket, amelyekben a jó és a rossz oldal harcosai csapnak össze, ezért nagy elánnal vetettem bele magamat az olvasásba.
A történet egy elképzelt birodalomban, Eleutonpoliszban játszódik, főszereplője Seyanus, Trachia Minor leendő kormányzó hercege, egyben holdlovag. Az ő ellenlábasa Darfus Rubeus, akit – miután megszegi a nagymester parancsát – menesztenek a lovagok közül, ezért bosszút forral, és a fekete mágia felé fordul. A könyv kettejük párharcáról, a jó és a rossz egymásnak feszüléséről szól.
Felépítése egyedi: öt nagy egységből áll (négy részből és az epilógusból), amelyek további ikonokra, illetve holdakra tagolódnak.
Mindig lenyűgöz, amikor valaki egy teljesen új, jól felépített világot képes teremteni. Ez az alapos kidolgozottság a könyv egyik erőssége. Kiemelném az Eleutoni Birodalom kronológiai összefoglalóját, amely a könyv végén található. A cselekményt meg-megszakítja a hitvilág ismertetése, az információ olykor töményen érkezik, ezért helyenként nehéz követni.
Szintén pozitívum, hogy a szerző nem kíméli a karaktereket, minden szívbaj nélkül átküldi őket a túlvilágra. A múltjukat előtte alaposan megismerhetjük, de jó lett volna többet megtudni a küllemükről, a ruházatukról, a környezetükről, elmerülni az érzelmeikben. Érzékletes érzelmi ábrázolással, dinamikus párbeszédekkel közelebb lehetett volna hozni őket az olvasókhoz.
A könyv nem szenved hiányt fordulatokban, rengeteg minden történik benne, de néha úgy éreztem, hogy az események csak elsuhantak mellettem, a nyelvhelyességi, szerkesztési hibák pedig ki-kirántottak a kitalált világból.
Összességében úgy gondolom, hogy a könyv alapja remek, a szerző azonban nem aknázta ki a benne rejlő lehetőségeket. Egy jó szerkesztő kezében a fantasztikus irodalom egy igazán szórakoztató darabjává válhatna.

>!
kedaiyun
John Priest: Lunae Equester

A könyvtárban figyeltem fel erre a könyvre, és leginkább az ragadta meg a figyelmemet, hogy a cím japánul is szerepel a borítón. Belelapoztam, és néhány név ismerősnek tűnt: Nefraito, Yaten, Serenity… a végén pedig az utószó. Arra gondoltam: ez a könyv egy Sailor Moon-fanfiction lenne? Így hát ki is kölcsönöztem.
A könyv szerzője magyar, történész végzettséggel. Ez érződik a könyvben, főleg a kronológiában, mely a könyv végén található. Nem SM-fanfic, de van köze hozzá. Elolvastam az íróval készült interjút, ahol azt mondta, hogy nagy hatással volt rá ez az anime, és a Holdlovagok történetét is részben a sorozat ihlette.
A történet középkori fantasy, főszerepben lovagokkal, királyokkal, csatákkal és mágiával. Sokszor elég pörgősek az események, és nem marad idő arra, hogy egy komplett világ táruljon fel előttünk. De mivel ez az író első könyve, és úgy tudom, készül a folytatás, erre lesz még alkalom.
Összességében tetszett a könyv, mert érdekes volt a párhuzam a Sailor Moonal, és a szereplők közül talán Berillt kedveltem legjobban, valamint azt is értékeltem, hogy mind a kronológia, mind a vers, mind még az „extra” fejezetek is azt mutatják, hogy az író sok energiát és szeretetet fektetett a könyv megírásába. Az 1 csillag levonás azért jár, mert a középkori fantasy nem kifejezetten az én világom, emiatt nem biztos, hogy újraolvasnám, de a folytatásra kíváncsi vagyok.

>!
sasviki95 P
John Priest: Lunae Equester

Igazából kétféle érzés kavarog bennem. Először is maga a történet nagyon tetszett. Az elején egy picit zavarban voltam, hogy ki kicsoda és mit csinál de egész gyorsan összeállt a kép. Jól van összerakva a történet és érdekes is, viszont… a másik érzésem az, hogy én megszoktam a nagyon kidolgozott történeteket. Ha ez a könyv 600 oldalas lenne és minden pöccre úgy lenne kidolgozva, ahogy a mai sikerkönyvek ki szoktak lenni, akkor mindenféleképpen öt csillagot kapna. Így viszont néha olyan érzésem volt, hogy az egyszerűsége miatt elvész a feszültség. Pedig volt benne feszültség, de még mennyi! Szóval mindent egybevetve érdemes elolvasni, mert egy érdekfeszítő sztorit kapunk, viszont hozzá kell szoknunk az ikonokhoz, holdakhoz, napokhoz (én sacperkábé fejezeteknek titulálnám be őket, csak hogy érezzük a különbséget a 3 nagy rész között, ezért más-más neveik vannak) és hozzá kell szokni az egyszerűséghez. Ha ezek megvannak akkor egy élvezhető és könnyű olvasmányt kapunk :)

1 hozzászólás
>!
Miyako71
John Priest: Lunae Equester

A szerzőt mindenképpen dicséret illeti, mivel erősen érezni a könyvön a történelmi felkészültséget. A történet érdekes és szórakoztató, bár néha picit nehéz eligazodni a sokféle helyszín, és szereplő között. Egy térkép sokat segített volna :)
Ami viszont nagyon zavart, és emiatt lett csak 3,5 csillagos a könyv: egyrészt gyakran futottam bele következetlenségbe (vagy csak én nem figyeltem rendesen?) pl. a Holdlovagok elhagyták a várost és azóta se tértek vissza, senki nem tudja hova mentek… majd a következő oldalon olvashatjuk, melyik hegység melyik erdejének barlangjában rejtőztek el. Másrészt a stílusban is voltak néha nagy csavarok. Az emelkedett, korabeli kifejezések mellett nekem furcsán hangzottak a „királyficska”, „lovagocska”, „csaltad az asszonyt” kifejezések.
Összességében jó elképzelések, felkészült szerző, picit még kiforratlan stílus.

1 hozzászólás
>!
János_Papp_8
John Priest: Lunae Equester

Azt szokták mondani, öndicséret nem mindig a legjobb. Én viszont most ezt teszem, hátha felkeltem jobban az emberek érdeklődését könyvem iránt! :) Eleddig csak szűk körben olvasták a könyvemet. Főképp ismerősök és azok ismerősei. Tőlük csak pozitív kritikát kaptam. Remélem, hogy a jövőben ismeretlenül is hasonló véleményen lesztek! :)


Népszerű idézetek

>!
Demencze_Ilona_blogger

Cerne másodlagos istensége Ceridwen. Róla kevesen írnak a krónikák, mivel Luna Istennő tisztelete a lassú felejtés homályába száműzte mítoszát. Azt viszont tudták az itt élők, hogy Ceridwen egy férfiú volt, akit néha szarvasként ábrázoltak hívei. Egy olyan szarvas, kinek szarvai között egy kereszt alakú szimbólum volt látható. Ezt a későbbiekben egyesítették Luna jelképével, a Holddal. A Kereszt az örök élet jele, Luna holdjával való egyesítése az Istennő halhatatlanságát sugalmazta híveinek- a Penge és a Kehely őse.

63. oldal

>!
Laura_Bakos

Mindannyian azon két szellemben születünk és azon két szellemben kell járnunk,
amelyet az 'Egy' teremtett az emberben: a fény és a sötétség szellemében!"

>!
Laura_Bakos

Akik viszont ott maradtak, azok soha többé nem tértek haza.

>!
Laura_Bakos

De most más szelek fújtak. Egy új, kiszámíthatatlan idő szele.


Hasonló könyvek címkék alapján

Kodolányi János: Vízözön
Rick Riordan: Neptunus fia
Karen Chance: Holdvadász
J. R. R. Tolkien: A Gyűrűk Ura
Licia Troisi: Kuma ikrei
Sherrilyn Kenyon: Végzetes ölelés
Colleen Houck: A tigris küldetése
Scott Ciencin: Árnyasvölgy
Kleinheincz Csilla: Üveghegy
Szakács Eszter: A Szelek Tornya